Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-02 / 284. szám

2 Somogyi Néplap 1987. december 2., szerda Mihail Gorbacsov interjúja az amerikai NBC-televíziónak Üdvözlő távirat Laoszba Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Kaysone Phomvihane-naik, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Laoszi Népi Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsa elnökének, Phoumi Vongvichitnek, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság ügyvezető elnö­kének : „Tisztelt Elvtársak! Nemzeti ünnepük, a. Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ság megalakulásának 12. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népünk ne­vében köszöntjük Önöket, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságát, a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság Minisztertanácsát és a baráti laoszi népet. A magyar nép elismeréssel kíséri figyelemmel a laoszi nép szocialista építőmunkáját, a Laoszi Népi Forradalmi Párt IV. kongresszusa határozatainak sikeres végrehajtását. Népünk támogatásával találkozik a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaságnak a délkelet-ázsiai térség békéjét es biztonságát, az államok közötti jószomszédi kapcsolatok ki­alakítását szolgáló kezdeményező tevékenysége. Örömmel állapítjuk meg, hogy közös elveink alapján kiegyensúlyo­zottan fejlődő sokoldalú kapcsolataink eredményesen segítik országaink, népeink barátságának erősödését. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk orszá­guk felvirágoztatásában, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában.” * * * Sarlós István, a Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Sisomphone Lovansayt, a Laoszi Népi Demokratikus Köz­társaság Legfelső Népi Gyűlésének ügyvezető elnökét az év­forduló alkalmából. (Folytatás az 1. oldalról.) A közepes hatótávolságú fegyverek felszámolásának európai következményeiről szólva, arra a nyugati ag­godalomra reagálva, hogy e fegyverek eltávolítása után a Szovjetunió katonai fö­lénybe kerül Európában, a szovjet vezető kijelentette: a Szovjetunió és szövetsége­sei készek haladéktalan tár­gyalni a hagyományos fegy­verzet és fegyveres erők> megfelelő csökkentéséről, tekintetbe véve azt is, hogy az erők és fegyverzetek te­kintetében bizonyos aszim­metria áll fenn — megtet­ték javaslataikat, várják a NATO válaszát. Az interjúban szó volt regionális kérdésekről is. Az afganisztáni helyzetről szól­va Gorbacsov kijelentette, hogy a Szovjetunió kész a probléma lehető leghama­rabb történő rendezésére, azonnali megoldására. „Ha az amerikai kormány való­ban őszintén akarja a prob­léma megoldását, azt, hogy politikai eszközökkel zárjuk le a kérdést, az igen hamar megvalósulhat” — mondot­ta. Közölte: Reagan elnök­kel tárgyal majd a közép­Varsói telexkommentár A népszavazás közzétett adataiból kiviláglik, hogy a feltett kérdésekben a kor­mányprogram elnyerte a többség voksát: a referen­dumban résztvevő állampol­gárok kétharmada szavazott mellette. Ám ez az arány végül is nem jelentett ab­szolút többséget, mert a nép­szavazásra vonatkozó parla­menti törvény úgy rendelke­zett, hogy a referendum eredményeit csak akkor emeli törvényerőre, ha a fel­tett kérdésekre a szavazás­ra jogosultak legalább öt­venegy százaléka válaszol igennel. Ez a világ jog- gyakorlatában példa nélkül áll, hiszen általában a kü­lönböző referendumok a sza­Jaruzelski életrajza Wojciech Jaruzelski 1923- ban született Kúrámban, a lublini vajdaságban, értelmi­ségi családban. A háború alatt a Szovjetunióban tar­tózkodott, ahol 16 éves ko­rától munkásként dolgozott. 1943-ban belépett a Szovjet­unióban megalakuló lengyel hadseregbe. Ugyanebben az évben elvégezte Rjazanyban a gyalogsági tisztiiskolát és ezt követően a Henryk Dab- rowsky 2. Gyalogsági Had­osztály felderítőszakasz pa­rancsnokaként, később ez­red) elderitö-parancsnokként harcolt az 1. lengyel hadse­regben a 11. világháború be­fejezéséig. A háborút köve­tően, 1947-ig részt vett a földalatti bandák elleni har­cokban és a néphatalom megszilárdításában. Kitüntetéssel végezte el a gyalogsági főiskolát és a Smierczewski vezérkari aka­démiát. A hadseregben sok fontos vezető beosztást töl­tött be. 1948-tól tagja a pártnak. 1964 óta a LEMP KB tagja. 1971-től pedig a LEMP KB Politikai Bizottságának tag­ja. A LEMP hX. rendkívüli kongresszusán ismételten megválasztották a LEMP KB és a Politikai Bizottság tag­jává. A LEMP KB 1981. ok­tóber 16—18-ai plénumán a LEMP KB első titkárává vá­lasztották. 1961 óta Szejm-képviselő. 1981. február 11-től 1985. no­vember 6-ig a Miniszterta­nács elnöke. 1985. november 6-tól az Államtanács elnöke. amerikai, a dél-afrikai, a közel-keleti és az afganisz­táni helyzetről is. Leszögez­te: a Szovjetunió erkölcsi­leg jogosnak tekinti az olyan államoknak nyújtott támo­gatást, mint Nicaragua és Kuba. Véleménye szerint azonban a nagyhatalmaknak nem az e téren való ellen­tétekre, hanem a globális problémák megoldásában történő együttműködésre kellene összpontosítaniuk erőfeszítéseiket. Az emberi jogok kérdésé­ről szólva Gorbacsov leszö­gezte: a Szovjetunió meg­oldja az e téren mutatkozó valóságos problémákat, de nem fogadja el, hogy orszá­ga lakosait kívülről ösztö­nözzék a Szovjetunió elha­gyására. Jelenleg csak azok nem kapnak kivándorlási engedélyt, akiknek távozása nemzetbiztonsági szempont­ból lenne veszélyes. A szovjet gazdasági és po­litikai átalakulásról, a pe­resztrojka kérdéseiről szól­va az SZKP KB főtitkára leszögezte: a gazdasági kér­déseket a szocializmus ke­retei között, a Szovjetunió saját módszereivel oldják meg. A kérdés politikai ösz- szefüggéseiről szólva — vazásban résztvevő állam­polgárok szavazati többsége alapján emelkednek tör­vényerőre. A lengyel Szejm által elfogadott kritériumot más országokban csak a parlamenti döntések eseté­ben alkalmazzák. A Szejm azonban abból indul ki, hogy a népszavazás célja a társadalom autentikus, sza­bad véleménynyilvánítása. A véleménynyilvánítás a sza­vazásra jogosultak mintegy kétharmadának részvételével • megtörtént. Minthogy azonban a ko­rábban elfogadott törvény értelmében az összes leadott igenlő szavazat együttes szá­ma kevesebb, mint a szava­zásra jogosultak 51 százalé­ka, a referendum eredmé­nye nem emelkedik tör­vényerőre, mindössze általá­nos társadalmi konzultáció­ként fogják fel, amelynek eredményét figyelembe kell venni a további döntések meghozatalában. A referendumban feltett kérdések a reform beveze­tési ütemére és nem magára a reformra vonatkoztak. A kormány eltökélten folytatni kívánja a reform bevezeté­sét. A társadalmi konzultá­utalva Borisz Jelcin leváltá­sára — leszögezte: a Szov­jetunió „szilárdan és kö­vetkezetesen' halad a pe­resztrojka útján”. „Nem fo­gunk azonban átugrani az egyes szakaszokon, nem en­gedjük meg a kalandorsá- got. Ugyanakkor határo­zottan küzdünk a konzerva­tivizmus ellen is — hangoz­tatta egyebek között interjú­jában Mihail Gorbacsov. Az amerikai rádióadók, a televíziós híradások bőséges szemelvényeket ismertettek a nyilatkozatból. Bár az adá­sok jórészében az első hely­re Gorbacsovnak az a ki­jelentése került, hogy a Szovjetunió is foglalkozik az űrvédelemmel összefüggő kutatásokkal, a jelentések zömmel a szovjet vezető messzemenő tárgyalókészsé­gét, a hadászati fegyverek csökkentése kérdésének megoldási lehetőségeit, az amerikai kutatásokkal kap­csolatos álláspontját húzták alá. A jelentések aláhúzták: a szovjet vezető válaszai nemcsak megegyezési kész­séget mutattak, hanem azt is, hogy igen jól tájékozott az amerikai politika és a vi­lágpolitika minden kérdésé­ben. ció igazolta, hogy a lengyel társadalom támogatja a gaz­dasági és társadalmi-politi­kai átalakulások ügyét. A referendum azt is igazolta, hogy a vezetés és a lakos­ság dialógusának ez a for­mája hitelt érdemel a tár­sadalom szemében. Az aggályok felgyülemlé­sében bizonyos szerepet játszhatott az országos szak- szervezeti képviselet állás­pontja. A kormánnyal folyó vitában az OPZZ erőtelje­sen kiemelte a radikális re­formok nyomán keletkezhe­tő nehézségeiket. A társadal­mi és politikai viszonyok de­mokratizálására vonatkozó kérdésben viszont előtérbe kerültek a falvak és kisvá­rosok lakosainak aggályai a központi vezetés gyengülése miatt — ezt a vezetést ugyanis gyakran védőernyő­nek tartják a helyi közigaz­gatással szemben. Most, az alkotmánynak megfelelően, a döntések is­mét a Szejm hatáskörébe ke­rülnek, amely minden bi­zonnyal levonja a következ­tetéseket a referendumból és megfelelő javaslatokat tesz majd a kormánynak. Hawke a sajtó előtt Rendkívül hasznosnak, kedvezőnek, őszinte és szí­vélyes légkörűnek minősítet­te Mihail Gorbacsovval és Nyikolaj Rizskovval folyta­tott megbeszéléseit Robert Hawke. Az ausztrál minisz­terelnök tegnap este Moszk­vában tartott nemzetközi sajtóértekezletén kitért ar­ra, hogy egy sor kérdésben a szovjet és az ausztrál ál­láspont eltér egymástól, de az olyan alapvető kérdések­ben, mint a leszerelés, a biztonság megerősítése, az együttműködés kibontakoz­tatása, a kétoldalú kapcso­latok fejlesztése, egyetértés mutatkozott a megbeszélése­ken. Hawke hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió olyan nagyha­talom, amely jogos érdekek­kel rendelkezik a Csendes­óceáni térségben. A tárgya­lásokon nagy figyelmet szen­teltek a Csendes-óceán dé­li részével összefüggő biz­tonsági kérdéseknek, s az SZKP KB főtitkárával foly­tatott megbeszéléseken át­tekintettek más regionális problémákat is. Az ausztrál kormányfő ezzel összefüg­gésben megjegyezte: Miha­il Gorbacsov reményét fe­jezte ki, hogy az afganisztá­ni csapatkivonásra még a tervezett határidő előtt sor kerülhet, ha biztosítani le­het Afganisztán független­ségét. Az ausztrál kormányfő üdvözölte a csúcstalálkozót, a khr—hhr szerződés aláírá­sát. Emlékeztetett arra, hogy Ausztrália nem osztja Üj-Zéland álláspontját a nukleáris fegyverektől men­tes övezet tekintetében, s az Egyesült Államoknak, mint szövetségesnek külön­leges jogokat biztosít. Emel­lett támogatja a leszerelési intézkedéseket, a fegyverzet­korlátozás és csökkentés fo­lyamatát. A szovjet—ausztrál keres­kedelem kiegyensúlyozat­lansága fontos témája a kor­mányfői tárgyalásoknak — mondta Hawke, és emlékez­tetett az árucsere 45:1 ará­nyú forgalmára. Ausztráliá­ban kereskedelmi különbi­zottság alakult üzletembe­rek részvételével a szovjet áruk ausztrál piacra való bejutásának megkönnyíté­sére, s Melbourne-ben és Sydneyben szovjet kiállítást rendeznek. A szovjet fél fi­gyelmét felhívták arra, hogy az üzletkötőknek sokkal na­gyobb figyelmet kellene for- dítaniok az ausztrál piac sajátosságaira, s ez Nyiko- laj Rizskov is elismerte. A kis délkelet-ázsiai ál­lamnak több mint hétszáz évig kellett harcolnia fenn­maradásáért, függetlensé­géért, s a régóta várt és megérdemelt történelmi sorsforduló végül 12 eszten­dővel ezelőtt következett be. 1975. december 2-án Laosz is felszabadult az idegen el­nyomás alól, és elindult a szocialista irányzatú fejlő­dés útján. Nem kis feladatokat kel­lett s kell is még leküzde- nie a laoszi népnek, hiszen a mesés természeti szépsé­gen kívül szinte semmit sem örökölt a múltból az egy­millió elefánt országa. Pon­tosabban nem mást, mint a feudális elmaradottságot, a gyakran még nomád mező- gazdaságot. Éppen ezért az új vezetésnek fő célkitűzése volt az első időszakban az élelmiszertermelés felvirá­goztatása. Ez volt a feltéte­le annak, hogy egyéb vonat­kozásokban is továbbléphes­senek. Emellett szintén ki­emelt figyelmet fordítottak az általános műveltség eme­lésére — csaknem 90 száza­lékos volt az írástudatlan-, ság a körülbelül három és fél millió lelket számláló országban. Csakis kiművelt emberfők sokaságával lát­hattak ugyanis hozzá a ha­ladás másik alappillére, az ipar megteremtéséhez. Bár még csak tizenkettő év telt el az alapcélok kitű­zése óta, máris láthatók az eredmények. A rizstermelés — kedvező körülmények kö­zött — például már az ön­ellátáson túl kivitelre is elég, ami nagy szó a koráb­A Magyar Katolikus Püs­pöki Kar és a Magyarorszá­gi Egyházak ökumenikus Tanácsa vezetőinek első hi­vatalos tanácskozását tartot­ták meg tegnap a budapesti Ráday Kollégiumban. A ki­emelkedő jelentőségű meg­beszélésen a katolikus kül­döttséget dr. Paskai László esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar el­nöke, a nem katolikus egy­házakat tömörítő ökumeni­kus tanács delegációját pe­dig dr. Tóth Károly refor­mátus püspök, a Magyaror­szági Egyházak ökumenikus Tanácsa ügyvezető elnöke vezette. A két küldöttség tagjai megtárgyalták a magyar egyházakat érintő legfonto­• * ban alapellátási gondokkal küzdő laoszi mezőgazdaság részéről. Üzemek, gyárak százai létesültek az utóbbi években, s a központi beru­házások közül igen sok az energetikai. Ez nem vélet­len, Indokínában elsőként tűzték ki célul az ország teljes villamosítását. A nemzeti össztermék növeke­dése pedig az alapját képezi az 'életszínvonal emelésének is. Mára megszűnt az írás- tudatlanság, minden járás­ban van iskola, s kórház. E figyelemre méltó eredmé­nyek elérésében számotte­vő segítséget nyújtottak a Szovjetunió és a többi szo­cialista országok — hazánk például a szakemberképzés­ben vállalt komoly hozzájá­rulást. A Laoszi Népi Forradalmi Párt vezette belső gazdasá­gi-társadalmi átalakulásból adódott a külpolitikai irány­váltás is. Vietnammal és Kambodzsával együttmű­ködve Laosz következetesen képviseli az indokínai érde­keket, igyekszik a kényes politikai helyzeteket tár­gyalások útján megoldani. Vientiane elkötelezetten po­litizál annak érdekében, hogy a délkelet-ázsiai tér­ség minél előbb a béke és biztonság, a stabilitás öve­zetévé váljék. A béke ügyét szolgáló laoszi külpolitikát a szocialista országok hatha­tós támogatásban részesítik. Nemzeti ünnepén további sikereket kívánunk a laoszi népnek békés építőmunká­jukhoz, a térség stabilitását növelő erőfeszítéseikhez. sabb kérdéseket, és elhatá­rozták: arra biztatják hívei­ket, hogy keresztyén hitük­ből indíttatva tevékenyen vegyenek részt a társadalom előtt álló problémák megol­dásában. A részvevők java­solták egy közös bizottság létrehozását, amely az egy­házak közötti konkrét öky- menikus együttműködés tar­talmi és formai lehetőségeit dolgozza ki. A magyar egy­házak vezetői fontolóra vet­ték egy országos ökumeni­kus találkozó gondolatát, amelynek középpontjában az egyházak hazai és nem­zetközi feladatainak megvi­tatása állna. A következő ta­lálkozót dr. Paskai László érsek meghívására Eszter­gomban tartják. W. Piotrowski A világ 46 országának 11—13 év közötti képviselői Gorbacsov és Reagan wa­shingtoni találkozójával egyidőben „gyermek csúcsértekezletet” tartanak az USA fővárosá­nak közelében. Az atomháború veszélyének elhárításáról tanácskoznak. A képen a frankfurti repülőtéren békeszerető nyugatnémet gyerekek négyfős csoportja indul út­nak (Telefotó: AP—MTI—KS) Lengyelország a népszavazás után —dl— Egyházi vezetők tanácskozása

Next

/
Thumbnails
Contents