Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-12 / 293. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIII. évfolyam, 293. szám Ara: 2,20 Ft 1987. december 12., szombat VSZ-TALÁLKOZÓ \ szövetséges államok nagyra értékelik a washingtoni tárgyalások eredményeit Mihail Gorbacsov tájékoztatója a washingtoni tárgyalásokról A szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeiről tanácskoztak a Varsói Szerződés tagálla­mainak legfőbb vezetői Berlinben. A képen: Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára a Schönefeldi repülőtéren köszönti a Washingtonból érkező Mihail Gorbacsovot Pénteken délben Berlinben megkezdődött a Varsói Szer­ződés tagállamai testvér- pártjai első és főtitkárainak találkozója, amelyen Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára adott tájékoztatást a szovjet-amerikai csúcstalál­kozó eredményeiről. A tanácskozáson részt vett Kádár János, az MSZMP fő­titkára, Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra, Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára és Nicotae Ceau- sescunak, az RKP főtitkárá­nak személyes megbízottja­ként loan Totu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, román kül­ügyminiszter; valamint Mi­hail Gorbacsov. A találkozón jelen voltak a tagállamok külügy- és hon- ••édelmi miniszterei, valamint iktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. A Palast Hotelnek a tagál­lamok zászlóival díszített konferenciatermében Erich Honecker köszöntötte a résztvevőket. Mihail Gorbacsov részlete-- sen tájékoztatta a találkozó résztvevőit az Egyesült Álla­mokban tett látogatásáról, Ronald Reagan elnökkel folytatott megbeszéléseinek menetéről és eredményeiről. A szövetséges államok ve­zetői teljes mértékben támo­gatták és nagyra értékelték a washingtoni tárgyalások eredményeit. Nagy elismeré­süket fejezték ki Mihail Gor- bacsovnok a Szovjetunió kö­vetkezetes és energikus erő­feszítéseiért, amelyek meg­hozták a nukleáris leszerelés első reális eredményeit és egyben tanúsították az újfaj­ta politikai gondolkodásmód hatékonyságát is. Megelége­déssel hangsúlyozták, hogy ez a gondolkodásmód kifeje­zi a Varsói Szerződés tagál­lamainak közös békevágyát és kiemelték az NDK és Csehszlovákia építő jellegű álláspontját, azt, hogy ezek az országok kifejezték köz­reműködési készségüket a washingtoni szerződés őket érintő megállapodásainak tel­jesítésére. A találkozó résztvevőinek egyöntetű álláspontja szerint alapvető jelentőségű, hogy a washingtoni tárgyalásokon a Szovjetunió és az Egyesült Államok között elvi megál­lapodás jött létre, amely sze­rint mindkét fél, az ABM- szerződés szigorú betartása mellett, a felére csökkenti hadászati támadó fegyvereit. Megállapították: az elért megállapodások jobb feltéte­leket teremtenek ahhoz, hogy előbbre lehessen lépni a’fegy- verikezés megfékezéséhez ve­zető más irányokban is — elsősorban a vegyi fegyverek betiltásában és felszámolásá­ban, a nukleáris kísérletek beszüntetésében, valamint a fegyveres erők és a fegyver­zet csökkentésében Európá­ban, az Atlanti-óceántól az Uraiig. A szövetséges szocia­lista államok megerősítették, hogy készek a honvédelem­hez feltétlenül szükséges szinthez tartani magukat és az egyes fegyverfajtáknái az asszimetriákból és az egyen­lőtlenségekből adódó problé­mákat úgy megoldani, hogy a fölényben levő fél csök­kentést hajt végre. Ugyan­akkor aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy egyes NATO- körök a nukleáris fegyverek két osztályának felszámolá­sát a kontinensen más fegy­verfajták növelésével és kor­szerűsítésével szándékoznak „kompenzálni”. A Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia külügymi­niszterei, a közepes és rövi- debb hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó szovjet—amerikai szerződés­sel összefüggésben, a Szov­jetunió, az NDK és Csehszlo­vákia közötti megállapodást írtak alá az ellenőrzésekről. * * * A nemzetközi porondon megkezdődött kedvező irá­nyú változások elválasztha­tatlanok attól az átfogó, nagy munkától, amelyet a szocialista országok végez­nek a szocializmus tökéle­tesítése és megújítása érde­kében — hangsúlyozta Mi­hail Gorbacsov, az SZKP Havasi Ferenc Varsóba utazott / Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára vezetésével pénteken Varsóba utazott a Budapesti Pártbizottság de­legációja. A küldöttség a Lengyel Egyesült Munkás­párt Varsói Bizottsága meg­hívására két napot tölt a len­gyel fővárosban. Havasi Fe­renc részt vesz az európai szocialista országok fővárosi pártbizottságai első titkárai­nak találkozóján. A delegá­ció búcsúztatásánál a Ferihe­gyi repülőtéren ott volt Ta- deusz Czechowicz, Lengyel- ország budapesti nagykövete is. KB főtitkára azon az ebé­den, amelyet Erich Honec­ker, az NSZEP KB főtitká­ra, az NDK Állatanácsánák elnöke adott a berlini talál­kozó résztvevőinek tisztele­tére. Az SZKP KB főtitkára pohárköszöntőjében rámu­tatott: országaink gazdasági fejlődésének meggyorsítá­sára, a demokratizálás, a nagyobb nyíltság — meg­változtatják a szocializmus arculatát, elsöprik a nyuga­ton évtizedek folyamán ki­alakult propagandasémá­kat, bővítik a népek közötti megértés lehetőségeit. A Washingtonban aláírt rakéta-leszerelési szerződést méltatva Gorbacsov kiemel­te: az első történelmi je­lentőségű nukleáris leszere­lési egyezmény csak is a szocialista országok közös, egyeztetett cselekvésének eredményeként jöhetett lét­re. A második világháború óta aligha volt még egy ese­mény, amely ilyen nagy ér­deklődést és jóakaratú vissz­hangot váltott ki — mondta. Erich Honeoker pohárkö­szöntőjében a washingtoni tárgyalások jelentőségét hangsúlyozva a találkozó Wörnar az új NATO-főtitkár Manfred Wörner nyugat­német hadügyminisztert pénteken hivatalosan kine­vezték a NATO új főtitkárá­vá. Az észak-atlanti szövet­ség külügyminiszterei brüsz- szeli találkozójukon egyhan­gúlag emelték az 53 éves Wörnert ebbe a tisztségbe. Utódját a bonni hadügymi­nisztérium élén 1988 máju­sában jelöli ki Helmut Kohl kancellár. Wörner csak ak­kor válik meg véglegesen ré­gi hivatalától, és július 1-jén veszi át az újat a brüsszeli NATO-központban. Elődje, a brit Lord Carrington nyug­állományba vonul. résztvevői nevében elisme­rését és köszönetét fejezte ki Gorgacsovnak. Az euró­pai és más népek most a nukleáris leszerelés energi­kus folytatását és a hagyo­mányos fegyverzet leszere­lésének megkezdését szolgá­ló fokozott erőfeszítéseket várnak — emelte ki az NDK vezetője. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, aki részt vett a Var­sói Szerződés tagállamai test­vérpártjai első és főtit­kárainak berlini találkozó­ján, pénteken este hazaérke­zett Budapestre. Kádár Já­nossal , együtt érkezett Vár- konyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc honvédel­mi miniszter, a Központi Bi­zottság tagjai. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lázár György, az MSZMP főtitkár- helyettese, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Horn Gyula külügyminiszté- riumi és Mórocz Lajos honvé­delmi minisztériumi állam­titkár, a Központi Bizottság tagjai. Jelen volt Karl-Heinz Lugenheim, az NDK magyar- országi nagykövete. * * * A Varsái Szerződés tagál­lamai * testvérpártjai első és főtitkárainak találkozóján részt vett vezetők pénteken az esti órákban hazautaz­ták Berlinből. Várlconyi Péter Egyiptomba utazik Várkonyi Péter kül­ügyminiszter Eszmat Abdel-Megidnek, az Egyiptomi Arab Köztár­saság külügyminiszte­rének meghívására de­cember 12-én, hivatalos látogatásra az Egyipto­mi Arab Köztársaságba utazik. Szovjet-amerikai nyilatkozat Az SZKP KB főtitkára és az Egyesült Államok elnöke átfogó és mélyreható megbe­széléseket folytattak a szov­jet—amerikai kapcsolatok összes problémájáról, bele­értve a fegyverzetcsökken­tést, az emberi jogok és hu­manitárius kérdéseket, a re­gionális konfliktusok rende­zését és a kétoldalú kapcso­latokat — derül ki abból a szovjet—amerikai közös nyi­latkozatból, amelyet csütör­tökön Washingtonban hoztak nyilvánosságra Mihail Gor­bacsov látogatásának befejez­tével. A tárgyalások őszinték és építő jellegűek voltak, tük­rözték a két fél közötti né­zeteltéréseket is, de ugyan­akkor annak megértését is, hogy ezek az eltérések nem képeznek leküzdhetetlen aka­dályt a kölcsönös érdeklő­désre számot tartó területe­ken való előrelépéshez. Hangsúlyozták, hogy a két ország vezetőinek genfi és reykjavíki találkozói alapve­tő jelentőségűek voltak: megteremtették az alapot a hadászati stabilitás javítását és a konfliktusok kialakulá­sa veszélyének csökkentését célzó folyamatot előrevivő konkrét lépésekhez. A fele­ket a jövőben is az a meg­győződés vezérli majd, hogy soha sem szabad nukleáris háborút indítani, abból sen­ki sem kerülhet ki győztesen. Szilárd elhatározásuk, hogy megakadályozzanak bármi­lyen háborút a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött — legyen szó nukleáris vagy hagyományos háború­ról —, s nem fognak kato­nai erőfölényre törekedni. Mindkét vezető — emeli ki a dokumentum — tudatában van annak a rendkívüli fe­lelősségnek, amely a Szovjet­unióra és az Egyesült Álla­mokra hárul olyan reális megoldások keresésében, amelyek célja a konfrontá­ció megakadályozása és az országaik közötti stabilabb kapcsolatok elősegítése. Eb­ből kiindulva megállapodtak abban, hogy aktivizálják a párbeszédet és ösztönözni fogják kapcsolataikban az építő jellegű együttműködés irányvonalát. Mindennek alapján, más országokkal és népekkel együttműködve elő fogják segíteni a sokkal biz­tonságosabb világ megterem­tését. A két ország vezetői szer­ződést írtak alá a szovjet és az amerikai közepes és rö- videbb hatótávolságú raké­ták megsemmisítéséről. Ez a szerződés történelmi jelentő­ségű mind célját — a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok nukleáris fegyverzete egész osztályának teljes meg­semmisítését —, mind pedig az abban előírt ellenőrzési intézkedések újszerűségét és nagy horderejét tekintve. A megbeszéléseken megvi­tatták a hadászati támadó fegyverzetek csökkentéséről folytatott tárgyalások - kérdé­sét is. A felek kiemelték, hogy jelentős előrelépés tör­tént az 50 százalékos csök­kentés elvét megfogalmazó szerződés aláírása felé. Meg­állapodtak a következőben: a genfi tárgyalásokon részt­vevő képviselőiket azzal bíz­zák meg, hogy törekedjenek e szerződés lehető legrövi­debb idő alatt történő kidol­gozására, úgy, hogy azt a következő csúcstalálkozón, 1988 első felében alá lehes­sen írni. A tárgyalásokon áttekin­tették a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés más kérdé­seinek széles körét is. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan megerősítette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok hű marad az atomsorompó-szerződés megszilárdításához, s meg­elégedésüket hangoztatták, hogy a legutóbbi csúcstalál­kozó óta újabb államok csat­lakoztak ahhoz. A két or­szág vezetői támogatásukról biztosították a nukleáris energetika biztonsága terén folytatott nemzetközi együtt­működést és azokat az erő­feszítéseket, amelyek a nuk­leáris energia békés haszno­sításának elősegítését szol­gálják a NAÜ garanciáinak, illetve a nukleáris anyagok, berendezések és technológiák exportjának megfelelő ellen­őrzésének megszilárdítását célozzák. Az SZKP KB fő­titkára és az amerikai elnök üdvözölte azt a tényt, hogy — a közeljövőben életbe lé­pő — megállapodást írtak alá a nukleáris veszély csök­kentését célzó központok lét­rehozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok fővá­rosaiban. A felek kifejezték azt az elkötelezettségüket, hogy tö­rekedni fognak az ellenőriz­hető, átfogó és hatékony nemzetközi konvenció kidol­gozására a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisí­téséről. Síkraszálltak az euró­pai katonai szembenállás szintjének csökkentését cél­zó, a fegyveres erőket és ha­gyományos fegyverzetet érin­tő bécsi tárgyalások mielőbbi befejezéséért. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan kifejezték eltö­kélt szándékukat, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet más résztvevőivel közösen bizto­sítaná fogják a bécsi találko­zó sikeres befejezését, a hel­sinki záróokmány és a mad­ridi záródokumentum összes fő kérdésében elérendő ki­egyensúlyozott haladás alap­ján. Regionális kérdéseket át­tekintve a két vezető meg­állapította, hogy az állás­pontokban komoly eltérések mutatkoznak. Mindazonál­tal egyetértettek: rendkívül fontos a rendszeres véle­ménycsere további folytatá­sa. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan hangsúlyozták a regionális konfliktusok ren­dezésének növekvő jelentő­ségét a nemzetközi feszültség csökkentése és a kelet—nyu­gati kapcsolatok javítása szempontjából. A Szovjetunió és az Egyesült Államok e témakörben folytatott párbe­szédének azt a célt kell szol­gálnia, hogy a regionális konfliktusokban érintett fe­leknek segítséget nyújtson olyan békés megoldások fel­kutatásához, amelyek meg­szilárdítják függetlenségü­ket, szabadságukat és biz­tonságukat. Mindkét vezető fontosnak ítélte meg, hogy az ENSZ és más nemzetközi intézmények nagyobb mér­tékben járulhassanak hozzá a regionális konfliktusok ren­dezéséhez. Az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök részlete­sen megvizsgálta a szovjet— amerikai kétoldalú kapcsola­tok állapotát, s egyetértettek abban, hogy a jövőben is to­vább kell fejleszteni és in­tenzívebbé kell tenni a hiva­talos érintkezéseket vala­mennyi szinten, azt a célt tartva szem előtt, hogy gya­korlati és konkrét eredmé­nyeket érjenek el minden té­ren. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára megerősítette Ronald Reagannek, az Egye­sült Államok elnökének szov­jetunióbeli látogatásra szóló meghívását. Az elnök meg­elégedéssel fogadta el a meg­hívást. A látogatásra 1988 el­ső felében kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents