Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-10 / 291. szám
4 7 Somogyi Néplap 1987. december 10., csütörtök Fagyasztott termékek, dietellás készítmények Kóstoló és árubemutató Tabon Enyhítés és módosítás SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A BALATONI ÉPÍTÉSI TILALOM RÉSZLEGES FELOLDÁSÁRÓL A Tab és Vidéke Áfész igyekszik kialakítani a korszerű táplálkozást segítő árukínálatot, valamint a konyhai munkát könnyítő élelmiszerek számát. E célt szolgálja az a kóstolóval egybekötött árubemutató is, amely tegnaptól a hét végéig látható Tabon a 2. és a 10. számú ABC-áruházban. A Zala Megyei Baromfifeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalat illetve a Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalat több mint 15 féle készítményét kínálják az élelmiszerosztály dolgozói, s kóstolóval is propagálják az egészséges táplálkozás fontosságát. — Korábbi BNV-díjas termékeinket, a pácolt, füstölt pulykamellet, csirke- és pulykacombot mutatjuk be — mondta Balogh Ferenc, a Zala megyei vállalat értékesítési osztályvezető-helyettese —, s emellett dietellás készítményeinket. Ennek jellemzője a magas fehérje-és az alacsony zsírtartalom. Ezen termékeink — a mozaik, a csirkejava, a párizsi, illetve virsli és sonka — alapanyaga a pulyka-, illetve a csirkehús. A mostan' kóstolóval is szeretnénk ezeket népszerűsíteni. Sokan megkóstolták teg nap az újfajta felvágottakat, amelynek a szavatossági idejük hosszabb, mint a legtöbb ismert húskészítményé. Nagyobb mennyiségben vásároltak fagyasztott termékeket is. A vásárlóknak előnyös, hogy a pulykacombot és a csirkemellet négy napig kedvezményes áron kínálja a szövetkezet. A legnagyobb érdeklődés a füstölt csirkecomb és a pulykamell iránt mutatkozott. Nagy sikere volt azonban a baromfisonkának, illetve a csomagolt termékek közül a csirkeszárnynak, zúzának és az apróléknak. A zalai termékbemutató alkalmával délután a bolti kiskereskedelmi és vendéglátó üzletvezetők szakmai tanácskozást tartottak. Ezen az új termékekkel való ismerkedésen túl áttekintették a szövetkezet és a Zala Megyei Baromfifeldolgozó Közös Vállalat vezetői az együttműködés tapasztalatait is. K. J. Munkatársunk telefonjelentése A balatoni építési tilalom részleges feloldásáról tartott sajtótájékoztatót tegnap Budapesten az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban Jantner Antal miniszterhelyettes. Köztudomású, hogy a Minisztertanács 1979 óta több rendelettel, határozattal korlátozta a magyar tengernél. az építési lehetőségeket. Elsősorban a tó vízminőségének katasztró- fális romlása indította arra a kormányt, hogy tilalmakat rendeljen el. 1979-ben ^ Minisztertanács határozata a teljes parti sávban, az omlásveszélyes területeken, a szennyezett, zajos körzetekben és a tájvédelem szempontjából fontos részeken megtiltotta a telkek kialakítását és az építést. 1983- ban a Minisztertanács a vízminőség romlásának megállítása érdekében további építési tilalmakat rendelt el. Negy venegy part menti településen, illetve háttértelepülésen tilalmazta a szálláshelybővítést, és a lebontott, összedőlt épületek helyére sem engedett újakat építeni, megtiltotta a gazdasági épületek és az állattartó épületek építését, bővítését is. 1984-ben újabb rendelet született a lakásépítés tilalmáról, illetve korlátozásáról. Most az 1983-as határozat felülvizsgálata volt az ÉVM feladata. A minisztériumban örömmel rögzíthették, hogy az elrendelt tilalmak hatásosak voltak: a települések belterületének növekedése lassult. A tiltó rendeletek megjelenése előtt, illetve átlagosan 200 hektárral gyarapodtak a falvak és a városok; a tilalom után ez a növekmény évi 20 hektárra csökkent. A telekkialakítás, a zártkertek kialakítása, a parcellázás megszűnt; megállt a népesség növekedése is. 1970 és 1980 között tervidőszakonként 125—130 ezer emberrel nőtt a Balatonnál — az állandó lakosokat és a nyaralókat is beleértve —a népesség; 1980 óta a növekedés minimális. Tehát nem fokozódott a zsúfoltság, bár nem is a várt arányok szerint alakult. A javuló helyzetet tekintetbe véve az Építési és Városfejlesztési Minisztérium szakemberei javasolták a tilalmak enyhítését, illetve megszüntetését. E javaslatról országszerte nagy vita alakult ki. Az ÉVM előterjesztésének többségét a Minisztertanács végülis elfogadta. E javaslatokat két alapvető változtatás után szentesítették. A minisztérium javasolta, hogy mindenütt lehessen építeni, ahol van szennyvízvezeték és megfelelő tisztítómű áll rendelkezésre. A Miniszter- tanács ezt nem fogadta el," de kivételt tett: a minőségi turizmust szolgáló szállodák, kempingek, vitorlásklubok és hasonlók építése, bővítése ezentúl lehetséges, ha az ÉVM és a Balatoni Intézőbizottság fölmentést ad a tilalom alól. A körülmények alapos mérlegelése alapján a Minisztertanács úgy döntött, hogy az építési korlátozások jelentős részét továbbra is fenntartják. Az üdülőterület 41 településén ezután is szigorúan tiltja a belterületek és a zártkertek bővítését, a szálláshelyek kialakítását célzó ^telekparcellázásokat. Fenntartják a külterületek építési tilalmát is. Lényeges tehát: az 1979es és az 1984-es tilalom fennmarad, az 1983-ás határozatban szereplő tilalmak nagy része módosul. A zártkertekben január 1-jétől lehet pincét építeni, de ezt is engedélyhez kötve, mivel korábban nagy visszaélések voltak. A műemlékek, műemlék jellegű épületek helyreállítására is lesz lehetőség; Somogyot e téren elsősorban a kőröshegyi Széche- nyi-kastély restaurálása érinti. Az elavult, esetleg összedőlt épületek helyére január 1-jétől újakat lehet építeni. Nem lesz tilalom ezután a jogi személyek tulajdonában levő épületek bővítése, korszerűsítése sem. A szálláshelyeket pedig területileg átcsoportosíthatják. Épülhetnek szállodák is, ha a minőséget szolgálják és ha az általános tilalom alól felmentést kap az építő. Fontos tudnivaló, hogy magánszemély ezentúl sem bővíthet szálláshelyet engedély nélkül. 1988-ban az egész kérdéskör újra a Minisztertanács elé kerül. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium — ha a tó vízminősége tovább javul — azt az álláspontot fogja támogatni, hogy ahol a közművek rendelkezésre állnak, ott tovább enyhítsék a tilalmat. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az alapvető gondokat elsősorban még több pénzzel lehetne megoldani. Ez minden bizonnyal így van, és hozzá kell tennünk, hogy a tilalmak ugyan szükségesek, de semmiképpen sem tekinthetők a legjobb megoldásnak. A balatoni gondokat véglegesen csak az egész ország pénzügyi helyzetének javulásával rendezhetjük. Luthár Péter A JÓ PIAC SZERZŐDÉST BONT Segítség a rászorulóknak Kevés a burgonya A szociálpolitikáról tárgyaltak A megye téli zöldség-, gyümölcs- és burgonyaellátásához szükséges készletek 80 százaléka már a Zöldért raktáraiban van. 1988. január 1-jéig 1500 tonna burgonyát, 200 tonna vöröshagymát, 600 tonna zöldségfélét és 430 tonna gyümölcsöt tárol be a vállalat. S annak az árunak is helyet kell adnia, amely még decemberben kerül a fogyasztókhoz. — Szükség van még az említett mennyiségnél 10— 15 százalékkal több biztonsági tartalékra is, hogy az előre nem látható esetleges nagy rendeléseknek eleget tehessünk — mondta Németh Gyula, a vállalat főosztályvezetője. — Az áru 80 százaléka fedett raktárakban van, a fagyra kevésbé érzékenyeket tároljuk csupán a szabadban. A burgonyát Nagyatádon, az almát pedig a siófoki hűtőházban raktározzuk. Mivel az idén a szárazság miatt burgonyából kevés termett, a legnagyobb gondot a Zöldértnek a lakosság burgonyaigényeinek zavartalan kielégítése okozza. — Országosan kevés a burgonya. A hiányzó meny- nyiséget .lengyel importból szerettük volna beszerezni; ez csak részben sikerült. A Hungarofrukttól ezer tonnát rendeltünk, de csak 670 ton*- nát kaptunk. Ez azért is okoz gondot, mert a nagy kereslet miatt a hazai burgonya ára felszökött, az olcsó lengyellel pedig letörhettük volna a magas árat. A burgonya kilóját november közepéig 9 forintért tudtuk adni, s azóta sem kerül többe 9 forint 80 fillérnél. A lengyel burgonya árát a csomagolás drágította. A MÉM utasítására csak így kerülhetett forgalomba. Erre azért volt szükség, mert a megye szaporítóanyagot termel, és így akarják elkerülni a keveredést. A csomagolt ugyanis ahhoz kellően drága, hogy vetőburgonyának vásárolják. — Annak ellenére, hogy a várt importmennyiség nem érkezett meg, a megyében felvásárolt burgonyából az ellátást biztosítani tudjuk, bár itt is voltak gondjaink. A legtöbb szerzödqpijrtne- rünk ugyanis átadja a szükséges mennyiséget, de több termelő is a kedvező piaci lehetőségek miatt inkább máshol és drágábban adta el áruját. Volt, aki a szerződött mennyiségnek csupán a 10—15 százalékát adta át nekünk. Velük szemben természetesen kötbérigénnyel lépünk fel. A Zöldért legnagyobb burgonyaszállítói közé tartozik az inkei Rákóczi tsz; onnan csaknem az összes szerződött burgonyát megkapták. A vállalat 4 ezer tonna helyett 3500 tonnát, szállított a tsz. Vízvárral 500 tonnára szerződtek, s ez a mennyiség meg is érkezett. — A tárolt áruk jelentős részét a megyei termelőktől vásároltuk, de néhány terméket, például a vöröshagymát, megyén kívülről kellett beszereznünk. A választék bővítése érdekében almát is vásároltunk más megyékből. L. R. A Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén megtárgyalta a megyeszékhely 1988—90-re szóló szociálpolitikai programját. Dr. Varjú Irén, az egészségügyi osztály vehetője előterjesztésében elmondta, hogy a program a VII. ötéves tervre épül, s célja, hogy a rászorultságot jobban figyelembe vevő, differenciáltabb szociálpolitikai gyakorlat megvalósítása. A szociálpolitika jelentősége fokozódik — erre a tervezésben és a végrehajtásban is fel kell készülni. A megyeszékhely 74 ezer lakosának 60 százaléka munkaképes korú; az idős korúak aránya alacsonyabb a megyei átlagnál, számuk azonban így is igen jelentős. Többségük ugyan családban él, de mintegy 1800-ra tehető a 70 éven felüli magányos emberek száma, akik anyagi, illetve egyéb szociális ellátásra szorulnak. Szociális étkeztetésben 170-en részesülnek Kaposváron, a mozgásukban korlátozott idős embereknek házhoz szállítják a meleg ételt. A legnagyobb gondok az idős korúak szociális otthoni elhelyezésével vannak. A varos szociális otthona az igényeknek csak a töredékét képes kielégíteni. Gyártórendszerkutatás Elkészült az Ipari Technológiai Intézet sugártechnológiai és hegesztési főosztályán az a lézeres gyártórendszer, amely számítógépvezérléssel hegeszt, vág és felületet kezel — a programtól függően. Az új berendezés nemzetközi kooperáció eredményeként (NSZK-beli és amerikai közreműködéssel) valósult meg. Az intézet hasznosan alkalmazhatja a gyártórendszert a technológiai fejlesztésben, valamint az anyagok technológiai kutatásában. (MTI-fotó — Balaton József felvétele) Jelentős a városban lakó testi-szellemi fogyatékosok száma. Többségük családban él. Intézeti elhelyezésükre többnyire nincs is lehetőség, sok esetben a család sem akar megválni tőlük. A jelentésből az is kiderült : a, megyeszékhelyen foglalkoztatási gondok csak a lakosság néhány csoportja esetében mutatkoznak, például a megváltozott munka- képességűeknél. Foglalkoztatásuk rehabilitációs munkahelyeken és munkakörökben megoldható lenne, ilyen azonban kevés van a városban. A legnagyobb gondot az értelmi fogyatékosok foglalkoztatása okozza. Szociális szempontból külön figyelmet kell fordítani az alacsony jövedelmű családokra; Kaposváron ilyen a családok több mint tíz százaléka. Ezért tűzték ki célul az állami családsegítő szolgálat létrehozását; feladata a segítségre szorulók felkutatása és segítése lesz. Valamennyi szociális gond megoldására vagy mérséklésére nincs elég pénz, ezért a feladatokat rangsorolni kell. Elsősorban az idős korúak szociális ellátásának javítására utalt, illetve a különösen veszélyeztetett családokra, valamint a fogyatékosok és a rokkantak helyzetének javítására tett javaslatot dr. Varjú Irén. A tervidőszak végén nagyabb létszámú korosztály munkába lépésével kell számolni — emelte ki a jelentés. Ezeknek a fiataloknak a foglalkoztatására már most fel kell készülni. Hangsúlyozta azt is: a bölcsődei és óvodai felvételi iránti igényeket ki tudják elégíteni, az általános iskolás gyerekek napközis ellátását azonban javítani kell.
