Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-07 / 288. szám

1987. december 7., hétfő Somogyi Néplap 3 Foglalkoztatáspolitika megyénkben Elemzett és döntött a megyei párt-vb LASSŰ VÁLTOZÁS ÉRZÉKELHETŐ _________1_________________________________________________________ t álcára 50 szem kerül. A szakzsargon korpusznak ne­vezi a fomdant-foa bújtatott meggyet. Hűtés után a tal- pazóba kerül a korpusz, ahol az úgynevezett talpazó git­terek jutnak főszerephez. A csokimártó üstben 28—31 fo­kos a kellemes illatú masz- sza, s tálpazókéssel viszik föl a korpuszra. Azt mond­ják, ezen áll vagy bukik minden: ha nem elég vastag a osokiréteg, össze csuklik a konyakos meggy. A cso'kimártás a legbo­nyolultabb művelet az üzemben. Az asszonyok talppal fölfelé dobják a sze­meket a csokiba, a mártó­villával kiemelik, s a tete­jére hihetetlen ügyességgel varázsolják a csavart min­tát, a snürgilit. Naponta négyezer darab a normta, s nagyon kell figyelni a masz- szakezelésre. Ha túlfűtik a csokit, elveszti mélybarna színét, kiszürkül. Mondhatnánk, kész is a konyakos meggy, a reke­szekben ingerlőén sorakoz­nak a csokitömbök. Pedig még jócskán van tennivaló, amíg ,a dobozba kerül. A frissen mártott meggy két napig áll a rekeszben, az­után a sztaniolozó hölgyek asztalára kerül. A sztaniolt simítani is kell, a simítóüs­tökben csillagfürt vagy szó­jabab között forog a becso­magolt konyakos meggy, s ez varázsolja tükörsimává a sztaniolt. — Most már a dobozba kerülhet az édesség — mondja Spák Csaba, a bala­toni üzemek vezetője. — Az idén új, tetszetős grafikájú dobozokat hozott a vállala­tunk forgalomba, ezzel is al­kalmazkodva a piaci igé­nyekhez. Tavaly bevezettük a garancialevelet: ezekből minden dobozba kerül egy- egy. Naponta százszámra küldik vissza a vállalathoz az emberek ezeket a lapocs­kákat, megírva véleményü­ket, kifogásaikat. Így derült ki például, hogy a vásárlók nem a nagyszemű konyakos meggyet kedvelik; azt sze­retik, ha sok apróbb szem van a dobozban. A külföldi piac is az egy-másfél dekás szemeket igényli. Teherautó fordul az üzem bejáratához. A fővárosból jármű; hozza a félkészárut, hetente háromszor érkezik a csokialapanyagot, s elszál­lítják a készterméket. A két­százhetvenezer kiló, kézzel mártott konyakos meggy zö­me november-decemberben hagyja el az üzemet. Ja­nuárban kicsit lélegzethez juthatnak az asszonyok, az édesiparban az év első hó­napja csaknem üresjáratnak számít. Klie Agnes m Édes munka November elseje óta ismét osoküllat uralkodik a SZOT boglárlellei Pillangó üdülő­ben. A Budapesti Édesipari Vállalat konyakos meggyet gyártó üzeme 1971 óta mű­ködik itt; a munkások zöme a SZOT-üdülők dolgozója, számukra téli elfoglaltságot ad ez a telephely. — 110-en dolgoznak itt, 75-en a balatonmáriai telep­helyünkön — mondja Szo- nyi Erzsébet művezető. — Ezenkívül Szőlőskislakon raktárunk üzemel. Mostaná­ban munkaerőgonddal küsz­ködünk. A nyári szezonban ki ad többet alapon csalo­gatják el a Balatan-parton az embereket az üdülők, sok régi szakszervezeti alkalma­zott talál jobban fizető el­foglaltságot magának, aztán télen sem jön többé hozzánk dolgozni. Pedig az üzemben ilyen­kor, karácsony előtt van a legnagyobb hajtás. Az idei szezonban huszonhét vagon kézi mártású konyakos meggyet gyártanak. Szanyi Erzsébet legelőször a mago- zót mutatja meg, a gép óránként 600 kilogramm — szeszben tartósított —megy- gyet képes feldolgozni. Mű­anyag rekeszekben illatozik a meggy, mielőtt a gyártó- terembe kerül. Az asszo­nyok teljesítménybérben dolgoznak, a folyamatos munkáról kiszolgáló sze­mélyzet gondolkodik. A fondant húsakilós töm­bökben érkezik az üzembe; hatalmas késsel darabolják majd a keverőgépbe kerül. Itt adagolják a fondant-hoz a konyakaromát is, 20 kg­hoz 20 milligrammot. Proity Lajosné mártóvilla segítségével boszorkányos gyorsasággal „csomagolja” a meggyet a fondant-ba. Bal kezében két szem gyü­mölcs, egyéniként dobja be a masszába, s szinte ugyan­abban a pillanatban már emeli is ki jobb kézzel. Az opálos-fehér színű édességet fémtálcán tárolják, egy-egv Sok a gyorshajtás NEM JAVULT A KÖZLEKEDÉSI ERKÖLCS A siófoki és a marcali te­rületi közlekedésbiztonsági tapasztalatokat dolgozta fel pénteki elnökségi ülésén a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. Siófok és térsége közleke­dési helyzétől dr. Szabó Ist­ván alezredes, a területi KBT elnöke adott áttekin­tést. Sok jele v;an annak, hogy a közlekedési morál továbbra sem javul lényege­sen. A gyorshajtás, ? figyel­metlen vezetés, az elsőbb­ségadás elmulasztása válto­zatlanul a balesetek fő okai között szerepel. A hivatásos sofőrökkel is elég sok a gond. Nem ritka, hogy már kora reggel itta­san indulnak dolgozni. So­kan fuvaroznak kifogásol­ható műszaki állapotú ko­csival, alkatrészhiányra es más okokra hivatkozva. Az idei üdülési szezonban a személyi sérüléses balese­tek száma némiképp növe­kedett az előző idényhez ké­pest. Ennek többek között az is oka, hogy a Balaton-par- ton növekedett a forgalom, nagy volt a zsúfoltság, az útviszonyok ugyanakkor vál­tozatlanok maradtak. A köz­lekedésben a legtöbb ve­szély az idősekre és a gye­rekekre leselkedett. A hazai és a külföldi jár­művezetőket többnyelvű szórólapon figyelmeztették a körültekintő vezetésre — Marcaliban is. — Marcali térségében megkülönböztetett figyel­met kapott a gyermekek közlekedése, az ittas vezetés visszaszorítása, az idősek és a mozgáskorlátozottak biz­tonsága — mondta Dég Endre százados, a területi KBT elnöke. A rendőrkapi­tányságnak 19 munkahely- lyel, intézménnyel van szo­cialista szerződése. A meg­állapodásnak megfelelően filmvetítéssel egybekötötl előadásokat tartottak; 98 előadást mintegy 1200-an hallgattak, illetve néztek meg. A kapitányság dolgozói vetélkedőket, versenyeket szerveztek, illetve támogat­tak, s részt vettek a kresz- park társadalmi munkájá­ban is. Az erőfeszítések ellenére Marcali térségében is né- hánnyal több baleset történt az idén, mint tavaly. A külföldiek az utóbbi időben már valóban nem mutatnak jó példát a közle­kedésben — támasztotta alá Borbola Mihály alezredes, a megyei KBT titkára. Vad- motorost és erőszakos autóst egyaránt látni lehet köztük. Dr. Mózes Gábor, az MKBT tagja, a megyei bíró­ság elnökhelyettese arról szólt, hogy a gyerekek hiába tanulják meg a közlekedési szabályokat, ha — mint gyakran látni — a szüleik kézen fogva átráncigáiják őket a piroson, rossz példát mutatnak nekik. A tanácskozáson élhang- zott, hogy javítani kell , a járművezető-képzés színvo­nalát, határozottabban meg kell fosztani jogosítványuk­tól az alkoholistákat. Szóba került az is, hogy a jövő­ben vásárolni lehet szondát, és azzal önellenőrzést is le­het végezni. K. Gy. vasárnap a téeszben és a cukorgyárban Toponár, Kapostáj Terme­lőszövetkezet. A gazdaság vezetői, ágazati 'irányítói fel­váltva tartanak ügyeletet egész évben a munkaszüne­ti napokon. Szolgálatuk kü­lönösen a mezőgazdasági csúcsmunkák idején — ta­vaszi vetéskor, nyáron ara­táskor és ősszel a betakarí­tásnál — fontos, hiszen ilyen­kor a munkákban nincs szünet hétvégeken és ün­nepnapokon sem, ha csak az időjárás nem kényszeríti tét­lenségre az embereket. Van­nak azonban jó néhányan a mezőgazdasági üzemekben, akiknek ilyenkor is akad dől' guk, például az állattenyész­tőknek és a takarmányosok- nak, s mint tegnapi beszél­getésből kitűnt: a gépmű­helyben dolgozó szerelőknek is... — A műhelyünkben most egy Rába traktort meg egy répaszedő kombájnt javíta­nak a szerelők, ugyanis a 45 hektárnyi cukorrépánkból még jó egynapi betakarítani való van hátra, s ha most nem esne az eső, hamarosan végezhetnénk vele — mond­ta Huszár László, a Kapostáj Tsz növénytermesztési ága­zatvezetője, a szövetkezet tegnapi ügyeletese. Az ügye­letes dolga, hogy intézked­jen, ha vasúton különféle szállítmány — például mű­trágya — érkezik: gondosko­dik a kirakás és az áru el­helyezésének megszervezé­séről, értesíti az ugyancsak ügyeletben levő gépkocsive­zetőt, a rakodókat. Ilyenkor CB-rádió segíti a gyors munkát. Egy telepített ké­szülék az őrei központi ma­jorban is rendelkezésre áll, ahol Huszár László tartott ügyeletet. A műhelyben a vezető sze­relő és munkatársai ugyan­úgy egy hónappal korábban már pontosan tudják, melyik hétvégén vagy ünnepen kell a pihenés helyett műhely­szolgálatot ellátniuk, mint a közös gazdaság vezetői, szak­irányítói. — S ha javításkor kiderül, hogy olyan alkatrészt kell pótolni, ami nincs raktáron, mit csinálnak? — A kampánymunkák idején a növénytermesztési rendszerek területi raktárai kiszolgálnak bennünket, mert ott is ügyeletet tarta­nak. — Szombaton tudták még dolgozni a földeken? — Az utóbbi három héten több mint 130 milliméter csapadékot kaptunk, de szombaton még kiszedtük öt hektárról a cukorrépát. A tábla közelében depózzuk, hogy onnan azonnal elszál­líthassuk, ha a cukorgyár fogadni tudja. Érdeklődésünkre a gyár termeltetési és kereskedelmi főosztályvezetője, Markó István elmondta: szombaton mintegy 3000 tonna répa ér­kezett a gyárba, tegnap a társgyárak körzetéből és a kaposvári gyár termelőitől ezer—ezer tonnát kaptak vasúton, s további 300 tonna répát küldött a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát főként közúti szállítójármű­vekkel. • Tegnap reggel 6 óráig 280 910 tonna répát vett át a kaposvári gyár, s úgy szá­molnak, hogy 295—300 ezer tonnával zárják az idei ter­més átadását a termelők. Ez azt jelenti, hogy a legutób­bihoz képest jelentősen meg­hosszabbodik a kampány: az előző idényben a 175 ezer tonna répát 62 nap alatt dolgozták fel, most az akko­rinál jóval nagyobb meny­nyi séget száz nap alatt. H. F. A közelmúltban az élet változását is kifejező, sokakat érin­tő kérdést tárgyalt a megyei párt-vb. Elemzésének és dön­tésének összefoglaló részleteivel, lényegével ismertetjük meg ezúttal olvasóinkat. Hatékony munkaerő-gaz­dálkodás, előrelátó foglalkoz­tatáspolitika a követelmé­nyek. többek között ahhoz, hogy a társadalmi-gazdasági kibontakozás országos és me­gyei programja megvalósul­jon. Ezért tárgyalt két év alatt már másodszor erről a témakörről a megyei párt-vb. A szerkezetváltás halaszt­hatatlanul felgyorsul, s ez fokozza a munkaerőmozgást. Nőnek a szakmai, a munka- fegyelemmel és a megbízha­tósággal összefüggő követel­mények. Teljesítményük és eredményességük alapján fo­kozódik az üzemek közötti differenciálódás, s ez kisebb- nagyobb feszültségeket hoz­hat magával a munkaerő- piacon. Mindez arra mutat, hogy új típusú feladatok megoldására kell felkészülni — mondta ki határozottan a testület. S hogy alapot adjon ehhez a felkészüléshez, feltárta a munkaerőhelyzet legjellem­zőbb vonásait, köztük a leg­fontosabbat: Somogybán —a VII. ötéves terv eltelt idő­szakában is — a teljes fog­lalkoztatás volt a meghatá­rozó. Barcs és Csurgó térsé­gében, kisebb mértékben Tab és Nagyatád környékén — kisebb létszámot érintő — foglalkoztatási nehézsé­gek is adódtak. A munkaerő­kereslet általában meghalad­ta a kínálatot, s eközben a munkáltatók igénye számot­tevően változott. Egyre in­kább szakképzett, megbízha­tó és fegyelmezett munka­erőre számítanak, hiszen csak így tudnak talpon maradni. A munkaerőmozgást tehát napjainkban — a korábbi gyakorlatfal szemben — a munkáltatók kezdeményezik. A népességgel együtt ‘'csök­kent a munkaképes korú la­kosság száma — állapította meg a testület. A kis szerve­zetek aránya rendkívül gyor­san nőtt, és elszívó hatást gyakorolt a nagyüzemekre. Ez elsősorban a kedvezőbb kereseti lehetőségekre vezet­hető vissza. Gyorsan nőtt az egyéni vállalkozók, a kiske­reskedők és kisiparosok szá­ma. Köztük sok diplomás is található! A nagyüzemekben ezáltal csökkent a műszaki és agrár szakemberek száma. A megyében hiány van szak­munkásokból, számítástech­nikai, elektronikai, külke­reskedelmi és kereskedelmi szakemberekből, közgazdá­szokból. A mezőgazdaságban az alaptevékenységen kívüli területeken nőtt a létszám, másutt csökkent. Az üzemek egy részében egyre racio­nálisabb létszámgazdálko­dást folytatnak, belső átcso­portosítást hajtottak végre. Ezek nagyobb összeütközé­sek, feszültségek nélkül zaj­lottak le. Húsz üzem 5,6 mil­lió forint átképzési támoga­tást vett igénybe, s ennek keretében 800-an szereznek új szakmát. Nagyobb mértékű és szer­vezett munkaerő-átcsoporto­sítás még nem volt megyénk­ben. A munkaidőalap védel­mével, a munkafegyelemmel összefüggésben pozitív folya­matok zajlanak le, de hatá­suk csak kezdetinek minő­síthető — állapította meg a párt-vb. Nem számottevő a pályázati rendszerinek a fog­lalkoztatásra gyakorolt ha­tása sem. Általános helyzetkép tehát: az iparban foglalkoztatottak száma csökkent, élénkült a munkaerő-áramlás. A kis szervezetek munkaerőelvo­nása révén gyengült a Sáév, a Tanép helyzete, s a mező- gazdaságban is tovább csök­kent a létszám. A közlekedés, a hírközlés, a vízügy terüle­tén alig változott a foglal­koztatottak száma. A Bala­ton-parti idénymunkaerő biztosításának nehézségei azonban tovább 'fokozódtak. Közhasznú munkát szervez­tek Barcson, Csurgón és Ta- bon, s a javarészt szakkép­zetlenek foglalkoztatására hasonló formát terveznek Nagyatádon is. A vb megállapította: a foglalkoztatás szerkezetében lassú változás kezdődött meg, de a munkaadók magatartá­sát még mindig az óvatos­ság, a kivárás jellemzi. A vezetés ösztönzi a változást, számít a munkaerőmozgás felgyorsulására, a strukturá­lis és területi feszültségekre. Nem lehet kétséges, hogy a közeljövőben e témakörben is megváltozik a vállalati magatartás. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents