Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-07 / 288. szám
Somogyi Néplap 1987. december 7., hétfő BsportH Labdarúgásunk jövője az utánpótlás-nevelés megújulásától függ Tanácskozott az MLSZ II. kongrosszusa Ismert siakemberek, sportvezetők, edzők, egykori válogatott labdarúgók és a sajtó képviselői randevúztak szombaton Budapesten a kongresszusi központban, ahol a Magyar Labdarúgó-szövetség II. országos tanácskozását tartotta. Csaknem nyolcszáz meghívót küldtek szét az országban, s amikor röviddel tíz óra után Török Péter, az MLSZ új főtitkára köszöntötte a résztvevőket, minden hely foglalt volt az impozáns teremben. Az érdeklődés nem véletlen: a honi sport vezető ága, a világszerte népszerű labdarúgás jelene és jövője került terítékre. Alig egy éve alakult meg az MLSZ új vezetése, a megtett útról, az eredményekről és kudarcokról éppúgy szó esett, miként a kibontakozás lehetőségéről. A vitaindító beszédet Somogyi Jenő, az MLSZ elnöke tartotta, s nagy figyelem kisérte Deák Gábornak, az AISH elnökének felszólalását is. Az érdeklődést, az aktivitást mutatja, hogy huszonhármán szóltak hozzá az előadáshoz, de csak azért eny- nyien, mert a többieknek már nem jutott idő. A tanácskozás így is este fél hat után ért véget. Ebből az alkalomból kapták kézhez a résztvevők azt az előterjesztést, amely átfogó elemzést nyújt a magyar labdarúgás helyzetéről s egyben megszabja a fejlesztés irányelveit. Osz- szeállitásunk a nap eseményeiről ad átfogó tájékoztatót. Önállóság, új munkastílus SOMOGYI JENŐ BESZÉDE Az elnök az új vezetés egyéves munkájáról adott számot. A tavalyi első tanácskozáson hatvanhét javaslat hangzott el, s ebből nagyon sokat sikerült megvalósítani. Az elnökség az eltelt idő alatt tizenkét ülést tartott és hetvennyolc határozatot fogadott el. Igaz, sok volt köztük a kényes kérdés, amelyet — mint mondta — csak „lábujjhegyen" lehetett megközelíteni. Elégedettén nyugtázta, hogy kialakultak a szövetség működőképes szervezetei és sikerült új munkastílust bevinni az MLSZ-be. A pályákon, a klubokban folyó munkában nem látok olyan előrelépést; sem a tisztségek betöltésében, sem a munkában, sem a korszerű edzésrendszerekben, sem az ifjúság nevelésében, a velük való szakmai foglalkozásban, hogy most azt mondhatnám: az elmúlt évben mindent megtettünk labdarúgásunk előrehaladása érdekében ... Kritikusan folytatta: ed- zöképzésünk változatlanul elavult, közösen kell megtalálni az új módszereket. Kétségtelen, hogy középszerű az oktatói mezőnyünk is, és nincsenek kiemelkedő edzőink. Bár jelenleg 5—6000 képzett edző van Magyarországon, de továbbfejlődésük, számukra a korszerű tananyag átvétele még nem történt meg. Nyíltan szólt a játékvezetésről i,s, főleg az egységes szemlélet hiányát kifogásolta. Nem válták be azok a próbálkozások, amelyek az igazságosabb bíró- küldés érdekében történtek. Sokat vitatott téma labdarúgóink külföldre szerződése. A hazai színvonal gyengeségét sokan ebben is látják. Somogy Jenő ezt cáfolta, éppen a Bp. Honvéd ellenpéldáját említette. Kritikus hangon szólt a szövetség és a sajtó kapcsolatáról i'S. Beszéde befejező részében a jövőről beszélt. Közeleg a következő világbajnokság selejtezőinek sorosolása, s mint mondta, erre kell most koncentrálnunk. Az utánpótlásnevelés jobbítását célozza, hogy fejlett labdarúgó-kultúrájú országoktól faanyagát kértünk, s ezt az utánpótlás- és felnöttok*a- tásban szeretnénk felhasználni. Az ifjúság érdekében ötmillió forintos alapítványt létesít az MLSZ, és januárban érvénybe lép az új átigazolási szabály, amely a fiatalok zavartalanabb fölfelé áramlását segíti. Piac- gazdálkodás lesz a labdarúgásban is. Megszűnik a játékosok kötött értékhatára, a kereslet—kínálat törvénye szabályoz majd. Megállapodás született a közelmúltban a HM-mel. NB I-es labdarúgóink ugyan 18 hónapig katonáskodnak a jövőben, de saját klubjuk rendelkezésére állhatnak továbbra is. Ez alkalommal jelent meg az MLSZ első önálló lapja „Foci” címmel. Ha beválik, hetilap lesz és kifejezetten a labdarúgással foglalkozik majd. „A többi sportágra is kisugárzik hatása..." ’DEÁK GÁBOR ÁLLAMTITKÁR FELSZÓLALÁSA szövetség külsőleg (a székhazat is felújították) és belsőleg is megújult. — Üj helyzet alakult ki, a sport mint szórakoztatás és a népgazdaság nagyon közel került egymáshoz. A gázdaságosság, az ösztönzés a versenyzés, az eredményesség és a teljesítményelv nemcsak nálunk, hanem a népgazdaság minden területén elválaszthatatlanok lettek — mondotta bevezetőjében. Somogyi Jenő ezután az embereket leginkább érdeklő kérdésekről beszélt. Mindenekelőtt a bajnokságról. Ügy fogalmazott, hogy „tisztességes és küzdelmes" volt az őszi bajnokság, habár a színvonal sok kívánnivalói hagyott még maga után. Labdarúgásunkat változatlanul a középszerűség jellemzi, de elégedetten nyugtázta, hogy bundákról nem érkezett jelzés. Használt egy új kifejezést: volt néhány úgynevezett „belenvugvá- sos” mérkőzés, amelyen mindkét fél elégedett volt a döntetlennel. A szövetség nevében elítélte ezeket a kilencven perceket, s a szurkolók megkárosításának minősítette. Fejlődés mutatkozik a látogatottságban: az ősszel 980 ezer néző szemlélte a mérkőzéseket, s ebben a vonatkozásban számos nyugateurópai országgal felvesz- szük a verseny t. Hetven góllal született több, mint egy évvel korábban, s az egy mérkőzésre jutó 3,27-es gól- átlag nem szégyellni való a kontinens többi országával való összehasonlításban sem. Nagyobb rangot szán a sportvezetés az MNK-nak, afölött az ÁISH vállal védnökséget, s a győztes csapat az eddigi háromszáz helyett hatszázezer forint jutalmat kap. A nemzetközi eredmények nem kényeztetnék el a közvéleményt, az EB-ből való kiesés után úgy látszik, az olimpián sem lesz ott válogatottunk. Ugyanakkor az európai kupákban klubszhn- ten már csak a Bp. Honvéd van versenyben. Beszéde további részében az elnök hangsúlyozta a közös felelősséget: azok közül, akik a labdarúgásban tevékenykednek senki sem nézheti kívülről a hibákat. Így mondta: — Én a labdarúgóNagy érdeklődés kísérte az ÁISH elnökének felszólalását. Deák Gábor a labdarúgásnak az egész magyar sportéletre gyakorolt hatását hangsúlyozta. — Olyan időket élünk, amikor nem engedhetjük meg, hogy figyelmen kívül hagyjuk a valóságot. Fel kell mérnünk erőnket, lehetőségeinket a magyar labdarúgásban is ... Program kell minden területen, így a magyar futball megújítására is . . . — mondotta. Elégedetten nyugtázta, hogy az egy évvel korábban elhangzott ésszerű javaslatok közül milyen sok megvalósult. Ezek között legfontosabbnak tartotta áz MLSZ önállóságának létrejöttét. Mint kifejtette, azt szeretnék, hogy a labdarúgásban indított és bevált kísérleteket meg lehetne valósítani más sportágakban is. A továbblépés zálogaként említette, hogy a további előrelépéshez mind az ÁISH, mind az MLSZ részéről gyökeres szemléletváltozásra van szükség. Mondandójából nem hiányE tanácskozás alkalmával látott napvilágot az az előterjesztés, amely sokoldalúan és kritikusan elemzi a magyar labdarúgás jelenlegi helyzetét és megfogalmazza a fejlesztés irányelveit is. A helyzetelemzés részletesen felsorolja labdarúgásunk legalapvetőbb jellemzőit. Hangsúlyozza, hogy a sportág nem tudott lépést tartani a világ élvonalának fejlődésével, mert a szakmai munkát számos tényező akadályozta. Ebben közrejátszott a vezetési és szervezési hibák egész sora, morális gondok, és a pénzügyi zott a kritikus észrevétel sem. Ügy hat — folytatta —, hogy az MLSZ-t kissé váratlanul érte az igényeLt önállóság, s azzal nem tudott jól sáfárkodni, ö is hangsúlyozta a labdarúgás prioritását, mert szavai szerint „a magyar labdarúgás nemcsak NB I-ből és NB II-ből, de még csak nem is a kis csapatokból, az igazolt játékosokból áll”. Nem hagyta szó nélkül az utóbbi időben elharapódzott személycseréket sem. Egy év alatt több kapitány váltotta egymást, de más posztokon is volt csere. Ezért is jegyezte meg: tévedés azt hinni, hogy a személycserék önmagukban bármit is megoldanának. Bosszantónak minősítette, hogy ugyanabba a hibába többször is beleesett a sportág, holott ennek lehetősége ma már kizárható. Azt is kifogásolta, hogy a szövetség szakmai kérdésekben még vajmi kevés újat tudott letenni az asztalra. Azzal sem értett egyet, hogy jó futballt csak sok pénzzel lehet csinálni, azt viszont rendszer kuszasága egyaránt. Labdarúgóink tudásszintje elmarad a nemzetközi élvonaltól, ennek oka az után- pótlásmevelésben és a szakmai munkában keresendő. „A magyar labdarúgás jövője az utánpótlás-nevelés megújulásán, korszerűsítésén múlik” — fogalmazza az előterjesztés. Elutasítja azoknak a nézetét, akik az iskolai labdarúgásra építve vélik megtalálni a kivezető utat. Számos indokot tartalmaz a kiadvány, leszűrve azt a végkövetkeztetést, miszerint: „amíg az iskolák feltételrendszere gyökeresen nem javul, addig röv»d hangsúlyozta, hogy a jó futballért nem kell sajnálni a forintokat. A tanácskozás résztvevői előtt hangosan gondolkodva kérdezte: célravezető volt-e, hogy az EB- selejtezők során 125 ezer forint prémiumot vettek föl a válogatottak, holott nem jutottunk tovább a csoportból. Elítélően beszélt arról is, hogy közismert a sportágban meglevő, különböző manipulációkra épülő juttatási rendszer. Ez is a fejlődés egyik akadálya. Végezetül arról beszélt, hogy az ÁISH megalakulásakor meghirdette a tiszta viszonyok elvét, s ebben csak néhány lépést tettünk előre. Az ÁISH nem változtat elvén, továbbra is a sport társadalmasításának, demokratizálásának és az állami felelősség egységének útján kíván járni. Ehhez támaszra lel abban a kormányprogramban, amely az egész magyar társadalom mércéjéül a nyílt, tiszta és valós, s nem az ügyesen manipulált eredményeket kívánja a középpontba állítani. távon és egyértelműen az iskolai labdarúgásra építeni nem lehet, tehát nem is szabad.” Az elemzés kitér a szakmai hiányosságokra is. Elemzi a technikai, taktikai lemaradás összetevőit. Két világbajnokság tapasztalatai alapján határozza meg a .sportág nemzetközi fejlődésének Irányait. Az utánpótlás-nevelésben is irányt mutat. Távlati terv elkészítését javasolja és szükségesnek tartja a Magyar Diáksportszövetség, valamint az MLSZ távlati együttműködését. Az utánpótlás-nevelés bázisának továbbra is az NB-s egyesületeket tekinti, Helyzetelemzés, fejlesztési irányelvek az alsóbb osztályokban a labdarúgásnak egyelőre csak tömegsport jellege lehet. A szakmai munkával kapcsolatban javaslat született a versenyzési rend hosszú távú kidolgozására, az anyagi ösztönzőrendszer megreformálására, a szakosztályi modell korszerűsítésére. Az előterjesztési készítő bizottság célszerűnek tartja az egyesületek labdarúgó-szakosztályainak önállósodását. A fiatalokkal kapcsolatban leszögezi; „a verseny (a bajnokság) ne csak cél legvm, hanem elsősorban a felkészítés eszköze”. Szükséges a technikai-taktikai és a konFTC—Siófok (1987. június 6.) 0 dicionális képzés mielőbbi összekapcsolása is. Külön kitér az előterjesztés a válogatottakra. A fe - készítés mindenkor igazodjon a bajnoki rendhez. (Örök vitatéma ez, napjainkban éppúgy, mint a közelmúltban. —, A szerk.) Fontosnak tartja a határozat, hogy az olimpia és a vb kivételével a felkészülés ne befolyásolja a bajnokság rendjét. Az előterjesztés intézkedési tervet is tartalmaz. Határidőket megszabva fogalmazza meg a legsürgetőbb teendőket. Tíz év türelemre van szükség Hozzászólások, vélemények, javaslatok Somogyi Jenő vitaindítójához nagyon sokan kívántak hozzászólni. A legérdekesebb véleményekből, javaslatokból válogattunk ösz- sze egy csokorral. Lakat Károly mesteredző: a labdarúgás körüli vitákért egyértelműen felelősek azok, akik a sportágban tevékenykednek. Élvonalbeli csapataink munkájában sok az üresjárat. Reményi Gyula, Bp. Honvéd: — A sportegyesületek labdarúgó-szakosztályai-’ nak érdekei nem mindig' találkoznak az MLSZ döntéseivel. Furulyás János, FTC: — Az általános iskolákban jobban -meg kellene szerettetni a labdarúgást. Az Üllői úti rendbontások megakadályozására a klub a tavaszig intézkedési tervet dolgoz ki. Szlávik András, az MLSZ JB elnöke: — 1982-ben 8— 10 korrupt játékvezetőt menesztettünk, azóta a megvesztegethetőség vádja nem merült fel. Ádám József, az MLSZ tanácsadó testület elnöke: — Legyen vége az uniformi- zációnak, egyénre szabott edzésmunkára van szükség. Meg kell szervezni a négyezer foglalkoztatott edző rendszeres továbbképzését. Demján Sándor, az MLSZ közgazdasági bizottságának elnöke: — Vezessék be Magyarországon is a sportfogadások nyugaton ismert rendszerét, és a bevételeket fordítsák * az utánpótlásra. Szerinte tíz év türelemre van szükség labdarúgásunk felzárkózásához. Éléhk visszhangot keltett a jelenlevők körében az a bejelentés, mi szerint Végh Antal író labdarúgás tárgyú könyveinek kiadója egymillió forintot ajánlott fel nyereségéből a magyar labdarúgás fejlesztésére. Bálint László, a válogatott technikai igazgatója: — A klubok nemzetközi eredményei elmaradnak a válogatotté mögött, ezért helyes lenne, ha a klubok is minél több nemzetközi mérkőzésen f Jződhetnének. Barcs Sándor, az MLSZ elnökségének tagja: — Labdarúgásunk létkérdése az iskolai sport, enélkül úgy hat, mintha „hajnalpírral akarnánk tojást festeni”. A DO HUS Áruhái lakástextilosztályánalc jajánlata! — padlószőnyege'k nagy választékban (300 és 400 cm széles) — ebédlőszőnyegek (200x300 cm-es) — összekötők — ágyneműk 420 Ft-os reklemáron! VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! Kaposvár, Mártírok tere. (100992)
