Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-27 / 304. szám

1987. december 27., vasárnap Somogyi Néplap 3 Megújuló szőlő- és bortermelés Ot napig még árulják a kötvényt Osztják az új telefonszámokat Áprilistól ellenőnő vizsgálatok — Harminckét évesen nyugdíjba A szőlő- és bortermelés helyzetét elemezték a Ker­tészeti és Élelmiszeripari Egyetem Termesztési Kara ökonómiai Intézetének szakemberei. M eg á 11 a p í t o t ­ták, hogy az ágazat megle­hetősen nehéz helyzetben van, s a kilábaláshoz több szempontból változtatni kell a jelenlegi gyakorlaton. A megújuláshoz szelektív tele­pítésekre, a történelmi bor­vidékek koncentráltabb fej­lesztésére, a termékszerke­zet átalakítására, valamint a gazdaságok közötti új együttműködési formák ki­alakítására van szükség. Az ágazat mai nehéz helyzete több — nagyrészt előre nem látható —' ténye­ző együttes hatására alakult ki. Értékesítési gondok adódtak, s az időjárás is veszteségeket okozott. Érez­tetik hatásukat az elmúlt évek helytelen telepítései is. A fagy- és aszálykárok a gazdaságok többségét érin­tették; a szőlőültetvények­nek majdnem 50 százaléka valamilyen formában káro­sodott. A jövedelmezőség javítására ebben az ágazat­ban is megpróbálkoztak a termelési rendszerek mű­ködtetésével;. ez azonban nem járt eredménnyel, mi­vel a szőlőtermelők és a Zavartalan volt a karácso­nyi műszak a kaposvári Cu­korgyárban. Bár a közleke­dési nehézségek miatt töb­ben késve érkeztek a mű­szakváltásra, illetve voltak olyan munkások, akiknek korábban kellett elindulniuk, hogy hazaérjenek. Ez első­sorban a répausztatón oko­zott nehézségeket, de mun­kaerő-átcsoportosítással meg­oldották. A gyárban tegnap volt a kampány 96. napja. Mint Kovács Imre igazgató elmondta, a feldolgozás idő­szak vége most már közel van. A számítások szerint újév hajnalán elfogy a répa. s a háromnapos utóüzemet követően leáll a gyár. Azt is tervezik, hogy december 29- ig minden átvevő állomásról beszállítják a nyersanyagot Kaposvárra. A karácsony három napján összesen 7500 tonna répát dolgoztak fel, s ebből csak­nem 900 tonna cukor készült. Egymást váltva összesen 905 ember állt munkába ezekben a napokban. Az idei hosszú kampány lesz. Az igazgató szerint a legnagyobb öröm éppen ez. Ez azt jelenti, hogy volt elegendő nyersanyag. Ki­fogásolni legföljebb a minő­borászati üzemek közös anyagi érdekeltségét nem tudták megteremteni. így a rendszerek jelentős részét időközben fölszámolták. Az intézet szakemberei­nek véleménye szerint a megújuláshoz másfajta szemléletre van szükség a telepítéseknél. Az egyetem Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézete kidolgozott egy úgynevezett szőlőkatasz­tert. Fölmérték a termelés­re használt területeket, és alkalmasság alapján érték­rendet alakítottak ki. A szakemberek javaslatot tet­tek egyes területeken a te­lepítések megszüntetésére. A felmérés során kimutat­ták, hol adódik a legjobb lehetőség a szőlő termeszté­sére. Kiemelt helyen szere­pelnek a történelmi borvi­dékek — többek között a Balatonfelvidék, Eger, To­kaj, Villány —, ezek szere­pét a jövőben erőteljesen növelni kellene. A Balatonfelvidéken ered­ményesen próbálkoztak új szervezeti forma kialakítá­sával — ez is a megújulás egyik lehetséges útja. A Balatonfelvidéki Szőlő- és Bortermelők Egyesülése, a termelési rendszerek tevé­kenységi körét túllépve ki­séget lehet; gyengébb volt a répa a korábbi években meg­— Ezerkétszáz körül fel­hagytam a számolással. Vé­gű Us nem az a fontos, hogy hány lépést kell megtenni, hanem az, hogy hosszú az út. Ángyán Imre elmosolyo­dik. Ö pontosan tudja, mi­lyen hosszú. Ezernyolcszáz- nyolcvanhat lépés. Ennyit kellett megtennie reggelen­te, amikor elindult a se­gesdi házuktól az állomás­ra, hogy zötykölődjön né­hány percig, amíg a vonat Somogyszobra ér, azután átszálljon a csurgói sze­mélyre ... S mindezt napjá­ban kétszer, mert Csurgón várták az áfész-elnököt, Se- gesden az édesapát. Megér­tem, hogy belefáradt, hogy kérte: engedjék korkedvez­ménnyel nyugdíjba. Mostanában korán söté­tedik. Csend és nyugalom telepszik a segesdi házra. Befejezték a kolbásztöltést, a gazdaasszony serénykedve rendet teremt. Borosüveg kerül az asztalra és Ángyán Imre a múltba feledkezik. emelten foglalkozik a fel­dolgozással, piackutatással és a marketing-tevékenység­gel. A forgalmazást kíván­ják rugalmasabbá tenni a borkészletek, . a vevők-el- adók igényeinek nyilván­tartásával. A jó minőségű, verseny- képes borokat előállító üze­meknek a szocialista és tő­kés export egyaránt fon­tos. Ezt elősegíti az export­jog kiszélesítése, s ez a gazdaságok közötti új együttműködési formák ki­alakulását eredményezheti. A kül- és belföldi értékesí­tés elengedhetetlen feltéte­le a magas feldolgozottsá­gé termékek arányának a fokozása, ehhez azonban a borászati üzemek technoló­giájának fejlesztése, a hát­téripar, a palackozóüzemek műszaki színvonalának ja­vítására van szükség. Az ér­tékesítés területén a továb­biakban nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a gazdasá­goknak — mutat rá az elemzés — a belföldi for­galmazásra, különös tekin­tettel az idegenforgalomra. A jövőben érdemes növelni a szőlőből készített alkohol- mentes, illetve alacsonyabb alkoholtartalmú italok elő­állításának mennyiségét. szokottnál, elsősorban a rossz időjárás miatt. — Se földünk, se vagyo­nunk nem volt. A szüleim engem taníttatni akartak. Kitűnő volt a bizonyítvá­nyom, azzal mehettem Csur­góra. És jött a háború. Negyvenhétben eltemettük édesapámat: rám maradt a család eltartása. Tizenöt évesen fát vágtam, vagont raktam; csináltam mindent, mert a szükség úgy kívánta. Amikor megalakult a föld­művesszövetkezet, beválasz­tották a felügyelő bizottság­ba, majd ötvenben felvásár­ló lettem, ötvenhat márciu­sában arról volt szó, hogy csak rövid ideig, ideiglene­sen el kell vállalnom a se­gesdi földmüvesszövetkezet ügyvezetői munkakörét. Mit tehettem volna? Szóval any- nyira rövid időről volt szó, hogy hét évig fel sem kel­A kaposvári új telefonköz­pontot három hónap múlva átvételi vizsgálatokra a So­mogy Megyei Távközlési Üzemnek adja át a szere­lést végző vállalat, a Belo­iannisz Híradástechnikai Gyár. Az ilyenkor szükséges mérések elvégzése után, a jövő év közepén üzembe he­lyezik a 12 000 előfizető ki­szolgálására alkalmas új köz­pontot, és vele együtt a nyolc végközpontot, amely Kaposváron kívül 27 telepü­lésen biztosítja majd az ál­landó automata telefonszol­gálatot. Az egymilliárd forintnál nagyobb értékű új központ a VII. ötéves terv legna­gyobb beruházása a megyé­ben. Üzembe helyezése te­szi lehetővé, hogy az 1955. december 10-én átadott — és jelenleg már sok hibával üzemelő — automata tele­fonközpontot „nyugdíjba küldjék" Kaposváron. A te­lefonközpontok esetében ugyanis a 32 éves kor már matuzsáleminek számít. Nemcsak fizikailag, hanem műszakilag is elkopnak, el­avulnak a berendezései. Az új központ átadásának közeledtét sok minden jelzi. Többek között az, hogy meg­kezdték az új telefonszámok kiosztását. Horváth László, a Somogy Megyei Távközlési Üzem osztályvezetője ezzel kapcsolatban elmondta: — Sokan keresnek meg minket, kérve, hogy hagy­juk meg a régi telefonszá­mot. Főleg a közületek jogos érdeke ez, és éppen az ő esetükben a leglehetetlenebb kielégíteni ezt az igényt. A közületi alközpontok számai jelenleg egymás utárn követ­keznek. Ez teszi lehetővé azt, hogy ha valaki letár­csázza az első telefonszámot, u központ automatikusan megkeresi a szabad vonalat és csak akkor ad foglaltsági jelzést, ha az alközpont egyetlen telefonszáma sem szabad már. Az új központ ebben az esetben is többet tud, mint a régi: mindezt h ettem abból a székből.. . — Azért volt szép emlé­ke is — mondom. — Ángyán Imre érti a megjegyzést. Jellegzetes, halvány mosoly ül az ar­cán. Azon a márciuson is­merkedett meg feleségével. A főnök és a beosztott. Ma­guk sem gondolták, hogy mennyire nehéz esztendők jönnek. Tanultak mindket­ten. Közben egyre felelő- sebb beosztásokba került. A ház asszonyának sem lett könnyebb dolga. A férj haj­nalban indult, késő estig járta az értekezleteket, tag­gyűléseket. rendezte előbb a somogyszobi, majd a csur­gói áfész dolgait. A két gyerek nevelése is jószeré­vel az asszonyra maradt. Most már megpihenhet, odaülhet kedvenc szövőszé­akkor is meg tudja csinál­ni, ha nem egymás után kö­vetkeznek a számok, azt kí­vánja meg csupán, hogy egy alközpont valamennyi száma egy ezres számmezőn belül legyen és a hivó szám két utolsó számjegye legyen azo­nos. Az új központ üzembe he­lyezésével megváltozik a jelenlegi telefonszámok 90 százaléka. Az 5000 előfizetőt jelenleg négy központ szol­gálja ki Kaposváron, és mindegyik más számozási rendszerben dolgozik. Az új telefonszámot a következő hetekben minden előfizető megkapja. A posta a kaposvári fej­lesztéshez is kérte a lakos­ság segítségét: felhívása alapján június 1-je és augusztus 31-e között 2554 kötvényt jegyeztek. A közü­letek ebből 103-at. Az év utolsó negyedében pedig újabb 480 kötvényt jegyez­tek, ebből 28 a közületi ál­lomások létesítéséhez - vagy áthelyezéséhez kiadott. De­cember 30-ig van még lehe­tőség Kaposváron telefon- kötvény jegyzésére és befi­zetésére. Horváth László osz­tályvezető elmondta: azt ta­pasztalják, a lakosság nincs tisztában azzal, hogy nem­csak az új állomás bekap­csolásához, hanem a megle­vő áthelyezéséhez is szükség van telefonkötvényre. A posta vállalja, hogy aki kötvényt jegyez, az 1991-ig megkapja telefonállomását. Kötvény nélkül tehát csak 1991 után lesz mód telefon bekapcsolására, illetve áthe­lyezésére, ha a postának akkor lesz szabad vonalka­pacitása. Somogybán először Boglárlellén hirdették meg 1986-ban a telefonkötvényt. Ott tapasztalták, hogy sokan vártak vagy kerestek ..kis­kaput" és nem vettek köt­vényt. Ma már nyilvánvaló­vá vált számukra is: nincs „kiskapu" és a kötvényen kívül más lehetőség arra. hogy telefonállomáshoz jus­sanak. Előfordult már, hogy ke elé. A segesdi takarék- pénztár vezetője is nyugdí­jas-napjait éli. Segesden és környékén, no meg Csurgón és vidékén nagyrészt Ángyán Imre szervezte meg a málnater­meltetést. Amikor néhány nappal ezelőtt megválasz­tották az utódját, dr. Gu­lyás Árpádot a csurgói áfész elnökének, Ángyán Imre el­köszönt. A csapatszellemről beszélt, s nem arról, hogy furcsa módon akkor került a segesdi, majd a somogy­szobi elnöki székébe, ami­kor ott a legnagyobb bajok voltak. Végtére is talpra állították mindegyiket. Hogy Csungón és környékén sem­mi sem volt, amikor oda került? Épült azóta ABC, ruházati bolt, megoldódott a kis település ellátása. Persze ő is tudja, hogy mennyi minden kellene még. Amikor ezzel hoza­kodtam elő, annyit vála­szolt : többre nem futotta. „Az elmúlt három-négy év­ben nagy összegeket fordí­itt kétszeres-háromszoros árat is ajánlottak a szabad- forgalomban egy telefonköt­vényért. Ezt előzhetik meg azok, akik a következő években telefonra várnak, és most kötvényt vásárol­nak. — Nem titok — mondta az osztályvezető —. hogy sokkal több kötvény eladá­sára számítottunk Kaposvá­ron, elsősorban a közülelek- nél. Sok olyan alközpont működik a megyeszékhelyen, ahol jóval kevesebb a be­kapcsolható postai vonal a szükségesnél. A megfelelő számú vo ,il biztosítása egyaránt érdeke az előfize­tőnek és a postának: hiába épül meg ugyanis az új. gyors működésű — belföldi és nemzetközi hívásra alkal­mas — telefonközpont, ha az alközpontot távbeszélő­vonal hiánya miatt nem le­het .érni. Egy Budapestről vagy külföldről kezdeménye­zett hívás — amely igénybe veszi költséges átviteltechni­kai mikrohullámú helyközi áramkört, azért lesz • siker­telen, mert az összeköttetés legutolsó, helyi szakaszán nincs elegendő szabad vonal. — A gond tehát közös, meg­oldani a közületek anyagi áldozatvállalásával, illetve kötvénnyel lehet. A lakáste­lefonra váróknak vagy a költözködni szándékozóknak is szükségük lesz kötvény­re. Enélkül ugyanis legföl­jebb a kötvényes-igények kielégítését követően — leg­korábban 1995-ben — lesz lehetőség telefonállomás be­kapcsolására, illetve áthe­lyezésére. Akkor is többe kerül a jelenleginél. A kötvénytulajdonosok a beruházási hozzájárulásnak — „a belépési díjnak" — csak a felét fizetik meg. A kötvénynélküliek esetében ez az összeg szólóállomás bekapcsolásakor 12 000, ikerállomás bekapcsolása esetén pedig 8 ezer forint. A közületek a szólóállomást 90 ezer, az ikerállomást 60 ezer forintért kapják a postától. tettunk a rekonstrukcióra. Nagy szükség volt erre, mert túlságosan elhanyagol­tak voltak az üzleteink. Tu­dom, sok minden kell még, de voltak korlátok, amelyek nem engedtek nagyobb vál­toztatásokat". Ülünk a segesdi házban. Ö fáradhatatlanul magya­ráz. Arról, hogy mit jelent a szövetkezetek sokoldalú­sága, hogy kellene keresni a kiutat . . . Ugyanazzal a hévvel beszél, mini elnök korában. Egy pillanatra megakad a szeme a kris­tály virágtálon, melyet a kollégáitól kapott emlékül. — Lemondtam mindenfé­le tisztségemről a szövetke­zetben. Minek szóljak bele az utód dolgaiba?... Itt a kert, a szőlő. . . Persze azért keresek majd magam­nak még valami elfoglalt­ságot, mert ... ha hívnak valahová, nem is olyan sok az az ezernyolcszáz-nyolc- vanhat lépés. Nagy Jenő Az ünnepek alatt 900 EMBER FŐZÖTT 900 TONNA CUKROT LÉPÉSEK

Next

/
Thumbnails
Contents