Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-27 / 304. szám

1987. december 27., vasárnap 4 Somogyi Néplap SPORT A Táncsics-labdarúgók kiegyensúlyozott ősze A honvéd támadók (sötét mez) a PVSK védőivel vívnak fejpárbajt Az előző bajnokságban a „jósors”, no meg az atádiak utolsó fordulóbeli veresége mentette meg a kieséstől a Táncsics labdarúgó-csapa­tát. Talán ezért sem kell csodálkozni azon, hogy er­re a bajnokságra nagyon szolid célkitűzéssel vágott neki a csapat. Nem kértek többet a játékosoktól, meg a kormánypálcát ismét kéz­be vevő edzőtől, Köves Lász­lótól, csak azt: gyűjtsenek össze annyi pontot, amennyi a biztos megkapaszkodáshoz elég. Az együttes aztán úgy raj­tolt az ősszel, mintha kicse­rélték volna, pedig lényegé­ben a korábbi csapat vette fel a küzdelmet ellenfelei­vel. Mindjárt a nyitányon meglepetéssel szolgált: Sik­lóson magabiztosan nyert. Igaz, utána idehaza pontot ajándékozott a sellyeieknek, aztán a Paksi SE-nél bekö­vetkezett vereség újabb intő jel volt. Ezután jött a, dom­bóvári diadal a vasutasok ellen, majd újabb három pont a következő két talál­kozón. Hat mérkőzésen nyolc pont gyűlt össze, s bizony, ennél többet nem is remél­tek annak idején. A nyolca­dik fordulóban szép fegy­vertényt hajtottak végre: Marcaliban nyertek a me­gyei rangadón, s ezzel a ha­zaiak többéves veretlenségi sorozatát szakították meg. A folytatás sem sikerült ép­pen rosszul: legyőzték az él­mezőnyhöz tartozó DVMSE-t, majd a pécsi vasutasokat, pontot raboltak Pakson az Atom SE-től, majd Máza- szászváron. A hajrára aztán megtört a lendület. Emiatt volt elégedetlen Köves Lász­ló is a csapat teljesítményé­vel. — Nagyon bosszant, hogy a sereghajtó PBTC otthoná­ban hagytuk mind a két pontot; ott szó szerint sa­ját magunkat vertük meg. A két utolsó hazai mérkőzé­sünkön sem tellett többre egy-egy pontnál, igaz, a Csurgó elleni döntetlennel elégedett voltam. Nem így a Boly megajándékozása után! Ha ez a három pon­tunk is megvan, ma egy szinten lennénk a három él­lovassal. Valóban érdekes képet mutat a honvédegyüttes őszi szereplése. Igazolja ezt a hazai és az idegenbeli mér­leg vizsgálata. Pontjaiknak a felét ugyanis mint vendég gyűjtötték össze. Három győzelem és három döntet­len a Cseri úton, s ugyanez az arány a vendéglátó ott­honában. Vajon mivel ma­gyarázza ezt az edző? — Játékunk a vártnál gyorsabban vált szervezetté, mert valamennyi sorban rendelkezünk olyan labdarú­góval, akinek a tudásszintje meghaladja az NB Ill-ét. Védelmünk jól zárt: nálunk csak egy csapat kapott ke­vesebb gólt. S általában jól kontráztunk, innen az ide­genbeli eredményesség. Hi­báink többnyire a hazai mérkőzéseken ütköztek ki. A letámadásos játékkal még hadilábon állunk, igaz, en­nek a begyakorlása időt igé­nyel. Ez pedig kevés, hiszen rövidesen építhetjük az új csapatot. Az időhiányban rejlik támadójátékunk min­den gyengesége. Sok helyze­tet teremtenek játékosaink, de rutintalanságuk révén nagyon sokat el is puskáz­nak. Nem véletlen, hogy a mezőny leggyengébb csapa­tai is mindössze egy góllal lőttek kevesebbet, mint mi. Köves László szigorú mér­cével méri az őszt. Elmond­ta, mindössze három mérkő­zésen mutatott játékkal volt igazán elégedett. A Bonyhád elleni hazai, valamint a marcali győzelem -és a záró fordulóban a Csurgóval ví­vott döntetlen alkalmával nyerte meg tetszését a csa­patjáték. öt olyan labdarú­gót említett, akivel elége­dett volt. Nagy J., Becker, Kádár, Virágosi és Uhrik a magasabb osztályban is megállná a helyét — mond­ta. Kifogásolta viszont a két kapus, Bita és Udvairácz, továbbá Horváth teljesítmé­nyét. A tavaszi nyitányon még NB I-es mérkőzésen ját­szó Miovecztől is többet várt a képességei alapján. Ügy látszik,' hogy őt a váratlan klubcsere eléggé megviselte. A Táncsics SE-nél őszi eredményei után most indo­kolt lenne módosítani az eredeti célt. Ez a gárda bi­zonyította, hogy lehet bele­szólása még a feljutásba is. Igen ám, de az őszi csapat­ból tízen távoznak a télen, így megint csak új tizen­egyet kell formálniuk a szakvezetőknek. De hogy kikből és milyen lesz az az együttes, ma még bizonyta­lan. Éppen ezért előre vára­kozó álláspontra helyezked­nek. Csak az új labdarúgók ismeretében vállalkozhat­nak arra, hogy esetleg mó­dosítsanak az elképzelésen. Most szabadságukat töltik a labdarúgók, s január 5-én napi két edzéssel kezdik meg a felkészülést. Ennek során kéthetes edzőtáborozáson is részt vesznek. Beneveztek a VDN-kupába és további ed­zőmérkőzéseket is játszanak. A felkészülés, sajnos, nem lehet a csapatépítés idősza­ka, mert az új játékosok, csak közvetlenül a rajt előtt érkeznek. A Táncsicsnál már megszokták: induláskor min­dig előnyt adnak ellenfele­iknek. Jutási Róbert Könyv a fenyőfa alatt A sportújságírók kedves kötelessége esztendőnként szavazni, hogy kit tartanak az év legjobb sportolójának. A megszaporodott sport­könyvekkel kapcsolatban egyelőre nem kell voksolni. Ha kellene, jómagam min­denesetre nem a pesti alul­járókban vagy Kaposváron a Zselic Áruház előtt áru­sított könyvekre adnám sza­vazatomat, hanem arra az 55 ív terjedelmű kiadvány­ra, amely a békéscsabai Kner nyomdában készült. Pedig e könyv témája csu­pán a „Viharsarokra", an­nak egyik egyesületére szo­rítkozik. A szerzőjét sem biztos, hogy sokan ismerik. Neve: Machalek István. A manapság sokak által tisztelt szerző kezdetben csak egy vidéki lap sport- rovatvezetője volt Békéscsa­bán, és több évtizedig a Népsport helyi krónikása. Magas, szinte mackó moz­gású, de szorgalmas újság­író, jót barát, akire mindig lehetett számítani, amíg ... Amíg kegyetlen cukorbe­tegsége el nem rabolta az ember legdrágább kincsét, szemevilágát. Amikor három esztendeje Békéscsabán jártam, még reménykedett. Azt mondta, Moszkvában a professzorok megpróbálnak rajta segíte­ni. Machalek István ekkor már teljesen vak volt. En­nek ellenére naponta dolgo­zott. Korábban megkezdte s vakon folytatta a Békéscsa­bai MÁV Előre 75 éves történetének megírását. Ho­gyan? A helybeli középisko­la diákjai érkeztek nap nap után hozzá segítségül. Min­dennap felolvasták neki a napi sajtót, kitakarították a sors által súlytott kolléga lakását. Elmondotta azt is, hogy e gyerekekkel indul riportalanyaihoz. — Magnó­ra veszi a beszélgetéseket. Otthon, amikor egyedül vain, leül az írógéphez, s gyűlnek a flekkek, amelyeket a szer­kesztőségben öntenek kellő formába. — Gyűlik az anyag, las­san kész is leszek — mesél­te akkor. A közelmúltban a Televí­zió egyik „Évgyűrűk” adá­sában újra láttam Machalek Istvánt fehér botjával. Még mindig riportra indult. A tévéadásban könnyekkel küszködő riporter mellett Bajor Nagy Ernő kollégánk olykor szintén elcsukló han­gon szólt arról az újságíró­ról, akinek azóta Moszkvá­ASZTALITENISZ FÉLIDŐ A MINIBAJNOKSÁGBAN Befejeződött a megyei asz­talitenisz-bajnokság őszi idénye, öt csapat versengé­sében az őszi fordulók után — meglepetésre — a Ka- posplast tartalékcsapata áll veretlenül az élen. Az együttesek őszi eredményei: Siófoki Spartacus—Kapos- plast II. 7:9, Kaposvári Rá­kóczi II.—Boglárlellei SE 14:2, Siófoki S.—Nikla 8:8, Kaposplast II.—Rákóczi II. 9:7, Nikla—Kaposplast- II. 5:11, Siófoki Sp.—Boglárlel- le 11:5, Rákóczi II.—Siófoki Sp. 8:8, Nikla—Boglárlelle 11:5, Kaposplast II.—Boglár­lelle 9:7, Nikla—Rákóczi II. 7:9. Őszi végeredmény: 1. Kapospl. II. 4 4 ------ 38 :26 8 2 . Rákóczi II. 4 2 1 1 38:26 5 3. Siófoki Sp. 4 1 2 1 34:30 4 4. Nikla 4 1 1 2 31:33 3 5. Boglárlelle 4------4 19:45 — * * » A sportág berkeiben ke­vésbé járatosak bizony el­csodálkozhatnak. Abban a megyében, ahol két NB I- es asztalitenisz-csapat is ta­lálható, s mögöttük további együttesek képviselik az NB-s szintet, évek óta nem lehet egy valamire való me­gyei bajnokságot összehozni. Ha nem vesszük figyelembe a „versenyen kívül” induló két NB I-es tartalék csgpa­Diákolimpia Labdajátékokban véget értek a küzdelmek Befejeződtek a megyei küzdelmek a labdajátékok­ban. A diákolimpia további mérkőzéseit már az orszá­gos verseny keretében, ku­parendszerben folytatják az arra jogot szerzett somogyi együttesek. A megyei baj­nokcsapatok egyenes ágon jutottak tovább, a második helyezetteket pedig a me­gyei diáksporttanács java^ solja a további szereplésre. Hogy az ezüstérmesek közül kiket hívnak meg, arról ja­nuárban kapnak értesítést a csapatok. Három korcsoport­ban bonyolították le a diák­olimpiát. Az általános isko­la 7—8. osztályosai (III. kor- csop.), a középfokú iskolák 1—2. osztályosai (IV. kor- csop.), és a középfokú isko­lák 3—4. osztályosai (V. korcsop.), külön kategóriát képviseltek. A somogyi győztesek. as ipari szakmunkásképző (Kaposvár), V. korcsop.: Táncsics gimn. (Kaposvár), javasolva ipari szakmunkás- képző (Kaposvár). Röplabda. Lányok: III. korcsop.: ált. isk. (Nagyba­jom), IV. korcsop.: Munká­csy gimn. (Kaposvár), V. korcsop.: Táncsics gimn. (Kaposvár), javasolva Mun­kácsy gimn. (Kaposvár). Fiúk: III. korcsop.: Kré- nusz ált. isk. (Kaposvár), IV. korcsop.: mezőgazdasági szakközépiskola (Tab), V. korcsop.: mezőgazdasági szakközépiskola (Tab). Ja­vasolva: Táncsics gimn. (Kaposvár). Kézilabda. Leányok: III. korcsop.: I. Sz. Ált. Isk. (Csurgó), IV. korcsop.: Cso­konai gimn. (Csurgó), java­solva Karikás gimn. (Fo­tót, akkor mindössze három csapat alkotja a megyei me­zőnyt. A nőknek egyszerűen meg sem lehet szervezni a csb-t, ezért fordulhat elő, hogy ebben az egyetlen me­gyei csapatban szerepel a Kaposplast női tartalék együttese. (Még szerencse, hogy nem birkózó-csb-ről van szó.) Újabb meglepetés erejével hat, hogy ez a női gárda az első helyen áll az őszi fordulók után, mivel a Rákóczi tartalékjait is le­győzte. A „színtiszta” megyei me­zőnyt lényegében három csapat: a Siófoki Spartacus, a Boglárlelle és a Nikla kép­viseli. Ez utóbbinál is csak a coubertini elvet lehet di­csérni — a részvételt. Pon­tot ugyanis eddig nem szer­zett a csapatuk. A kérdés évről évre fölvetődik: hol vannak a többiek? Nagyatá­don, amikor sikerült helyet szorítani a vásárcsarnokban a sportágnak, milyen szép reményeket tápláltak! Mar­cali eltűnt a sportág térké­péről, miként a Kaposgép VL csapata is. JEgy-két évti­zede alig volt település, ahol a kultúrotthonokban ne pat­togott volna a labda. Azóta sok-sok tornaterem épült, tehát egyáltalán nem a kö­rülmények romlása juttatta ide a sportágat. Mondhatjuk úgy is: sor- vadozik az asztalitenisz gyö­kere megyénkben. S bár a két kaposvári klubnál igye­keznek mindent megtenni az utánpótlás-nevelés érdeké­ben, ők is hangoztatják, hogy a vidéki asztalitenisz ilyen mértékű visszaesése hátrányos rájuk nézve. Folytatódik tehát ez a visz- szás folyamat, s épp akkor, amikor a sportág végre fel­került az olimpia műsorába. Merre van a kivezető út? A kérdés egyelőre megválaszo­latlan. Labdarúgás: III. korcsop.: II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk. (Kaposvár), IV. korcsop.: kereskedelmi szakközépis­kola (Siófok), továbbjutásra javasolva a 2. helyezett 526-os szakmunkásképző (Csurgó). V. korcsop.: Ipari Szakközépiskola (Kaposvár), továbbjutásra javasolva er­dészeti szakközépiskola (Barcs). Kosárlabda. Leányok: III. korcsop.: Krénusz ált. isk. (Kaposvár), IV. korcsop.: Táncsics gimn. (Kaposvár), V. korcsop.: gimnázium (Barcs). Fiúk: III. korcsop.: Kisfaludy u.-i ált. isk. (Ka­posvár), IV. korcsop.: 503­ban is csak azt tudták mon­dani, hogy bele kell törőd­nie a megváltoztathatatlan- ba. Vajos ezek után há- nyunknak lett volna ■ ereje kimondani azt, amit a ke­gyetlen szavakra Machalek István felelt: „Nem adom föl! Megírom a könyvet.” És megírta. A Televízió be­mutatta. A közelmúltban a Népszabadság egy terjedel­mes, színes recenziót közölt a kiadványról. A minap Békéscsabáról érkezett postám: egy vaskos könyv. A békéscsabai Előre 75 évének krónikája. Mielőtt Machalek István dedikálta volna, valaki „a szolgálatot teljesítő diákok közül" kal- ligrafált betűkkel odaírta a szerző üzenetét. „Kovács Sanyi barátomnak nagyon sok szeretettel”. Aztán az aláírás, most már vakon. Az idén karácsonykor ez a könyv volt a legszebb ajándékom. K. S. nyód). V. korcsop.: Csoko­nai gimn. (Csurgó), Fiúk: III. korcsop.: I. Sz. Ált. Isk. (Csurgó). Javasolva: ált. isk., Berzence. IV. korcsop.: 503-as ipari szakmunkás- képző (Kaposvár). V. kor­csop.: Ipari Szakközépiskola (Kaposvár). Hogy milyen élénk érdek­lődés kíséri a Somogy me­gyei Tanács, ifjúsági és sport­osztálya, valamint a Somo­gyi Néplap közös versenyét az év legnépszerűbb sporto­lója címért, jelzi az a sok szavazat, amely már eddig is beérkezett szerkesztősé­günkbe. Azokat sem akarjuk kizárni a voksolás lehetősé­géből, akik eddig még nem küldték el véleményüket. A mellékelt szavazólapon lehet pótolni a mulasztást. Ismé­telten közöljük, hogy ebben TOTÓ A totó 52. heti telitalála- tos szelvénye: 2, 1, x, 2, 1, 1, 2, 1, 2, 2, x, 2, x, + 2. a versenyben a sportolók csak egyénileg vesznek részt, tehát csapatra nem lehet szavazni. Korosztálytól és nemtől függetlenül a legtöbb szavazatot elérő személy nye­ri el a legnépszerűbb somo­gyi sportoló címet. A szava­zólapot kitöltve — akár bo­rítékban, akár levelezőlapra felragasztva — a Somogyi Néplap szerkesztősége címé­re kérjük: Kaposvár, Latin- ka S. u. 2. 7400. A beküldési határidő: december 30. S2A VAZÓLAP Az 1987. évi eredmények alapján legnépszerűbb sporto­lónak tartom: Név: ............................................ Sportág: ............................. Sportegyesület neve: .............................................................. A szavazó neve: .......................................................................... Lakcíme: ..................................................................................... Ki a legnépszerűbb? Szavazás az év sportolóira x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents