Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-27 / 304. szám
2 Somogyi Néplap 1987. december 27., vasárnap A magyar népgazdaság 1988. évi terve (Folytatás az 1. oldalról.) d. Meg kell gyorsítani a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését, fokozottabban hozzáigazítva a gazdaságpolitika követelményeihez. Olyan gazdálkodási környezetet kell kialakítani, amelyben tartós gazdasági kényszer érvényesül a vállalkozói készség fokozására, a bel- és külpiaci igényeknek megfelelő kínálatnak, főleg a konvertibilis exportnak a növelésére, a nagyobb jövedelemtermelésre. A szabályozóelemek összhangjának erősítése, a szigorú pénzügyi és költségvetési politika, a határozott gazdaságirányítási magatartás révén javul a pénzügyi egyensúly; a belföldi vásárlóerő csak a tervben előírt kerete között alakulhat. g Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztés eredményeinek a termelésben történő hasznosítását. Ennek elősegítése érdekében az általános közgazdasági környezet és a finanszírozás korszerűsítésével el kell érni, hogy a műszaki fejlesztés egyre inkább vállalkozói jellegű tevékenységgé és érdekké is váljon. Szélesedni fog az innovációs bankok tevékenysége, ezek — kockázati tőkebefektetés révén is — az eddigieknél nagyobb mértékben finanszírozzák az új műszaki ötleteken és eljárásokon alapuló akciókat, vállalkozásokat. A kutatásigényeseob gazdá’- kodó szervezeteknél — mások terheinek egyidejű növekedése mellett — mérséklődik a központi műszaki fejlesztési hozzájárulás. Megszűnik a gazdálkodó szervezetek kötelező műsza- ki-fejlesztésialap-képzése. A termelő ágazatok fejlődése A terv szerint az ipari termelés a szerkezeti változások mellett, az egyensúlyi követelményekkel összhangban, 1' százalékkal növekszik. A hozzáadott érték, illetve a konvertibilis elszámolású kivitel a bruttó termelést meghaladó mértékben bővül. Az értékesítési lehetőségeknek megfelelően az átlagot meghaladóan nő a köny- nyűvegyipari és a gépipari termékek termelése és konvertibilis elszámolású kivitele. Csökken a hegereltacél-, a karbamid- és a polipropilén- kivitel; ezt más, gazdaságosabb exporttal szükséges pótolni. A főbb ipari ágazatokban az alábbi fejlődéssel lehet számolni: A széntermelés várhatóan az 1987. évi szinten marad. Néhány gazdaságtalanul működő mélyművelésű bányában, valamint a nógrádi peremi külfejtésnél megszűnik a termelés. A kőolaj- és földgáztermelés az ez évihez hasonló lesz. A villamosener- gia-termelésben az atomerő- művi termelés részaránya emelkedik, a szénhidrogén bázisú villamosenergia-ter- melés ennek megfelelően mérséklődik. A kohászait termelése csökken, ezen belül a vaskohászatban a nyersvas-, a nyersacél- és a hengereltáru-ter- melés mérséklődik, a feldol- gozottabb termékek termelése kismértékben nő. A gépipar termelése a nem rubelelszámolású kivitel, valamint az importot helyettesítő termelés dinamikus bővülésével az átlagot meghaladóan növekedhet. Számottevően emelkedik az elektronikai termékeket előállító szakágazatok (híradás- és vákuumtechnika, műszeripar) termelése. Mikroelektronikai alkatrészeket gyártó magyar —szovjet vegyes vállalat alakul. Bővül a szerszámgépek, a vákuumtechnikai gépek, az ipari robotok, az atomenergetikai berendezések, a vegyipari és élelmiszeripari gépek, a közúti járművek termelése és kivitele. Több, nem hatékonyan működő gépipari nagyvállalatnál felgyorsul a szervezet és a termelési szerkezet korszerűsítése. Növekszik a középválBeruházások A beruházások volumene az 1987. évi körül alakulhat. A gazdaság tartós stabilizálásához szükséges szerkezeti átalakítást szelektív korszerűsítési és fejlesztési tevékenység alapozza meg. A tartósan versenyképes és eredményes tevékenységek bővítését — elsősorban a feldolgozóiparban és az élelmiszergazdaságban — a gazdálkodó szervezetek öntevékeny vállalkozókészsége mellett a jövedelemszabályozás elhatározott módosítása, a társadalmi tőkeáramlás élénkülése, aktív banki részvétel a jövedelmező vállalatok száma, bővül a háttéripari termékeket előállító kisvállalkozások tevékenysége. A vegyipar termelése az ipari átlagot meghaladóan fejlődik; Nem nő a feldolgozott kőolaj mennyisége, de emelkedik a magasabb fel- dolgozottságú, értékesebb termékek részaránya. A könnyűvegyiparban — a gyógyszer-, növényvédőszer-, intermediergyártás központi gazdaságfejlesztési program céljaival összhangban — az átlagosnál gyorsabban bővül a gyógyszerek, a növényvédőszerek, valamint a műanyagok és a gumiipari termékek gyártása. A lakosság -faltai felhasznált építőanyagok közül egyes termékeknél az előrehozott vásárlások visszahatásaként a kereslet csökkenése, más építőanyagoknál kismértékű bővülése várható. A könnyűipar termelése a keresleti viszonyoknak megfelelően valószínűleg az ez évi szinten marad. A mezőgazdaságban a termelés hatékonyságának javítását a ráfordítások mérséklésével, a változó piaci igényekhez jobban igazodó termékszerkezettel kell megalapozni. A mezőgazda- sági termékek termelése mintegy 6 százalékkal, a mezőgazdasági ágazat termelése 5—5,5 százalékkal haladja meg az ez évit. A növénytermesztésben lényegében változatlan vetés- területen, magasabb hozamok mellett 15,5—15,7 millió tonna gabonatermést kell elérni úgy, hogy egyidejűleg emelkedjen a gabonafélék beltartalmi értéke. A fehérjenövények termelése dinamikusan növekszik. A takarmánygazdálkodás hatékonyságának javítása lehetővé teszi a takarmányok termő- területének mérséklését. A háztáji és kistermelés a nagyüzemi termelést kiegészítve intenzíven fejlődik. A mezőgazdasági szövetkezeti formák korszerűsítése, az adottságokhoz rugalmasain igazodó szervezetek, egyszerűbb szövetkezetek (szakszövetkezetek, kisszövetkezetek, szakcsoportok, kistermelői szövetkezetek stb.) elterjesztése is elősegíti lalkozási lehetőségek feltárásában és megvalósításában is alátámasztja. Fokozódik a gazdaságos export növelését célzó beruházások támogatása ; a szerkezetátalakításra irányuló egyéb, központilag kiemelt célok megvalósítását is segítik az akciók tényleges hatékonyságához igazodó kedvezmények, támogatások és hitelek. Folytatódik a távközlés kiemelt fejlesztése. Kismértékben nő a vállalati döntésű beruházások mennyisége. Ezen belül és a szocialista szektor egészéa jövedelmezőség javítását, a kisgazdasági termelés integrációját. Az élelmiszeripar termelése — az ez évi alacsony színvonalú növénytermesztéssel és az állattenyésztés jövő évi kismértékű fejlődésével összhangban — mérsékelten bővül. A mezőgazdasági termelőkkel való jobb együttműködés, a költségérzékenység fokozása érdekében folytatódik a szervezeti korszerűsítés. Az erdőgazdálkodásban a fakitermelés számottevően nem növelhető, a favagyon hasznosítása során a feldolgozottsági fok további emelése, a konvertibilis viszony- latú kivitel bővítése a cél. Megkezdődik a hosszú távú erdőtelepítési program megvalósítása. A termelő infrastruktúrán belül a- távközlés teljesítményei dinamikusan, a közlekedésé kismértékben bővülnek. A közlekedés szállítóképességének megőrzésével, a kapacitások egyenletesebb évközi leterhelésével, hatékonyabb kihasználásával elégíti ki a népgazdaság mérsékelten növekvő szállítási igényeit. A vasúti és a közúti áruszállítási teljesítmények várhatóan az 1987. évi szinten alakulnak. Kisebb mértékben nőnek a csővezetékes szállítás és a tengerhajózás teljesítményei. Javítani kell a nemzetközi szállítási és piac- szervező tevékenységet, növelni a divizabevételeket. Lakossági és más források fokozott bevonásával folytatódik a távbeszélő hálózat gyors ütemű, rekonstrukcióval egybekötött fejlesztése. Az előző éveket meghaladó számban létesülnek új távbeszélőhelyek. Számottevően javul Szolnok, Debrecen, Kaposvár, Veszprém és Szombathely, valamint — konténerközpontok telepítésének folytatásával — több vidéki település és egyes budapesti lakótelepek telefonellátottsága, összességében a beszélőhelyek száma az eddigieket meghaladó mértékben, több mint 60 ezerrel nő. Bővül az informatika elterjedése szempontjából meghatározó jelentőségű telex- és adatátviteli hálózat. ben csökken a nagyberuházások állami finanszírozásának aránya. Új központi nagyberuházás nem kezdhető. A folyamatban lévő központi nagyberuházások közül növekvő ráfordítást csak a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésére vesz figyelembe a terv, míg a többi fejlesztésnél jelentős a mérséklés. Központi és tanácsi fejlesztésekre az ez évinél jóval kevesebb fordítható. Az energiaszektor és a nem termelő infrastruktúra beruházásai csökkennek. Foglalkoztatás. A lakosság jövedelme és fogyasztása, életkörülmények A foglalkoztatáspolitika az aktív keresők erőteljesebb átrendeződésének elősegítésével támasztja alá a gazdasági szerkezet átalakítását, és segíti az azzail együttjáró munkaerőmozgásból adódó problémák folyamatos oldását. A korábbi évek tendenciáját meghaladóan csökken a létszám az iparban, az építőiparban, valamint a mező ... d \ságban. A ;í'ső és külső egyensúly javítása érdekében a lakosság reáljövedelme és fogyasztása csökken. A jö- vedelemcsökkentés káros hatásaitól a legrászorultabb rétegeket meg kell védeni. A lakosság nominális pénzjövedelme — elsősorban a jelentős árkompenzá- eiók miatt — a korábbi éveknél lényegesen gyorsabban, 10,5—11 százalékkal növekszik. A keresetek összességükben mérsékelten, ezen belül a kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatoknál az átlagosnál gyorsabban növekedhetnek. Az átlagkeresetek mintegy 5 százalékkal nőnek. A tényleges nominális növekedés a bérbruttósítás miatt körülbelül 21 százalék lesz és az adólevonás előtt az átlagkeresetek meghaladják a 8 ezer forintot. A népgazdaság egészében a jelenlegi 2000-ről 3000 forintra emelkedik a minimális bér. A lehetőségek keretein belül arra kell törekedni, hogy az egyéni keresetek jobban fejezzék ki a munka eredményességében fennálló Különbségeket. A pénzbeli társadalmi jövedelmek körülbelül 22 százalékkal nőnek, amiben jelentős szerepe van az adó- és árreformhoz kapcsolódó ellentételezéseknek. A fogyasztói árszínvonal növekedését teljeskörűen kompenzálják (15 százalék, minimum 330 forint) a 70 éven felüli nyugdíjasok,. az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók, a vakok és a hadigondozottak ellátmányaiban. A 70 éven aluli nyugdíjasok a rendszeres kiegészítésen (2 százalék, minimum 120 forint) kívül 210 forint kiegészítést kapnak. A családi pótlék gyermekenként 400 forinttal, a három éven aluli aknái és néhány más kategóriában 500 forinttal, a gyermekgondozási segély 330 forinttal, az Ösztöndíjak 210 forinttal emelkednek. 4000-ről 6000 forintra nő az anyasági segély. A gyermekgondozási díjat a gyermek kétéves koráig terjesztik ki. Differenciált mértékben emel-' kednek más, fix összegű társadalombiztosítási ellátások és szociális segélyek is. A személyi jövedelemadó bevezetése miati változnak egyes ellátások (például a táppénz) megállapításának Szabályai. A fogyasztói árszínvonal mintegy 15 százalékkal növekedhet. Az általános- forgalmi adó bevezetésekor jelentősen csökkenteni kell a fogyasztói ártámogatásokat.. Az átlagosat meghaladóan, jelentősen drágulnak többek között a gyermekcikkek, a lakásberuházás és -karbantartás költségei, a tej- és tejtermékek. A felnőttruházati cikkek, sportszerek és néhány más termék ára az év elején csökken. A tanácsoknak a legalapvetőbb szükségletek kielégítésén túl fejlesztési eszközeiket az alapfokú ellátás legfontosabb területeire (lakás és ivóvíz), valamint a nagy- létszámú korosztályok középfokú oktatási feltételeinek megteremtésére kell koncentrálni. Folytatódik a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésének társadalmi-gazdasági programja. Elsősorban központi és tanácsi pénzeszközökből, emellett vállalati és lakossági eszközök bevonásával, fokozottabb tanácsi koordinációval mérsékelni szükséges a gazdasági szerkezet korszerűsítésével járó térségi és helyi foglalkoztatási és szociális problémákat. A terv állami és lakossági pénzeszközök felhasználásával 55 ezer lakás felépítésével számol. A lakásgazdálkodási eszközök bővítésével törekedni kell a lakással nem rendelkező, legrászorultabb rétegek helyzete romlásának mérséklésére. Folytatódik az állami tulajdonban lévő lakóházak felújítása. A lakásárak emelkedésének ellensúlyozását több intézkedés is segíti. Differenciáltan nő a szociálpolitikai kedvezmény összege, emelkedik a 3 százalékos kedvezményes kamatozású hitel felső határa a családi házat építőknél, valamint a nagycsaládosoknál. Ezen kívül a rászorult családok a tanácsoktól helyi támogatásban részesülhetnek. Az általános forgalmi adót a házilagos lakásépítők a kisebb lakásoknál teljes egészében, a nagyobb lakásoknál jórészt visszaigényelhetik. A lakásfelújításnál a hitelezési feltételek szigorodnak. A nagylétszámú korosztályok elhelyezését részben új építéssel, részben a más funkciójú, de oktatás céljára átalakítható épületek és helyiségek igénybevételével szükséges megoldani, Befejeződik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója, folytatódik az Eötvös Loránd Tudományegyetem kémiai tömbjének építése. Az egészségügyi, szociális ellátás területén rendelkezésre álló eszközöket a kórházi rekonstrukciókra, a szociális otthoni helyek növelésére és a működő intézmények gép-, műszerellátására kell koncentrálni. Jelentős országos intézetek (Onkológiai Intézet, Szegedi Orvos- tudományi Egyetem) építésének befejezése is elősegíti a kórházi ágyak számának növelését. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A rubel-elszámolású áruforgalom az egyensúlyi követelmények figyelembevételével járul hozzá a gazdaság fejlődéséhez. Aktív piaci munkával, gazdaságszervezési intézkedésekkel törekedni kell a belföldi fizetőképes keresletet kielégítő termékek importjának jelentős bővítésére. A kivitel a behozatallal összehangoltan, de annál kisebb ütemben növekedhet. A KGST- tagországokkal folytatott gazdasági együttműködés korszerűbb formáinak segítségével, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésével ki kell használni az együttműködésből eredő kölcsönös előnyöket. . A konvertibilis elszámolású kivitelt elsősorban a feldolgozóipari és agrártermékek körében szükséges dinamikusan növelni. A fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelemben aktív külpiaci munkával, a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodással el kell érni piaci pozícióink megtartását, illetve további erősítését. Nő a kivitel a fejlődő országokba is. El kell mélyíteni a külföldi cégekkel folytatott kooperációs kapcsolatokat. A külföldi működőtőke nagyobb mértékű beáramlása érdekében érdemben javítani szükséges a szervező tevékenységet és a külföldi tájékoztató munkát. Az idegenforgalomban hatékony piacszervező munkával, rugalmas üzlet- és árpolitikával, a fogadási feltételek és a szolgáltatások színvonalának emelésével, a kínálat differenciálásával a konvertibilis elszámolású idegenforgalmi bevételek erőteljes növekedését kell megalapozni. A terv megvalósítását szolgáló eszközrendszer, a gazdasági mechanizmus korszerűsítése Az 1988. évi fő gazdaság- politikai célok megvalósítása, különösen a termelési szerkezet átalakításának gyorsítása és az egyensúlyi követelmények alátámasztása érdekében a gazdaság- irányításban jelentős változásokra kerül sor. Átalakulnak a .gazdaságirányítási rendszer, ezen belül a gazdasági szabályozás meghatározó jelentőségű elemei. Korszerűsödik a termelői árrendszer. A termelői árszínvonal emelkedése — az év eleji ármérséklődések és évközi árváltozások együttes hatásaként — az anyagi ágakban nem haladja meg a 3 százalékot, ezen belül az iparban a 2,5 százalékot. A bankrendszer tevékenységének kibontakozása révén és a társadalmi tőkeáramlást elősegítő eszközök széles körű alkalmazásával növekszik a monetáris irányítás szerepe. A jegybanki politika, a refinanszírozási gyakorlat, az állami bank- felügyelet hozzájárul a terv célj'ainak megvalósulását elősegítő hitelezési gyakorlathoz, a pénzügyi egyensúly javításához. A vállalati és a lakossági adórendszer reformja, a vállalati jövedelemszabályozás tartós, a forrásokat összességében szabályozó, a vállalati vagyon növelésében való érdekeltséget fokozó elemei és normativitásának erősödése is elősegíti a gazdálkodó szervezetek teljesítmények szerinti differenciálódásának fokozódását. Bevezetésre kerül az általános , forgalmi, a vállalkozói és a személyi jövedelem- adó, bizonyos adók megszűnnek vagy nagymértékben csökkennek. A hozzá- adottérték-adózás fokozza a gazdálkodó szervezetek hatékonyság szerinti differenciálódását, javítja a gazdasági tisztánlátást. A sze- mélyijövedelem-adózás előmozdítja, hogy igazságosabb legyen a közteherviselés és a lakossági fogyasztás szerkezete egyúttal racionálisabbá váljon. A terv szerint az eredeti jövedelmen belül növekszik a társadalmi tisztajövedelem aránya. Fontos, hogy a gazdálkodó szervezetek nyereségének növekedése elsősorban a gazdálkodás hatékonyságának javulásából származzon, csökkenjen az indokolatlan áremelkedés és a támogatások nyereségképző szerepe. A magántevékenységből és a kisvállalkozásból származó jövedelmek a teljesítményekkel összhangban növekedhetnek. A költségvetési szervek és intézmények gazdálkodásában a feladatok felülvizsgálatával, a működés racionalizálásával, a fejlesztések visszafogásával szigorú takarékosságra van szükség. Egyes kiemelt tevékenységek kivételével a költségvetésből nyújtott támogatások reálértéke csökken. A gazdaságirányítás a gazdasági szabályozás kiegészítő, célraorientált — jelentős részben tartós — eszközeivel ,is él. A kormány a külgazdasági! kapcsolatok fejlesztésével, a termelési szerkezet korszerűsítésével, a piacépítéssel, a termékforgalmazással, a beruházásokkal, a termelő infrastruktúra fejlesztésével, a lakosság életkörülményeivel kapcsolatos legfontosabb feladatok megoldására a jövő évi népgazdasági terv keretében gazdaságszervező intézkedéseket hagyott jóvá. * * * A Minisztertanács felhívj; a vállalatokat és a szövetkezeteket, a tanácsokat é: intézményeket, hogy sajá tervüket a népgazdasági cé lókkal összhangban véglege sítsék, és végrehajtását szín vonalas, eredményes munká val segítsék elő. A Minisz tertanáes felkéri a dolgozi kollektívákat, a társadalm szerveket, az ország mindéi polgárát, hogy munkájukká járuljanak hozzá a népgaz dasági terv megvalósításé hoz. (MTI)
