Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-21 / 300. szám
2 Somogyi Néplap 1987. december 21., hétfő Vietnami KP — plenum Kisebb a növekedés üteme Román pártértekezlet Az ellenőrző bizottság jelentése ÜJ FŐTITKÁR A CSKP ÉLÉN Hanoiban december 17-én befejezte munkáját a Vietnami Kommunista Párt KB tíznapos plénuma — közölte vasárnap a vietnami sajtó. A résztvevők áttekintették a VKP VI. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítését és megvitatták az ország társadalmi-gazdasági fejlesztésének jövő évi, és 1990-ig szóló tervét. Az ülésen elhangzott, hogy 1987-ben a párt és a nép megtette az első lépéseket a megújulás irányába, amelynek programját a VI. párt- kongresszus határozta meg. Pozitív változások mentek végbe a párt- és állami vezetésben és egy sor társadalmi és gazdasági kérdés megoldása terén — hangsúlyozták a résztvevők. Ugyanakkor az előremutató változások egyelőre nem általánosak és nem eléggé megalapozottak. A társadalmi-gazdasági szférában továbbra is számos ko-. moly probléma maradt fenn. Csökkent az élelmiszertermelés. A korábbinál kisebb a növekedés üteme az állami, a szövetkezti és a kistermelésben. Csökkent az egy főre jutó nemzeti jövedelem is. A költségvetés bevételei nem fedezik a kiadásokat, továbbra is csökken a dolgozók reálbére és nő az ideiglenesen munka nélkül levők száma. Zűrzavar uralkodik az elosztásban és a kereskedelemben. Tovább él' nek a negatív társadalmi jelenségek., A plénum az 1988-ban és az 1990-ig terjedő időszakban esedékes feladatok között kitűzte: meg kell oldani a VI. kongresszus által meghatározott három fő népgazdasági feladatot. Ennék megfelelően növelni kell az élelmiszertermelést, a közfogyasztási cikkek termelését és az exportot. Nyilvánosságra hozták az országos pártkonferencia ellenőrző bizottságának jelentését, amelyet a testület zárt ülésen vitatott meg és fogadott el. A párttevékenység szervezési, politikai-ideológiai és nevelési kérdéseivel foglalkozó munkabizottság jelentése szerint, amely felszólalásokat idéz, „egyes pártszervekben és szervezetében lanyhul az odaadás és áldozatkészség szelleme, önelégültség és engedékenység nyilvánul meg. Csökkent az igényesség egyes párt- és állami vezetők tevékenysége és magatartása iránt, eltűrték a pártszellemtől és -fegyelemtől idegen megnyilvánulásokat”. Megállapították, hogy „széles körben ilyen hibák fedezhetők fel a tömeg- és társadalmi szervezetek tevékenységében Progressz—33 Megsemmisült az űrben a teherűrhajó Befejezte egy hónapos küldetését a Progressz—33 automatikus vezérlésű teherűrhajó. A teherűrhajó szombaton eltávolodott a Mir űrállomástól. A földi irányítóközpontból bekapcsolták a hajtóműveket és visszatérő pályára vezérelték az űrhajót. Ezt követően a Progressz—33 belépett a Föld atmoszférájának sűrű rétegeibe, ahol megsemmisült. A Progressz—33-at november 21-én bocsátották fel és két nappal később kapcsolódott össze a Mir űrállomással. A teherűrhajó üzemanyagot, élelmiszert, vizet és más, a kutatómunka folytatásához szükséges anyagokat szállított az űrállomásra. Szovjet atomrobbantás Kísérleti nukleáris robbantást hajtottak végre vasárnap a Szovjetunióban, a Szemipalatyinszk környéki kísérleti telepen. A moszkvai idő szerint pontban 6 órakor végrehajtott robbantás töltetének TNT-egyen- értéke nem haladta meg a 20 kilotonnát. Éppen egy héttel korábban hajtották végre a legutóbbi szovjet robbantást — ugyanezen a kísérleti telepen, akkor azonban a töltet nagysága 20 és 150 kiloton- na között volt. Míg a korábbi robbantás célját a haditechnika korszerűsítésében jelölték meg, ezúttal a nukleáris robbanás fizikai folyamatainak vizsgálatában elért eredményeket ellenőrizték kísérleti úton, tehát a robbantás tudományos célokat szolgált. Vasárnap esti kommentár Konfliktus karácsony küszöbén A béke és szeretet ünnepének közeledtével egyre mélyül a konfliktus az Izrael által megszállt területeken. A vallási szempontból kivételesen fontos Ciszjor- dániában és a Gázai övezetben egymást érik a halálos áldozatokat követelő összecsapások az arab lakosság és az izraeli rend- fenntartó erők között, nő a veszélye egy esetleges déllibanoni hadjáratnak. Ilyen előzmények után utazik hétfőn Moszkvába Husszein Jordániái király, hogy a rendezés különféle módozatairól tárgyaljon a szovjet vezetőkkel. A térségben fe- nyegettö konfliktus miatt pedig összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a mohamedán országok által benyújtott határozati javaslatról. Husszein nem véletlenül látogat ezekben a napokban éppen a Szovjetunióba. A két nagyhatalom közül ez az, amely a békés tárgyalásos rendezést igyekszik előmozdítani, az Egyesült Államok inkább saját érdekeinek érvényesítését tartja szem előtt. A jordá- niai uralkodó tehát nyilvánvalóan Moszkva támogatásával szeretne előrejutni a hosszan elnyúló válság megoldása felé. Az ENSZ-ben folyó vitának is nagy a tétje: a határozati javaslatot beterjesztő országok szeretnék elérni, hogy az Egyesült Államok legalábbis tartózkodjék a szavazástól, hiszen esetleges vétója megakadályozná a dokumentumok elfogadását. Ezért újabb, enyhébben fogalmazott, kompromisszumos javaslatokról folytak a tárgyalások az egész hétvégén. Amerikai részről főként a palesztin nép jogaira és az ENSZ-fötitkár további vizsgálódásaira vonatkozó passzusokat kifogásolják. Ez utóbbiak szerint Pérez de Cuellart megbíznák azzal, hogy akár különmegbízott kiküldésével is igyekezzen további információkat szerezni a kialakult helyzetről és erről legkésőbb január végén számoljon be a világszervezetnek. Az ENSZ szerepének növelése azért nem tetszik Washingtonnak, mert a Fehér Ház nem szeretné, ha az amerikai befolyást csökkentve nemzetközi megfigyelők, köztük esetleg szocialista országok képviselői érkeznének a térségbe. A tőkés országok többsége, így például az Egyesült Államokkal általában mindenben egyetértő Nagy-Bri- tannia is túlzónak találja az izraeli hadsereg ismételt, erőszakos fellépését az alapjában békésen tüntető palesztinok ellen, van tehát esély az áthidaló megoldásra. Közben az Izrael 1967 előtti határai között élő palesztinok is szolidaritásukról biztosították a megszállt területek lakóit és hétfőre általános sztrájkot hirdettek. Különösen szomorú a kép, ha belegondolunk, hogy alig néhány nap múlva Betlehem, Jeruzsálem és a többi zarándokhely milyen jelképes szerepet kellene, hogy betöltsön. H. G. Bombas utcakép karácsony előtt A januárban 75. életévét betöltő Gustáv Husák — akii korára és egészségi állapotára hivatkozva kérte felmentését a főtitkárság alól — hosszú politikai pályája csúcspontjára 1969 áprilisában jutott, amikor megválasztották a CSKP élére, Alexander Dubcek utódaként, pártvezetőnek. Neki jutott a feladat, hogy az 1968-as válság után rendezze a párt és az ország viszonyait. Négy évvel később a köztársasági elnök tisztét is megkapta. A mostani központi bizottsági ülésen, amelyen megvált pártvezetői tisztétől, és megválasztották utódát, Husák történelmi érdemeként említették, hogy az 1968-as mély politikai és társadalmi válságot sikerült leküzdeni Csehszlovákiában, „megkezdődhetett a konszolidációs folyamat mind a pártban, mind a társadalomban". Husák az említett válságos időszakban miniszterelnök-helyettes volt, majd 1968 augusztusától a Szlovák Kommunista Párt első titkáraként dolgozott. A reformokból azonban nem sok valósult meg, noha jól látták: kimerültek az extenzív fejlődés lehetőségei, a tudományos-műszaki haladás egyre sürgetőbbé teszi a szerkezeti módosításokat, a korszerű irányítási módszerek alkalmazását. „Megbocsáthatatlan hibát követnénk el, ha azt hinnénk, hogy e folyamatok elől kitérhetünk, nagy szavakkal intézhetjük el e kérdéseket, s gyakorlatilag tovább haladhatunk a régi kerékvágásban" — mondta Husák már az 1971-es pártkongresszuson. Ennek ellenére — s ebben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy 1968-ban a jobboldal saját céljaira akarta felhasználni a reformokat — az átalakítást nem hirdették meg, csak idén. (A nyolcvanas évek elején ugyan próbálkoztak bizonyos változtatásokkal, de ezek soha sem lépték túl az extenzív gazdálkodás kereteit.) Husák az 1991-ben bevezetendő reformmal kapcsolatosan több ízben is hangoztatta, hogy nincs más útja a gazdaság felemelésének, de egyben utalt arra: Csehszlovákia „a saját feltételei, szükségletei és tapasztalatai szerint fogja a reformfolyamatot megkezdeni és véghezvinni”. Ezek a megfogalmazások állandóan azt a dilemmát jelezték: a 68 utáni pártvezetés Az NDK—NSZK alapszerződés 15 éve Kellően szilárdnak és szélesnek bizonyult az az alap, amelyen a két német állam közötti kapcsolatok épülete emelkedik immár kereken másfél évtizede. A fundamentum kiállta az építkezés körüli időnkénti heves csaták próbáját és bőven elbírja még újabb emeletek felhúzását. „A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok alapjairól szóló szerződésit 1972. december 21-én írták alá Berlinben. Az enyhülési politika fontos állomásának, a második világháború utáni szerződéses rendszer egyik kulcselemének számító egyezmény teljesen új szakaszt nyitott a két német állam viszonyában. A náci harmadik birodalom megszűnése után, majdnem negyed századon át, semmifajta hivatalos kapcsolat nem létezett a két német állam között. Az áttörést Willi Stoph, NDK kormányfő és Willy Brandt nyugatnémet kancellár 1970- ben tartott két találkozója jelenti .le. Majd a megbízottak hosszú hónapokig tartó kemény tárgyalásainak eredményeként született meg az alapszerződés, amely rögzítette, hogy két, egymástól független és egyenjogú államról van szó. Tíz cikkelyében a szerződés minden fontos politikai és nemzetközi jogi részletre kiterjedően szabályozta a viszony jövőbeni alakulását, tartalmazta az erőszakról való kölcsönös lemondást, a fennálló határok elismerését és tiszteletben tartását, továbbá, hogy nemzetközileg egyik ország sem képviselheti a másikat. A kétoldalú kapcsolatokban a döntő változást éppen ez jelentette, hogy az NSZK feladta addigi, a szocialista német állam létét kétségbe vonó álláspontját. Egyértelművé és nemzetközi jogilag hatályossá vált, hogy az NSZK a „nemzeti egységre” hivatkozva nem léphet fel minden németek képviseletében, yiem vonhatja kétségbe, nem hagyhatja figyelmen kívül az NDK teljes önállóságát és szuverenitását. Egyébként a szerződés preambulumában leszögezték, hogy „alapvető kérdésekben, így a nemzeti kérdésben eltérő nézeteket vallanak”. Az NDK által elutasított nyugatnémet felfogás szerint a szétválás, a társadalmi rendszerek különbözősége ellenére, továbbra is egységes német nemzet létezik. Ebből fakád a kétoldalú kapcsolatok egyik, mindmáig megoldatlan nagy problémája, hogy az NSZK számára csak német állam- polgárság létezik, nem ismeri el a külön NDK állampolgárságot. Az ilyen és ehhez hasonló elvi, politikai ellentétek megoldatlansága ellenére az alapszerződésben megfogalmazott elvekre építve hasznos együttműködés alakult ki, megegyezések sora jött létre. A viszony bonyolultsága és különlegessége miatt azonban az alapszerződésben megfogalmazott együttműködési szándékok valóra váltásához egyes esetekben másfél évtized kellett, más esetekben annyi sem volt elegendő. A tavaly aláírt kulturális szerződésről és a most szeptemberben megkötött tudományos-műszaki, illetve a környezetvédelmi szerződésről 1972 óta folytak a tárgyalások, éppen a sajátos problémák miatt ilyen hosszú ideig. Tekintettel, hogy a két katonai rendszer fontos tagállamairól van szó, a világ- politikai légkör minden nagyobb változása rányomta bélyegét a német—német kapcsolatok alakulására. A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján a rakétatelepítések ügye növelte a feszültséget Bonn és Berlin között is. A vezető nagyhatalmak utóbbi időben megélénkült tárgyalásainak fontos szerepük volt abban, hogy intenzívebbé, eredményesebbé vált az NDK—NSZK párbeszéd is. Bár ez a hatás kölcsönös, hiszen a középhatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról szóló szerződés kapcsán mind szovjet, mind amerikai részről méltatták az NDK és az NSZK hozzájárulását az első leszerelési egyezmény létrejöttéhez. A politikai színtéren zajlott vitáktól, a hullámzásoktól szinte teljesen függetlenül a gazdasági kereskedelmi együttműködés egyenletesen fejlődött. Az 1972. évi 4,2 milliárd nyugatnémet márkáról 15 év alatt majdúgy akar és tud csak reformokat bevezetni, ha egyben elhatárolja magát a 68- az folyamatoktól. A gazdasági fejlődés gyorsításának egyetlen lehetséges útjának tartja az átalakítást Milos Jakes is, az újonnan megválasztott főtitkár. ö eddig a gazdasági ügyekkel megbízott KB-tit- kár tisztét töltötte be. Beszédeiben több alkalommal is hangsúlyozta: a jelenlegi gazdasági mechanizmus nem ösztönzi eléggé a műszaki fejlődést, nem képes a hatékonyság fokozására. „Az áru és pénzviszonyok a szocialista gazdaság szerves részét alkotják" — fejtette ki több ízben. Egyben többször utalt arra is, hogy a párt nagy súlyt helyez a szocialista demokrácia fejlesztésére, arra, hogy a lakosság minél szélesebb rétegeit nyerje meg az átalakításnak. Beiktatását követő, első főtitkári beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a reform bizonyos kockázattal járhat, de nagyobb lenne ez, ha nem csinálnának semmit. Jakes több ízben — így a legutóbbi KB-ülésen is — szorgalmazta a pártfegyelem, a lenini normák következetes betartását és a pártélet tisztaságának megőrzését. Ez régen foglalkoztatja, hiszen a most 65 éves Jakes 1968-ban a párt ellenőrző és revíziós bizottságát vezette, vagyis azt a pártszervet, amelyik _ az 1968-as válság utáni megtisztulást végrehajtotta. A pártegység megőrzését, a demokratikus centralizmus következetes érvényesítését, a kolléktív vezetés, a bírálat és önbírálat fejlesztését, a párton belüli demokrácia elmélyítését nevezte a legfőbb feladatnak Milos Jakes a párt 1971-es kongresszusán is, amelyen még a központi ellenőrző és revíziós bizottság elnökeként értékelte a párttagoknak és pártszervezeteknek a válságos időszakban tanúsított magatartását, s az 1968-at követő konszolidációs folyamatot. Jakes tehát ugyanolyan tevékenyen vett részt az 1968-as csehszlovákiai válság léküzdésében, mint Gustáv Husák, s jelentős érdemeket szerzett a párt marxista—leninista jellegének megújításában. Mind a nyolcvanas évek elején, mind most egyike volt azonban azoknak a pártvezetőknek is, akik tevékenyen részt vettek a reform kidolgozásában. Láng Judit nem négyszeresére nőtt a kereskedelmi forgalom. Az alapszerződésben ugyancsak szándékként megfogalmazott „az emberek közötti közvetlen kapcsolatok javítása” — csak az elmúlt egv-két évben kezd igazán megvalósulni. Tavaly áprilisa óta — amikor létrejött az első megállapodás — sorra jönnek létre a testvérvárosi kapcsolatok a két német állam települései között. Az így megvalósuló tanácskozások, cserelátogatások nagyban elősegítik egymás jobb, őszintébb megismerését, megértését. Másfél évtizede még csak 11 ezer volt az NSZK-ba utazó NDK látogatók száma és később is csak tízezrekben számoltak. De tavaly ÓU látványos a fejlődés: as idén mintegy két és fél millió NDK állampolgár keres te fel nyugatnémet rokonait Onnan mintegy hárommillió látogató érkezik a szó cialista német államba. Erich Honeckernek, a: NSZEP KB főtitkárának, a: NDK Államtanácsa elnöké nek szeptemberben tét NSZK-beli látogatása - mint Berlinben rámutatta! — új utakat és új távlato kát nyitott a két német ál lám közti kapcsolatok fej lesztésében. Pach Feren
