Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-19 / 299. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIH. évfolyam, 299. szám Ára: 2,20 Ft 1987. december 19., szombat Dunántúli czímtár Érdekes könyv akadt ke­zembe a minap.' Czime ‘ — bocsánat — címe: Alsó-du­nántúli czímtár. Pécsett ad­ták ki annak idején évente. S benne foglaltatott az Al- só-Dunántúl sok fontos té? nye, tudnivalója szép rend­ben. Iparosokat, kereskedőket, orvosokat, ügyvédeket a még számtalan szakma, hivatás képviselőit sorolja föl. A pol­gár pedig, ha elromlott a biciklije avagy az egészsége, ha hiányzott neki valami avagy peres ügye támadt, s még egy sor gondja-baja akadt, csak fölütötte ezt a hasznos könyvet, s megke­reste benne az ő emberét. (Amennyiben addig még nem ismerte, nem tudta mi­vel hová is forduljon.) Nem kellett más csak a czímtár, s a különféle szol­gáltatások tucatja kínálta magát az embernek. Nagy­apáink, de még apáink is úgy emlékeznek: régente könnyebb volt egy cipőt megtalpaltatni, egy ablakot beüvegeztetni... S ha így emlékeznek, bizonyára így is volt. Persze a mai világ bonyo­lultabb, nagyobb annál a régi cézésnél, ez tagadhatat­lan. Több mindenünk van, tehát több mindenünk rom­lik el, sőt magunk is mint­ha „romlékonyabbak” len­nénk, a tárgyak és az em­berek megreparálását nehe­zebben győzi tehát iparos és vos, kétkezi mesterember ’•»lekbúvár. Viszont, ha .ccsülöm, egy mai Alsó- .iúli czímtár is jóval ^abb kötet lenne, mint uov leji elődje volt. Több ' .Jr vár a segítségre, de a is sokkal több. Mégis megbomlott az összhang. Nem valamiféle hamis nosztalgiázás mondatja ve­lem: valószínűleg emberibb léptékű volt az Alsó-Dunán- túl a mainál, hiszen akkor még nem vándoroltak akko­ra tömegek a faluból a vá­rosba, még nem indult sor­vadásnak majd újbóli föl­lendülésnek a kisipar és a kiskereskedelem ... De hát — tetszik vagy nem tetszik — káros hatásaival együtt érkezett el a fejlődés, visz- szacsinálni nem lehet a dol­got. Egyet tehetünk: azt kell megjavítani, ami mára lett ez az AIsó-Dunántúl (és per­sze a középső meg a fölső,, meg az egész ország és Eu­rópa és ...). Például a min­denféle humánus és más szolgáltatások terén. Az öreg czímtárban sze­replőkről az olvasó tudta: ők felelnek magukért, de szavatolja szolgálatkészsé­güket iparos testületük, ke­reskedő egyesületük, ügyvédi kamarájuk és így tovább. Föl kellett ütni a megfelelő oldalt, fölkeresni a czímet, avagy — ha volt — fölemel­ni a telefont, s a segítségre váró biztos lehetett abban, hogy felvilágosítják, hogy házhoz jönnek, hogy a ha­táridő. amit mondanak az szent... Sajnos, most ez egyáltalá­ban nem biztos. Pedig van sok szolgáltató, csakhogy — objektív vagy szubjektív okok miatt — elküld, ki se jön, halogat, ha nem is mind, de nem kevés. És amíg ilyen a helyzet, hiába is adnánk ki egy új címtárt zé nélkül. A Varsói Szerződés tagállamainak az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó szakértői munkacsoportja december 17. és 18-án Budapes­ten ülést tartott. A szakértők — a közép- és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról a Szovjetunió és az USA között létrejött megállapodás fényében — megvizsgálták az európai fegyve­res erők és hagyományos fegyverzetek, közöttük a kettős rendeltetésű fegyvereknek az Atlanti-óceántól az Uraiig tör­ténő csökkentésével a 23-ak bécsi konzultációin foglalkozó tárgyalások mandátumának helyzetét. Megvitatták a man­dátum végleges kidolgozása meggyorsításának lehetőségeit, azzal a céllal, hogy a közeljövőben megkezdődhessenek a konkrét intézkedések kimunkálására irányuló érdemi tár­gyalások. • Beiktatták a kormány új tagjait Búcsú a fegyve AMERIKAI SZAKÉRTŐK A SZOVJETUNIÓBAN Amerikai szenátus« kül­döttség utazott a Szovjet­unióba. A delegáció a hely­színen ellenőrizheti azokat a washiingtoni állításokat, hogy a Szovjetunió — két rakétaelhárító radarrend­szer áthelyezésével — meg­sértette az ABM-szerződést. A nyolctagú küldöttséget Manfred Eimer, a fegyver­zetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatóhelyettese vezeti. Reagan elnök még a wa­shingtoni csúcstalálkozó előtt vádolta meg a Szovjetuniót a rakétaelhárító rendsze­rekről 1972-ben kötött egyez­mény megsértésével. A Szov­jetunió ezt cáfolta, s előad­ta, hogy a kísérleti támasz­pontról áthelyezett radarok használaton kívül vannak. A szovjet kormány egyben hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai szakértők a hely­színen, Moszkva és Gomel térségében győződjenek meg erről. Az amerikai szakértők fényképfelvételeket készít­hetnek azokról a szállító jármüvekről, amelyekről Washingtonban azt állítot­ták, hogy új rakétaelhárító radarrendszerhez tartoznak. Három hónappal ezelőtt már jártak hasonló ügyben a Szovjetunióban amerikai illetékesek: akkor egy kong­resszusi küldöttség a krasz- nojarszki radarközpontot lá­togatta meg a szovjet kor­mány meghívására. A fenti kép a Pravdában jelent meg az SS—20-as ra­kétáról, amelyet a szovjet- amerikai szerződés értelmé­ben megsemmisítenek. A Szovjetunióban most elő­ször hoztak képet erről a közepes hatótávolságú raké­tatípusról. Az értekezleten kihirdet­ték a társadalmi ellenőrzés hatékonyságának növelésére, a szakszervezetek budapesti és megyei tanácsai körében indított idei pályázat ered­ményeit is. Az első díjat a Szakszervezetek Győr-Sop- ron Megyei Tanácsa nyérte el. Az Országgyűlés határozata nyomán elfoglalták hivata­lukat a Minisztertanács új tagjai. Grósz Károlynak, a Minisz­tertanács elnökének, valamint a párt- és az állami élet más vezetőinek jelenlétében iktatták be tisztségében Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettest, kereskedelmi minisztert, Be- recz Frigyes ipari, Csehák Judit szociális és egészségügyi mi­nisztert, Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét, Hor­váth István belügy-, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási, valamint Villányi Miklós pénzügyminisztert. (MTI) A Szövosz elnöksége ülést tartott A szabályozókhoz igazodnak A Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsának elnöksége tegnap Budapes­ten ülést tartott. A testület megvitatta az érdekképvise­leti szervek és intézményeik fenntartása, valamint a szö­vetkezeti közös alapok rend­szere irányelveinek terve­zetét, amelyet további elem­zés és jóváhagyás végett az Országos Tanács elé terjeszt. Az elnökség hangsúlyozta: annak ellenére, hogy jövőre megváltozik a fogyasztási szövetkezetek gazdálkodásá­nak feltételrendszere — a normatív szabályozás köve­telményeihez igazodóan meg­szűnnek, illetve módosul­nak az évtizedek óta meg­szokott és jól működő szö­vetkezeti pénzalapók — a mozgalom alapvető érdeke, hogy az előnyös szövetke­zeti sajátosságok továbbra is érvényesüljenek. Mind­ezeknek a jövőben elő keli segítenie a tagsági kapcso­latok, a tulajdonosi kötődés erősödéslét, a vállalkozói ma­gatartás és a teljesítményelv fokozottabb kibontakoztatá­sát. Az elnökség döntött a közös fejlesztési alapok odaítéléséről. A szövetkeze­ti közös pénzalapból egye­bek között élelmiszeripari üzemek létesítését támogat­ják. SZAKSZERVEZETI TANÁCSKOZÁS AZ ÁRELLENŐRZÉSRÖL A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa felhívással for­dul az állami gazdaságirá- nyító szervekhez, társadal­mi szervezetekhez, a válla­latokhoz, szövetkezetekhez, vállalkozókhoz: a stabilizá­ció szempontjából döntő je­lentőségű 1988-as évben te­gyenek meg mindent annak érdekében, hogy az árszínvo­nal növekedéséből a lakos­ságra jutó terhek ne halad­ják meg a népgazdasági tervben előirányzottat. Ha­tékonyabban működjenek együtt az árképzés szabá­lyainak fegyelmezett megtar­tásában és megtartatásában, ezzel is megalapozva gazda­ságpolitikai céljaink meg va­lósítását. A felhívást teg­nap, az Építők Székházában rendezett tanácskozáson tet­ték közzé. A megbeszélésen az állami és a társadalmi árellenőrzést irányító szer­vezetek képviselői vettek részt. Fahn Péter, a SZOT Köz- gazdasági és Életszínvonal­politikai Osztályának helyet­tes vezetője kiemelte, hogy a társadalom számára elsőren­dű politikai és gazdasági kérdéssé válik az árszínvo­nal alakulásának folyamatos ellenőrzése, kézbentartása, gának javítása helyett ez­után is az árak emelésével kíván jövedelmet szerezni. Ezért a szakszervezetek vé­leménye szerint az árak alakulásának kézbentartása komplex gazdaságirányítási intézkedéseket igényel, s az árnövekedés féken tartásá­nak fontos eszköze a valós piaci verseny kibontakozta­tása, a piaci szabályok ki­dolgozása és azok betartásá­nak felügyelete. Ugyanakkor a szakszervezetek is erősítik árellenőrzési tevékenysé­güket, s a jövőben már nemcsak a boltokban, a szolgáltatások területén vizsgálják majd az árelőírá­sok betartását, hanem a ter­melői árak alakulását is fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérik. Az adóreformhoz kapcsolódó árrendezések végrehajtását az Országos Árhivatal is vizsgálja majd. A jövő évi árváltozások jelentősen átrendezik a fo­gyasztói árarányokat, meg­változtatják fogyasztási szo­kásainkat. Nagy mértékben nő azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak az ára, amelyeket mindennap igény­be vesz a lakosság. Ez az átlagosnál is jobban terheli majd az alacsony jövedel­műeket, a nagycsaládosokat és a nyugdíjasokat. Ezért a szakszervezetek társadalmi aktivistái kiemelten vizsgál­ják majd, hogy ezeknél az árucikkeknél a rendelkezé­seknek megfelelően törté­nik-e az árforma érvényesí­tése. 'Ezen túlmenően arról is folyamatosan tájékozód­nak, hogy milyen az ellátás a hatósági-áras termékekből, hogyan alakul minőségük. Áz akcióprogram megvita­tása során többen hangsú­lyozták, hogy ezek a felada­tok csak jól képzett, az ár­szakértői tevékenységben jártas szakszervezeti akti­visták közreműködésével oldhatók meg. mert az árszabályozás a kö­vetkező években nagymér­tékben liberalizálódik. Az árellenőrzések fokozását szükségessé teszi az is, hogy az 1988. évi népgazdasági terv az eddigi" évek árvál­tozásait lényegesen megha­ladó, évi 15 százalékos árnö­vekedéssel számol. A dolgo­zók életszínvonalának védel­me, a gazdasági reformfo­lyamatok hatásos irányítása egyaránt megköveteli, hogy a szakszervezetek jövő évi gazdasági feladatai között az áregyeztetés és az árel­lenőrzés — általában az ár­munka — kiemelt szerepet kapjon. Ezért a SZOT akció- programot indít az árak ala­kulásának folyamatos figye­lemmel kísérésére, az áral­kalmazás és az árképzés ed­digieknél szélesebb körű, s alaposabb ellenőrzésére. A lakosság attól tart, hogy jövőre az árak a tervezett­nél is nagyobb mértékben emelkednek — mondta. En­nék fennáll a veszélye, mert valóságos piaci viszonyok hi­ányában a vállalatok eddig is érvényesíteni tudták indo­kolatlan áremelési törekvé­seiket, s várható, hogy a gazdálkodó szervezetek egy része a munka hatékonysá­Földgolyónyi drót Száz éve dolgozik a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Huzalműgyá- rának dróthúzó üzeme. Termékei korábban is keresettek voltak, s ma is találnak rá piacokat. A dróthúzóban évente 110 ezer tonna készter­méket állítanak elő s a hazai igények kielégítése mellett több nyugat-eu­rópai ‘ országba és az USA-ba szállítanak be­lőle. A salgótarjániak azt mondják, hogy az üzem százéves fennállása alatt annyi dróthálót ké­szítettek, hogy azzal be­boríthatnák a földgolyót. (MTI-fotó: Szabó Sándor — KS) Luthár Péter

Next

/
Thumbnails
Contents