Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-19 / 299. szám
2 Somogyi Néplap 1987. december 19., szombat HETI ESEMENYKRONIKA VASARNAP: A belga választásokon meggyengülnek a kormánykoalíció pártjai, előretörnek az ellenzéki szocialisták. - Mubarak fogadja Kairóban a magyar külügyminisztert. HÉTFŐ: Mihail Gorbacsov televíziós beszédében értékeli a csúcskonferenciát. - Összeül 'a Román Kommunista Párt országos szervezete. — Shultz Bonnba érkezik. KEDD: Haladás a huszonhármak bécsi találkozóján, ahol a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai egy európai leszerelési konferencia összehívásáról tanácskoznak. - Az Asean manilai összejövetele. - Lengyel pártplénum a reformpolitikáról. SZERDA: A szöuli elnökválasztásokon Ro Te Vut választják államfővé. — Gary Hart mégis indul a Demokrata Párt elnökjelöltségéért. - Szihanuk kész ismét tárgyalni Hun Sen-nel. CSÜTÖRTÖK: Csehszlovák pártplénum: Milos Jakest választják meg a párt új főtitkárává, Husak megtartja dllam- fői posztját. - Genscher Romániában. - Újabb támadások tankhajók ellen az öbölben. - Harcok Dél-Li- banonban. FENTEK: Folytatódik a tömegtiltakozás az Izrael által megszállt arab területeken. - Az olasz miniszterelnök az Egyesült Államokban. A hét kérdései Hogyan állnak a regionális válságok a washingtoni csúcs után? A washingtoni csúcsot követő hét természetszerűleg a tárgyalások értékelésének és értelmezésének jegyében állt. Televíziós beszédben foglalta össze véleményét Mihail Gorbacsov, s jóváhagyta a konferencia eredményeit az SZKP KB Politikai Bizottsága. Nyilatkozott Reagan, több beszédet mondott az amerikai külügyminiszter. A Szovjetunió és az Egyesült Államok csaknem ötven országba küldött kü- lönmegbízottakat, általában magas beosztású diplomatákat, szakértőket, hogy tájékoztassák a világot. A legtöbb szó változatlanul a leszerelési, fegyverzet- korlátozási kérdésekről esik: a stratégiai fegyverek 50 százalékos csökkentését célzó tárgyalásokról (az elvi egyezség megszületett Washingtonban, de e téren még bonyolultabbak a részletek), s végül, de nem utolsó sorban az űrfegyverkezés megakadályozásáról, a rakétaelhárító rakétákat korlátozó ABM egyezmény érvényéről. Ám a csúcson nemcsak erről volt szó, hanem további három lényeges kérdéscsoportról is. A kétoldalú kapcsolatokról (ezek keretében írt alá három szerződést az együttműködésről a két külügyminiszter) ; az emberi jogi-humanitárius problémákról (a közös nyilatkozatba erről mindössze egy mondat került be, jelezve a nézetek különbözőségét), a Választási csalás? Heves összecsapások voltak Szöulban az új elnök, Ro Te Vu ellen kivonuló tüntetők és a karhatalom között. Tegnap több ezres tömeg vonult fel Szöul utcáin, tiltakozásul a vélt vagy bebizonyosodott választási csalások ellen. A legtöbben a főváros déli részén lévő szavazatszámláló központnál gyűltek össze, ahol már harmadik napja tartanak a megmozdulások. A hatóságok négyezer rohamrendőrt vezényeltek ki; a karhatalmi alakulatok vízágyúkkal, könnygázzal támadtak a tömegre. A tüntetők — többségükben diákok — benzines palackokkal és kőzáporral válaszoltak, autóbuszokat gyújtottak fel. A sokaságot háromórás harc után tudták szétoszlatni. Rendőri jelentések szerint az összecsapásoknak 31 sebesültje volt — köztük 8 rendőr — és 913 tüntetőt őrizetbe vettek. Egyes hírek szerint a rendőri erőszaknak halálos áldozata is volt. de ezt a hatóságok cáfolják. Heves megmozdulások voltak Csolla tartomány székhelyén, Kvangdzsuban. és tüntettek az új elnök ellen a tartomány további négy más városában is. A rendőrség 176 tüntetőt tartóztatott le. regionális, helyi válságokról. A meghatározás is jelzi, ezekben a válságokban elsődleges a helyi elem: az Öböl-háborúval kapcsolatban például mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok elfogadta a Biztonsági Tanács emlékezetes 598. számú határozatába foglalt tűzszü- neti felhívást, ám ennek ellenére folytatódik Irak és Irán háborúja. Ugyanakkor vannak szovjet—amerikai viták, véleménykülönbségek is, amelyeket Washingtonban sem sikerült mérsékelni. Elég arra utalni, hogy Moszkva ENSZ-flottával kívánja ellenőrizni a térségre elrendelt fegyverszállítási tilalmat. A másik válságterület, amiről különösen sok szó esett: Afganisztán. Az igazi vita akörül van, hogy milyen más intézkedések történjenek. A párbeszéd folytatódik, s a héten Moszkvába érkezett — majd az amerikai fővárosban kezd tárgyalásokat — Diego Cor- dovez, aki az ENSZ-főtitkár megbízottjaként közvetítő szerepet tölt be. Érintőlegesen szerepelt a napirenden Kambodzsa, Dél- Afrika és Közép-Amerika ügye is a csúcson, ugyancsak Milos Jakes, a CSKP új főtitkára anélkül, hogy érdemleges előrelépésről lehetne beszámolni. Miért éleződött ki a helyzet a megszállt arab területeken? Naponta érkeznek a „hadijelentések” az Izrael által megszállt területekről. Forrong a Jordán nyugati partja, a gazai övezet. A Biztonsági Tanács négy alkalommal foglalkozott az eseményekkel, tiltakozó nyilatkozatot adott ki az Arab Liga rendkívüli ülése, az Gary Hart volt szenátor be->. jelentette, hogy' a Demokrata Párt színeiben mégis indul az amerikai elnökválasztáson, mellette a felesége iszlám világkonferencia, és az el nem kötelezettek mozgalma. Két olyan körülmény esett egybe, ami hozzájárult az új tüntetéshullámhoz. November 29-én volt negyven esztendeje az ENSZ (meg nem valósult) alaphatározatának, amely a korábbi palesí, tinai brit mandátumterület felosztásáról s — Izrael létrehozása mellett — egy független Arab-Palesztina megalakításáról intézkedett. A másik tényező, hogy néhány kisebb sikeres palesztin katonai akció nyomán Izrael határozottságot akar mutatni a megtorlásban, mind Dél- Libanonban', mind a megszállt területeken. Nyilván közrejátszik a helyzet kiéleződésében, hogy az ammani arab csúcs következtében az arab és palesztin erők önbizalma növekedett, s úgy vélik, jobb feltételek teremtődtek a küzdelemhez. Miközben teljes a holtpont, nem történt mozdulás — a jelek szerint a washingtoni csúcson sem — egy közel-keleti békekonferencia irányában... R. E. NUKLEÁRIS LESZERELÉS Az első lépés A december elején Washingtonban megtartott harmadik Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozó minden bizonnyal kiemelkedő helyet foglal majd el a fegyverzet- korlátozási és leszerelési tárgyalások történetében. Különleges jelentőségét az adja meg, hogy békeidőben először írtak alá olyan szerződést, amely pontosan meghatározott harceszközök kölcsönös megsemmisítésének kötelezettségét tartalmazza. Ilyesmire az emberiség históriájában még nem ■ volt példa, hiszen eddig bármiféle leszerelésre többnyire csak háborúk után került sor. A nagyfontosságú dokumentum kimondja, hogy a szóbanforgó tömegpusztító harceszközöket három éven belül — mégpedig a legszigorúbb helyszíni ellenőrzéssel — likvidálni kell. Megjegyzendő, maga a legapróbb részletekre is kiterjedő ellenőrzési rendszer ugyancsak példátlan, mert olyan katonai nyíltságra, széles körű betekintésre kötelezi a szerződő feleket, amilyenre két nagyhatalom még sohasem vállalkozott: az „ellenőröknek” mindenhová bejárásuk lesz, ahol a felszámolási folyamat zajlik. A megállapodást azonban mindkét ország törvényhozásának még jóvá kell hagynia. A rakéták megsemmisítése ugyanis csak azt követően kezdődhet meg, ha a ratifikálás megtörténik. Az ennek előkészítésére rendelkezésre álló idő meglehetősen szűkre szabott (az előzetes tervek szerint a ratifikálási eljárásnak a jövő év áprilisáig, májusáig be kellene fejeződnie), így hát drukkolhatunk annak, hogy menet közben senki se hé- lyezzen el „taposó aknákat” a törvényerőre emeléshez vezető úton. Miután a tét nagysága óriási, feltehetően nemcsak a szovjet, hanem az amerikai honatyák is átérzik felelősségüket a kettős nullamegoldást szentesítő szerződés . további sorsáért. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttei — figyelembe 'véve természetesen az ország biztonságáért aggódók hangulatát is — feltételezhetően egyetértésüket fejezik majd ki, kevésbé kiszámítható azonban a 100 tagú amerikai szenátus döntése. Ha viszont minden jól megy, és nem következik be az a helyzet, ami 1980 elején (mint emlékezetes, az akkori elnök, James Carter által is aláírt 1979-es SALT—2 szerződést az amerikai törvényhozás sohasem ratifikálta), akkor kezdetét veheti a „rakétafel-, számolás”. Melyek azok a közepes hatótávdlságú és hadműveleti-harcászati atomeszközök, amelyek végleg eltűnnének a Szovjetunió és az Egyesült Államok arzenáljából? Az osztályozás szerint két alapvető fegyverzeti kategóriáról van szó. Az egyik az 500 km-től 1000 km-ig, a másik az 1000-től 5500 km- ig a nukleáris tölteteket célba juttatni képes hordozókat (rakétákat és robotrepülőgépeket) foglalja magában. Hozzá kell mindjárt tennünk, ezek nem kiselejtezésre ítélt harceszközök, hanem többségükben a legkorszerűbb típusokat képviselik. Közéjük soroljuk mindenekelőtt az igen nagy találati pontosságú, 1800 km hatótávolságú amerikai Pershing—2-es rakétákat, a mintegy 5000 km-es hatótávolságú szovjet SS—20-aso- kat (az előbbieknek egy, az utóbbiaknak három atomtöltete van.) Ugyancsak ebbe az osztályba tartoznak az Békeszeminárium Tegnap befejezte munkáját Budapesten „A béke teológiája felé” elnevezéssel megtartott nemzetközi békeszeminárium. A tanácskozás záróeseményeként sajtótájékoztatót tartottak Budapesten, a Magyarországi Református Egyház Ráday Kollégiumában. Tóth Károly püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke — aki Stephen Tunnicliffe angliai egyházi vezetővel a tanácskozás társelnöki tisztét is betöltötte — a békeszeminárium jelentőségéről, tapasztalatairól beszélt. Mint elmondta, az eszmecserén a világ 40 országából érkezett 160 küldött vitatta meg a béke és a teológiai kapcsolatának különböző összefüggéseit, azzal a céllal, hogy a világ más-más -.tájairól érkezett résztvevők ’tapasztalatai alapján hozzájárülja- naik a kor problémáira választ adó új béke-teológia kidolgozásához. A nyitó előadásokat követően hat rhunkacsoport- baln tekintették át egyebek mellett a béke és az igazságosság, a pacifizmus és az erőszak kapcsolatát, illetve a köztudatban élő ellenségkép problémáit. Stephen Tunnicliffe azt emelte ki, hogy most első alkalommal nyílott lehetőség egyházi vezetők, teológusok és a keresztény békemozgalmak aktivistáinak találkozójára, a teológia továbbfejlesztését szolgáló tapasztalatcseréjére. Ennek fontosságát hangsúlyozta Elisabeth Salter, a Brit Egyházak Tanácsának munkatársa , is, emlékeztetve arra, hogy a mostani eszmecserén a teológia tudományának művelői képet kaphattak a gyakorlatról. Az elméleti munka a világ különböző régióiban működő ■egyházi kötődésű békemozgalmak gyakorlati tapasztalataival gazdagodhatott. A Szovjetunióból érkezett Kyrill orosz ortodox érsek egy kérdés kapcsán az állam és az egyház viszonyát boncolgatva annak a véleményének adott hangot, hogy a szovjet bel- és külpolitikát egyaránt jellemző új gondolkodásmód hosszú kulturális, történeti fejlődés eredménye, amelynek gyö- ,'kerai mélyen visszanyúlnak az orosz nép kulturális, szellemi értékeibe. Ilyenformán az egyház is részese az új gondolkodásmódnak — mondotta. Thai határkonfliktus Thaiföldi harci repülőgépek a hét első felében bombatámadást intéztek Saya- buori laoszi tartomány Namhiing körzete ellen, s hét 250 kilogrammos bombát dobtak le — közölte pénteken a KPL laoszi hír- ügynökség. Beszámolt arról is, hogy a légitámadással egyidőben a thaiföldi tüzérség lőtte az említett körzetet. A fegyveres provokáció miatt a laoszi külügyminisztérium csütörtökön tiltakozott • Thaiföld ideiglenes ügyvivőjénél. Souban Sarithilath laoszi , külügyminiszter-helyettes a vientiani diplomáciai képviseletek vezetőit tájékoztatta a laoszi—thaiföldi határon kialakult helyzetről. Elmondta, hogy ez volt az első eset, amikor Thaiföld harci repülőgépeket vetett be Laosz területe ellen. Az akcióból arra lehet következtetni, hogy Bangkok nem kívánja folytatni az eddig két fordulót megélt tárgyalásokat, hanem a katonai erő alkalmazását részesíti előnyben. — A térség békéjének érdekében a tárgyalóasztalh való visszatérésre szóli fel a thaiföldi vezetést Egyesült Államok Nyugat- Európában telepített, 2500 kilométeres hatótávolságú robotrepülőgépei, a szovjet haditengerészetnél (atomtengeralattjárók fedélzetén elhelyezett) SS—N—5 típus- jelzésű rakéták (hatótávolságuk mintegy 1200—1400 km). A második, a hadműveletiharcászati rakéta-nukleáris fegyverek osztályába mindenekelőtt azok a megnövelt hatótávolságú szovjet SS— 12-es és SS—22-es rakéták tartoznak, amelyeket az NDK és Csehszlovákia területére vontak előre (hatótávolságuk 800—900 km). Ugyanebbe a kategóriába sorolandók az NSZK-ban állomásozó 7. amerikai hadseregnél és a nyugatnémet Bundeswehrnél rendszeresített Pershing—1A mintájú rakéták is (legnagyobb hatótávolságuk 720 kilométer). Az utóbbival kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy az indítóberendezések ugyan az NSZK tulajdonában vannak, a nukleáris töltetekkel viszont kizárólag az Egyesült Államok rendelkezik. Sokáig éppen ez a probléma késleltette a szovjet—amerikai szerződés végleges kidolgozását, de végül is a bonni kormány olyan álláspontra helyezkedett, hogy csatlakozik a kettős nullamegoldáshoz, és ezzel elhárította a szinte utolsó pillanatig fennálló akadályt a megegyezés útjából. Végeredményben — noha a megsemmisítési kötelezettség a két vezető nukleáris hatalom felhalmozott készleteinek mindössze 3-4 százalékát érinti — a megállapodás hordereje mégsem mérhető csupán a. mennyiségi tényezővel. Itt ugyanis minőségi fordulatról, olyan elhatározásról van szó,j amely megnyithatja a világ atomfiegyvermentesíté- sének korszakát. És ebben van a legfőbb értéke. Precedensül szolgálhat további megegyezésekhez, újabb nagyarányú leszerelési intézkedések megtételéhez, egyúttal ösztönzést adhat más, kisebb atomhatalmaknak is az e folyamatban való részvételhez. Serfőző László • alezredes
