Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-19 / 299. szám

2 Somogyi Néplap 1987. december 19., szombat HETI ESEMENYKRONIKA VASARNAP: A belga választásokon meggyengülnek a kor­mánykoalíció pártjai, előretörnek az ellenzéki szocialis­ták. - Mubarak fogadja Kairóban a magyar külügy­minisztert. HÉTFŐ: Mihail Gorbacsov televíziós beszédében értékeli a csúcskonferenciát. - Összeül 'a Román Kommunista Párt országos szervezete. — Shultz Bonnba érkezik. KEDD: Haladás a huszonhármak bécsi találkozóján, ahol a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai egy európai leszerelési konferencia összehívásáról tanácskoznak. - Az Asean manilai összejövetele. - Lengyel pártplénum a reformpolitikáról. SZERDA: A szöuli elnökválasztásokon Ro Te Vut választják államfővé. — Gary Hart mégis indul a Demokrata Párt elnökjelöltségéért. - Szihanuk kész ismét tárgyalni Hun Sen-nel. CSÜTÖRTÖK: Csehszlovák pártplénum: Milos Jakest választ­ják meg a párt új főtitkárává, Husak megtartja dllam- fői posztját. - Genscher Romániában. - Újabb táma­dások tankhajók ellen az öbölben. - Harcok Dél-Li- banonban. FENTEK: Folytatódik a tömegtiltakozás az Izrael által meg­szállt arab területeken. - Az olasz miniszterelnök az Egyesült Államokban. A hét kérdései Hogyan állnak a regio­nális válságok a washing­toni csúcs után? A washingtoni csúcsot kö­vető hét természetszerűleg a tárgyalások értékelésének és értelmezésének jegyében állt. Televíziós beszédben fog­lalta össze véleményét Mi­hail Gorbacsov, s jóváhagy­ta a konferencia eredménye­it az SZKP KB Politikai Bizottsága. Nyilatkozott Reagan, több beszédet mon­dott az amerikai külügymi­niszter. A Szovjetunió és az Egyesült Államok csaknem ötven országba küldött kü- lönmegbízottakat, általában magas beosztású diplomatá­kat, szakértőket, hogy tájé­koztassák a világot. A legtöbb szó változatla­nul a leszerelési, fegyverzet- korlátozási kérdésekről esik: a stratégiai fegyverek 50 százalékos csökkentését cél­zó tárgyalásokról (az elvi egyezség megszületett Wa­shingtonban, de e téren még bonyolultabbak a részletek), s végül, de nem utolsó sor­ban az űrfegyverkezés meg­akadályozásáról, a rakétael­hárító rakétákat korlátozó ABM egyezmény érvényéről. Ám a csúcson nemcsak er­ről volt szó, hanem további három lényeges kérdéscso­portról is. A kétoldalú kap­csolatokról (ezek keretében írt alá három szerződést az együttműködésről a két kül­ügyminiszter) ; az emberi jogi-humanitárius problé­mákról (a közös nyilatko­zatba erről mindössze egy mondat került be, jelezve a nézetek különbözőségét), a Választási csalás? Heves összecsapások vol­tak Szöulban az új elnök, Ro Te Vu ellen kivonuló tüntetők és a karhatalom között. Tegnap több ezres tömeg vonult fel Szöul utcáin, til­takozásul a vélt vagy bebi­zonyosodott választási csa­lások ellen. A legtöbben a főváros déli részén lévő sza­vazatszámláló központnál gyűltek össze, ahol már har­madik napja tartanak a megmozdulások. A hatóságok négyezer ro­hamrendőrt vezényeltek ki; a karhatalmi alakulatok víz­ágyúkkal, könnygázzal tá­madtak a tömegre. A tün­tetők — többségükben diá­kok — benzines palackok­kal és kőzáporral válaszol­tak, autóbuszokat gyújtottak fel. A sokaságot háromórás harc után tudták szétoszlat­ni. Rendőri jelentések sze­rint az összecsapásoknak 31 sebesültje volt — köztük 8 rendőr — és 913 tüntetőt őrizetbe vettek. Egyes hírek szerint a rendőri erőszak­nak halálos áldozata is volt. de ezt a hatóságok cáfolják. Heves megmozdulások voltak Csolla tartomány székhelyén, Kvangdzsuban. és tüntettek az új elnök el­len a tartomány további négy más városában is. A rendőrség 176 tüntetőt tar­tóztatott le. regionális, helyi válságokról. A meghatározás is jelzi, ezekben a válságokban el­sődleges a helyi elem: az Öböl-háborúval kapcsolatban például mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok elfogadta a Biztonsági Ta­nács emlékezetes 598. számú határozatába foglalt tűzszü- neti felhívást, ám ennek el­lenére folytatódik Irak és Irán háborúja. Ugyanakkor vannak szovjet—amerikai viták, véleménykülönbségek is, amelyeket Washingtonban sem sikerült mérsékelni. Elég arra utalni, hogy Moszkva ENSZ-flottával kí­vánja ellenőrizni a térségre elrendelt fegyverszállítási ti­lalmat. A másik válságterület, amiről különösen sok szó esett: Afganisztán. Az igazi vita akörül van, hogy mi­lyen más intézkedések tör­ténjenek. A párbeszéd foly­tatódik, s a héten Moszk­vába érkezett — majd az amerikai fővárosban kezd tárgyalásokat — Diego Cor- dovez, aki az ENSZ-főtitkár megbízottjaként közvetítő szerepet tölt be. Érintőlegesen szerepelt a napirenden Kambodzsa, Dél- Afrika és Közép-Amerika ügye is a csúcson, ugyancsak Milos Jakes, a CSKP új fő­titkára anélkül, hogy érdemleges előrelépésről lehetne beszá­molni. Miért éleződött ki a helyzet a megszállt arab területeken? Naponta érkeznek a „ha­dijelentések” az Izrael által megszállt területekről. For­rong a Jordán nyugati part­ja, a gazai övezet. A Biztonsági Tanács négy alkalommal foglalkozott az eseményekkel, tiltakozó nyi­latkozatot adott ki az Arab Liga rendkívüli ülése, az Gary Hart volt szenátor be->. jelentette, hogy' a Demokrata Párt színeiben mégis indul az amerikai elnökválasztá­son, mellette a felesége iszlám világkonferencia, és az el nem kötelezettek mozgalma. Két olyan körülmény esett egybe, ami hozzájárult az új tüntetéshullámhoz. Novem­ber 29-én volt negyven esz­tendeje az ENSZ (meg nem valósult) alaphatározatá­nak, amely a korábbi palesí, tinai brit mandátumterület felosztásáról s — Izrael lét­rehozása mellett — egy füg­getlen Arab-Palesztina meg­alakításáról intézkedett. A másik tényező, hogy néhány kisebb sikeres palesztin ka­tonai akció nyomán Izrael határozottságot akar mutatni a megtorlásban, mind Dél- Libanonban', mind a meg­szállt területeken. Nyilván közrejátszik a helyzet kiéleződésében, hogy az ammani arab csúcs kö­vetkeztében az arab és pa­lesztin erők önbizalma növe­kedett, s úgy vélik, jobb fel­tételek teremtődtek a küz­delemhez. Miközben teljes a holtpont, nem történt moz­dulás — a jelek szerint a washingtoni csúcson sem — egy közel-keleti békekonfe­rencia irányában... R. E. NUKLEÁRIS LESZERELÉS Az első lépés A december elején Wa­shingtonban megtartott har­madik Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozó minden bi­zonnyal kiemelkedő helyet foglal majd el a fegyverzet- korlátozási és leszerelési tár­gyalások történetében. Kü­lönleges jelentőségét az adja meg, hogy békeidőben elő­ször írtak alá olyan szerző­dést, amely pontosan megha­tározott harceszközök köl­csönös megsemmisítésének kötelezettségét tartalmazza. Ilyesmire az emberiség his­tóriájában még nem ■ volt példa, hiszen eddig bármifé­le leszerelésre többnyire csak háborúk után került sor. A nagyfontosságú doku­mentum kimondja, hogy a szóbanforgó tömegpusztító harceszközöket három éven belül — mégpedig a legszi­gorúbb helyszíni ellenőrzés­sel — likvidálni kell. Meg­jegyzendő, maga a legapróbb részletekre is kiterjedő el­lenőrzési rendszer ugyancsak példátlan, mert olyan kato­nai nyíltságra, széles körű betekintésre kötelezi a szer­ződő feleket, amilyenre két nagyhatalom még sohasem vállalkozott: az „ellenőrök­nek” mindenhová bejárásuk lesz, ahol a felszámolási fo­lyamat zajlik. A megállapodást azonban mindkét ország törvényhozá­sának még jóvá kell hagy­nia. A rakéták megsemmisí­tése ugyanis csak azt köve­tően kezdődhet meg, ha a ratifikálás megtörténik. Az ennek előkészítésére rendel­kezésre álló idő meglehető­sen szűkre szabott (az elő­zetes tervek szerint a ratifi­kálási eljárásnak a jövő év áprilisáig, májusáig be kel­lene fejeződnie), így hát drukkolhatunk annak, hogy menet közben senki se hé- lyezzen el „taposó aknákat” a törvényerőre emeléshez vezető úton. Miután a tét nagysága óriási, feltehetően nemcsak a szovjet, hanem az ameri­kai honatyák is átérzik fe­lelősségüket a kettős nulla­megoldást szentesítő szerző­dés . további sorsáért. A Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak küldöttei — figyelembe 'véve természetesen az ország biztonságáért aggódók han­gulatát is — feltételezhetően egyetértésüket fejezik majd ki, kevésbé kiszámítható azonban a 100 tagú amerikai szenátus döntése. Ha viszont minden jól megy, és nem következik be az a helyzet, ami 1980 elején (mint emlé­kezetes, az akkori elnök, James Carter által is aláírt 1979-es SALT—2 szerződést az amerikai törvényhozás so­hasem ratifikálta), akkor kezdetét veheti a „rakétafel-, számolás”. Melyek azok a közepes hatótávdlságú és hadműveleti-harcászati atomeszközök, amelyek vég­leg eltűnnének a Szovjet­unió és az Egyesült Államok arzenáljából? Az osztályozás szerint két alapvető fegyverzeti kategó­riáról van szó. Az egyik az 500 km-től 1000 km-ig, a másik az 1000-től 5500 km- ig a nukleáris tölteteket cél­ba juttatni képes hordozó­kat (rakétákat és robotrepü­lőgépeket) foglalja magában. Hozzá kell mindjárt ten­nünk, ezek nem kiselejte­zésre ítélt harceszközök, ha­nem többségükben a legkor­szerűbb típusokat képviselik. Közéjük soroljuk mindenek­előtt az igen nagy találati pontosságú, 1800 km hatótá­volságú amerikai Per­shing—2-es rakétákat, a mintegy 5000 km-es hatótá­volságú szovjet SS—20-aso- kat (az előbbieknek egy, az utóbbiaknak három atomtöl­tete van.) Ugyancsak ebbe az osztályba tartoznak az Békeszeminárium Tegnap befejezte munká­ját Budapesten „A béke teológiája felé” elnevezéssel megtartott nemzetközi bé­keszeminárium. A tanács­kozás záróeseményeként sajtótájékoztatót tartottak Budapesten, a Magyarorszá­gi Református Egyház Rá­day Kollégiumában. Tóth Károly püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Ta­nácsának elnöke — aki Stephen Tunnicliffe angliai egyházi vezetővel a tanács­kozás társelnöki tisztét is betöltötte — a békeszemi­nárium jelentőségéről, ta­pasztalatairól beszélt. Mint elmondta, az eszmecserén a világ 40 országából érkezett 160 küldött vitatta meg a béke és a teológiai kapcso­latának különböző összefüg­géseit, azzal a céllal, hogy a világ más-más -.tájairól érkezett résztvevők ’tapasz­talatai alapján hozzájárülja- naik a kor problémáira vá­laszt adó új béke-teológia kidolgozásához. A nyitó előadásokat kö­vetően hat rhunkacsoport- baln tekintették át egyebek mellett a béke és az igazsá­gosság, a pacifizmus és az erőszak kapcsolatát, illetve a köztudatban élő ellenség­kép problémáit. Stephen Tunnicliffe azt emelte ki, hogy most első alkalommal nyílott lehető­ség egyházi vezetők, teoló­gusok és a keresztény bé­kemozgalmak aktivistáinak találkozójára, a teológia to­vábbfejlesztését szolgáló ta­pasztalatcseréjére. Ennek fontosságát hangsúlyozta Elisabeth Salter, a Brit Egyházak Tanácsának mun­katársa , is, emlékeztetve ar­ra, hogy a mostani eszme­cserén a teológia tudomá­nyának művelői képet kap­hattak a gyakorlatról. Az elméleti munka a világ kü­lönböző régióiban működő ■egyházi kötődésű békemoz­galmak gyakorlati tapaszta­lataival gazdagodhatott. A Szovjetunióból érkezett Kyrill orosz ortodox érsek egy kérdés kapcsán az ál­lam és az egyház viszonyát boncolgatva annak a véle­ményének adott hangot, hogy a szovjet bel- és kül­politikát egyaránt jellemző új gondolkodásmód hosszú kulturális, történeti fejlődés eredménye, amelynek gyö- ,'kerai mélyen visszanyúlnak az orosz nép kulturális, szel­lemi értékeibe. Ilyenformán az egyház is részese az új gondolkodásmódnak — mon­dotta. Thai határkonfliktus Thaiföldi harci repülőgé­pek a hét első felében bom­batámadást intéztek Saya- buori laoszi tartomány Namhiing körzete ellen, s hét 250 kilogrammos bom­bát dobtak le — közölte pénteken a KPL laoszi hír- ügynökség. Beszámolt arról is, hogy a légitámadással egyidőben a thaiföldi tüzér­ség lőtte az említett körze­tet. A fegyveres provokáció miatt a laoszi külügyminisz­térium csütörtökön tiltako­zott • Thaiföld ideiglenes ügyvivőjénél. Souban Sarithilath laoszi , külügyminiszter-helyettes a vientiani diplomáciai kép­viseletek vezetőit tájékoz­tatta a laoszi—thaiföldi ha­táron kialakult helyzetről. Elmondta, hogy ez volt az első eset, amikor Thaiföld harci repülőgépeket vetett be Laosz területe ellen. Az akcióból arra lehet követ­keztetni, hogy Bangkok nem kívánja folytatni az eddig két fordulót megélt tárgya­lásokat, hanem a katonai erő alkalmazását részesíti előnyben. — A térség békéjének ér­dekében a tárgyalóasztalh való visszatérésre szóli fel a thaiföldi vezetést Egyesült Államok Nyugat- Európában telepített, 2500 kilométeres hatótávolságú robotrepülőgépei, a szovjet haditengerészetnél (atom­tengeralattjárók fedélzetén elhelyezett) SS—N—5 típus- jelzésű rakéták (hatótávol­ságuk mintegy 1200—1400 km). A második, a hadműveleti­harcászati rakéta-nukleáris fegyverek osztályába minde­nekelőtt azok a megnövelt hatótávolságú szovjet SS— 12-es és SS—22-es rakéták tartoznak, amelyeket az NDK és Csehszlovákia terü­letére vontak előre (hatótá­volságuk 800—900 km). Ugyanebbe a kategóriába so­rolandók az NSZK-ban ál­lomásozó 7. amerikai hadse­regnél és a nyugatnémet Bundeswehrnél rendszeresí­tett Pershing—1A mintájú rakéták is (legnagyobb ha­tótávolságuk 720 kilométer). Az utóbbival kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy az indítóberendezések ugyan az NSZK tulajdonában vannak, a nukleáris töltetekkel vi­szont kizárólag az Egyesült Államok rendelkezik. Soká­ig éppen ez a probléma kés­leltette a szovjet—amerikai szerződés végleges kidolgo­zását, de végül is a bonni kormány olyan álláspontra helyezkedett, hogy csatlako­zik a kettős nullamegoldás­hoz, és ezzel elhárította a szinte utolsó pillanatig fenn­álló akadályt a megegyezés útjából. Végeredményben — noha a megsemmisítési kötelezett­ség a két vezető nukleáris hatalom felhalmozott készle­teinek mindössze 3-4 száza­lékát érinti — a megállapo­dás hordereje mégsem mér­hető csupán a. mennyiségi tényezővel. Itt ugyanis mi­nőségi fordulatról, olyan elhatározásról van szó,j amely megnyithatja a vi­lág atomfiegyvermentesíté- sének korszakát. És ebben van a legfőbb értéke. Pre­cedensül szolgálhat további megegyezésekhez, újabb nagyarányú leszerelési in­tézkedések megtételéhez, egyúttal ösztönzést adhat más, kisebb atomhatalmak­nak is az e folyamatban va­ló részvételhez. Serfőző László • alezredes

Next

/
Thumbnails
Contents