Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-18 / 298. szám
1987. december 18., péntek Somogyi Néplap 3 Befejeződött az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) Az egyházak képviselői számára is nyitottak a társadalmi és politikai közéletünk fórumai. A békéért és a biztonságért folyó küzde- deliem kezdettől fogva a politikai együttműködés legfontosabb területe. A magyarországi egyházak hitelveik alapján minden hazai és nemzetközi fórumon fellépnek a béke, a leszerelés, a társadalmi igazságosság, a népek közötti bizalom erősítése, a párbeszéd és az együttműködés mellett. Az elmúlt időszakban több nemzetközi egyházi szervezet Magyarországon tartotta rendezvényeit. Miklós Imre beszámolt az egyházak szociális tevékenységéről, amely jól kapcsolódik a kormány és a társadalmi mozgalmak szociális gondoskodási rendszeréhez. A magyarországi egyházak fontos szerepet játszanak a határainkon túl élő magyarsággal meglévő kapcsolatok kialakításában és az anyanyelv megőrzésében. Ugyanakkor kellő figyelmet fordítanak arra, hogy a hazánkban élő hívő nemzetiségi lakosok anyanyelvükön gyakorolhassák vallásukat. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke kitért arra, hogy az állam az egyházak személyi és dologi kiadásainak fedezéséhez évi 75 millió forint összegű rendszeres pénzügyi támogatást nyújt. Indokoltnak tartjuk az államsegély további folyósításának és reálértéke megőrzésének lehetőségeit. Kürti László (Borsod megye) szólt arról, hogy az állam és az egyház viszonyát — a felek meggyőződése szerint — alkotó módon szükséges továbbfejleszteni. Ehhez a nyitottság mindkét részről adott. Bak István (Bács-Kiskun megye) rámutatott: az ideológiai különbözőségekből fakadó ellentétek egyre inkább eltűnőben vannak, s az egyházak lelkészei mind fokozottabban bekapcsolódnak környezetük alakításába. Szakács József (országos lista), elmondta, hogy a hazánkban kisebbségi egyház közösségei, hívei a mai társadalomban kapták meg létük alapjának jogát, a vallásszabadságot. Kiss Józsefné (Veszprém megye) elmondotta, hogy az állam és az egyházak korrekt partneri együttműködése pártunk szövetségi politikájában olyan alap, amelyre lehet építeni. A dialógus gazdagítson Ezután Berecz János Sza- bolcs-Szatmár megyei képviselő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kapott szót. — Az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolójával egyetértek — mondta. — Beszédében jó politikáról, eredményes, sikeres évekről adhatott számot. Az állam és az egyház együttműködése jó példa arra: lehetséges a politikai megértés, a gyakorlati összefogás, ha a jelen formálásának, a jövő biztosításának felelőssége vezérel mindnyájunkat. Mi kommunisták úgy értékeljük, hogy egyházpolitikánk megfelel a Magyar Szocialista Munkáspárt szövetségi politikájának. A XIII. pártkongresszus határozatából két mondatot idéznék: „Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. Az együttműködés a haza sorsáért érzett felelősségre épül". Azt hiszem, ez minden lényegest tartalmaz. De azért szólni kell arról, hogyan tekint a párt erre a kérdésre. Az állam számára az állam és az egyházak kapcsolata két fő kérdés megoldását igényli. Az egyik: intézmények közötti kapcsolatokat kell intézményesen biztosítani. Erre létrejöttek a megfelelő megállapodások, egyezmények — a hivatal elnöke szólt erről — és biztosítja ezt az alkotmány is. A másik az állampolgár szempontjából fontos: vallását szabadon gyakorolhatja-e? Erre is megvan a mód; az alkotmány és más törvényeink biztosítják ezt a jogot. A párt szempontjából nem közömbös, hogy jól tudjuk-e értelmezni és kezelni e témának mind a politikai, mind az ideológiai összefüggéseit. A politika oldaláról az a mércénk, ki mit tesz a társadalmi haladásért és hogyan vesz részt a szocialista társadalom építésében; milyen a viszonya a törvényeinkhez. E szempontokat mérlegelve nyugodtan mondhatjuk, hogy egész népünk boldogulásának érdekében létrejött a nemzet egységét építő szövetség az állam és az egyház között, s ezt pártunk támogatja, erősíti. Ugyanakkor változatlanul eltérő eszmei forrásokból táplálkozunk, ez azonban nem csökkenti annak lehetőségét, hogy együtt és párbeszédben oldjuk meg közös dolgainkat. Azt azonban tudnunk kell, hogy a politikai és ideológiai összefüggések igen bonyolultak. Bármilyen ideológiai meggyőződésű emberek vannak — lehetnek a haladásnak elkötelezettjei, akiknek meg kell találniuk egymást a progresszió szolgálatában. És minden oldalon lehetnek — vannak is — elvakultak, gyűlölködők, együttműködésre képtelenek. Ma én ilyeneknek tartom az egyházak kebelében működő olyan személyeket, akik fiatal emberek hitét nem ápolni, hanem politikai célokra felhasználni akarják. Akik nem arra törekednek, hogy ez a hit gazdagabb, mélyebb és erősebb legyen, hanem a vallást szembe akarják állítani a haza iránti, a nemzetközi haladás melletti elkötelezettséggel, és minden egészséges hazafi társadalmi kötelezettségeivel. De a másik oldalon is van ideológiai türelmetlenség, amelynek politikai megnyilvánulásaihoz hivatali, intézményi eszközök is rendelkezésre állnak, és sebeket, fájdalmat okozhatnak. Ez sem jó. A társadalmi haladás és az ideológiai meggyőződés összeegyeztethető, ha hűek vagyunk a hazához, a szocializmushoz és a békéhez. Az azonos politikai meggyőződésű emberek között is van néha szükségtelen türelmetlenség, meg nem értés, néha még gyűlölködés is, és az minden esetben a cselekvés rovására megy, árt a nemzetnek. Mi azt kívánjuk, hogy a magyar egyházak összefogva támogassák a szocialista magyar nemzet egységét, nagy céljaink megvalósítását. S ehhez nem. megosztottság, hanem kölcsönös türelem. megértés szükséges Igaz ez nemzetközi értelemben is. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt vallja, és azt kéri az egyházaktól is: minden nemzetközi kötelezettséget úgy teljesítsünk, hogy az a nemzet hasznára váljon, ne gyengítse, hanem erősítse nagy társadalmi céljainak megoldását. Mi nem akarjuk alapértékeinket megváltoztatni, s ezt másoktól sem várjuk el. Ám a dialógusnak akkor van értelme, ha gazdagodunk általa, felismerünk valami újat, átveszünk valamit, amire szükségünk van munkánk folytatásához. Az a politika, amelyet az állam és az egyház kapcsolatában eddig követtünk, tovább szélesedik és • gazdagodik, s javára válik a szocialista Magyarország felépítésének, hozzájárul népünk lelki egyensúlyának fenntartásához — mondotta végezetül Berecz János. Bíró Imre (országos lista), római katolikus kanonok, az OBT Katolikus Bizottságának főtitkára felszólalásában kiemelte: valamennyi magyar állampolgár fontosnak tartja a társadalmi köz- megegyezést, amelynek egyik fontos összetevője az egyház és az állam kapcsolata, az egyházpolitika. Szentágothai János (országos lista) nyugalmazott egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos tanácsadója felhívta a figyelmet arra, ha a bérek bruttósításakor a más területeken érvényes kedvezményeket nem terjesztik ki az egyházi alkalmazottakra, aránytalanul nehéz helyzetbe kerülhetnek. Schöner Alfréd (országos lista) kiemelte: — A szocialista jogalkotás teljes egyenjogúságot és vallásszabadságot biztosít valamennyiünk számára. Nagy Gyula (országos lista), elsősorban azt hangsúlyozta, hogy hazánkban vallásos hitét mindenki szabadon gyakorolhatja. Dr. Velkey László (Borosd megye) felszólalásában a hitoktatás kérdésével foglalkozott. Czoma László (Zala megye) hanngsúlyozta: a Magyarországon is honos történelmi világvallások azért is jelentősek, mert összefonódnak a világtörténelemmel és a magyar történelemmel. Miklós Imre válaszában mindenekelőtt örömmel nyugtázta, hogy egyetértés csendült ki a magyar egyházpolitikával kapcsolatban. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolóját valamiint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. A határozathozatalt követően gz Országgyűlés — Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének előterjesztésében — állást foglalt a december 7. és 10. között megtartott washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban: „A Magyar Országgyűlés nagyra értékeli a washingtoni szovjet—amerikai csúcs- találkozó eredményeit. Történelmi jelentőségűnek tartja, hogy közös elhatározással első ízben szerelik le és semmisítik meg a nukleáris fegyverek két kategóriáját. Ügy ítéli meg, hogy a közepes és rövidébb hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról aláírt egyezmény, valamint a hadászati támadófegyverek radikális csökkentésére vonatkozó elvi megállapodás rendkívül fontos lépés a leszereléshez, a tartós biztonság megteremtéséhez vezető úton. A csúcstalálkozón elért megállapodások reményt keltenek, hogy az emberiség végleg megszabadulhat az atomfegyverek fenyegetésétől. A közösen kimunkált döntések egyben jobb lehetőséget teremtenek a Varsói Szerződés és a NATO hagyományos fegyverzetének és más tömegpusztító eszközeinek, fegyveres erőinek jelentős csökkentéséhez. A szovjet—amerikai kapcsolatokban új fejezetet nyitó washingtoni találkozó, a két nagyhatalom közötti partneri viszony és együttműködés kibontakozása elősegíti a konstruktív párbeszédet, a kelet—nyugati kapcsolatok általános fejlődését. Az országgyűlés — a magyar közvélemény nevében is — örömmel üdvözli, és támogatja a szovjet— amerikai megállapodásokat, amelyek jól szolgálják valamennyi nép alapvető érdekeit. Az Országgyűlés és a magyar kormány úgy értékeli, hogy az elért eredmények meggyőzően bizonyítják az új szovjet külpolitikai irányvonal, a realitásokra épülő rugalmas békekezdeményezések helyességét. Kifejezi reményét, hogy a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a másik fél érdekeivel is számoló következetes erőfeszítései a jövőben is támogatásra találnak az Egyesült Államok és szövetségesei realista politikai köreiben és a világ közvéleményé ben. A Magyar Népköztársaság továbbra is minden lehetséges módon hozzájárul a fegyverzetkorlátozás és leszerelés ügyéhez, a háborúktól mentes világ megteremtéséhez, a népek és államok közötti jó viszony és megértés erősítéséhez, a helsinki folyamat előrelendítéséhez, a gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez. Ez felel meg a szocialista Magyarország legalapvetőbb érdekeinek, ez biztosíthatja, hogy a magyar nemzet békében, biztonságban építhesse jelenét és jövőjét.” A nyilatkozat egyhangú elfogadását követően az elnöklő Sarlós István emlékeztette a képviselőket arra, hogy a szeptemberi ülésszakon ifjúsági és sport állandó bizottság létrehozásáról döntöttek, s indítványozta most e bizottság megalakítását, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztását. Az indítványt az Országgyűlés elfogadta. Ezt követően Sarlós István bejelentette, hogy az őszi ülésszakon a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára munkabizottság kiküldését javasolta az , Ország- gyűlés ügyrendjének felülvizsgálatára és korszerűsítésére. Indítványozta a bizottság: elnöki tisztét dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m., 8. vk.), az Alkotmányjogi Tanács elnöke töltse be. A javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Dobos Ferenc (Pest megye) a Ferihegyi repülőtér környékének zajvédelme tárgyában interpellált a közlekedési miniszterhez. Urbán Lajos közlekedési miniszter válaszában elmondotta : kormányzati program készült a repülőtér környéke zajterhelésének mérséklésére. Király Zoltán (Csongrád megye) megkérdezte: miért nem jelent meg az Ország- gyűlés idei szeptemberi vitáját közreadó kézikönyv, amelynek megjelentetését — véleménye szerint — az Országgyűlés legutóbbi ülésén jóváhagyta. Sarlós István válaszában mindenekelőtt ismételten egyetértését fejezte ki. A további fejleményekről tájékoztatja a képviselőket. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke Szalai Ist- vánnénak a költségvetés vitájában elhangzott felvetésére reagált. Az államtitkár kifejtette: a probléma mögött kizárólag szakmai okok rejlenek. Ezzel véget ért az Ország- gyűlés téli ülésszaka. A megyei tanács meghatározta jövő évi költségvetését Kevesebb jut fejlesztésre Tegnap ülést tartott a megyei tanács. Dr. Gyenesei István, megyei tanácselnök előterjesztésében megvitatták és elfogadták a tanácsi testületi demokratizmus továbbfejlesztéséről szóló jelentést. A megyei tanács megállapította a jövő évi költségvetését, meghallgatta és elfogadta a kereskedelmi és idegenforgalmi bizottság munkájáról készített jelentést, a jövő évi munkatervét, valamint a megyei népi ellenőrzési bizottság munkatervét. A testület széles körű vita után úgy döntött, hogy nem fogadja el a javaslatot az ifjúsági információs és tanácsadó iroda létesítéséről. A testület Tóth Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesét — e tisztségében végzett munkáját megköszönve — felmentette beosztásából, mivel pályázat alapján elnyerte a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatói beosztását. Balogh Istvánt, a megyei tanács személyzeti és oktatási osztályának vezetőjét kérésére felmentette tisztségéből, mivel a kaposvári Szalma István Általános Iskola igazgatója lesz. A tanácsülés végén interpellációk hangzottak el. Szé- nási Tibor az esetenkénti szociális segélyezés elbírálásának és felülvizsgálatának ellentmondását tette szóvá. Kaposújlak elöljárósága és lakossága nevében Szabó Sándor arról szólt, hogy a tanács megkerülésével a húskombinát lerakóhelyet kíván létesíteni a település szomszédságában. Az ott élő emberek tudomása szerint veszélyes hulladékról van szó. Erre és a telepítés előkészületeire vonatkozó tanácstagi kérdésre a megyei környezetvédelmi titkártól sem kapott világos választ. Böröcz Ottóné azt tette szóvá, hogy a nemesvidi gyógyszertárat meg akarják szüntetni. Nemesdéd és Nemes között pedig az autóbusz-közlekedés javításának lehetőségeit kérte megvizsgálni. A tegnap reggel adott aktualitást Lucza Ferenc interpellációjának. Elmondta, hogy Somogysárd közlekedése szinte lehetetlenné vált a jégpáncél miatt. Hozzátette, hogy a megye más területein más tanácstagok is hasonlót tapasztaltak. A megye pénzügyi tervében jövőre 2 milliárd 460 millió forint szabályozott bevétellel és 3 milliárd 648 millió forint állami támogatással számol. A tanácsoknak hozzá kell járulni a költségvetési hiány radikális csökkentéséhez, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, a fizetőképesség fenntartásához. Ezért elkerülhetetlen volt a megye tanácsainál a kiadások mérséklése. A működési, fenntartási kiadásokból véglegesen 338 millió forintot, a fejlesztési kiadásokból pedig 360 millió forintot vontak el. A csökkentés miatt nem lehet tartani a középtávú tervben eredetileg megfogalmazott fő célkitűzéseket. A mérséklés a helyi tanácsokat is érinti. Szükség volt arra is, hogy a megyei céltámogatási rendszert az új helyzetnek megfelelően átalakítsák. Ezt úgy oldották meg, hogy az egészség- ügyi és szociális ellátás, valamint az oktatás működési feltételeihez szükséges támogatás nőtt. A bevételekből a legnagyobb részt, csaknem 2 és fél milliárd forintot a szabályozott bevételek adják. A személyi jövedelemadó bevezetését követően megszűnik a vállalatok és szövetkezetek befizetéseiből származó bevétel, valamint a városi és községi hozzájárulás, illetve a béradó. A helyi tanácsok az országosan megállapított norma és a népesség szorzata alapján részesülnek a személyi jövedelemadóból. A szabályozás biztonságot is nyújt a gazdálkodáshoz azzal, hogy ha a kiesés nagyobb, központilag akkor is kiegészítik a támogatást az eredetileg számított 97 százalékára. Ennek elentétele viszont az, hogy a 104 százalékon felüli teljesítést elvonják. Földadóból 35 millió forintra számíthatnak a tanácsok, a lakossági adók és illetékek pedig kb. 318 millió forint bevételt jelentenek. A tanácsi intézmények működéséből származó bevétel 336 millió forint — több, mint a korábbi években volt. A működési és fenntartási kiadások 5 milliárd 973 millió forintot tesznek ki. Az egészségügy ebből részesedik 1 milliárd 726 millió forinttal. Az egészségügyi szakmai programok támogatására 5,3 millió forintot költenek. Tovább folytatódik a szociális gondozói központok és a mezőgazdasági üzemi orvosi körzetek szervezése. Kaposváron a megyei kórházban műveseállomást létesítenek, javítják a kardiológiai és alkohológiai gondozás tárgyi feltételeit. Siófokon egy 75 ágyas elmepavilon belépésével számolnak, bár elkészülte egyelőre még bizonytalan. A kihasználatlanság miatt 20 bölcsődei helyet szüntetnek meg a megyében. A járóbeteg-ellátás színvonalának emelését szak- és üzemorvosi óraszámok növelésével is biztosítani kívánják. Nyolc új területi szociális gondozóközpont létrehozását tervezik, és hat tanácsnál cigánycsalád-segítő szolgálatot hoznak létre. Az oktatási, a kulturális és a sportfeladatok ellátására 2 milliárd 354 millió forint áll rendelkezésre. Kilencven új óvodai hely létesül, csökken az általános iskolákban a zsúfoltság, és javulnak a diákok étkezési lehetőségei. Jövőre 350-nel több gyerek számára főznek majd a menzán. 1988-ban néggyel növelik a gimnáziumi, 12-vel a szakközépiskolai, és ugyancsak néggyel a szakmunkástanuló osztályok számát. A kulturális szolgáltatásokra jövőre 211 millió forintot irányoz elő a terv. Ez tartalmazza a színház rekonstrukciójával kapcsolatos többletfenmitar- tási költségeket is. A tanácsok fejlesztésekre jövőre 1,6 milliárd forintot költhetnek. Ez az ideinél mintegy 400 millió forinttal (20 százalékkal) kevesebb. A fejlesztési lehetőségek csökkenése a kiemelt ágazatokat is súlyosan érinti. Jelentősen csökken a lakásellátásra, a középfokú oktatásra fordítható pénz, ugyanakkor növelik a kereskedelemre, a közlekedésre, valamint az egészségügyi beruházásokra fordítható összegeket. Ezt az utóbbit indokolja a marcali kórházrekonstrukció és a kaposvári kórház mosodájának építése. A tanácsi pénzen épülő lakások száma tovább csökken. A megyében elsőként Nagyatádon tanácsi beruházásként vállalkozási jellegű lakásépítést szerveznek. Folytatják a kaposvári Kisgáti-lakótelep alapiközművesítését. Jövőre 170—115 lakás felújításával számolnak. A siófoki gimnázium 6, a fonyódi gimnázium és szakközépiskola pedig 4-4 tanteremmel bővül. A kaposvári gimnázium építését későbbre halasztották. Megkezdik viszont, az építőipari szakközépiskola 6 tanteremmel történő bővítését. Az egyéb célú helyiségekből a megyeszékhelyen és a többi körzetközpontban 16 osztálytermet alakítanak ki.
