Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-18 / 298. szám

4 Somogyi Néplap 1987. december 18., péntek MŰHOLDAS TELEVÍZIÓZÁS JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA Főszerepben a Magyar Posta Lakáshasználat — válás után A szocialista országok szakemberei szintén ott vannak a nemzetközi ta­nácskozásokon, és emellett természetesen maguk is fog­lalkoznak az űrtávközlés fej­lesztésével. Az Interszput- nyik Nemzetközi Űrtávköz­lési Szervezet 1971 novem­berében alakult meg kilenc szocialista ország — Bulgá­ria, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, az NDK, Magyarország, Mongólia, Románia és a Szovjetunió — részvételével. Azóta újabb országok csatlakoztak a szervezethez: Afganisztán, Laosz, a Koreai NDK, Viet­nam és a Jemeni NDK. Az Interszputnyiik egy nyílt kormányközi, nemzetközi szervezet, és gyakorlatilag tagja lehet minden olyan ország, amelyik elfogadja az alapokmányban rögzített jo­gokat és kötelezettségeket. Égből kapott műsorok Minden évben más tagor­szág képviselője tölti be az Interszputnyiik szervezet el­nöki posztját. Az idén dr. Valter Ferenc, a Magyar Posta elnökhelyettese a so­ros elnök. Tőle tudtam meg, hogy az Interszputnyik — célja szerint — távközlési szolgáltatásokat kínál a tag­országoknak, sőt más fel­használóknak is az igénylők tulajdonában lévő földi ál­lomásokon keresztül, illetve mesterséges holdakról. A szervezet jelenleg két mes­terséges holdat bérel a Szovjetunió postaigazgató­ságától. Az egyik az Atlan­ti-, a másik az Indiai-óce­án fölött van, úgynevezett geostacionáris pályán, az Egyenlítő fölött 36 ezer ki­lométeres magasságban. Az ilyen mesterséges holdak álló műholdaknak ‘látszanak a földről szemlélve, aminek az az oka, hogy speciális pályájukon pontosan nyo­mon követik a Föld forgá­sát. Az utóbbi években szá­mos külföldi televízióműsort láthattak a magyar tévéné­zők, éppen e geostacionáris műholdak Lsegítségével, ame­lyek jeleit a tailiándörögdi űrtávközlési földi állomás fogja és erősíti fel. Talán kevesen tudják, hogy Budapesten már léhet nézni műholdas nyugati té­véadásokat is, igaz, csak né­hány helyen. Az úgynevezett állandó helyű műholdas szolgálat műsorszétosztó le­hetőségeinek felhasználá­sára tavaly a Magyar Posta egy szétosztó állomást léte­sített Budapesten, a Sza­badság-hegyen, amelynek segítségével a legnagyobb fővárosi szállodákat külföldi műsorokkal látják el. Ez a műholdas szétosztó az EUTELSAT szervezet ECS—I műholdján szétosz­tott nemzetközi műsorok kö­zül két angol, egy francia és egy német nyelvű mű­sor vételére, és az igénylő szállodák részére való szét­osztására alkalmas. Jelenleg három műsort vesz erről a .rendszerről a Magyar Posta: a SuperChan- nelt ez év július elsejétől, némileg korábbi időponttól kezdődően a francia műsor­egyveleget továbbító TV—5- öt. és az elsősorban szóra­koztató műsorokat közvetítő angol Sky Channel!. Erre a három műsorra a Magyar Posta mind az. EUTELSAT­tal. mind pedig a műsor- szervezetekkel megállapodást kötött. Mihez kell engedély? Ez év július 30-án a kor­mány szóvivője arról tájé­koztatta az újságírókat — mint arról olvashattunk ak­koriban —, hogy a távköz­lési műholdak vétele enge­délyköteles, a műsorokat csak a Magyar Posta vehe­ti, és az általa irányított, üzemeltetett vagy engedé­lyezett kábelrendszerekhez csatlakozó előfizetőknek to­vábbítja. A műsorok szol­gáltatása tehát a Magyar Postánál igényelhető. Bá­nyász Rezső hozzátette azt is, hogy' a iközeljövőben megjelenő műsorszóró mű­holdakat viszont bárki ve­heti majd. A közeljövő azóta elérke­zett. A napokban — mint sorozatunk első részében már szóbakerült — fellőtték Európa első műsorszóró mesterséges holdját. Ezzel kapcsolatban egy gyakori félreértést ajánlatos tisztáz­ni. — Kétféle mesterséges hold sugározhat televíziós adásokat — mondja dr. Val­ter Ferenc, a Magyar Pos­ta elnökhelyettese. — Az úgynevezett űrtávközlési mesterséges holdak műso­raira vonatkozóan a nem­zetközi jog előírásai szerint az egyes országok postái kötnek szerződést, és a mű­sort igénylők a postához fordulhatnak a szolgáltatá­sért. A kormány szóvivője az e tárgykörben kifejtett tájékoztatóján azért mondta ki, hogy az úgynevezett űr- távközlési műholdak vétele engedélyhez van kötve. A másik fajta mesterséges hold viszont az, amelyet kizáró­lag .televízió- vagy .rádió­műsor továbbítására készí­tenek és használnak fel. Ezek esetében nem a pos­ták kötnek szerződést, eze­ket tehát közvetlenül igény­be veheti — természetesen megfelelő technika birtoká­ban — bárki. Szolgáltató monopóliuma Az űrtávközlési mestersé­ges holdakról érkező műso­rok vételének postai mono­póliuma nem mond ellent sem a Nemzetközi Rádiósza­bályzat, sem a Rádió- és Te­levíziószabályzat rendelke­zéseinek. A Magyar Posta központjában azt is meg­tudtuk, hogy ez idő tájt nin­csenek meg a postai feltéte­lek a szolgáltatás teljes kö­rű, általános ellátásához. A Budapesten működő szétosz­tó rendszer bővítése mind a szétosztási irányok számát, mind pedig a szétosztandó műsorok számát tekintve, lehetséges. Az igénybevevők számának a növelése mikro­hullámú vevők telepítésével, illetve a meglévő vételi pon­tokhoz csatlakozó kábeles összeköttetések létesítésé­vel megoldható. A budapesti rendszer szolgáltatásának bővítésére téhát a felhasz­nálóknak módjuk lenne, méghozzá az úgynevezett közösségi rendszer fejállo­másainak a kiváltásával. A budapesti rendszer felhasz­nálói köre bővítésének azonban — mind a mikro­hullámú, mind a kábeles csatlakozások létesítésének — alapvetően postai beruhá­zásban kell történnie, ami­nek persze nem mond el­lent a jelenlegi pénzszűkös világban, hogy a finanszíro­zásra netán külső forráso­kat vonnának be. Ezt való­színűsíteni látszik az a tény is, hogy a mostani ötéves tervciklusban e célra a pos­tának semmi pénze sincs. Azt viszont máris tudják a postán, hogy e szolgáltatás iránt várhatóan nagyon nagy lesz rövidesen az igény. Erre készülvén foly­tatnak tárgyalásokat a Gel- kával, amely egy nemzetkö­zi kooperáció keretében le­hetőséget lát a budapesti rendszer bővítéséhez nélkü­lözhetetlen import kellékek beszerzésére. valamint a rendszer közös továbbfej­lesztésére. Rendezni földi dolgainkat Vidéken más a helyzet. Néhány éve elindult az úgy­nevezett nagyközösségi rend­szer kialakítása. Szinte nincs is már olyan jelentősebb vi­déki városa az országnak, ahol ne honosodott volna meg a kábeltelevízió: Mis­kolc, Pécs, Szombathely, Kaposvár, Veszprém, Kecs­kemét, Győr, Nyíregyháza, Szeged —, hogy csak néhá­nyat említsünk. Ezeknek a rendszereknek azonban az a sajátossága, hogy egy-egy településen különállóan épültek ki, nem alkotnak egymással összefüggő egysé­get, ez alól csak Székesfe­hérvár és Dunaújváros ki­vétel. E rendszerek többségére az a jellemző, hogy' szinte kivétel nélkül alkalmatla­nok ötnél több műsor továb­bítására. Vegyük példa­ként Szombathelyt, ahol megfelelő terepviszonyoknál és technikák segítségével már most is két jugoszláv, két osztrák, két csehszlovák és esetleg egy szovjet mű­sort is lehet venni a két hazai adáson kívül. Itt is és másutt is alapelv — mondják a Magyar Posta központjában —, hogy ha további műsorokat akarunk bevinni e rendszerekbe, ak­kor az alapvető akadályt, a szűk kapacitást ki kell kü­szöbölni. Vagyis mielőtt az égből elkezdenénk „leszede­getni” a műsorokat, a föl­dön kell rendet teremteni. Ez abból áll, hogy vagy bő­víteni kell a rendszerek ka­pacitását, ami nem csekély pénzbe kerül, vagy pedig bizonyos eddig nézett és' to­vábbított műsorokat kellene megszüntetni. Fejér Gyula (Folytatjuk.) A módosított családjogi törvény a lakáshoz való jog kiemelkedő jelentőségét is szem előtt tartva szabályoz­ta a házastársak közös laká­sának használatát az életkö­zösség, illetőleg a házasság megszűnése esetére. A házas­sági vagyoni szerződés köté­sét lehetővé tevő szabály szerint a házasulok a házas­ságkötést megelőzően vagy azt követően is rendezhetik a közös lakás használatát a házasság felbontása esetére. Így megállapodhatnak ab­ban, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térí­tési igény nélkül elhagyja. A megállapodást közokiratba, vagy jogi képviselő által el­lenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A megállapo­dást a házasság felbontása esetén a bíróság csak a kis­korú gyermek lakáshaszná­lati jogára tekintettel módo­síthatja. Tehát továbbra is jelentősége van annak, hogy kinél marad a gyermek. A gyereknek ugyanis az új sza­bályozás önálló lakáshaszná­lati jogot biztosít, amit álta­Több mint 300 erőgépet gyártott az idén a magyar mezőgazdaságnak a Győri Rába Gyár, s ezzel minden % megrendelésnek időben ele­get tettek. Az év hátralévő munkanapjain előkészítik a jövő évi termelést. Nemrég egy 15 lóerős motorral meg­lában természetben kell a volt közös lakásban biztosí­tani, kivéve, ha a gyereknek más állandó lakása van. Ha a közös lakás valamelyik há­zastárs külön vagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasz­nálati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a má­sik házastársat ilyenkor ki­vételesen és csak abban az esetben jogosíthatja fel a la­kás megosztott használatára, ha a lakáshasználatra jogo­sult gyermek nála van elhe­lyezve. A házastársak közös tulajdonában, vagy közös bérletében levő lakást a bí­róság akkor oszthatja meg használatilag, ha a lakás alapterülete, beosztása és he­lyiségeinek száma a megosz­tást lehetővé teszi. Nem oszt­ható meg a lakáshasználat, ha a házastárs korábbi ma­gatartására figyelemmel a közös használat a másik há­zastárs, vagy a kiskorú gyer­mek érdekeinek súlyos sé­relmeivel jár. Ha a lakás használata a felsorolt okok valamelyike miatt nem osztható meg, a hajtott univerzális kistraktor gyártását is elkezdték. Ezek­ből eddig 1400-a.t készítettek. Jelenleg a nagy érdeklődés miatt előjegyzéseket vesznek fel a kistraktorokra, mert egyetlen eladatlan gép sincs raktáron. bíróság a közös tulajdonú la­kásnál is az egyik házastár­sat jogosítja fel az egész la­kás kizárólagos használatára, bérlakás esetében pedig meg­szünteti az egyik házastárs bérlőtársi jogviszonyát, és ezzel egyidejűleg a lakás el­hagyására kötelezi. A bíróság a házastársak egyikének kérelmére a bér­lőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni és a csere so­rán mindkét házasfél megfe­lelő lakáshoz jut. Ilyen eset­ben a bíróság határozza meg, hogy az elcserélendő lakások közül melyikbe ki költözzék. Az ilyen kérelem elbírálását a jogszabály időkorlátozás és rendkívüli érdeksérelemre hivatkozás nélkül lehetővé teszi akkor is, ha a bíróság a lakás használatáról már egyéb módon döntött. Nyil­vánvaló és életszerű is, hogy ha a házastársak külön élet­re rendezkednek be, a to­vábbi életüket külön lakás­ban éljék. A bíróság a bérlőtársi jog­viszonyt a házastársak csere­lakásokba költözésének el­rendelésével csak akkor szün­tetheti meg, ha a cserelakást felajánló a per tárgyalásán szóban vagy bizonyító erejű okiratban a csereszerződés lényeges feltételeire nyilat­kozatot tesz és vállalja, hogy a jogerős határozatot követő harminc napon belül megkö­ti a csereszerződést is. (Folytatjuk.) Dr. Mejlinger Ferencné Előjegyzés kistraktorokra AUTÓSOK SZÁMÁRA Megnyílt az első jégpálya Az előrejelzés tökéletes volt Látótávolságban öt pótko­csis és nem pótkocsis teher­autó keresztben az úton. Előttük, utánuk tizenöt-húsz autó tegnap délelőtt 9 és 10 óra között a kaposvár—bog- lárlellei úton, amely köztu­domású: „nem őrjáratos út”! Jutától északra jégpályát nyitott a természet. Óvato­san, 20—40 kilométeres se­bességgel lehetett haladni rajta, s bár 9 óráig jóné- hány kocsit kimentettek már az árkokból a jó szándékú együtt-, vagy egymás után haladók, az eddei bejáróig valahogy csak el lehetett jutni. Attól kezdve, aki tu­dott, megállt, aki nem, az önszántán kívül az. árkot „választotta" vagy az út kö­zepét, akaratlanul is hozzá­járulva a barikád-építők idegesen-őrjöngő táborához. Szavunk sem lehet, hiszen az előrejelzés tökéletes volt! Már november 5-i, csütör­töki számunkban megírtuk a Pécsi Közúti Igazgatóság Somogy Megyei Főmérnök­ségén szerzett információt, miszerint „az alsóbbrendű utakon csak hókotrással és homok-salak, vagy zúzalék kiszórásával védekeznek a hó ellen. A nem őrjáratos szakaszokon a nagy kanya­rokat. a vasúti kereszteződé­sek környékét és a nagyobb emelkedőket tisztítjuk a gé­peik”. És, hogy folytassuk az idézetet: „a pénzügyi helyzet és a környezetvéde­lem szempontjai azt diktál­ják, hogy havazás esetén ke­vesebbszer kellene autózni”. Jogos! A maszek máskor menjen kirándulni, tavasszal temesse hozzátartozóját, ne vállaljon téli munkát a nem ..őrjáratos” utak men­tén, és így tovább. Csakhogy tegnap délelőtt nem maszek, hanem árufu­varozó autók fordultak ke­resztbe a korcsolyázásra ter­meszét alt.il épített, így hat nem is annyira „műjég"- pályán. Igencsak nehéz len­ne elképzelni, hogy a 67-es, „őrjárati" úton közlekedve érhették volna. el biztonsá­gosan Eddét, Osztopánt, Pa- mukot, Somogyvárt, öregla­kot vagy Lengyeltótit. Aki „sokemberes" segítséggel meg tudott fordulni, az visz- szatért állomáshelyére. Kö­zéjük tartoztunk, s a főmér­nökség őszinte megértéssel fogadta bejelentésünket. De hiszen még alig beszél­hetünk télről. Éppen csak nyújtotta a kezét a bemu­tatkozáshoz. Mi lesz később? És van-e valaki vagy vala­milyen módszer, amely nyo­mán a munkára, áruszállí­tásra kötelezett gépkocsive­zető értesülhet arról, hogy a világért se induljon el, leg­feljebb korcsolyázni ezen vagy azon az úton . .. ? Kétségtelen: a téli utazás­sal nem jártunk úgy, mint évtizedek óta a nyári .sörel­látással, hogy ugyanis azt írtuk: lesz, de már az első melegebb napon hiába ke­reste az állampolgár. Ez egyébként is kevésbé fon­tos ... Az útviszonyokról vi­szont 75 000 példányban ír­tuk meg, hogy ki mire szá­míthat? De ha számítottunk is rá: megállhat az élet??? A pénzügyi nehézségekkel, a környezetvédelmi szem­pontokkal mindenképpen egyetértünk! De azért az mégis csak elképzelhetetlen, hogy adott esetekben tele­pülések sokaságát zárjuk el a külvilágtól. . . Az meg végképp nem vigasztal sen­kit, hogy „csak az éghajla­tunkon természetesnek ítél­hető téllel tudnak viszony­lag könnyen megbirkózni" az illetékesek. Mi a természetes? Hiszen még nincs is igazi tél... J. B.

Next

/
Thumbnails
Contents