Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-16 / 296. szám

2 Somogyi Néplap 1987. december 16., szerda Magyar—egyiptomi közlemény Várkonyi Péter külügymi­niszter 1987. december 12—15. között hivatalos látogatást tett az Egyiptomi Arab Köz­társaságban Ahmed Eszmat Abdel-Megid miniszterel­nök-helyettes, külügymi­niszter meghívására. A magyar diplomácia ve­zetőjét fogadta Hoszni Mu­barak köztársasági elnök, akinek átadta Németh Ká- rolynak, az Elnöki Tanács elnökének írásbeli üzenetét. Ugyancsak fogadta őt Atef Szidki kormányfő. Várkonyi Péter udvarias- sági látogatást tett Ali Lut- finál, a Sura Tanács elnö­kénél. Megbeszéléseket foly­tatott Juszef Vali miniszter­elnökhelyettes, mezőgazda- sági és talajjavítási minisz­terrel és Faud Szeif en- Naszr igazságügy-miniszter­rel. Az egyiptomi vezetőkkel folytatott szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzetről, áttekin­tették a kétoldalú kapcsola­tok fejlődését és az együtt­működés további elmélyíté­sének lehetőségeit. Megállapították, hogy a két ország álláspontja a legfontosabb nemzetközi kérdésekben azonos vagy hasonló. Üdvözölték a nemzetközi helyzetben kibontakozó ked­vezőbb tendenciákat, a kö­zepes és rövid hatótávolsá­gú nukleáris rakéták fel­számolásáról kötött szovjet —amerikai • megállapodást. Kifejezték országaik szán­dékát, hogy a jövőben is tevékenyen hozzájárulnak a világ békéjének és bizton­ságának megszilárdításához, a nemzetközi együttműkö­dés erősítéséhez. A tárgyalásokon megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tottak a közel-keleti válság­ra. Egyetértettek abban, hogy a válság megoldására az ENSZ égisze alatt meg­tartandó nemzetközi konfe­rencia a legalkalmasabb fó­rum, amelyen valamennyi érintett fél, köztük _ a Pa­lesztinái Felszabadítasi Szer­vezet és a Biztonsági Ta­nács öt állandó tagállama is részt vesz.' A magyar külügyminiszter és egyiptomi tárgyalópart­nerei megelégedéssel álla­pították meg, hogy a két ország kapcsolatai az elmúlt években minden területen egyenletesen továbbfejlőd­tek. A gazdasági kapcsola­tok új együttműködési for­mákkal gazdagodtak. A látogatás során aláírás­ra került a bűnügyi jogse­gély .szerződés és az idegen- forgalmi munkaterv. Vár­konyi Péter az egyiptomi politikai és társadalmi élet vezető képviselőinek elő­adást tartott a Magyar Nép- köztársaság külpolitikájáról. Várkonyi Péter magyar- országi látogatásra hívta meg Ahmed Eszmat Abdel- Megidet, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Tájékoztató Bukarestben a nemzetiségekről „Jobb az átlagnál” Bukarestben tegnap — az országos pártkonferencia al­kalmából — sajtóértekezle­tet tartottak a nemzetiségek oktatásának helyzetéről. Itt elhangzott, hogy a Romániá­ban tanulmányait folytató magyar nemzetiségű középis­kolások aránya — másokkal összevetve — jobb „az or­szágos aránynál”. Az Erdély története című (magyar) tudományos mun­kával kapcsolatban elhang­zott kérdésekre válaszolva román részről annak a hi­vatalos álláspontnak adtak hangot, hogy az utóbbi idő­helyesen foglalkozott a kér­déssel — így újabb publi­kációra e tárgyban nincs szükség. A sajtóértekezleten — tu­dósítók kérdései alapján — szóba került a Romániából való kivándorlás engedélye­zésének kérdésköre is. „Ma­gyarország baráti, szomszé­dos szocialista ország, amely- lyel Bukarest jó kapcsola­tokat tart fenn” — mondot­ták román részről a magyar nemzetiségű állampolgárok áttelepülési kérelmeinek el­bírálásával kapcsolatos kér­A bahraini hatóságok kiadtak azt az asszonyt Dél-Korea- nak, akit azzal gyanúsítanak, hogy köze volt a Burma fö­lött lezuhant dél-koreai utasszállító repülőgép elleni merény­lethez (Telefotó: AP—MTI—KS) Shultz körútja George Shultz amerikai külügyminiszter tegnap a nyugatnémet fővárosban tá­jékoztatta Helmut Khol kan­cellárt, Hans-Dietrich Gen­scher külügy- és Manfred Wörner hadügyminisztert az amerikai—szovjet csúcsta­lálkozó lefolyásáról és ered­ményeiről. Rövid bonni tar­tózkodása után tovább­utazott Londonba. A felek egybehangzóan je­lezték érdekeltségüket a“'ha­dászati fegyverek ötvenszá­zalékos csökkentése és az iránt, hogy kialakítsák a szükséges egyensúlyt a ha­gyományos fegyverzet terü­letén. Az amerikai miniszter kö­szönetét mondott a bonni kormányfőnek a rakétaszer­ződés létrejöttében való nyugatnémet közreműködé­sért, így azért is, hogy — szavai szerint — az NSZK határozott magatartást tanú­sított a nyugat-európai ra- kétatelepítés idején. Ügy ér­tékelte, hogy a NATO közös fellépésére ugyanígy szükség lesz az elkövetkező fegyver­korlátozási tárgyalásokon is. Kohl szintén kifejezte sze- rencsekívánatait vendégé­nek a rakétaszerződés körü­li fáradozásaiért. Dögös önvédelem A sandinista rendszer nem fogja tétlenül nézni, hogy a belső ellenzék, ösz- szefogva a fegyveres kont­rákkal, megpróbálja chilei mintára megdönteni a hala­dó nicaraugai rendszert. Ezt Sergio Ramirez alelnök (a kép bal szélén) havannai lá­togatásakor tartott sajtóérte­kezletén szögezte le. Az 1973-as chilei puccs felidé­zése nem véletlen, Washing­ton irányításával láthatóan most hasonló erőpróbát sze­retne kierőszakolni a nicara- guai ellenforradalom. A közép-amerikai béke esélyei az utóbbi napokban ismét halványultak. Oscar Arias, Costa Rica elnöke a múlt hét közepén vette át Oslóban az idei Nobel-béke- díjat, amelyet a nevéhez fű­ződő béketervvel érdemelt ki. Guatemalavárosban au­gusztus 7-én írta alá a tér­ség öt államfője a tűzszü­netet, nemzeti megbékélést és demokratizálást előíró okmányt. A rendelkezések végrehajtására megszabott határidőket nem sikerült be­tartani. Érdemi tűzszünet még egyetlen közép-amerikai államban sem valósult meg. Nicaragua tette eleddig a legtöbb lépést a belső pár­beszéd útján. Érezhetően újabb és újabb nyomás há­rul a sandinista vezetésre — mindenekelőtt Washington­ból —, hogy tegyen további egyoldalú engedményeket. Ortega elnök a közelmúlt­ban belement abba is, hogy közvetett tárgyalásokra ke­rüljön sor a fegyveres ellen- forradalom képviselőivel, noha éveken át ennek lehe­tőségét a sandinista vezetés kizárta. Managuában azon­ban — a jelek szerint — immár úgy ítélik meg, hogy a további kompromisszumok a rendszer fennmaradását veszélyeztetnék. Az államfő világosan meghúzta a kompromisszu­mok határát. S azt is vilá­gossá tette, hogy Nicaragua folytatja a felkészülést az önvédelemre. A három­millió lakosú országban már 250 ezer embert képeztek ki. Nicaragua nem mondhat le korszerű harci eszközök be­szerzéséről, így légvédelme modernizálásáról sem — je­lentette ki Ortega. Nem férhet kétség az ön­védelmi intézkedések jogos­ságához. Alig egy hete. hogy lelőtték egy amerikai pilóta vezette repülőgépet Nicara­gua felett, s hétfőn Hondu­ras felől újabb két — isme­retlen felségjelű — gép bom­bázott nicaraguai határmen­ti települést. Az Arias-féle béketerv aláírása óta a wa­shingtoni törvényhozás ugyan megakadályozta, hogy a Reagan-kormány további katonai segélyekkel támo­gassa a kontrákat, ám a je­lek szerint az észak-ameri­kai jobboldal átvette az el­lenforradalmárok „magán­segélyezését”. A feszültség éleződését ta­núsító nyilatkozatokra alig­ha lenne szükség, ha Wa­shington már megfogadta volna a Nobel-békedijas Arias elnök Oslóban is elő­terjesztett kérését: az Egye­sült Államok szüntesse be a kontrák támogatását, hiszen a közép-amerikai béke meg­valósításának útjában a ni­caraguai ellenforradalmárok jelentik a fő akadályt. Ortutay L. Gyula AZ ANYA VAGY AZ APA A TETTES? Egy kettős gyilkosság rejtélye Amióta Uwe Barschelt, Schleswig-Holstein tarto­mány exminiszterelnökét ti­tokzatos körülmények kö­zött, felöltözve, holtan ta­lálták egy elegáns genfi ho­telszoba fürdőkádjában, a Német Szövetségi Köztársa­ság közvéleményét már nem egy, hanem két szuperrej­tély foglalkoztatja. Mindkét ügy esélyes rá, hogy az év­tized krimije legyen. Ezekben a hetekben kell Hessen tartomány Fulda ne­vű városának bíróságán el­dőlnie annak: felmentik-e a huszonnyolc éves Monika Weimart az iszonyú vád alól, amely szerint előre megfontolt szándékkal meg­gyilkolta két gyönyörű gyer­mekét, a hétéves Melaniet és az ötesztendős Karolát. A horrorba hajló bűnügy jel­legéből következik, hogy az anya felmentése esetén a gyanú ismét a harmincöt éves apára, Reinhard Wei- marra terelődne. Kimonda­ni is szörnyű, de ebben az esetben szinte bizonyosra vehető, hogy két egészséges, vidám kislány gyilkosa kizá­rólag az apa vagy az anya lehet. .. . 1986. augusztus 4-én az ötezerötszáz lakosú, Ful­da melletti bányászvároska, Phillipstahl egyik lakója, Monika Weimar a rendőrsé­gen bejelentette, hogy két kislánya eltűnt. A kiküldött járőr egy órán belül megta­lálta a két halott gyermeket egy közeli bozótosban, egyi­küket megfojtották, a má­sikat agyonszúrták. Mikor egy tanú közölte, hogy ezen a helyen még délelőtt, tehát a bejelentés előtt látta a fiatalasszonyt, Monika Weimar a követke­ző történetet adta elő: Haj­nali három óra felé ment haza. Nagy meglepetésére a lakásban világosságot látott. Az üres gyerekszobában ma­gába roskadva, zokogva ta­lálta férjét, aki bevallotta, hogy megölte a két gyerme­ket, és azt is elmondta, ho­vá vitte kocsin a két kis te­temet. Hogy miért nem ro­hant azonnal őrjöngve a rendőrségre? — Megbénított a rémület, és a gyermekeim mellett nem akartam a fér­jemet is elveszíteni — hang­zott a válasz. A férjet, az óriás termetű bányászt még azon a napon kettős gyermekgyilkosság alapos gyanújával őrizetbe vették. Az ügyész akkor úgy látta, hogy a motívum is meglehetősen világos. Az egész környék pontosan tud­ta, Tiogy Monika megveti, megalázza férjét, és az éj­szakákat nála fiatalabb sze­retőjével, egy közeli laktanyá­A két tündérszép áldozat... ... és a két szülő, akik közül az egyik gyilkos ban állomásozó, Kevin Pratt nevű amerikai katonával töl­ti. Az asszony többször férje fejéhez vágta, szeretőjével „a gyermekekkel együtt” Amerikába költözik. A gyil­kosság — hangzott az akko­ri verzió — az italt tablet­tával kombináló férj ször­nyű bosszúja volt. Reinhard Weimar viszont azt állította, hogy azon az éjszakán — a sör és az al­tatók hatására — mélyen aludt, és amikor késő dél­előtt felébredt, a lakás már üres volt. Az ügy hamarosan ebbe az irányba vett drámai for­dulatot. Olyan mértékben, hogy a férj kiszabadult, és a feleség került rács mögé. A fordulat három legfőbb oka a következő: 1. A bűnügyi technikusok szerint az anya által viselt mellényen kimutathatók vol­tak „a gyermekek friss ujj­nyomai”, 2. a gyomor beható vizs­gálatából kiderült, hogy a két kislány aznap még reg­gelizett (tehát a férj nem ölhette meg őket éjszaka!), végül, de korántsem utolsó­sorban 3. négy tanú (!) látta a gyerekeket élve azon a hét­fő délelőttön, amikor az anya vallomása szerint már halottnak kellett lenniük. Hogy mi - lett volna az anya motívuma? Az ügyész szerint az az eszelős tév­hit, hogy a gyermekek ha­lála megkönnyítette volna, hogy a szeretője magával vi­gye, és hogy a férje elen­gedje. A legutóbbi hírek szerint a védelem sikerrel kérdője­lezi meg a terhelő tanúk hi­telességét, és nagy kérdés, a mellényen talált ujjnyo­mok és a gyomorvizsgálat eredményei elegendők lesz­nek-e az elmarasztaló íté­lethez. A köd éppoly sűrű a kis bányászváros, mint a Barschel-ügyből ismert genfi luxushotel felett. Harmat Endre

Next

/
Thumbnails
Contents