Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-16 / 296. szám
1987. december 16., szerda Somogyi Néplap 3 Nyereség a kevesebb veszteség A hazánkban működő politikai intézményrendszer négy évtizedes múltra tekinthet vissza. A negyvenes évek végén alakult ki országunkban az a politikai szervezet, amelynek fő ösz- szetevői a társadalom életét irányító marxista—leninista párt, az államszervezet, a helyi önkormányzatok, a tömegszervezetek, társadalmi mozgalmak, érdekképviseleti szervek, a politikai tartalmat is hordozó egyesületek és szövetségek, valamint a nyilvánosság különféle fórumai. Ha csupán a politikai rendszer alkotóelemeit vesz- szük szemügyre, könnyen úgy találhatjuk, hogy e négy évtizedben kevés változás történt. Akadtak bizonyos REFORM, POLITIKA, INTÉZMÉNYRENDSZER HATTYÚSZÁMLÁLÁS A MÓLÓN Egymást erősítő lépések módosulások — megszűnt például a különálló nőmozgalom, új érdekképviseleti szerveik keletkeztek, némely szervezetben azelőtt volt egyéni tagság, ma viszont nincs —, de a szereplők zöme lényegében ma is ugyanaz, mint korábban (még ha jó néhány közülük meg is változtatta nevét az évek során). Ám egy rendszer — tanítja a tudomány, figyelmeztet a dialektika elmélete — nem azonosítható csupán alkotóelemeinek összességével. Mindenfajta rendszer tartalmát elsősorban az egyes részek viszonya, ennek mozgása határozza meg. S ha azt is megnézzük, hogy miként alakult az egyes politikai intézmények kapcsolata, hogyan változtak funkcióik, a társadalmi élet különféle más szféráira (a gazdaságra, a kultúrára, a szociális viszonyokra) gyakorolt hatásuk —, akkor már egészen más képet kapunk. Akkor azt látjuk, hogy az elmúlt négy évtizedből az utóbbi három ebben a tekintetben éppen hogy nem az egy helyben topogás, hanem a folyamatos mozgás, az egymást követő reformfellépések időszaka volt. Hosszú lenne felsorolni e lépések mindegyikét, a párt irányítási módszereinek újragondolásától kezdve (ami már az MSZMP 1957 elején hozott határozataiban fontos helyet kapott), a társadalmi szervezetek önállóságának kibontakozásán át a választási rendszer módosításáig, egyebek között a nemzetközileg is nagy figyelmet keltett kötelező többes jelölés bevezetéséig. Ám tételes felsorolás nélkül is könnyű átlátni, hogy politikai intézményrendszerünk ilyen értelemben a legkevésbé sem volt valamiféle statikus, mozdulatlan képződmény. Folyamatosan törekedtünk korszerűsítésére, megújítására úgy, ahogy azt az adott körülmények között az élet igényelte, megkövetelte. S amikor most napirendre kerül átfogó reformja, akkor az ehhez kapcsolódó lépések távolról sem előzmény nélküliek, hanem szervesen illeszkednek a korábban megindult folyamatokhoz. Valamennyi ilyen — már megtörtént vagy most formálódó — lépés közös nevezője, meghatározó tartalma a szocialista demokrácia szélesítése és elmélyítése. Nem álló helyzetből indulunk ezen az úton (s kiváltképp nem visszafordulunk, nem eltérünk az eddig követett iránytól), hanem felgyorsítjuk haladásunkat. A gyorsításnak egyik lényeges eleme — ami bizonyos mértékig kétségtelenül új mozzanat —, hogy most átfogó, komplex lépésekre törekszünk. Más szóval, nem csupán egy-egy részterület kerül napirendre — a szak- szervezet, az ifjúsági mozgalom vagy a népképviseletek —, hanem ezek összessége, együttes működése. Az utóbbi időben ugyanis meghatározó módon tudatosodott, hogy egy-egy adott területen nem lehet igazán előre lépni, ha a többinél változatlanok maradnak a viszonyok, nem módosul a funkciók ellátásának módja. A kapcsolódások ugyanis oly szorosak, hogy ameny- nyiben a reformlépések nem az intézményrendszer egészére terjednek ki, akkor előbb-utóbb bekövetkezik a visszarendeződés, vagy pedig bizonyos pontokon hiány támad a funkciók, ellátásában, zavarok keletkeznek a működésben. Figyelmet érdemlő tanulságokkal szolgáltak ebben a tekintetben a legutóbbi választás kihatásai. Mint arra számítottunk is, a többes jelölés megnövelte a képviseleti testületekbe választottak felelősségérzetét választóikkal szemben. Ennek következtében e testületek aktivitása és bíráló szelleme fokozódott, ami szükségképpen változásokat eredményezett a kormányzati, államigazgatási szervekhez fűződő viszonyukban is. A képviselők és tanácstagok igényesebbé és kritikusabbá váltak, több az ellenvélemény, az ellenjavaslat, az elutasítás, erőteljesebb a végrehajtó szervek feletti ellenőrzés. És ez szükségképpen érinti a pártszervek irányítási stílusát is: míg korábban a pártbizottság titkára számára elegendő volt a tanácselnökkel megállapodni valamely kérdésben, most sokkal nagyobb gondot kell fordítani a testület meggyőzésére. S a kommunista tanácstag esetében sem elegendő pusztán a pártbizottság állásfoglalásának közlése: igénylik a velük történő előzetes konzultációt, a részletes és kölcsönös tájékoztatást, az adott témával kapcsolatos párthatározat meghozatalába való bevonást. Ugyanez mondható el a társadalmi szervezetek érdekképviseleti tevékenységének fellendüléséről is. Az érdekek a döntések révén érvényesülhetnek, azok meghozatalára pedig többnyire állami szervek hivatottak. S ez máris felveti a társadalmi szervezetek és az állami szervek viszonyának újragondolását, az érdek- egyeztetés intézményes módjainak továbbfejlesztését. Kihat ez a nyilvánosságra is, mivel ma a társadalmi szervezetek tagsága igényli a részletes tájékoztatást a vezető szerveknek a részérdekeket érintő kérdésekben elfoglalt álláspontjáról. De érinti a párt vezető szerepét is. Vagyis ebben az esetben is a politikai intézményrendszer egészének működésére kiható kérdésről van szó, mely csak úgy oldható meg helyesen, ha valamennyi alkotóelem funkcióját, egymáshoz fűződő viszonyát mérlegre tesz- szük. Ilyen szellemben közelítünk a politikai intézmény- rendszer működéséhez, arra törekedve, hogy a megújítás ne elszigetelt lépések egymásutánja, hanem szervesen kapcsolódó intézkedések egymást erősítő egysége, valóban átfogó és szerves reform legyen. Gyenes László Szombaton napsütéses, szép idő volt Boglárlellén. A SZOT Fémmunkás Üdülőben pihenő 45-ös párttagok és házastársaik még a gömbkilátóból is letekintettek a városra, sétáltak a mólón, s harmincegy hattyút számoltak össze a vízen. Kedden már nem volt ilyen jó idő, a program is másként alakult. Délelőtt vetélkedőt rendeztek, ebéd után az asszonyok kézimunkáztak. A megyei pártbizottság és a SZOT Dél-dunántúli Üdülési Igazgatóságának közös szervezésében először üdül hetvenkét 45-ös párttag Boglárlellén. A kezdeményezésnek nagy a sikere, az első csoport nagyon jól érezte magát a tóparton. A mostani második csoport tagjainak szintén ez á • véleménye. — Azért esett a választás ránk, mert ez az üdülő fűthető — mondta Boszkovics Pál, a Fémmunkás üdülő vezetője. Vendégeink a marcali, a barcsi, tábi, csurgói körzetből érkeztek. Elsősorban a törődés az, amit igényelnek. Szó van róla. hogy a tavasszal folytatódik a 45-ösök üdültetése, s akkor Kaposvárról és környékéről jönnek ide. A közérzetüket kedvezően befolyásolja, hogy városnézésre, különféle programokra visszük őket, megismerhetik a Balatont. Az előző csoport a Bogiári Mezőgazda- sági Kombinátban volt, a mostanit a Bálatonnagybere- ki Állami Gazdaságba hívták meg. Aztán van előadás, beszélget velük a megyei pártbizottság titkára, sőt a városból is meglátogatják őket. — Ügy veszem észre, hogy jól elbeszélgetnek a közös emlékekről. Az üdülő vezetője mosolyogva bólintott. — Az biztos, hogy elpoli- tizálgatnak. Ezek a nyugdíjasok, higgye el, örülnek a téli Balatonnak. A közös mozgalmi múlt, érdeklődés összeköti őket. A társalgóban gyülekeznek az itt üdülők. Lázok Lászlóné, Olga, akit mindenki dicsér a jó programokért, éppen a vetélkedőt készíti elő. — Nagyon jól érezzük magunkat itt — mondta Csordás István, aki Csurgóról jött a feleségével. — Sokfelé jártunk a Balatonon, külföldön is, de itt is mindennel meg vagyunk elégedve. Horgászni is kimentem, de nem fogtam semmit. Egyébként a gyéké- nyesi tóra járok, az idén 56 kiló pontyot emeltem ki! A barcsi Kuczkó József az ellátást, a kedves kiszolgálást dicsóx'te. — Tartottak egy olyan estet, amit sohasem felejtek el! Elmondtuk, ki hol volt, mit csinált. Több helyen megfordultam már, de így nyugdíjasak között még nem voltam. Köszönjük, hogy nem feledkeztek meg rólunk! — Mi életünkben először üdülünk — így a barcsi Bukta Györgyné. — Kijárunk a tóra a hattyúkat etetni. — Sokat voltam tanfolyamon, pántiskolán — vette át a szót a barcsi Góczán József —, de azt nem gondoltam, hogy ilyen jó egy téli üdülés. Mindenünk megvan, a kultúros egy kicsit meg is járat bennünket. De ez azért jó! Közijén megkezdődött a Fele sem igaz — vetélkedő sOk izgalommal, nevetéssel, szurkolással. Boldogok az első helyen végzett harmadik csoport tagjai, egyik társuk gyorsan le is fényképezte őket. — Pedig most játszottunk először — szerénykedett a nagyon aktív somogyudvar- helyi Komlósi Miklós. — Persze, ha sokat olvas az ember, akkor megmarad a fejében — egészítette ki a balatonikeresztúri Császár József. Ebéd előtt még léültek néhányan egy kis kártya- csatára, traccspartira. A csurgói Csordás István hangosan megjegyezte, hogy a többiek is hallják: — Tudják, mi az egyetlen baj? M., hogy ez a szűk két hét gyorsan elmegy . .. Lajos Géza Szolgáltatás Két éve már, hogy önálló lett a Hűtő. és Villamosgépjavító Kisszövetkezet Kaposváron. A központi telephelyen kívül öt kisebb egységük üzemel a városban. Ezek egyike a rádió- és tv-ja- víitó részleg, ahol vállalják a videomagnók garanciális javítását is. Évente átlag egymillió forintos értékben készülnek el javítások a szervizben. „A megyei pártbizottság a . .. Tanép minden olyan törekvését támogatja, amelynek célja a stabilitás meg'zilárdítása, a jövedelmező gazdálkodás feltételeinek megteremtése." (A megyei párt- bizottság szeptember 2-i határozatából.) A Tanép túljutott a mélyponton. Idei gazdálkodásának tapasztalatai alapján mondta ezt a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén Brandtmüller István általános elnök- helyettes. A megállapítás második fele így hangzott: a felemelkedés rögös útja azonban még előtte áll. Rendkívüli erőfeszítések, összehangolt szervezőmunka és jól felhasznált tanácsi segítség eredménye az, hogy a romlás megállt a vállalatnál. A mérlegelemzés azt bizonyítja, hogy a múlt év első háromnegyed évéhez viszonyítva valamennyi főbb gazdálkodási mutató javult: az árbevétel például 7 százalékkal nőtt, csökkentek a vállalati költségek, megállt a nagy fokú munkaerő-elvándorlás, a vállalat vesztesége pedig több mint a felére esett vissza. Várhatóan az idén nem lesz alaphiányos a Tanép. Lukács László igazgató a sokféle intézkedés közül azt emelte ki elsőként, amelyik a munkafegyelem szilárdítását szolgálta. Közös elhatározással váltak meg olyan emberektől, akik rontották a Tanép hírnevét, indokolatlan költségnövekedést idéztek elő, vagy egyszerűen fegyelmezetlenek voltak. — A vezetés ma egységes — mondta az igazgató. — A közösség pedig garancia arra, hogy az eddigi eredményekre építve olyan komplex kibontakozási programot hajtson végre a vállalat a következő két évben, amely a kapacitást korszerűsíti és bővíti, a vállalatot műszakilag megújítja, a gazdálkodást pedig jövedelmezőbbé teszi. A kedvező irányú változásokat megelőzően — az igazgató szavaival élve — „fogyasztotta” magát a vállalat: megszabadult azoktól a termelő berendezésektől, amelyek többe kerültek, mint amennyi hasznot hajtottak. Csökkentette a vállalati létszámot, és legújabb döntésük alapján áruba bocsátják Balaton-parti üdülőjüket is. A kedvező jelenségek mellett tapasztalhatók a vállalati gazdálkodás számára kedvezőtlenek is. A legfontosabb, hogy az első félév 8 millió forintos vesztesége a harmadik negyedév végére több mint kétszeresére nőtt: az idei évet várhatóan 20 millió forint veszteséggel zárja a Tanép. A veszteség- források között számos olyan van, amely a korábbi években keletkezett, de a mostani nehéz esztendőket terheli. A szavatossági kötelezettség például 6—7 millió forintot tesz ki. Ezek egy része az 1960-as években keletkezett azzal, hogy akkor nem kellő hozzáértéssel vállaltak el egyes munkákat. A vállalat nagy gondja a lapos tetők javítása: a Balaton Fűszért irodaházán 3 millió forintért cserélték ki a tetőt, a siófoki oktatási központnál 6 millió forintba került ez. Növelték a veszteséget a korábbi években megkötött eredménytelen vállalkozások is. A kaposvári teraszházra, a Berzsenyi utcai lakásokra például ráfizettek. Nem növeli a nyereségüket az sem, hogy Siófokon 18 lakást azért nem tudtak átadni, mert hiányzik 18 cirkogejzir. A kivitelező építőipart is érinti az év második felében tapasztalt felvásárlási láz: nehezebben jutnak hozzá a máskor mindenütt beszerezhető anyagokhoz, s ez veszélyezteti tervük teljesítését. A Tanép takarékos gazdálkodásának eredménye az, hogy az átmeneti pénzügyi hiteleket — amelyeket a megyei tanács kezességvállalása révén vett fel — idő előtt vissza tudta fizetni. A banknál a második félévben már nem állt sorba a vállalat. Az eddigi eredményekre építve készíti saját stabilizációs programját, s ehhez jó alap, hogy a jövő évre 202 millió forint értékű munkát szerződéssel biztosítottak már, vagy a vállalkozás részleteinek kidolgozása van csupán hátra. Dr. Kercza Imre „Fogyasztott” a Tanép, és elindult felfelé
