Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-02 / 284. szám
4 Somogyi Néplap 1987. december 2., szerda Az érdek- egyeztetés lehetőségei A politikai szervek, testületek, intézmények érdekfeltáró és -egyeztető tevékenységének bemutatására hirdetett pályázatot a megyei párt- bizottság oktatási igazgatósága, a KMP megalakulásának 70. évfordulója tiszteletére. A pályázóktól azt várják, hogy — a fellelhető irodalom hasznosításával — feltárják az országos, a megyei és a helyi tapasztalatokat. A dolgozatokat legkésőbb 1988. szeptember 15-ig lehet két példányban — jeligével — az oktatási igazgatóság címére (7400 Kaposvár, Forradalmárok tere 2.) 15—30 gépelt oldal terjedelemben eljuttatni. A pályázatok első díja 5000, a második 3000, a harmadik 2000 forint. Az eredményt a Somogyi Néplap is közli. A pályázat kiírói a kiemelkedő munkák szerzőinek lehetőséget biztosítanak a megjelenésre is. Azt mondják: jövőre gyakoribb lesz a magyar szó Vendégváró Isztria A télelő az Isztrián még aranyló ősz: a napsütésben tintakék az Adria és érett sárga a hegyoldal. Az öblökből, a parti sétányokról azonban hiányoznak a turisták. Aki ilyenkor jár errefelé, a táj szépsége mellé ajándékba kapja a csendet is. A tengerpart most igazán az itt élőké: a halászbárkák hajnalonként most is kifutnak, s amikor visszatérnek a csendes kikötőkben partig kísérik őket a szelíd sirályok. Nyitva tart a szállodák egy része is, és harmadannyiért kínálják szobáikat és szolgáltatásaikat, mint nyáron. A kempingekben is látni lehet még egy-egy lakókocsit, sátrat. A vendéglátóhelyeket a szélvédett és napsütötte kiszögelléseket, az utcákat azonban az állandó lakók veszik birtokba. Az idegenforgalommal foglalkozók nem a télelő vendégeire figyelnek, hanem kasszát csinálnak és a jövő évet tervezik. A kassza az idén sem rossz: a jugoszláv idegenforgalom — s benne az AdPia-parti vendéglátóhelyek — másfél milliárd dolláros bevétellel zárják az évet. A magyar turisták számára az egyik leginkább elérhető idegenforgalmi célpont az Isztria. A félsziget vendéglátója Porecsben székel: a Piává Lagúna székháza, egy zöldzsalus épület, közvetlenül a kikötő szomszédságában. Vendéglátóhelyei, szállodái és kempingjei 40 kilométeres körzetben találhatók meg a parton. Azt mondják, az utóbbi években az egész Adria legnagyobb vendéglátójává nőtte ki magát. Szállodáiban — a legtöbb új — egyidőben 60 ezer vendéget tud fogadni. A fizetővendéglátó-szobákban 20 ezer, a kempingekben pedig 30—35 ezer ember pihenéséről gondoskodnak. A magyarok — elsősorban anyagi lehetőségeik miatt — a kempingeket és a fizetővendéglátó-szobákat keresik. A valutaellátás módjának jövő évii változása miatt reális a prognózis,v hogy több magyar vendége lesz a jugoszláv tengerpartnak 1988- ban. Miként várják őket? A Plava Laguna szobáit, kempinghelyeit a vállalat zágrá% > : ■n ■ • bi irodája kínálja a magyar idegenforgalmi hivataloknak. Vezetője Téglás Jenő: — Számunkra nagyon fontos a magyar vendég — mondta. — A két ország elszámolási rendszeréből adódik, hogy tőkésvaluta-bevé- telt jelent, amit nálunk költenek el a magyarok. — Jövőre minden bizonynyal többen jönnek majd, A VAKOND Fullasztó út az Ivánfa- hegy-aljai Kladnik horhó- ban felkaptatni a hegyre. Az agyagos horhos partját az akácok gyökerei tartják össze, a homokfal leomlani készül. Két betonlappal fedett sötét üreg tátong a falban, akár egy rókalyuk. Kísérőm mondja: — Bizony, rókalyuk ez, Józsi bácsi egyik „menekülő-járata. A hegyen csak úgy hívjuk az öreget: a Vakond. Évek óta a maga fúr- ta-faragta barlangban lakik. Bizalmatlan és visszahúzódó, talán ezért is ásott magának a „főbarlangból” menekülőjáratokat, bár a csoda tudja, ki lenne az, aki abba a feneketlen sötétségbe látogatóba menne hozzá ... Az 1932-ben született Bíró József ivánfahegyi telkén ház helyett egy tizenöt méter hosszú ásott barlang szolgál lakóhelyül. A telekbejárónál, egy ágasfán zománcát vesztett lábasfedő, s egy fél pár női szandál. Rafinált módon egymásra rakott kövek nehezítik a bejárást, az óvatlan idegen lába nyomán zajosan omló kövek jelzik a tulajdonosnak a behatolást. Valahonnan a kert mélyéből idős ember botozik elő, hajában élesen elváló fésűnyomok, apadt szájában egyetlen fog. Barátságtalan és tartózkodó, az ismerőst látva azonban mégiscsak beenged bennünket. Tüskés ágakból összehordott csapdát kerülünk ki, csupasszá vált, haszontalan akácok között kifeszített kötélen kimosott rongyokat kerülgetünk. Bádoglavórokban mohos víz csillog, a faágakon eldeformálódott biciklikerekek, kötelek, s ki tudja, még milyen, felis- merhetetlen tárgyak lógnak. A látvány egy rosszkedvű avantgárd művész alkotása is lehetne. Nehezen indul a társalgás. A kérdésekre egy-egy morranás a válasz, aztán fény csillan a kifejezéstelen szemben, s Bíró József angol nyelvre váltja a szót. — Ha érti, akkor beszélhetünk így — mondja. Lassan kikerekedik a történet. A valaha mozdonyvezető Bíró József 1956-ban ment ki Kanadába, s egykettőre a brit-kolumbiai hatalmas erdőségekben találta magát. Ügy gondolta, jobban boldogul, de hát az egymásra rakódó évek sok szerencsét nem hoztak a távolra szakadt magyarnak. 1969-ben tért haza, valamennyi ruhával, angol nyelvtudással, kevéske pénzzel. Tiszahátra ment dolgozni, aztán hazatért Kaposvárra. Sok ház épült fel az Ivánfa-hegyen, ahol munkát vállalt, de ahogy telt az idő, úgy kopott ki ő is a nehéz munkából. Távolságtartó, gyanakvó, magába zárkózó emberré vált. — Akartam építeni ide, ki is ástam egy négyszer- négyes házikónak az alapját, de mire belevágtam volna, ellopták a telekről a téglát. Az ásott pincébe költöztem, azt fúrtam, bővítettem tovább, aztán így is maradt. Megszoktam. Kanadában egy völgybe szakadt, félig ösz- szetört vagonban laktam, ez itt mégiscsak jobb, a homokfal melegebb... A tapasztott kályha mellett csak féloldalasán fordulva lehetne az avítt konyhaszekrény mellett a barlang belsejébe jutni. Ásító sötétség riaszt el tőle, Józsi bácsi gyertyát, lámpát nem használ. Azt mondja: az ember szeme megszokja a sötétet, s akkor lát mindent, akár a macskák. Törött tükör csempéskedik a szekrény oldalán, a félik kihúzott fiókból sápadt növény tör a fény felé. Fordulunk mi is gyorsan a kertbe, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. Bíró József birtokosi mozdulattal int körbe a botjával. — Hát nem gyönyörű? — mutatja a panorámát, s nevezi meg sorra a városrészeket. Ez a legszebb város, még ha itt-ott szélvárak épülnek is benne ... A lépcsőzetesen kialakított telek magaslatán kérgétől csupaszított fa, körülötte gondosan elgereblyézett terület. — Ide szoktam ülni, amikor gondolkodom — mutatja Bíró József —, s többnyire azon, hogy lekéstem mindenről, kár is erőlködni. Ha újra születnék, másképpen csinálnám, de most már jó így, ahogyan van. Hosszan lelógó borostyán fedi függönyként a hátunk mögött lévő barlang bejáratát. Boltíves, oszlopos, a vörös agyagba faragott alagút. Délután kettőkor süt be ide a nap, időzik a fény egy kicsit, aztán tovasiklik. Ilyenkor megcsillan a nyirkos sarokban a nagy pókháló, s belőle rosszallóan néz a fényre a pók. — Ha nem vagyok itt, akkor is bejöhet — búcsúzik el Bíró József — csak vigyázzon a csapdákra, bele ne lépjen. Tudom, hogy forcsálkodik rajtam, de hát mást nem tehet maga sem. Ezt az életet élem, magam választottam... Klie Ágnes sok pénzük azonban nem lesz. Mit kínál ilyen körülmények között a Plava Laguna? — A jövő évben alkalmazott árakat meghatároztuk már. Minden partnerünknek meg tudjuk mondani, hogy mibe kerül az elő- vagy a főidényben egy-egy szoba. A számok helyett inkább azt mondom: jövőre sem kérünk többet, mint amennyit az idén fizettek. Mivel a dinár árfolyama csökkent, a fizetővendéglátó-szobák — a változatlan árakat tekintve — kevesebb forintjukba kerülnek a magyar turistáknak, minit az idén. — Eddig a szervezett utak voltak a jellemzők. Jövőre, várhatóan, sokan jönnek egyénileg. — Szolgáltatásainkat felajánlottuk a magyar partnereknek — közöttük a Kapos Volán Utazási Irodának is. Az általuk kialakított hely- foglalási jegy birtokában nem kell szállást keresni a hozzánk érkezőknek. Természetesen zágrábi irodánkban és a tengerparton is lehet helyet foglalni. Főleg fő- idényben megnyugtató, ha előre foglalnak szobát. Azt gondolom, hogy továbbra is elsősorban a kempingek és a fizetővendéglátó-szobák jöhetnek számításba: a szállodák — főleg nyáron — teljes ellátással kínálják szobáikat, s a vendéglátóhelyeken az étkezési költségek jelentősen, megdrágítják az itt-tartózko- dást. A tengerparton viszont sok az olcsó étterem, kiskocsma, s a turisták szeretik a boltban megvenni a reggelit vagy a vacsorát. Dr. Kercza Imre rw Őrizetben a nagykátai gyilkosság gyanúsítottjai A rendőrség összehangolt nyomozást követően, őrizetbe vette azt a három fiatalembert, akik alaposan gyanúsíthatok az április 17-én, hajnalban, Zajácz János 79 éves nagykátai lakos halálával végződött rablótámadás elkövetésével. A budapesti, X. kerületi rendőrkapitányság április végén vette őrizetbe a több betöréssel alaposan gyanúsítható Fehér Attila 19 éves és Makai Zsolt 17 éves pándi lakosokat. Harmadik •társulj a 16 éves Káté László, pándi lakos is megfigyelés alá került. A rendkívül kiterjedt, nagy rendőri erőket mozgató nyomozás alapján a következőképpen rekonstruálható a bűntény: Kóté László 1986-ban rendőrségi őrizetben ismerkedett össze Kármán György nagykátai lakossal, aki keresztapját, Zajácz Jánost tehetős embernek mondta, s a házát is pontosan leírta. Fehér Attila, Makai Zsolt és Kóté László 1987. április 16-án vonattal érkezett Nagykátá- ra. Hajnalig a vagonban aludtak, majd elindultak, hogy betörjenek az idős emberhez. Az ajtót felfeszítve behatoltak a házba, nem törődtek a közben felébredő emberrel, akit Fehér Attila — egyelőre tisztázatlan módon — egy feszítővassal fejbevágott. Az idős férfi sérülésébe a helyszínen belehalt. A lakást módszeresen átkutatták, de a pénzt és takarékbetétkönyvet nem találták meg. Egyetlen zsákmányuk egy karóra volt. Ez a héthónapos, nyomozás után lezáródó bűrügy is jelzi, hogy a rendőrség nem mond le a felderítésről, hosszú idő után sem. „B” kategóriás mgtsz 1988. január 1-jei belépéssel fölvesz erdészeti ágazatvezető amnkäkikhfi szakirányú felsőfokú végzettségű vagy szakirányú középfokú végzettségű és 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező, valamint növényvédelmi ágazatvezető munkakörbe szakirányú végzettségű szakembert. Munkadíjazás a 25/1983. (XII. 29.) MÉM sz. rendelet figyelembevételével, megegyezés szerint. Szolgálati lakást biztosítani tudunk. Jelentkezés írásban, részletes önéletrajzzal, illetve személyesen a termelőszövetkezet elnökénél, személyzeti vezetőjénél. Címünk: KOSSUTH MGTSZ, Vízvár, Lenin u. 7. 7588 (100612)
