Somogyi Néplap, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-02 / 284. szám
Somogyi Néplap 5 1987. december 2., szerda Horgas Béla fél évszázada KÖSZÖNTŐ A MEGYEI KÖNYVTÁRBAN HONTHY MÁRTA KIÁLLÍTÁSA Nyelvtanulás félálomban A Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítás- technikai Közös Vállalat szervezésében újszerű nyelvtanfolyamokat indítanak. A módszert és a hozzá szükséges fölszerelést a vállalat az NSZK-ból szerezte be; háromszáz gépet vásároltak, és ezek egy részét — megrendelésre — vállalatokhoz, gazdaságokhoz, intézményekhez helyezik ki. Elsőként az angol nyelv oktatására rendezkednek be. Külföldi tapasztalatok alapján azt az emberi adottságot használják ki, hogy közvetlenül az alvás előtti állapotban az agy befogadóképessége többszöröse az ébrenlét alattinak. Az új gép, amely magnetofonból, a hozzá csatlakozó fejhallgatóból és úgynevezett maszkból áll — ez utóbbi adja a fényjeleket, érzékelve a légzésszám alapján a test ernyedtségét —, lényegében a hallgatóval félálomban közli a tudnivalókat. Ezzel a módszerrel egy hét alatt a kísérletre kiszemeltek csaknem 1200 kifejezést ismertek meg, és harmadára tartósan emlékeztek. Az angol után más világnyelvek oktatását is tervezik. Nem tudom, hogy érez- ttik-e valaha is ily magunkhoz közelállónak a kaposvári iparművész tűzzománcait, mint tegnap este. Izzott és melegített a vörös — sárga, vigasztalt és átölelt a kik, megnyugtatott a zöld. S bár igaz ugyan, hogy ezek az őserőt sugárzó, népi hitből, szimbólumvilágból fogant alkotások a látvány nyomán is megszólalnak, most mégis ezerszeres crescandóval tolmácsolták a művész üzenetét egy poézis segítségével. Böhm András Stáció című költeménye, Csákányi Eszter puritán, szép megszólaltatásában két, a léttel és önmagával küzdő ember üzenetét közvetítették a hallgatóságnak. Az Állami Biztosító kaposvári fiókjának aulájában lehettünk tanúi e ritka szép pillanatoknak. Ott, ahol naponta több száz, a megye minden tájáról érkező ember megfordul, hogy ügyes- bajos dolgát elintézze, nem gondolva arra, hogy a várakozás perceit a szürke hivaHorgas Béla azon magyar írók közé tartozik, akik számára mindig nagy jelentőségű és el nem hanyagolható háttér volt a család. Négy gyereke van, felesége Levendel Júlia pedig szintén író. Több közös művük is megjelent már. Bepillantást nyerhettünk a házaspár munkamódszereibe is ezen az estén. A megyei könyvtár erre az alkalomra Súgja a Hang címmel Horgas Béla legújabb verseit adta ki. A szép kiállítású kötet erénye az is, hogy meglehetősen gyorsan jelent meg. Nyolcvannégy verset tartalmaz a kötet, amely alcímében a „versgömb önéletrajzi szálon” meghatározást viseli. A költő a termékeny alkotók közé tartozik: eddig harmincöt kötete jelent meg. Az irodalomkedvelők tudják azt is: számtalan gyermekvers fűződik nevéhez. Talán ezzel magyarázható, hogy az író—olvasó találkozón feltűnően sok gyerek vett részt. Jutalmuk nem is maradt el, hiszen Horgas Béla „ihletett tolmácsolásban” adta elő néhány, gyerekversét a fiatal közönség egyöntetű örömére. A hétfői est, túl a születésnapi ünnepség meghitt pillanatain, azért is különösen izgalmas volt Horgas Béla számára, mert első alkalommal állt közönség elé, mint festő. Deszkákra és vásznakra festett képei sajátos önkifejezési igényről árulkodnak. Jelképesnek is tekinthetjük, hogy éppen a szülőföldön mutatkozik be elsőként a költő új oldaláról. V. I. abszurd szituációk hordozzák magukban korunk megannyi ellentmondását. A háromrészes — zsan- dárügyi dráma alcímet viselő — darab szerepeit Jordán Tamás, Lukáts Andor, Koltai Róbert, Csákányi Eszter, Bezerédy Zoltán és Karácsony Tamás alakítják. A darab zenéjét Kamondy Ágnes szerezte, a jelmezeket pedig a rendező mellett Cselényi Nóra és Kondákor Tamás készítették. Képünk az egyik próbán készült. A rendező beállít egy jelenetet. V. I. tál látványa mellett, valami szokatlan, kellemes élmény is feloldhatja. Dr. Hegedűs Lajos fiókvezető és Bogdánná Friss Ildikó üzletkötő azonban már több alkalommal is megteremtette annak a lehetőségét, hogy a művészet és közönsége a hétköznapok rohanásában is „tekintetet válthasson”. Honthy Márta alkotásai pedig különösen alkalmasnak bizonyultak arra, hogy gyermek és felnőtt képzeletét egyaránt megmozgassák. Tették ezt akkor, amikor már oly távolinak tűnik nagyanyáink estéli meséje. Amikor a népi hit- és mondavilág már-tmár feledésbe merült. Honthy Márta tűzzománcai beszélnek, meséinek, meséltetnek. S közben alig vesszük észre: gondjaink alámerülnék a szépség élményében. Várnai Ágnes Nem panaszkodhatnak a Somogyból elszármazott írók, költők. A megye mindenkor nagy szeretettel fogadja azokat a művészeket, akik itt születtek, vagy első művészi szárnypróbálgatásaikat itt tették meg. Horgas Béla szűkebb hazája Homokszentgyörgy, Kál- máncsa és Kadarkút. Tizennégy éves koráig élt Somogybán, ám azóta is sok szál fűzi a megyéhez. Nem meglepetés hát, ha ötvenedik születésnapja alkalmából író—olvasó találkozón láthattuk vendégül ismét megyénkben. A Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárban hétfőn este Szita Ferenc könyvtár- igazgató köszöntötte az ünneplő Horgas Bélát. Ebből az alkalomból a költő verseit két kaposvári amatőrszínjátszó, Vörös Éva és Horváth Péter tolmácsolta, Kardos Kálmán pedig zongorajátékával színesítette az estet. A versek után kötetlen beszélgetés keretében vallott a költő arról az útról, amelyet az elmúlt fél évszázadban megtett. jezte be a Tiszta Amerika című filmet. A kaposváriak viszont jól ismerik színházi rendezőként is. Különösen emlékezetes Hermelin című Szomory-rendezése, amelyet később „televíziósított’ változatban is láthattunk. Bizonyára sok izgalmat hordoz a Rendőrség című darab is, hiszen Slawomir Mrozek a lengyel drámairodalom középnemzedékéhez tartozik. 1930-ban született és kezdetben elbeszéléseivel hívta föl magára, a figyelmet. Az Ionesco és Düren- matt irányát követő író műveiben ironikus, groteszk és A kaposvári Csiky Gergely Színház holnap este mutatja be az idei évad első darabját. Gothár Péter vitte színre Slawomir Mro- zek Rendőrség című darabját. Rendhagyó eset, hogy december elején kerüljön sor az első bemutatóra, ám a késés okai ismertek. A színház épületének rekonstrukciója miatt rövidült meg az évad. Egyébként ez lesz az utolsó „vendégszereplése” a Csiky Gergely Színház társulatának, mert januárban visszaköltözhetnek a felújított épületbe. Bár a hivatalos bemutató — a Csiky-bérlet — pénteken este lesz, ezt megelőzően bérletes előadásban holnap láthatja első ízben az új darabot a közönség. Gothár Pétert elsősorban filmrendezőként tartja számon a szakma. Hiszen a közelmúlt magyar filmtörténetét olyan kiváló alkotásokkal gazdagította, mint az Ajándék ez a nap, Megáll az idő, vagy az Eszterházy Péterrel közösen írt Idő van című filmje. Nemrégiben fe„Á tűzzománcod felragyog..." Utolsó bemutató a Latincában Az évad első darabja VERS MINDENKINEK Jankovich Júlia, a Televízió Kulturális és Zenei Főszerkesztősége irodalmi osztályának szerkesztője. Irodalmi műsorokat készít — másik szakterülete a képzőművészet —, és az idén ő szerkeszti a Vers mindenkinek című műsort. — Mióta? — Itt, az irodalmi osztályon „vetésforgó” szerint szerkesztünk. Én 1985-ben voltam a Vers mindenkinek szerkesztője, és az idén. Előttem sok évig Farkas Katalin, aztán a nemrég elhunyt Behyna Károly, majd Juhász Klára készítette. Jövőre a tervek szerint Kuczka Judit és Czigány György fogja szerkeszteni. — ön hogyan választja ki a verseket? — Úgy érzem, a mi életünkből hiányoznak az érzelmek. Ezért válogatásomban súlyt kap a líra, ^mely az irodalom legszemélyesebb közlésformája. Előnyben részesítem a magyar klasszikusokat, különösen szívügyem Petőfi. A műsoromba bevontam a népköltészetet is. Aztán találtam két vagy több hangra szóló verseket, főleg antik költőkét, azokat Magyar mese„Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett, hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei e mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok” — írta 1901-ben Benedek Elek, pár évvel a Magyar mese- és mondavilág című ötkötetes munkájának megjelenése ultán. Valóban, a könyvnek óriási sikere volt. S Benedek Elek meséi ma is a legkeresettebbek ebben a műfajban. Honnan ez a varázs, a lenyűgöző stílus, a felnőtteket is magával ragadó humánum? A választ Benedek Elek kitűnő meseíró-készsé- gében, a nép iránti szerete- tében kell keresnünk. Abban, hogy a gyákran rossz mesélőtői halfbtt történeteket is csodálatos kalandokká tudta átírni — úgy, hogy közben nem szenvedett csorbát az eredeti mese, a nép észjárását tükröző megfogalmazás. E meséknek varázsuk van, s olvasás közben két vagy több színész mondta el. 1985-ben — mivel sokan, csak szünetkitöltőnek tekintették csupán a műsorunkat — kis képi összeállításokkal egészítettem ki a versmondást, főleg képzőművészeti anyaggal. Catullus- vershez például korabeli római fejeket mutattunk. Máskor pedig eredeti verskéziratokat. — Hogyan választják ki a színészeket? — A műhöz keressük az előadót. A választás elsősorban a rendező joga, de a szerkesztőt is meghallgatja. Sajnos, sokszor egyeztetési gondok merülnek fel, emiatt gyakran meg keHalkudnunk. — Min dolgozik most? — Általában negyed vagy fél évre előre dolgozunk. Így én már a jövő évre készülök, másféle munkákkal. Irodalmi műsorokat szerkesztek. Jövőre sok évforduló lesz. Füst Miíán-centenárium — őt elsősorban mint lírikust és gondolkodót akarom bemutatni. Lesz Tersánszky-e st, Dsida Jenő-évforduló, és erről az évről átcsúszik egy Majakovszkij-műsor 1988-ra. E.M. és mondavilág úgy érezzük, mintha itt ülne köztünk maga a jóságos, ősz szakállú mesemondó, s mi, valami, öreg kemence mellett hallgatnánk közvetlen, csodás stílusát. A múlt század kilencvenes éveinek végén először „ponyvafüzetekben” jelent meg a könyv, majd több mint nyolc kiadást ért meg. A Könyvértékesítő Vállalat és a Móra kiadó most jelentette meg először az eredeti, szöveghű kiadást, gazdag szómagyarázattal, s Reich Károly igen szép raj- • zaival. _Az első kötet — amit jövőre még kettő követ — már a boltokban van, s minden bizonnyal örömmel forgatja majd az olvasók népes tábora. A több, mint száz mese népköltési publikációkból, folyóiratokból vagy éppen gyűjtőútjainak tapasztalataiból állt össze, _ csakúgy, mint a további kötetek meséi. S, hogy nemcsak a történeték lejegyzésében, feldolgozásában alkotott maradandót, arra saját, rendkívül szép meséi is példát nyújtanák. Balogh P. Ferenc KÖNYVESPOLC
