Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-12 / 267. szám
4 Somogyi Néplap 1987. november 12., csütörtök A cukorfőző szezonja Az idei kampány hosszabb lesz Most van a cukorfőzők ideje. Sipos János azt a munkát végzi, amihez a legjobban ért: főzi a cukrot. Cukrot pedig csak hosszabb- rövidebb cukorgyári kampányok idején főzhet. A tavalyi kampány rövid volt. Az idei lényegesen hosszabbra nyúlik. Amíg nem kezdődik el a kampány, a cukorfőző is karbantartást végez. Minden egyebet dolgozik, csak cukrot nem főzhet. Sipos János az idén a huszadik kampányát kezdte el. — Segédmunkásként itt, a cukorgyárban kezdtem dolgozni,'17 évesen. Később mi egyéb lehettem volna, mint cukorfőző tanuló? Esti tagozaton jártam ki a cukoripari szakmunkásképző osztályt. Előbb finomfőző állomáson dolgoztam, csak később jöttem át ide, a cukorkristályosító állomásra. Sipos János tesz-vesz. Csapot nyit ki — mintavevő csapot — a főzőedényen, de ahelyett, hogy folyni kezdene a kémlelőablakon jól látható, barna színű massza, kintről szippant be levegőt az edényben levő vákuum. Később mégis kijön a masz- sza. — Ebből lesz az úgynevezett első termék, amely, akkor jó, ha a kristálycukor közepes nagyságú, pormentes és szárítás után 92—94 százalék a szárazanyagtartalma. A főzőedényben ötpercenként ellenőrzőm a minőséget. Időnként mintát is veszek, de a kémlelőablakan keresztül is megállapítható, hogy rendben van-e minden. — A teremnek ebben a részében három kristályosító főzőedény van, ezekben műszakonként öt főzet készül. Egy-egy főzet 50-50 tonna. — Az idén jó a répa minősége. Ezt a „sűrűjének” a tisztasági hányada határozza meg. A különböző minőségű cukornak a színe is különbözik. A cukorfőző üvegbe zárt minták segítségével határozza meg, amit ennyi év után etalon nélkül is tud; egyes, vagy négyes értékű a cukor. — A legjobb, legfehérebb cukrot a 0,5 értékkel jelöljük. Ez már az exportkövetelményeknek is megfelel. A négyes még raktárba kerülhet; ez sötétebb, több melaszt tartalmaz, mint a kisebb számmal jelöltek. A több melaszért pedig az alapanyag okolható, nem lehet eléggé kicentrifugázni. A mostani minőséggel elégedett a cukorfőző; ez egyes értékűhöz sorolható. Li. R. GÖRÖGORSZÁGI ÉLMÉNYEK Thesszálián át Athénig Thesszalonikiből kifelé ugyanaz a kép fogad: ipartelepek egymás után, raktárak végéláthatatlan sora, szinte járda nélküli utcák. Minden ház közvetlenül az utcafrontra épült, alig találni ettől eltérő megoldást. Az éttermeknek, kávézóknak egyik része szerte az országban mindig a járdán található, s a nézelődőknek az az érzésük támad: ide feltétlenül be kell menniük. A választékra nem lehet panasz. Az éttermek tiszták, rendezettek. S ha már a tisztaságnál tartunk: ismeretlenek a szemeteskukák. A hulladékot zsákokba, zacskókba rakják, ezeket aztán kidobálják az útkereszteződésekbe, a járda szélére. Estére — a macskák nagy örömére —, egészen tisztességes halmok gyűlnek össze. Reggelre azonban ennek nyoma sincs, az utcák kristálytisztára varázsolva várják, hogy minden kezdődjön elölről. A rengeteg roncsautó viszont szemet szúr. Ezeknek, úgy látszik, itt nincs jobb helyük, mint a házak legfelső szintje, a tető. A lapostetős házak egy kisebb fajta ószeres műhelyéhez hasonlíthatók. Rozzant kipufogódobok, kerekek, vashordók, néha egy egész pótkocsi megszámlálhatatlan roncs társaságában, némelyik a fel- ismerhetetlenségig elrozsdásodva. Lassan véget érnék az ipartelepek: dohányültetvé- nyek, olajfák szegélyezik az utat. A thesszáliai síkságon a főváros felé már több megállásra késztető látványosság akad.- Köztük a több mint 2900 méter magas Olimposz hegység, a titokzatosság és rejtelmesség ma is érezhető levegőjével, valahol az északi ormán Zeusz palotájával... A hegy csúcsán meg-megcsillanó hófoltokról az istenek kifürkészhetetlen titkai jutnak az eszembe. A táj nem sok változatosságot ígér, kiszáradt, kiégett növényzet, amely csak a Tempé völgyében válik zöld ligetté. A Píneiosz folyó völgye már az ókorban híres volt vizéről, a völgy Apolló kultuszhelye volt. Apollóról nevezték el azt a forrást is, amelynek vize köré ma antik hősöket ábrázoló szobrokat, sült kukoricát, gyümölcsöt és számos giccses csecsebecsét árulni telepednek az élelmes kereskedők, kihasználva a turisták csillapíthatatlan vásárlókedvét. A folyó keskeny hídján egyszerre csak tízegynéhá- nyan mehetnénk át a túlsó partra a forrás jéghideg vizétől felfrissülni, de ezt úgy látszik, senki sem tartja be, legalább harmincán kerülgetik egymást a hídon. Itt is, mint Görögországban bárhol, palackozott vizet is árulnak. A következő állomás nem az Athén felé vezető autópálya közelében van, de a látvány feledteti a pár kilométeres kitérőt. Célja nem más, mint a világ egyik legszebb látványossága: a Meteora kolostorok. A vidék olyan látnivalót kínál, melyhez foghatót nehéz lenne találni. A név égben lebegő kolostorokat jelent, s ez nagyon találó elnevezés. Az öthatszáz méter magas, önmagukban álló, meredeken felfelé törő sziklák, tetejükön egy-egy kolostorral, lenyű- gözőek. Az épületekbe néhány évvel ezelőtt még tilos volt nőknek belépni, a férfiak is csak kötéllétrán juthattak föl vagy egy csörlő segítségével. Az idegenforgalom változtatott a szokásokon. Ma már nők is látogathatják, igaz, fedetlen vállal és nadrágban tilos belépniük, de nem kell már csör- lőn c&üngeni a látogatónak a több száz méteres szakadék felett. (Egyik-másik épület megközelíthető hagyományosan’is.) A sziklák jó 50 millió évvel ezelőtt keletkeztek a hatalmas földmozgások nyomán, amikor a tenger elvonult Thesszália mai területéről, maga után hagyva ezeket a 4—500 méter magas hordalékokat, melyekből nem maradt más, mint a furcsa alakú oszlopok, szirtek sejtelmes kőrengetege. Az első kolostorok a XIV. század elején épültek, a magasság, a nagy távlatok és az isten művének tartott sziklák vonzották a szerzeteseket. Az építkezések célja az volt, hogy „közelebb kerüljenek az istenhez”, hogy elmélkedjenek, vitatkozzanak teológiai kérdésekről. Ma már csak négy kolostorban élnek szerzetesek, a többit a turisták látogatják. Mintha megállt volna az élet. Nincs más csak tökéletes csend, nyugalom, az elmélkedéshez ideális környezet, hangulatos templom, csöppnyi kert a ház mellett. A sziklákat aszfaltút köti össze, melynek szűk kanyarjaiban alig férnek el egymás mellett az autók. Ha innen Új lehetőség Boglár le llén a továbbtanulóknak Gépésztechnikusokat képeznek Három év alatt szakmunkásokat, négy év alatt érettségizett szakmunkásokat, öt év alatt technikusokat képezünk. A technikus a negyedik évben érettségi bizonyítványt kap. A különböző képességű gyerekek az egyéni teljesítménynek megfelelő osztályt választhatják. A szakmunkástanuló három év után kiegészítő tanulmányokat folytathat a szakmunkások szakközépiskolájában, levelező formában. Nincs véglegesen lezárva az életút. A technikusoknak az első két évben a gimnáziumi követelményekhez közelítő ismereteket nyújtunk, -így a gimnáziumból jöhet hozzánk vagy oda átiratkozhat tőlünk a tanuló. Nő a diákok esélye az érettségi megszerzésére, a főiskolai továbbtanulásra, a megfelelő munkahelyek kiválasztására. — A közismereti és természettudományi felkészítés után a technikum harmadik évében a szakmai képzés erősödik — folytatta Körte János. — Alapos számítás- technikai oktatás, második idegen nyelv tanítása fakultációs formában, illetve mezőgazdasági vontató- és személygépkocsi-vezetői jogosítvány megszerzése, videotechnika gazdagítja a programunkat. A gyakorlati képzést saját tanműhelyünkben és a környező üzemünkben folytatjuk: a somogybabodi és kaposmérői termelőszövetkezetben, a nagykanizsai és a siófoki állami gazdaságban, illetve a bogiári mezőgazdasági kombinátban. — E szervezetek termelési kultúrája szó szerint tanítható, a kertészek képzésében is nélkülözhetetlen — erősítette meg az eddigieket Mészáros Győzőné tanár. — Ahogy a gépészek a feldolgozóberendezéseket is számításba veszik, tanítják, úgy a kertészeti ágazatok mindegyikét, a zöldség- a gyümölcs- és a szőlőtermesztést, a borászatot és a dísznövénytermesztést egységesen oktatjuk 1989-től a technikusoknak. A biotechnika alapjaival és a környezetkímélő technológiákkal is meg kell ismerkedniük a diákjainknak. Az elméleti tudás ' jelentőségét a tanulók a termelésben mérhetik igazán. Ismerniük kell a feldolgozási folyamatokat a végtermék előállításáig. — Minden munkahelyen alapvető érdek a termelőerők átalakítása, ide értem az emberi tudást is — mondta Petrovics Jenő igazgató. — Az iskola alkalmazható ismereteket ad, s a különböző szintű teljesítményekkel önmaguk jövőbeni helyét határozzák meg diákjaink. Mi választási lehetőségeket és ezzel együtt felelősséget kínálunk a különböző képzési módokkal. A termelés versenyt támaszt, erre nevel az iskola is. Vásárhelyi Tibor Jégtelenítő a kikötőben A MAHART ÚJ BERENDEZÉSÉRŐL i 1988 őszén nappali tagozatos mezőgazdasági gépésztechnikus-képzés indul Bog- lárlellén a kertészeti szak- középiskolában, 1989-től pedig a kertészeti technikusoké. A somogyi és dél-dunántúli fiatalok pályaválasztási lehetőségeinek bővüléséről szóltak az iskola vezetői. A technikumi képzés nem új, a hatvanas évek közepéig működött; magam is ilyen középiskolába jártam — kezdte beszélgetésünket Körte János, a gépészeti, tagozat vezetője, igazgatóhelyettes. — Égetően hiányoznak a mezőgazdaságban a középvezetők. Somogy megye gazdálkodói a VII. ötéves terv hátralevő éveiben száznyolcvan technikust foglalkoztatnának. A milliós értékű termelőberendezések, erő- ás munkagépek, öntöző- és álattenyésztési berendezések, feldolgozóeszközök tervszerű hibamegelőző karbantartása, gyors hibafelismerése és javítása, szakszerű üzemeltetése egyre nagyobb tudást igényel. A technikus a mérnök tudását köti össze a közvetlen termelőtevékenységgel oly módon, hogy magát a technikát működteti vagy az emberek munkáját irányítja mint csoport- vezető. önállóan dönteni tudó, felelősséget vállaló szakemberek nélkül mindez lehetetlen. — A mérnököket természetesen nem pótolhatjuk a technikusokkal — vette át a szót Herold István általános igazgatóhelyettes. — Az elmúlt években meggyőződhettünk a felnőtteknek szervezett technikusminősítéskor, hogy valóságos társadalmi szükséglet és egyéni érdek vezette hozzánk őket. A szakmai és a közismereti tárgyakhoz megfelelő tanárokkal rendelkezünk, hét gépészmérnök tanít. A profil nem változott, de tudatosan átszerkesztettük az oktatást. pillantunk föl a meredek sziklafalra, úgy látszik, mintha a házaik a kövekből nőttek volna ki. Odaképzelem a Vaarlam kolostor szakadékra néző ablakába a fekete ruhás, szakállas szerzetest, amint összekulcsolt kézzel, messze járó gondolatokkal maga elé mered ... A kolostorhoz egyébként kétszáz lépcső visz föl, melyeket a bejárattól lefelé számoztak meg, így legalább a csökkenő számsor nyújt némi vigaszt a felfelé banduko- lóknak. A hőségben nem a legjobb viselet a hosszúnadrág, a vállat takaró pulóver, de a ruházatra vonatkozó előírások betartását nemcsak itt, hanem máshol is szigorúan megkövetelik. A hatalmas sziklatömbök aljában Kasztraki falucska olyan szemérmesen húzódik meg, mintha attól félne, hogy a kérlelhetetlen sziklaóriások egy óvatlan pillanatban eltapossák hangulatos utcácskáival, éttermeivel együtt. Talán még mindig a feledhetetlen kolostorokról ábrándoznék, ha nem érkeznék meg a thermopüléi szorosz- hoz. A tenger az ókorban több kilométerrel nagyobb részt foglalt le magának a mostani szárazföldből. Az emlékmű pár méterre van a többsávos autópálya mellett, így a hely egyáltalán nem emlékeztet az egykori csatára. Ez azonban nem akadályoz meg abban, hogy megcsodáljam Leon'dász szobrát, aki — árulás miatt — egy kisebb spártai csapattal a végső küzdelmet válasz, tóttá a hátába kerülő perzsákkal szemben. Az irdatlan meleg ellenére is virágok sorakoznak a talapzaton. Fölöttük a spártai király őrködik, izmos karjával magasba tartva lándzsáját, átnézve évszázadokon, koron és időn, hirdetve az emberi helytállás nagyszerűségét. (Folytatjuk.) Balogh P. Ferenc Jégtelenítő berendezést helyeznek üzembe az idén télen a Mahart Balatoni Leányvállalatálnál. Az új szerkezetet a siófoki öbölben állítják munkába, a tó vizének a felszínét is megkeményítő fagyok beállta előtt. Hajcsár József üzemviteli osztályvezetőt a .jégtörés új lehetőségéről kérdez • tűk. — Miért van szükség erre a berendezésre? — Az elmúlt években a telelő hajókat úgy védtük s jég szorításától, hogy személyszállító hajókkal törtük a jeget. Sajnos, az erre használt hajók rendszeresen károsodtak; szükség volt más megoldásra. — Mi ez a megoldás? — Az Alkotó Ifjúság Egyesüléstől vásároltuk meg a A közelmúltban lehetőség nyílt arra, hogy a kis településeken a kisiparosok kiskereskedői tevékenységet is folytathassanak. A Kiosz- ban elmondták, hogy ezzel eddig mintegy 300 kisiparos élt országszerte, s várhatóan 1 számuk rövidesen jelentősen emelkedik. Elsősorban cipészek kínálnak kellékeket, autójavítók gépkocsialkatrészeket, autóápolási cikkeket, de egyre szaporodik a ruházaticikk-kereskedők -készítők száma is. Erre korábban is volt igénye a lakosságnak, ám a jogszabályok eddig nem tették lehetővé a kereskedői és a termelői munka összekapcsolását. A jogszabály adta lehetőséggel élve az 1500 lakosnál kisebb településeken van mód arra, hogy az értékesítést és a termelést egy személy végezhesse. Engedélyezésénél a tanácsi szak- igazgatási szerv csak azt vizsgálja, hogy a kérelmező a termeléshez, illetve a magánkereskedéshez szükséges általános feltételeknek megfelel-e, azt azonban nem, hogy a terület ellátottsága indokolttá teszi-e a kiske- reskedői-iparosi engedély kiadását. A helyi tanácsok jégtelenítő licencét. A berendezést a Mátrában levő egyik víztározónál már használják. Megnéztük mi is. A módszer lényege az, hogy nagy teljesítményű szivaty- tyú cirkuláltatja álalndóan a vizet, s így az nem tud megfagyni. Egyelőre csak kísérleti jelleggel, a partnak mintegy 100 méteres szakaszán üzemeltetjük majd ott, ahol a hajók vannak kikötve. Bízunk abban, hogy ez a jégtelenítési módszer beválik, és később az egész kikötőben alkalmazhatjuk. — Mennyibe került az új berendezés? — A licencvásárlással együtt 500 ezer forintba. Már folyik a gyártásához szükséges anyagok beszerzése. A tél beálltáig el kell készülni a kivitelezésével. arra számítanak, hogy a kisiparos kiskereskedők között így rövidesen a lakosság számára kedvező verseny alakul ki. A nagyobb települések esetében a tanácsok feladata, hogy az ellátatlan területeket — szakma szerinti bontásban — megjelöljék és így megkönnyítsék a kérelmezők tájékozódását. A megfelelően el nem látott területen a kisipari és a magánkereskedői tevékenység párosításának nincs szakmai megkötése, vagyis bármely kisipari és magán- kereskedői munkát össze lehet kapcsolni. A kérelmezőnek azonban mindkettőhöz külön-külön rendelkeznie kell a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, vagyis a megfelelő képesítéssel, üzlethelyiséggel, műhelv- lyel, illetve a közegészség- ügyi feltételeknek is meg kell felelnie. A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy ne csak a már működő kisiparosok kérhessenek magánkereskedői igazolványt, illetve a már működő magánkereskedők iparjogosítványt: egyidejűleg is kérhető a kétfajta engedély. APRÓFALVAK JOBB ELLÁTÁSÁÉRT Kisiparos kiskereskedők
