Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-12 / 267. szám
1987. november 12., csütörtök . Somogyi Néplap 5 SOMOGYI LEVÉLTÁRI NAP Az intézmény kincsei Diákgála az Operettszínházban SOMOGYIAK SIKERE hagyományait milyen gonddal és szeretettel ápolják és művészi színvonalon művelik a fiatalok. Külön említést érdemel Bóka Bulcsu Bence pécsi középiskolás, aki nagyon szép hangjával ihletett tolmácso- lója volt több csángó népdalnak, valamint a Szeged Táncegyüttes, amely mezőségi táncokat adott elő. Nagy sikert arattak a somogyiak is. Göncz Csilla a nagyatádi gimnáziumból és Szigethy Brigitta a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumból Buda Ferenc Roham, című versét adta elő. Az est folyamán számtalan vidám percnek lehettünk részesei, éppen ezért örültünk, . hogy a legderűsebb pillanatokat a somogyiak okozták. A Táncsics Mihály Gimnázium négy fiatalja az első rész fináléjában lépett színpadra, s a keszthelyi helikonon is elsöprő sikert aratott Debilizmo című produkcióval most is több ízben nyílt színi tapsot arattak. A dr. Klujber László és Bojtos Ákos rendezte darab igazi diákos hangulattal árasztotta el a nézőteret. A négy szereplő: Domokos István, Klujber Zoltán, Nagy Barnabás és Takátsy Péter tehetségről árulkodó előadásmóddal tovább tudta növelni a műsor értékét. Jó rendezői ötletnek bizonyult, hogy az est egyik legjobb színészi képességekkel megáldott szereplőjét, Takátsy Pétert a fináléban a zsinór- padláson át „lógatták be” — nagyon otthonosan mozgott a kötélen is. Budapesten természetesen csak a legjobbak szerepeltek. Ez azonban erőt és hitet adhat azoknak á csoportoknak is, amelyek az idén nem jutottak el erre a legrangosabb fórumra. V. I. Kameraközeiben Tegnap tizenegyedik alkalommal rendezték meg a somogyi levéltári napot. Délelőtt a megyeszékhelyen, az Oktatási Igazgatóság nagytermében dr. Kanyar József, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója köszöntötte a szép számú érdeklődőt, majd Eredics Károly, az Oktatási Igazgatóság vezetője megnyitotta a rendezvénysorozatot. Ezután Juhász Gyula akadémikus, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója Magyarország és a Párizs környéki békekötések címmel hazánk történelmének sokat vitatott időszakáról tartott előadást. Az első világháborút követő békekötés utáni két év fél évtized történelme azért is tarthat különösen nagy érdeklődésre számot a szakemberek körében, mert ennek az időszaknak a dokumentumai hosz- szú ideig hozzáférhetetlenek voltak. Éppen az előadó tudományos munkáinak megjelenésével vált ezek közül nem egy ismertté. Juhász Gyula a magyar kutatók álláspontját fejtette ki, külön hangsúlyozva, hogy a nagyhatalmak döntését Trianonban nem a Magyar Tanács- köztársaság kirobbanásának ténye befolyásolta, hanem a nagyhatalmi érdekek. Igaz, ezek sokszor nem nélkülözSorkatonák dugták össze a fejüket sorban az asztaloknál. Az Auróra olvasómozgalom magasabbegység- szintű vetélkedőjének döntője zajlott tegnap a kaposvári helyőrségi klubban. A vetél-, kedősorozat tavaly november 7-én kezdődött. A benevezett alakulatok mindegyike esetében helyi versenyen döntötték el, hogy ki jusson a következő fordulóba. A területi elődöntőket Tapolcán és Kiskunfélegyházán tartották, s a legjobbak kerültek a döntőbe. A hét csapat mindegyike négy játékosból és egy tartalékból állt. Már kedden megérkeztek Kaposvárra, megismerkedtek a várossal, filmet néztek, s beszélgettek a katonaéletről. Az utóbbiba bekapcsolódott Koltai Róbert is. A fiatalok sok mindenről faggatták — úgy is, mint „illetékes elvtársat” és úgy is, mint színészt. A társalgás jóval tovább tartott, mint tervezték, annyira belefeledkeztek. — A vetélkedő célja az olvasásra ösztönzésen túl az volt, hogy a választott könyvek révén megismertessük az egyes korszakok társadalmi, politikai viszonyait, emberi és erkölcsi problémáit — mondta el Várhegyi Erzsébet vezető könyvtáros, aki 16 honvédségi könyvtár szakmai irányítását látja el ték a szubjektív benyomásokat. Az előadás iránti érdeklődést számos kérdés bizonyította. Juhász Gyula ezekre is alapos és kimerítő válaszokat adott. A hozzászólások után Rácz Jenő, a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa ismertette a Somogy megye múltjából című levéltári évkönyvet, amely a napokban jelent meg, a sorozat tizennyolcadik köteteként. Hagyomány már, hogy a levéltári nap alkalmából jutalmat kapnak azok a tanárok, nevelők, közművelődési szakemberek, akik különösen sokat tesznek az ifjúság történelmi tudatának formálásáért. A tegnap kiosztott jutalmakat is több szervezet és intéziryény ajánlotta föl. A tizenegyedik levéltári nap rendezvényei délután a levéltár épületében folytatódtak. Itt nyílt meg az a kiállítás, amely az intézmény legféltettebb és legérdekesebb kincseit mutatja be. A kiállítást Nagy Gábor, a Somogy Megyei Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője nyitotta meg. Erre az alkalomra szép kiállítású kalauzt is kibocsátottak a rendezők. Ennek és a döntő fő szervezője, házigazdája volt. Könyvtárosok minden alakulatnál segítették a csapatok felkészülését. Ez meg is érződött a döntőn. Fordulóról fordulóra szoros volt a verseny; egyik csapat sem tett szert döntő fölényre vagy behozhatatlan hátrányra. Írásvetítő, videó is színesítette a szellemi erőpróbát : feliratot, filmrészletet kellett azonosítani. A vetélkedőknek könyv- és filmajánlásból is számot kellett adni tudásukról, majd pedig 10 adat „keresett” egy szerzőt: minél kevesebb adatból találta ki valaki az író nevét, annál több pontot szerzett csapatának. Talán a legérdekesebb próbatétel az volt, amikor a versenyzőknek részletet kellett előadniuk egy-egy regényből. Ekkor színészfképességeiket és rög- tönzési készségüket is megcsillogtathatták. Volt drámaparódia, megelevenedtek történelmi epizódok, szóba kerültek a katonaélet kérdései. Hasonlóképp látványos volt az is, amikor jelmezbe öltözött, megelevenedett regényhősöket kellett felismerni. Nyolc forduló után Kosaras László alezredes, a zsűri elnöke ismertette az eredményt: első lett a szentesi, második a pécsi, harmadik a nagykanizsai csapat. K, Gy. előszavában olvashatjuk dr. Kanyar József sorait: „A levéltárak őrzik a szülőföld történetének a legfőbb forrásait. Ezeknek a forrásoknak a kiállításával a történeti közművelődésnek az a célja, hogy nemzeti önismeretében növelje ifjúságunk identitástudatát, kötve azt erős szállal a szülőföld- és a hazaszeretet áramkörébe.” Hogy ez nem csapán jámbor óhaj, arról a kiállítás után a helyszínen is meggyőződhettünk. Dr. Miklós Endre megyei szakfelügyelő, a Táncsics Mihály Gimnázium IV. B osztályával bemutató órát tartott a történelemtanárok számára. A tananyag pedig éppen a megnyílt kiállítás anyagának földolgozása volt. A tanulók hozzászólásai, észrevételei — nem egyszer kételyei — meggyőzhették a jelen levőket, hogy a levéltár dokumentumai nemcsak bekapcsolhatók a történelemoktatásba, hanem értően kezelve szerves részévé is lehet tenni. Méltó befejezés volt ez a foglalkozás a megyei levéltári nap rendezvénysorozatának, hiszen bebizonyosodott: történelmünk, múltunk iránt az ifjúságban is nagy az érdeklődés. V. I. A Képcsarnok Vállalat kaposvári Bernáth-terme már több ízben lehetőséget adott kortárs képző- és iparművészek bemutatkozására. Az iparművészeti alkotásokat — kisbútorokat, lakásbelsők kellékeit, díszeit — árusi.ó üzlet, most textilgrafikai alkotásokat és funkcionális bőrdíszeket kínál a közönségnek. A tegnap megnyílt kiállításon két budapesti iparművész, Molnár Imre bőrtervező és Balogh Sándor textiltervező munkáit láttuk. Balogh Sándor különleges eljárással, a kézművesség, a fotografika, a festés és a szitanyomat kombinálásával alkotja meg képeit. Kézi szövésű, erős textilalapra szitanyomattal „viszi föl” a témát és az így nyert barnás felületet — az általa kikísérletezett — fehér műanyagfestékkel bontja meg. MűÉvek óta egy alkalommal a fővárosban találkoznak az ország középiskoláinak legjobb amatőr együttesei és szólistái, hogy számot adjanak tudásukról, fejlődésükről. Az országos diákgála rendezvénye nem előzmény nélküli, hiszen a különböző művészeti seregszemléken sikeres műsorszámok közül válogatják ki a legjobbakat. Hogy hol tart az amatőr művészeti mozgalom s milyen nevelőmunka folyik az ország középiskoláiban arra hétfőn este a fővárosi Operettszínházban kaptunk választ. A háromórás műsorban nagyon sok magas színvonalú produkciót láttunk. A rendezvény egyik mecénás szervezete nevében Krá- likné Cser Erzsébet köszön- töitte a résztvevőket, majd átadta a színpadot a fiataloknak. A Kerényi Miklós Gábor által szerkesztett és rendezett műsorban több tematikus blokkot láttunk. Jóleső érzéssel vettük tudomásul, hogy nagyon sok tehetséges előadót tudnak felvonultatni középiskoláink. A zenei blokkból kiemelkedett például a debreceni ütőhangszeres együttes. Ezek a fiatalok produkciójukkal európai színvonalat képviselnek. Ugyancsak örömmel nyugtáztuk, hogy a magyar nép veit a szakmai igényesség jellemzi; főleg dekorativi- tásukkal hatnak a szemlélőre. Témáját a természetből meríti. Fák, levelek, virágok érdekesen megkomponált kolázzsal kerülnek a vászonra. Az Iparművészeti Főiskolán 1966-ban, Gerzson Pál műhelyében végzett művész húsz éve szerepel már a Képcsarnok Vállalat kiállitóter- meiben. Molnár Imre 1971-től dolgozik az Iparművészeti Vállalatnál és 1979 óta tagja a Képzőművészeti Alapnak, önálló kiállításokon 1974 óta szerepel. Finoman megmunkált bőrdíszeire az egyszerűség jellemző. Könyvborítóit, bőrdobozait, mappáit domborítással díszíti. A két iparművész alkotásait november 18-ig láthatja a közönség. Szerkesztő, riporter, beszélgetőtárs — ilyen jelzők mellett gyakran szerepel É. Szabó Márta neve. A Gyermek- és Diák-főszer- kesztőség szerkesztőjeként a több mint másfél évtizedes tévés munkája során nagyon sok műsort készített, szinte lehetetlen valamennyit felsorolni. — Először az „előélete” iránt érdeklődnék — kezdem a beszélgetést a csinos (karcsú, szőke), fiatal (három fiú édesanyja), rokonszenves riportalanyommal. — A bölcsészkar elvégzése után Veszprém megyében dolgoztam. 1968—1970-ben Balatonalmádiban voltam gyermekkönyvtáros; ebben a minőségemben „fedezett fel” Vargha Balázs. Az Egyetemi Színpadon is készítettem műsorokat, onnan hívott a Televízióhoz Pápai Lajos. Ö volt az első főnököm, s egy nagyon jó tanáccsal bocsátott szárnyra. — Készítene egy hevenyészett leltárt eddigi munkáiról? — A teljesség igénye nélkül. Csináltam több mint 50 Cimborát, ez 50x60 percet jelent. Mostanában az Esti mese előtt megismétlik őket, nagyon sokan nézik úgy, mintha új műsor volna. A rengeteg levél ezt igazolja. — Majdnem minden műsorom a Cimborából nőtt ki — folytatja. — A magva az irodalom és a társművészetek. Szabados Árpáddal játékokat, sorozatokat készítettünk. Sebő Ferenc és a megzenésített versek: ez lett a Sólyomének. Aztán volt az Aprók tánca 24 részben, meg a Muzsikáló szerszámok. — Jelenleg a Cim-oim jelentkezik rendszeresen, és ismétlésként a Vár állott... sorozat. — Igen. A Vár állott ba a legkorszerűbb történelemismeretet és -ismerőket vontuk be, főleg korabeli dokumentumokra támaszkodva. Az egyik legkedvesebb munkám a Kortársaink sorozat volt. Tizenkét évig harcoltam érte, és jó pár év eltelt, amíg adásba került. Megszólaltak benne olyan személyiségek, akik ismerték József Attilát: Dé- ry Tibor, Vas István, Örkény István, Marosán György és mások. — Melyek a legközelebbi tervei ? — A Cim-cim előtt vers- pályázatot hirdettünk gyermekeknek. Háromezren jelentkeztek, köztük nagyon sok tehetséges gyerek. Közülük választottuk ki azt a néhány százat, akiknek a verseit beleszerkesztettük a műsorokba. Ezekkel a jelentkező gyerekekkel kapcsolatot teremtettünk. Verseik döbbenetes képet adnak sorsokról. Dédelgetett tervem, hogy külön műsorban összeszerkesztem ezeket a verseket. Másik tervem — már a megvalósulás stádiumában —, hogy összeszedek olyan tehetséges embereket, mint Tokody .Ilona, Benkó Sándor, Markó Iván, Bródy János. Kapnak mondjuk hatszor 25 percet arra, hogy megszerettessék a gyerekekkel azt, amit csinálnak, ami a mesterségük-művészetük. Markó Ivánnal kezdjük a sorozatot, és aminek nagyon örülök: a rendezésre sikerült megnyernünk Szabó Istvánt. Zárójelben jegyzem meg: jó lenne őt rávenni, hogy mondja el, mi is a filmrendezés. Jövőre tervezek a Cimborában . egy beszélgetést Arany Jánosról. Hétrészes lesz, sok megzenésített verssel. A századforduló szórakoztató prózairodalma címmel Ne- meskürty Istvánnal készítünk sorozatot. Olyan szerzőkről lesz szó, mint Bródy Sándor, Herczeg Ferenc. E. M. Irodalmi vetélkedő — katonáknak Textilgrafikák, bőrdíszek
