Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-12 / 267. szám

2 Felmentették Borisz Jelcint Zajkov Moszkva első titkára Mihail Gorbacsov részvé­teiével szerdán ülést tartott az SZKP Moszkvai Városi Bizottsága. Az ülésen fel­mentették tisztségéből Bo­risz Jelcint, a Városi Párt- bizottság eddigi első titká­rát — az SZKP KB PB pót­tagját — és helyette Lev Zajkovot, az SZKP KB PB tagját, a KB titkárát válasz­tották meg. A hírt a szovjet televízió esti híradója je­lentette be. Folyamatosság Nigerben Ali Saibou ezredes, a Ni­geri Köztársaság ügyvezető államfője tegnap azt ígérte, hogy folytatni fogja az or­szág néhai elnöke által meg­kezdett harcot az ország gazdasági felemelkedéséért. Seyni Kountché kedden, 56 éves korában hunyt el agy­daganat következtében egy párizsi kórházban. A Leg­felső Katonai Tanács élére történt kinevezése után Ali Saibou külföldi diplomaták előtt elmondta, hogy az el­nök holttestét csütörtökön hazaszállítják Niameybe, s a pénteki temetésig az elnöki palotában ravatalozzák fel. Nigerben egyhónapos gyászt rendeltek el. B.ingladesben véres összecsapásokká alakultak a rohamren- dőrség és az Ersad államfő azonnali lemondását követelő tüntetők felvonulásai. A képen: a rendőrök elvezetnek egy tüntetőt Kényelmetlen látogató Amerikai kormánykörök szemében enyhén szólva, nem igazán szívesen látott vendég Washingtonban a ni- caraguai elnök. Daniel Orte­ga ugyan nem hivatalos meghívásnak tesz eleget, ha­nem az Amerikai Államok Szervezetének évi közgyűlé­sére érkezett Washingtonba. Elkerülhetetlen, hogy látoga­tása kapcsán ne kerüljön reflektorfénybe a két or­szág ellentétektől terhelt kapcsolatrendszere, illetve a közép-amerikai válság ren­dezésének egész kérdésköre. A Fehér Ház mindeneset­re sietett közzétenni, hogy semmilyen kapcsolatfelvé­telt, párbeszédet nem ter­veznek Ortegával. A nicara- guai államfő viszont nyil­vánvalóan alkalmasnak ta­lálta az AÁSZ fórumát ah­hoz, hogy ismét leszögezze országa álláspontját a karibi krízissel, az augusztusban aláírt békemegállapodással, valamint az annak végrehaj­tása során felmerült problé­mákkal kapcsolatban. Annál is inkább, mert épp a na­pokban járt le a Guatema­lában kötött szerződés első fontos határideje: november elejére kellett megtenni az előírt lépéseket a nemzeti megbékélés, az ellenzéki csoportokkal kialakítandó párbeszéd, a külföldi bea­vatkozás megszüntetése ér­dekében. Sajnos korántsem állítha­tó, hogy valamennyi érde­kelt eleget tett volna vál­lalt kötelezettségeinek. A ma­naguai kormány az utóbbi napokban többször leszögez­te: a maga részéről számos kezdeményezést tett, részle­ges tűzszünetet hirdetett, közvetett tárgyalásokat aján­lott a kontráknak, enyhített a cenzúrán, és megfelelő fel­tételek mellett nem zárkó­zik el a rendkívüli állapot teljes feloldásától sem. Ma- naguában úgy vélik, nagyjá­ból ez az a határ, ameddig helye lehet az egyoldalú, jó­részt viszonzatlan lépések­nek, s most arra lenne szük­ség, hogy a többi érintett fél (vagyis a kontráknak hátteret biztosító Honduras, és a gerillaharcoktól dúlt Salvador is) kövesse a pél­dát. Washingtonban azonban másképp látják a helyzetet, s a Reagan-adminisztráció változatlanul feltételek so­rát állítja a sandinista veze­tés elé. Nem lehet túlzott következtetéseket levonni még abból sem, hogy a Fe­hér Ház átmenetileg a kont­ráknak szánt újabb segély­milliók megszavaztatásának elhalasztása mellett döntött; inkább taktikázásról, sem­mint valódi véleménymó­dosulásról van szó. Érthető tehát, hogy Ortega csak­ugyan kényelmetlen látoga­tó, kijelentései pedig kelle­metlenek a hivatalos Wa­shington számára. Az, hogy a helyszín most ráadásul épp az amerikai főváros, valószínűleg csak fokozza ezt az érzést. Sz. G. Somogyi Néplap 1987.. november 12., csütörtöl —■■■ 1 ■■ ' " ' " ....*........ A tomcsend- javaslat az ENSZ-ben Az atomcsend-egyezmény megújítását javasolta teg­nap az ENSZ egyes számú, politikai és nemzetközi biz­tonsági kérdésekkel foglal­kozó bizottságában hat — atomfegyverrel nem rendel­kező — állam. Indonézia, Mexikó, Sri Lanka, Venezuela és Jugo­szlávia új megközelítést in­dítványozott az atomfegy­ver-kísérletek betiltásával foglalkozó tárgyalásokon. Kezdeményezésük azt céloz­za, hogy nemzetközi konfe­rencia újítsa meg az 1963- ban aláírt részleges atom- csend-egyezményt, kidol­gozva egy új megállapodást a nukleáris fegyverkísérle­tek átfogó betiltásáról. 1963. augusztus ötödikén a Szovjetunió, az Egyesült Ál­A Coffea Arabica földje lámák és Nagy-Britanmia képviselői Moszkvában alá­írták az atomcsend-egyez- ményt, amely betiltja a lég­köri, világűrbeli és a víz alatti nukleáris robbantáso­kat. A dokumentumot már jóval több mint száz állam ratifikálta, az atomhatalmak közül azonban Franciaország és Kína nem csatlakozott hozzá. L. Brezsnyev és R. Nixon 1974-ben egyezményt írt alá a részleges atom­csend-egyezmény tovább­fejlesztéséről. Egy évvel ké­sőbb Gromiko akkori szov­jet külügyminiszter javasol­ta az ENSZ főtitkárának, hogy kössenek nemzetközi szerződést az atomfegyver­kísérletek általános és tel­jes betiltásáról. Az egyez­mény továbbfejlesztésére került sor 1976-ban, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyezményt írt alá, amely megtiltja a 150 kilo- tonna hatóerőnél nagyobb föld alatti kísérleti atom- robbantásokat, előírja a rob­bantások előzetes bejelenté­sét, és lehetővé teszi a-hely­színi ellenőrzést is. Mint legutóbb 1985. augusztusától 1987. februárjáig szünetel­tette kísérleti robbantásait. Az atomcsend-egyezmény értelmében a nukleáris ha­talmak akkor kötelesek nem­zetközi konferenciát össze­hívni, ha azt az aláíró álla­mok legalább egyharmada kéri. Amikor az első portugál telepesek az 1500-as évek elején a brazafa földjére, a mai Brazília területére lép­tek, aligha gondolták, hogy. a világ ötödik legnagyobb országának és hatodik leg­népesebb államának alapjait rakták le. Ehelyett — a spa­nyol konkvisztádorok nyom­dokain — aranyat és drága­követ kerestek bőszen, első próbálkozásaikat azonban nem kísérte szerencse. Oly­annyira, hogy legtöbbjük csalódottan odébbállt, hát­rahagyva a földet a ban- deirantéknak (zászlóvivő), a kalandoroknak. A név on­nan ered, hogy az egyik ka­landor bandeirát, zászlót tűzött ki a telepen, köré akarván gyűjteni az em­bereket a kontinens belsejé­nek meghódítására. A banderianték mezítláb, egy szál kovapuskával és bozótkéssel felszerelkezve vágtak az őserdő vadonjá­nak. Útjukon helyenként ku­koricát vetettek, hogy legyen mit enniük visszafelé jövet. Az egyik bandeiramte a sok­évi menetelés után hazatér­ve holtan roskadt össze a piactéren. Kezében apró, sö­tétzöld követ szorongatott: smaragdot! Újult erővel lán­golt fel az aranyláz, s a te­lepesek hamar felfedezték Ouro Preto aranyát. Az ezt követő évszáza­dokban mégsem az arany, hanem előbb a cukornád, később a kávé adta Brazília vonzerejét. A kávécserjét 1740 körül csempészték Bra­zília földjére Francia-Gua- yanából, s az ország egy év­A L ülöp-szigeteken számos feltételezett gerillát tartóztattak le a hatóságok. A képen: munka közben a civilruhás rendőr­ség Jósé Sarney államfő század alatt a világ első ká­vétermelőjévé lépett elő. A bandeiranték utódai a Cof­fea arabicát, s rövid idő alatt mindenható kávébá­rók lettek. Az átlagolvasónak ma is a kávé jut eszébe először Dél-Amerika e legnagyobb kiterjedésű országáról, pe­dig hát Brazília nemzetközi mércével is ipari hatalom­má vált. Formailag ugyan a fejlődő országok magasabb fejlettségű csoportjához tar­tozik, valójában azonban nemcsak Latin-Amerika leg­fejlettebb országa, hanem termelési értékét illetően a világranglistán is az előkelő 8. helyet foglalja el. Néme­lyik dinamikusan fejlődő ágazatban — híradástechni­ka, informatika — csúcs- technológia előállítására ké­pes, miközben a világ öt legelső fegyverexportőre kö­zött tartják számon. Brazíliában 1985 januárja ban 21 évi katonai uralom után végre megvalósulhatott a békés áttérés a polgári kormányzásra. A választá­sokat a széles néptömegeket maga mögött tudó Brazíliai Demokratikus Mozgalom Pártja (PMDB) nyerte, s kormányszövetségre lépett a katonai rezsim hivatalos pártjából kivált polgári Li­berális Front Pártjával (PFL). A főváros, Brasilia egy rész­lete Jósé Sarney elnök kezdet­ben sorozatban hozta a la­kosságot kedvezően érintő gazdasági intézkedéseket és Cruzado—I. elnevezésű sta­bilizációs programjával si­került megfékeznie az inflá­ciót, lendületbe hoznia a belső termelést. Az ár- és bérstopra épülő Cruzado—I. azonban hosszú távon nem bizonyult sikeresnek, a vá­sárlási láz révén egyes ter­mékekből hiány keletkezett, így aztán Cruzado—II. ne­vű programjával újra fel­szabadította az árakat, ame­lyeket a bérek csak lassú korrekciója követ. Az inf­láció így újra meghaladja a havi 30 százalékot. Szaporo­dó gazdasági gondjai köze­pette a brazil kormány egy­re nehezebben képes megfe­lelni adósságfizetési kötele­zettségeinek. 110 milliárd dolláros külföldi adósságter- hével Brazília a világ legel- adósodottabb országa, s bel­ső nehézségeire hivatkozva idén -február óta nem fizeti az esedékes kamattörleszté­seket. Brazília államformáját te­kintve szövetségi köztársa­ság : 23 szövetségi államra a fővárost, Brasiliát magá­ban foglaló szövetségi kerü­letre, s három szövetségi te­rületre oszlik. Az államok élén választott kormányzó áll, a miniszteri tárcákat ál­lamtitkárok irányítják. A törvényhozói hatalmat a két­kamarás szövetségi parla­ment gyakorolja. A végre­hajtó hatalom a széles jog­körrel felruházott, hat évre választott elnök kezében van. -A kormányban a kato­nák hat helyet megtartottak maguknak, s ezenkívül az elnök és a három fegyver­nem főparancsnoka alkotja az ország irányításában nagy hatalommal bíró Nem­zetbiztonsági Tanácsot. Brazíliában mintegy száz­ezer magyar származású ember él, többségük Sao Pauloban és környékén. Seres Attila Robbanás Bejrútban Pokolgép robbant tegnap a kora délutáni órákban a bejrút' nemzetközi repülő­téren, a libanoni főváros Szí­riái ellenőrzés alatt’ álló nyu­gati, muzulmánok lakta ré­szében. Az első jelentések szerint a robbanásnak legalább egy halálos áldozata és sok se­besültje van. A sérültek számáról biztos értesülések egyelőre nincsenek; az AFP francia hírügynökség rend­őrségi és orvosi forrásokra hivatkozva ötven sebesültről tud. A hatóságok közlése sze­rint a pokolgép egy csomag­ban robbant fel, amelyet a repülőtér főbejáratánál he­lyeztek el ismeretlen szemé­lyek. Dekrétum az energiáról A villamosárammal és a földgázzal való szigorú gaz­dálkodási rendszerről, min­dennemű pazarlás megszün­tetéséről, az energiafelhasz­náláshoz kapcsolódó munka­helyeken a fegyelem fokozá­sáról hozott dekrétumot a Román Szocialista Köztár­saság elnöke. A rendelet tegnap jelent meg a román sajtóban. A nem termelő szférában 30 százalékkal csökkenteni kell a földgáz- és áramszükségletet — írja a dekrétum.

Next

/
Thumbnails
Contents