Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-12 / 267. szám
Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 267. szám Ara: 1,80 Ft 1987. november 12., csütörtök AZ ORSZÁGGYŰLÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE A Balatonnál fenn kell tartani a teljes építkezési tilalmat Népfrontülés az iskolatanácsokról Tekintély féltés nehezíti terjedését Az iskolatanácsok működésének tapasztalatairól, további feladatairól tárgyalt szerdai ülésén a Hazafias Népfront országos elnökségének pedagógiai bizottsága. A testület elé terjesztett írásos beszámoló szerint 1987. május 15-ig — nem egészen egy év alatt — 247 iskolatanács alakult az ország alap- és középfokú oktatási intézményeiben. Zelenka Já- nosné, a bizottság titkára elmondta, hogy a társadalom, a lakosság igényeit, javaslatait közvetítő, az iskolák nevelési-oktatási feladataihoz anyagi segítséget is nyújtó szervezet megalakítását a legtöbb helyen kétkedés, bizonytalanság fogadta. Az első tanév tapasztalatai szerint az iskolatanácsok létrejöttében még kevesen érzik a társadalmi összefogás lehetőségét. Sokak véleménye, hogy az iskolákat nem készítették fel kellőképpen az új szervezet fogadására. Megalakulásukat gátolta az is, hogy több helyen az iskolai önállóság, az egyszemélyi vezetés tekintélyét féltik a testülettől. A nehézségeket fokozta, hogy a különböző gazdasági szervezetek elsősorban a részvétel anyagi áldozatát vették figyelembe, s nem tulajdonítottak fontosságot az iskolatanácsok működésében rejlő széles körű lehetőségeknek. E tények is jelzik, hogy az új társadalmi testület hasznossága, az oktatási rendszerben elfoglalt helye még nem mindenki előtt világos. A vitában felszólalók szerint az iskolatanácsnak nem a nevelőmunka részleteivel kellene foglalkoznia, hanem olyan kérdésekkel, mint például íz iskola és a társadalom érdekeinek egyeztetése, az iskolai demokratizmus fejlesztése, illetve a szülők és az iskola együttműködése. Többen szóltak arról, hogy az iskolatanácsok és a szülői munkaközösségek viszonya nem kellően tisztázott, a szerepkörök összemosódnak. Különösen a kistelepüléseken, az aprófalvakban nehéz az eltérő funkciókat érvényesíteni, ezért szükség lenne arra, hogy a népfront adjon világosabb útmutatást és módszerbeli segítséget a szülői munkaközösségek számára. Valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy a már működő iskolatanácsok érdemleges tartalmi munkával bizonyítsák létüket és fontosságukat. Tevékenységük és jó tapasztalataik lehetnek a serkentői az újabb iskolatanácsok létrejöttének. toni üdülőhelyek naponta legfeljebb 400—500 ezer ember fogadására alkalmasak, ezzel szemben olykor a egymilliót is eléri a forgalom. Nem értett egyet az építési tilalom részleges feloldásával, mondván: nagy gondot okoz a folyékony és a szilárd kommunális hulladék elhelyezése, a parti területek tisztán tartása, a fürdő- zök a csúcsidőben naponta 5 tonna napolajjal szennyezik a tó vizét. Javasolta, hogy az általános építési korlátozásokat 2000-ig tartsák fenn. Rosta Sándor, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára szerint az utóbbi években hozott intézkedések hatására javult ugyan a tó vizének minősége, ám a parti infrastruktúra romló tendenciát mutat. Javulás e téren csak akkor következhet be, ha az idegenforgalmi bevételekből a mainál lényegesen több marad a helyi tanácsoknál. A jövő útja a minőségi fejlesztés — hangsúlyozta, annál is inkább, mert például a strandok higiénés kultúráját tekintve sok még a tennivaló. Övári Sándor (Zala megye), a bizottság titkára elismeréssel szólt a Balaton vízminőségét javító intézkedésekről — például a Zala folyó melletti településeken épített szennyvíztisztító berendezésekről —, s hangsúlyozta: a vízszennyezés elhárítása érdekében további beruházásokra lenne szükség, azonban ezek pénzhiány miatt halasztódnak. Javasolta, hogy engedélyezzék a szálláshelyek komfortosítását, de úgy, hogy az üdülők befogadóképessége ne növekedjék. Pásztohy András (Somogy megyei képviselő) vitatkozva az előtte szólóval hangoztatta: az üdülők korszerűsítésében érdekeltté kell tenni a lakosságot, s lehetőséget kell adni a szálláshelyek gyarapítására is ott, ahol megfelelő a közművesítés. Horváth Miklós (Fejér megye) szerint átfogó programot kell készíteni a balatoni üdülőhelyek fejlesztésére, s ebben meg kell határozni a prioritásokat. Fenyvesi Henrik (Somogy megyei képviselő) javasolta, hogy a foghíjtelkeken oldják fel az építési tilalmat, illetve a zártkertekben adjanak építési engedélyt présházak kialakítására a hosszú idő óta eredményesen gazdálkodó szőlő- és gyümölcs-termesztőknek. Az ülésen — amelyen Straub F. Brúnó akadémikus elnökölt — a bizottság támogatta az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak aat az indítványát, amely szerint változatlanul fenn kell tartani a rendezési tervekbe is beépített — a vízparti sávra, a lakásépítésre, az új telkek kialakítására, a zártkerti gazdasági épületek építésére — vonatkozó korlátozásokat. Elfogadhatatlannak tartotta viszont a testület a tárcának azt a javaslatát, hogy az építési tilalmat oldják fel azokon a területeken, amelyeken megoldható a vezetékes ivóvízellátás és a csatornázás. A Csongrád megyei Üllésen felavatták a Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat új gázgyűjtő állomását. A 830 millió forintos költséggel elkészült állomás 27 termelőkútból naponta 4,5 millió köbméter gázt továbbít az algyői gázüzembe Partvédőmű épül a Tiszán Tiszakécske szomszédságában, Tiszabögnél, a folyó meredeken alámosta a medret, és egyre nagyobb kárt tett a partszakaszban. A vízügyi szakemberek most őszszel — kihasználva a Tisza alacsony vízállását — a folyókanyar közepén a legjobban omladozó részen 150 méter hosszan rőzseszőnyeg- ből, műanyagfóliából és úgynevezett rőzsekolbászokból olyan partvédőművet építenek, amely megállítja a további mederomlásokat. Holnap teljes alkoholtilalom Péntekre Lengyelország egész területére teljes alkoholtilalmat rendeltek el. Oka nem mindennapi: a legkülönfélébb társadalmi akciók szervezéséről ismert Marek Kotanski alkoholellenes tiltakozó nappá nyilvá- nítoitta november 13-át és országos tüntetőakciókat szervezett. A lengyel minisztertanács az esetleges összeütközések elkerülésére rendelkezett így. Az Országgyűlés településfejlesztési és környezet- védelmi bizottsága a Parlamentben tartott tegnapi ülésén — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium javaslatával szemben — úgy foglalt állást: a Balaton partján továbbra is fenn kell tartani a teljes építkezési korlátozást. A testület a balatoni üdülőkörzet regionális rendezési terve végrehajtásának helyzetéről, az építési korlátozások eredményeiről- és ezek feloldásának lehetőségeiről, hallgatott meg tájékoztatót, s áttekintette a Balaton vízminőségének javítására hozott minisztertanácsi határozatok végrehajtását. A képviselőkhöz korábban eljuttatott építésügyi és városfejlesztési minisztériumi előterjesztés szerint a regionális rendezési tervet két szakaszban valósítanák meg. Az 1990-es évek elejéig tartó időszakban a fő cél a vízminőség romlásának megállítása, s az ezzel összefüggő infrastruktúra fejlesztése, illetve átfogó építési korlátozásokkal a zsúfoltság csökkentése. Ezt követően — a második szakaszban — nagyobb teret kap a minőségi fejlesztés, az üdülőterületi rekonstrukció. A másik témával foglalkozó tájékoztató rögzíti, hogy az elmúlt 3—4 évben a Balaton vízminőségromlásának folyamata megállt. Az építési korlátozások teljes feloldása esetén 110 ezer új szálláshely kialakítására nyílna lehetőség. Mindez a közműveket rendkívüli mértékben túlterhelné, s újból megállíthatatlan vízszennyeződéshez vezetne. Ezért a vízvédelem és a vízellátás biztonságát szem előtt tartva a szálláshelyek építésének korlátozását a part menti településeken csak megfelelő közművesítéssel párhuzamosan lehet feloldani. Szóbeli kiegészítőjében Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes hangsúlyozta: a Minisztertanács 1983-ban ösz- szesen 41 Balaton-parti településen rendelt el építési tilalmat, 1984-ben ez azzal egészült ki, hogy a lakóház- építést/meghatározott feltételekhez kötötték. Ezeket az intézkedéseket a vízminőség javítása' érdekében hozta a kormány — szögezte le a miniszterhelyettes. A zsúfoltság enyhítése érdekében arra lenne szükség, hogy a vízparti területek üdülőhelyeinek fejlesztését, a külföldi turizmust ésszerű határok között tartsák. A pénzügyi források szűkössége miatt azonban mindeddig a kulturált üdülési feltételek kialakítására a kelleténél kevesebbet tudtak fordítani. Az anyagiak nagy részét a vízvédelmi feladatok megoldására csoportosították át, s az összehangolt munka eredményeként kedvező változás következett be a tó vízének minőségében. Változatlanul gondot okoz azonban a csúcsidei zsúfoltság, s emiatt olykor lehetetlenné válik a közúti közlekedés, vagy éppen hosszú sorok kígyóznak az élelmiszerboltok előtt. Az Építésügyi és Városfej- lesatési Minisztérium javasolja a kormánynak, hogy azokon a területeken, amelyeken van vezetékes ivóvíz s a csatornahálózat víztisztító-berendezéshez kapcsolódik, ott oldja fel az építési tilalmat. Indítványozza továbbá a tárca, hogy oldják fel a korlátozásokat a területrendezési tervekkel összhangban álló üdülőterületi rekonstrukcióknál, az elavult épületek újjáépítésénél, illetve a műemlékek és műemlákjellegű épületek helyreállításával kapcsolatos szálláshelyek kialakításánál. Kiemelte, hogy az utóbbi intézkedés révén csak 200—300 szálláshellyel lenne több a Balaton-par- ton, ugyanakkor pótolhatatlan értékű épületek megmentésére és idegenforgalmi hasznosítására nyílna lehetőség. Az építési korlátozás elérte célját — vélekedett a miniszterhelyettes —, de továbbra Is következetes, szigorú hatósági munkára, a korábbinál nagyobb befektetésekre van szükség, hogy javuljanak az üdülési körülmények a tónál. A vitában felszólalók közül Rakonczay Zoltán, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a balaÜlést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. november 11-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről, valamint az ideológiai munka időszerű kérdéseiről szóló előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. Whitehead Berlinben Az európai körútja során hazánkba is ellátogató John Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes Berlinben megbeszéléseket folytatott Oskar Fischerrel, az NDK külügyminiszterével (balról).
