Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-10 / 265. szám

2 Somogyi Néplap 1987. november 10., kedo Abu Nidal túszai Az Abu Nidal szélsőséges palesztin csoport egyik har­ci egysége vasárnap állítólag a hatalmába kerített egy kisméretű hajót a Földközi­tengeren, Izrael déli partjai­nál, és a kirándulóhajó fe­délzetén levő nyolc személyt túszul ejtette. Az Izrael ál­tal megszállt Gaza-övezet magasságában végrehajtott műveletről Valid Haled, a palesztin csoport egyik veze­tője számolt be Nyugat-Bej- rútban tartott sajtóértekez­letén. Közölte, hogy öt túsz bel­ga-izraeli, egy túsz francia­izraeli kettős állampolgár. Szerinte két gyermek is van az elrabolt személyek között, akikről csupán annyit közölt, hogy „héberül beszélnek”. A rajtaütés végrehajtásá­nak pontos idejét palesztin részről nem közölték. Az el­térített hajót állítólag egy „palesztin bázisra” irányí­tották. Valid Haled Nyugat-Bej­rútban azt mondta, hogy a csoport egy 17 tonnás, fran­cia bejegyzésű hajóval haj­totta végre az eltérítést és hozzátette: „összecsapás nyo­mán sikerült az izraeliek ha­jóját hatalmukba keríteni, majd egy palesztin támasz­pontra szállítani”. Izraeli hivatalos körökben nem erősítették meg a tá­madás tényét, az izraeli bel­ügyminisztérium szóvivője pedig tagadta, hogy izraeli állampolgárok túszul estek volna. Jichak Rabin hadügymi­niszter szerint az Abu Nidal csoport által elrabolt moto­rost nem izraeli felségvize­ken térítették el. Izraeli részről ez volt az első hiva­talos megerősítése annak, hogy a kirándulóhajót nyolc személlyel a fedélzetén elté­rítették. Rabin hétfőn Jeru­zsálemben újságíróknak azt mondta, hogy a túszok kö zött nem volt izraeli állam­polgár. A francia külügyminisz­térium szóvivője hétfőn Pá­rizsban közölte, hogy a ha­tóságok nem tudták eddig azonosítani az Abu Nidal csoport által a túszok között említett 30 éves francia— izraeli, kettős állampolgár­ságú nőt. Hozzátette azon­ban, hogy a vizsgálat folyta­tódik. Ammani holtpont A világsajtó kissé szkepti­kus hangon szokott foglal­kozni az arab csúcsértekez­letekkel és nagyjából most is ez történik. A jelenségről nem az újságírók, hanem a tények tehetnek: az ilyen csúcsok füstje az utóbbi idő­ben nagyobb volt, mint a lángja. Több szempontból is örvendetes lenne, ha a mos­tani, a jordániai fővárosban összeült legmagasabb szin­tű értekezlet kivételt erősí­tő szabálynak bizonyulnak, de erre — sajnos — kevés a kilátás. Az arab világ legnagyobb tragédiája — mondotta a vendéglátó ország uralkodó­ja, Husszein király — az állandósuló megosztottság. A konferencia napirend­jén három kérdés szerepel: Halálos ítélet ház Házasságtörésért halálra ítélte egy karacsi bíróság a harminchat éves Mohammad Szarvart és a huszonhat éves Sahida Kusi Mohammadot. Hétfői jelentések szerint a bíróság úgy rendelkezett, hogy az iszlám büntető tör­vénykönyv alapján vétkes­nek talált párt nyakig be­ássák a földbe és nyilváno­san agyonkövezik. Sahida Kusi Mohammad hégy éve szökött meg fér­jétől kedvesével, de csak mostanában akadtak nyo­mukra. A vád szerint a sze­relmes pár hamisított válási papírokkal próbálta igazolni az együttélés törvényességét. Az iszlám büntető törvény- könyv 1980-as bevezetése óta Pakisztánban a bíróság má­sodszor hozott olyan ítéletet, hogy a házasságtörőket agyon kell kövezni. A pár­nak négy hetet adtak a fel­lebbezésre. Teng távozott a Központi Bizottságból, ám továbbra is az ország legtekintélyesebb politikusa maradt reform fő feladatait a párt és a kormány funkcióinak szétválasztásában, a kommu­nista párt vezető szerepé­nek érvényesítésében, és en­nek érdekében a pártveze­tés rendszerének, módszerei­nek és stílusának a megja­vításában, a párt szervezeti formáinak fejlesztésében, a végrehajtó szervek operati­vitásának növelésében konk­retizálta. A káderrendszer reform­jával kapcsolatban olyan közszolgálati rendszer mel­lett foglaltak állást, amely­ben elválasztják egymástól a politikai és a szakmai funk­ciókat. A politikai funkcio­náriusok megbízatása meg­határozott időre, a szak­maiaké meghatározatlan időre szól majd. Ugyanak­kor a párt káderpolitikájá­nak homlokterébe azt a kö­vetelményt állították, hogy a KKP különböző vezető posztjaira választott szemé­lyek forradalmi beállítottsá­gúak, fiatalabbak, iskolá­zottabbak, szakmailag hoz­záértőbbek legyenek. Szükségesnek ítélték meg a demokratizmus intézmé­nyessé tételét, a választási rendszer demokratizálását, több jelölt állítását, hogy a dolgozók az ország gazdái­nak érezzék magukat, és kezdeményezőbbek legye­nek. Végül a kongresszus az al­sóbb pártszervek és az or­szág számára fontos útmuta­tó lépést tett a legfelső ve­zetés megfiatalítása érdeké­ben. A titkos szavazás ered­ményeként a KKP Központi Bizottsága tagjainak átlagos életkora négy évvel, 55 év­re csökkent. Ami pedig a szűkebb vezetést — a politi­kai bizottságot, és különösen annak állandó bizottságát — illeti, a veterán vezetők, va­lamint Teng Hsziao-ping, Csen Jün, Li Hszien-Nien államelnök, valamint Hu Jao-pang volt főtitkár helyét fiatalabb vezetők töltik be. Teng ugyanakkor a KKP katonai bizottságának elnö­keként változatlanul Kína legtekintélyesebb politikusa, aki nélkül fontos kérdések­ben aligha döntenek. A párt operatív vezetése viszont Csao Ce-jang főtitkár kezé­be került. Ily módon a kongresszus biztosította a vezetés olyan fiatalítását, amely egyaránt garanciát jelent a stabili­tásra, valamint az 1978 óta folytatott politika folytatá­sára és dinamikus végre­hajtására. V. F. Jugoszláviába látogat Mihail Gorbacsov Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára várhatólag ez év decemberében látogatást tesz Jugoszláviában — jelen­tette hétfőn a Tanjug hír- ügynökség, és a belgrádi Po­litika. A jugoszláv hírügynökség szerint Bosko Krunics, a JKSZ KB Elnökségének el­nöke vasárnap, Moszkvából hazatérve közölte, hogy Gor­bacsov a decemberben ese­dékes washingtoni szovjet— amerikai csúcstalálkozó után utazik Jugoszláviába. Leg­utóbb Brezsnyev személyé­ben járt szovjet vezető Jugo­szláviában, aki 1980-ban Tito elnök temetésén vett részt. A párt megújított csúcsszervének, a KKP KB Állandó Bi­zottságának tagjai. A felső sorban: Li Peng, Csao Ce-jang, és Hu Csi-li; alul Csiao Sí és Jao Ji-Lin Tunézia új vezetője Burgiba új lakhelyén Hétfőn új lakhelyre szál­lították H'abib Burgiba volt tunéziai elnököt, akit szom­baton fosztottak meg hatal­mától. Burgibát — mint is­meretes — arra hivatkozva távolították el tisztségéből, hogy egészségi okok miatt már nem volt képes ellátni az államfői teendőket. A 84 éves volt elnököt unokahúga és az őt ellátó orvosi csoport kísérte el a karthágói elnöki palotából helikopteren. Két elnöki re­zidenciát emlegetnek, mint Burgiba új lakhelyét: a Tu­nisztól 10 kilométerre fekvő Mornagit, és a 230 kilomé­terre levő Szfáx várost. A hatalomfosztás tényét maga Zin el-Abidin ben Ali, az ország új vezetője, köz­Zin el-Abidin ben Ali, az ország új vezetője társasági elnök közölte Bur- gibával — mondotta egy rádióinterjúban Hédi Bakus, akit már ben Ali nevezett ki miniszterelnökké. Burgiba szerinte csak ezt válaszolta „talán már előbb le kellett volna mondanom”. Az AP hírügynökség je­lentése szerint a főváros nyugodt. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség azt közölte, hogy az ellenzékben levő politi­kai pártok a hatalomátvételt követően közkegyelmet sür­getnek, s követelik az állam- polgári szabadságjogok, a dolgozók érdekeinek tiszte­letben tartását. az Öböl-konfliktus, az arab —izraeli viszály és az Iz­raellel kötött 1979-es szerző­dés miatt a szervezetből ki­zárt Egyiptom esetleges visz- szavétele. Nem vállalunk túl nagy kockázatot, ha kije­lentjük, hogy az Izraellel kapcsolatos téma teljesen formális. Ez még akkor is igaz, ha a térség és a világ számára valóban fontos len­ne a nagy közel-keleti kon­ferencia előmozdítása — vagy legalábbis kimozdítása a jelenlegi holtpontról. Erre ma éppoly kevés a kilátás, mint a második, a voltaképpeni cél, az Irán és Irak közötti háború befeje­zésére. Az arab országokat megosztó frontok ebben a viszonylatban is élnek és hatnak: bár többségük egy­értelműen Bagdadot támo­gatja, akadnak azért többé­A kép jobb oldalán Szaddám Husszein iraki, bal oldalán Háfez Asszad szíriai államfő kevésbé semlegesek, sőt olyanok is, akik a nem arab Irán mellett állnak. Az el­lentétek valószínűleg nem akadályozzák meg egy bé­kéltető bizottság kiküldését és komoly anyagi „kártalaní­tás” felajánlását Irán szá­mára is, fegyverszünet ese­tére. Mivel Irak már régen késznek mutatkozott ilyen megoldás elfogadására, Te­herán viszont változatlanul ragaszkodik Irak agresszor- ként való megbélyegzéséhez, a gesztus gyakorlati ered­ményt aligha hoz, mint ami­lyen kevés az eshetőség — más okokból — Kairó en­gesztelő visszavételére is. A jelek szerint tehát a há­rom fő-kérdésben nem vár­ható lényeges fejlemény. A csúcs természetesen mégsem minősíthető feleslegesnek. Arab körökben különösen sokat számítanak a szemé­lyes kapcsolatok és ezek el­indíthatnak vagy felgyorsít­hatnak bizonyos arabközi mogállapodásokat. hfem vé­letlen, hogy a megfigyelők máris foglalkoznak Asszad szíriai államfő és Jasszer Arafat rég nem látott, de most bekövetkezett ammani kézfogásával... H. E. Hosszú távú program A Kínai Kommunista Párt 46 millió tagját csaknem 2000 küldött képviselte Pe- kingben az október végi XIII, kongresszuson. A ta­nácskozás a párt történeté­ben eddig nem tapasztalt nyilvánosság jegyében zaj­lott le. A nyitó ülésen a kül­földi sajtó, rádió, tévé kép­viselői jelen lehettek, a szó­vivő rendszeresen, a párt különböző vezetői eseten­ként folyamatosan tájékoz­tatták a hírközlő szervek munkatársait. Csao Ce-jang főtitkárnak a KB nevében élmondott beszámolója a mérlegkészítésen túl, min­denekelőtt felvázolta a kí­nai arculatú szocializmus konkrét programját. E kon­cepció kulcsmondata így hangzik: Kína jelenleg a szocializmus kezdeti szaka­szában van. Ez a tézis jelenti azt, hogy Kínában már a szocialista társadalom építésén dolgoz­nak, óvni, védelmezni kí­vánják a szocializmus elért vívmányait; a hatalmas or­szág egységének megterem­tésében betöltött szerepét, a gazdaságban kivívott ered­ményeit, a nép felemelését szolgáló tetteit senki által sem engedik kétségbe vonni, megkérdőjelezni. S jelenti annak a realitásnak a tudo­másul vételét, hogy ez a tár­sadalom még hosszú időn át kezdeti szakaszát éli. Ezt a szakaszt nem lehet kikerül­ni, nem lehet átugrani, az abból következő tanulságo­kat figyelembe kell venni. Következik ez abból, hogy Kína — az európai szocia­lista országokhoz képest — fejlődésének elmaradottabb szakaszában, a kapitalizmus­nak is elmaradottabb alap­jaira támaszkodva építheti csak a maga új társadalmát. E mostani, kezdeti szakasz hosszú távra szóló irányel­veit a kongresszus a terme­lőerők korszerűsítésében; az átfogó gazdasági és társa­dalmi reformban; a külvi­lágra szóló nyitásban; a köztulajdon elsődleges szere­pén és a munka szerinti el­osztás elvein alapuló terv­szerű árutermelő gazdaság fejlesztésében; a szocialista demokrácia kibontakoztatá­sában; a kisárutermelői A párt operatív vezetése Csao mentalitással, valamint a burzsoá eszmékkel szemben álló, marxista elveken nyug­vó kultúra és ideológia ter­jesztésében jelölte meg. Rö­viden szólva a kongresz- szus kétfrontos feladatot ál­lított a párt, az ország elé: reformot és nyitást az or­szág korszerűsítése érdeké­ben, valamint a „négy alap­elv” (szocialista út, népi de­mokratikus diktatúra, a kommunista párt vezető sze­repe, a marxizmus és Mao Ce-tung eszméi) követését a szocialista irány megőrzé­se érdekében. Konkrétabban a kongresz- szus megállapította: a jövő század közepéig érvényes gazdaságfejlesztési stratégia első lépését végrehajtották; megkétszerezték az 1980-as év bruttó nemzeti termékét, lényegében megoldották a több mint egymilliárd em­ber élelmiszer- és ruházati ellátását. Következő lépés­ként azt jelölte meg, hogy századunk végéig a bruttó nemzeti terméket ismét megkétszerezzék, majd a jö­vő század közepére elérjék a közepesen fejlett országok szintjét, vagyis Kína mo­dernizálása akkorra fejeződ­ne be. A kongresszus másik fon­tos alkotása az volt, hogy ki­jelölte a gazdasági reformmal párhuzamosan kibontakoz- tatandó politikai reform ke­reteit. Ügy minősítette, hogy Kína politikai rendszere jó, ám jelentősek a fogyatékos­ságok a vezetési rendszer­ben, a szervezeti struktúrá­ban és a munkastílusban. Mindez kifejezésre jut a ha­talom túlzott koncentrációjá­ban, a nagymérvű bürokra­tizmusban és a feudális ma­radványokban. A határozat a politikai A Kínai KP kongresszusa után

Next

/
Thumbnails
Contents