Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-09 / 264. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 264. szám Ara: 1,80 Ft 1987. november 9., hétfő Diák­barátság A fiatalok hetilapjai leve­lezési rovatának nem kell attól tartania, hogy a cím­re kevés boríték érkezik. Ki­sebbek és nagyobbak szíve­sen ragadnak tollat. De va­jon leveleznek-e egymás kö­zött a diákok? A minap egy érdekes be­szélgetés tanúja lehettem. A középiskolás lánynak levelet hozott a postás, nem is akár­milyet. Nem várt levél volt. A küldemény nem kis za­vart okozott a lány fejében, mert nem tudta fölidézni emlékezetében a levél kül­dőjének a nevét. A címzés azonban biztos iránytűnek bizonyult. A diáklány egy lakodalomban ismerkedett meg a fiúval, a levél írójá­val, aki hosszasan kért el­nézést, amiért a bál hajnali ködében szem elől tévesztet­te újdonsült ismerősét s nem tudtak elbúcsúzni egymás­tól. A fiú levele a botlado­zó bocsánatkérések mellett az újabb találkozás lehető­ségéről is szólt, meglepően választékos fogalmazásban. Szabad-e válaszolnia a ti­zenhat éves lánynak erre a levélre? A családban meg­oszlottak a vélemények, a lány egyáltalán nem volt bi­zonyos abban, hogy mitévő legyen; egy áttáncolt este után hogyan is folytatód­hatna a megkezdett beszél­getés, az ismerkedés. Nem tudom, végül is milyen dön­tés született, de eszembe ju­tott, hogy a diákbarátság milyen fontos. Hozzá tarto­zik a felnőtté váláshoz. A fiatalok sem ismerkednek könnyebben, mint a felnőt­tek, noha a látszat más. Egyik ismerősöm kislánya moszkvai diáklánnyal leve­lez. Az apa turistaként Moszkvában járva föl is ke­reste a családot — annak nagy örömére. Azóta a le­vélváltás gyakoribbá vált a két lány között. Még sosem találkoztak, de van közös témájuk. A diákbarátságot miért tartom fontosnak? Különös­képpen azért, mert az isko­lai közösségekben is tapasz­talható az elhidegülés, dur­va esetekben a kiközösítés. A találkozások két fontos színhelye, az iskola és a csa­lád igazából már nem tölti be funkcióját. Az otthoni lá­togatások elmaradozásában nemcsak a gyerekeket kell okolnunk. A szülők hibája is. Nem szabadna, hogy te­her legyen néhány diáktárs pár órás összejövetele. A diákbarátság szép meg­nyilvánulása egymás segíté­se a tanulásban, de a hét­köznapi örömök és gondok megosztásában is. Az egy­más iránt érzett felelősség az alapja az őszinte kapcso­latnak, amit nem lehet elég korán elkezdeni, hiszen már az óvodában is szövődnek baráti szálak. Az említett levél azért is elgondolkodtatott, mert azt is kiolvastam belőle, hogy írója milyen gondosan igye­kezett fogalmazni. Még a helyesírásra is ügyelt,^ egy eltévesztett súlyos hibát ta- náriasan ki is javított. Vé­letlenül sem került a papír­ra trágár kifejezés, ami saj­nos eléggé elterjedt a diá­kok körében. Azt tudnám csak javasolni a nem várt levél írójának és címzettjé­nek: a diákbarátság fontos — levelezzenek. Ismerkedje­nek, mert ezáltal is sokat adhatnak egymásnak. Horányi Barna DÍSZSZEMLE _ MOSZKVÁBAN Névadó a Forradalmárok terén KOSZORÚZÁSI ÜNNEPSÉG KAPOSVÁRON Ragyogó napsütésben kez­dődött el a nagy októberi szocialista forradalom 70. év­fordulója tiszteletére rende­zett, koszorúzással egybekö­tött téravató ünnepség no­vember 7-én délelőtt Kapos­váron a Lenin-szoborcsoport- nál. A katonazenekar eljátszot­ta a magyar és a szovjet Himnuszt, majd Gyuncza Béla vezérőrnagy köszöntöt­te a felsorakozott diszszáza- dot. Vörös Éva elmondta Barta Sándor Lenin című költe­ményét, s ezután Papp Já­nos, a Kaposvári Városi Ta­nács elnöke mondott beszé­det. Bevezetőjében méltat­ta az októberi forradalom jelentőségét, kiemelve Vla­gyimir Iljics Lenin érdemeit, a magyar internacionalisták szerepét, a Szovjetunióban végbemenő változásokat. — Szemléletesen, nagy művészi erővel fejezi ki az- együvé tartozást Varga Im­rének, a somogyi születésű szobrászművésznek 1985. április 4-re elkészült nagy­szerű szoborcsoportja, amely együtt állít emléket a nem zetközi és az orosz munkás- mozgalom vezetőjének, Le­ninnek, és azoknak a somo­gyi forradalmároknak, akik a magyar társadalom fejlő­déséért, gyökeres átalakítá­sáért küzdöttek. Forradal­márként éltek, dolgoztak és életüket áldozták a nép ügyéért. — E jelképes szoborcso­port gondolatiságát átérezve döntött úgy a városi tanács végrehajtó bizottsága, hogy a Kaposvár arculatát tovább szépítő, az új épületek hatá­rolta térnek a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából a Forradalmárok tere nevet adja. Tisztelgés ez elsősor­ban a nemzetközi és a ma­gyar munkásmozgalom hő­sei, a szocialista forradalmat győzelemre vivő elődök em­léke előtt, de kifejezi azt is, hogy városunk lakossága tisztelettel adózik a társadal­mi haladásért küzdő erők­nek, az önfeláldozó és példa­mutató vezetőknek. A név­adással azt is kifejezésre jut­tatjuk, hogy a nemzetközi munkásmozgalom és a ma­gyar történelem forradalmá­rainak életét, munkáját a ma emberének szóló üzenet­nek tekintjük. — A nagy októberi szocia­lista forradalomra és a 70 év alatt megtett út eredményei­re emlékezve, emlékeztetve adom ót Kaposvár közössé­gének a Forradalmárok te­rét. Kívánom, hogy merít­sünk erőt elődeink életéből, tetteiből és őrizzük tisztelet­tel példájukat. E helyről kö­szöntsük őszinte tisztelettel a nagy október méltó köve­tőit, és kívánjuk, hogy érje­nek el újabb sikereket meg­újulási programjuk megva­lósításában. Ezután a megyei pártbi­zottság és tanács koszorúját Klenovics Imre első titkár és Brandtmüller István általá­nos elnökhelyettes helyezte el. Az SZKP Kalinyin Terü­leti Bizottsága küldöttségé­nek nevében A. G. Zemsz- kov, a területi tanács titká­ra és A. A. Golovin, a terü­leti pártbizottság osztályve­zető-helyettese, az SZMBT kalinyini delegációjának nevében Ny. P. Maszlennyi- kov, a SZMBT területi el­nökségének tagja és J. E. Kilman, a városi SZMBT- elnökség elnöke koszorúzott, képviselve az ünnepségen részt- vevő kalinyini turistá­kat is. Dr. Novak Ferenc megyei népfronttitkár, dr. Exner Zoltán, az SZMT vezető tit­kára, Bánné Varga Valéria, a megyei KISZ-bizottság tit­kára a társadalmi és tömeg­szervezetek képviseletében helyezett el koszorút. A fegyveres erők és testületek •nevében Gyuricza Béla ve­zérőrnagy, dr. Mátyás József ezredes, a megyei rendőr-fő­kapitányság helyettes veze­tője és Deák Ferenc megyei munkásörparancsnok koszo­rúzott. Az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport nevében V. P. Krjukov ezredes és A. Ny. Borkin alezredes he­lyezett el koszorút. Végül a városi pártbizottság és ta­nács nevében Csapó Sándor titkár és Papp János tanács­elnök koszorúzott. Elhelyezték a kegyelet és a hála virágait az MSZBT- tagcsoportok és iskolák kép­viselői is. Az Internacionáléval és a díszszázad elvonulásával fe­jeződött be az ünnepség. Katonai díszszemlével és a dolgozók színpompás felvo­nulásával ünnepelték meg szombaton Moszkvában a nagy októberi szocialista for­radalom 70. évfordulóját. Pár perccel tíz óra előtt foglalták el helyüket Leniin mauzóleumának dísztribün­jén a szovjet párt- és álla­mi vezetők, élükön Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával, valamint a szo­cialista országok küldöttsé­geinek vezetői, köztük Ká­dár János, az MSZMP főtit­kára és más külföldi vendé­gek. A mauzóleum melletti tri­bünökről és a tér túlsó ol­dalán ácsolt emelvényekről az ünnepségsorozatra Szov­jetunióba érkezett vendégek, a diplomáciai képviseletek tagjai, a Moszkvában dolgo­zó újságírók, a párt veterán­jai, az októberi forradalom résztvevői, a polgárháború és a nagy honvédő háború veteránjai, az élenjáró dol­gozók, a kultúra és a tudo­mány képviselői, űrhajósok, katonai parancsnokok, köz­életi személyiségek nézték végig a díszszemlét és a fel­vonulást. Pontban tíz órakor gördült ki a Kreml Szpasszkaja-tor- nyának kapuján a díszszem­lét fogadó Dmitrij Jazov hadseregtábornok, honvé­delmi miniszter nyitott gép­kocsija. Arhipov vezérezre­des, a moszkvai katonai kör­zet parancsnoka, szemlepa­rancsnok jelentését követő­en Dmitrij Jazov üdvözölte a Vörös Téren tartott 116. díszszemle díszalakulatait és köszöntötte őket az ünnep alkalmából. A Lenin Mauzóleum mell­védjéről elmondott ünnepi beszédében a miniszter az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány nevé­ben köszöntötte a fegyveres erők tagjait és veteránjait, az ország dolgozóit és a kül­földi vendégeket, méltatta a nagy októberi szocialista forradalom történelmi jelen­tőségét, megemlékezett a polgárháború és a nagy hon­védő háború hőseiről, arról az önfeláldozó munkáról, amelynek eredményeként létrejött az erős szocialista állam. — Ma velünk együtt ün­nepük a nagy október 70. évfordulóját a szocialista or­(Folytatás a 2. oldalon.) Hazaindult Moszkvából a magyar delegáció Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának a ve­zetésével szombaton hazain­dult az a magyar párt- és állami küldöttség, amely részt vett a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának alkalmából rendezett moszkvai ünnep­ségeken. A delegációnak tagja volt Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a párt Politikai Bizottságának tagja, Szűrös Mátyás, a KB titkára, valamint a delegá­cióhoz Moszkvában csatlako­zott Rajnai Sándor, Magyar- ország szovjetunióbeli nagy­követe, a KB tagja. A küldöttséget a szovjet főváros Kijevi Pályaudvarán Lev Zajkov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, valamint több más szovjet párt- és állami vezető búcsúztatta. Fogadás a nagykövetségen Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió budapesti nagyköve­te a nagy októberi szocialis­ta forradalom 70. évforduló­ja alkalmából szombaton fo­gadást adott a nagykövetsé­gen. A fogadáson megjelent Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárhelyettese, Grósz Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Aczél György, Berecz János, Há­mori Csaba, Havasi Ferenc, Maróthy László, Óvári Mik­lós, Szabó István, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, a Központi Ellenőr­ző Bizottság elnöke, Fejti György, Lukács János, Né­meth Miklós és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titká­rai. Ott voltak a politikai, a társadalmi, a gazdasági, a kulturális élet vezető szemé­lyiségei. Megjelent a foga­dáson a budapesti diplomá­ciai testület számos képvise­lője. Koszorúzás Budapesten a Lenin-emlékműnél A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére szombaton a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzási ünnepséget tar­tott Budapesten a Felvonu­lási téren, a Lenin-emlék­műnél. A szobor előtt csapatzász­lóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. Pontban 10 órakor kürtszó jelezte az ünnepség kezde­tét: a díszszázad parancsno­ka jelentést tett Kárpáti Fe­renc vezérezredesnek, hon­védelmi miniszternek, ' aki ezután ellépett a katonák sorfala előtt. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében Lázár György főtit­kárhelyettes és Övári Mik­lós, a Politkai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára koszorúzott. A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és Minisztertanácsa koszorúját Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke és Grósz Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke helyez­te el a szobor talapzatán. A társadalmi és tömeg­szervezetek képviseletében Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, Sólyom Fe­renc, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkára, Hámori Csaba, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, Ispánovics Márton, a IV^gyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetségének főtit­kára és Bíró Gyula, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság főtitkára helyezte el a megemlékezés koszorúját. Elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatán a fegy­veres erők és testületek, a Szovjetunió budapesti nagy- követsége, az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport és a fővárosi dolgozók kép­viselői. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival és a katonai díszszázad elvonu­lásával ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents