Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-02 / 258. szám
1987. november 2., Hétfő Somogyi Néplap 3 Negyven nap édessége Irányvonalokkal a répahegyek sem nőnek az égig Bruttósítás, érdekeltség, lehetőségek A jó bérrendszer ösztönöz Vagon vagont ér a cukorgyár vágányain. Kovács Gyulával, a termeltetési osztály vezetőjével számoljuk, aztán inkább azt kezdi sorolni, hogy az elmúlt huszonnégy órában hány szerelvényt fogadtak. — Szombaton hajnali egykor Szentlőrincről, hat órával később Bácsalmásról, délután kettőkor Szabad- battyánból jött cukorrépával megrakott irány vonat. Végezni sem tudtak a kirakodással, amikor tegnap hajnalban újabb szentlőrinci, majd szigetvári, reggel pedig lepsényi irányvonatot toltak a vágányukra. Répa répa hátán. Még szerencse, hogy hétvégén nem jönnek a teherautók. Forintokban mérhető az állampolgárok csökkenő fegyelme a megyében. Sajnos, egyre többen fizetik be késve — csak kényszer hatására — az adójukat, illetéküket, sőt a lakbérüket és a fűtési díjukat is. A háromnegyedév adatai szerint ez kis híján százmillió forint kiesést jelent. Dr. Takács László, a Somogy Megyei Illetékhivatal vezetője: — A háromnegyedév statisztikája lesújtó: 69 millió forint a tartozás. Tavaly ilyenkor kétmillióval még több volt. A felét ennek az úgynevezett visszterhes in- gatlaszerzés teszi ki, a másik fele pedig az öröklés be nem fizetett illetékéből származik. Van, aki csak 300 forinttal tartozik, és olyan is, aki 400 ezerrel. Elsősorban a hagyatékok miatt van ez a nagy adósság. A tartozásokat be lehet hajtani: aki többszöri felszólításra sem fizet, az várhatja az ingatlanvégrehajtás elrendelését. A bírósági végrehajtó meghirdeti az eladást. Az idén ötven esetben kezdeményeztük ezt. Ha laknak az épületben — kiváltképpen gyerekekkel —, akkor ehhez nem folyamodunk. Széki Tibor, a kaposvári Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalatnál házkezelési igazgatóhelyettes: — Több mint kétmillió- négyszázezer forint a lakbér-, a fűtés- és melegvíz- díj-hátralék. Az OTP és a szövetkezeti házak lakói pedig több mint kétszázkilenc- venezer forint fűtési díjat nem fizettek be a háromnegyedévben. Tavaly óta mintegy félmillió forinttal nőtt ez az összeg. Hozzáteszem: közben nőtt a lakbér a július 1-jei emelés miatt, és több a lakás is. Annak örülünk, hogy a tartozás mértéke nem tartott lépést ezzel a növekedéssel. A ház- kezelőségek azokat, akik nem fizetnek megkérdezik, hogy mi a gondjuk; előfordul tartós betegség, kórházi ápolás és sok minden. Ezt a felszólító levél követi; sajnos, a bérlők egy részére ez se hat. A jogi osztály egyezkedik a tartozás részletekben, való befizetéséről csak kapjuk meg a pénzünket. Szükség van arra, hogy tegyék lehetővé az IKV-tar- tozások előresorolását a fizetési letiltásban. Dr. Fenyő Árpád, a megyei tanács pénzügyi osztályvezető-helyettese : — Ebben a háromnegyed- évben huszonhétmillió forint a hátralék a megye hatvanhét tanácsánál: ötmillióval kevesebb a tavalyinál. A csökkenés a következetesebb végrehajtás eredménye. A pénzügyi osztály minden helyi tanácsnál megvizsgálta a helyzetet. Guzmics János kényelmes bőrfotelje olyan, mint egy jövőbeni űrhajó ülése: a jobb karfákon egy-egy irányítókar, előtte üvegfal, villogó lámpák, kapcsolók. Egyike azoknak, akik a vízsugarat kezelik, mellyel a vagonokból mossák ki a répát. Guzmics János elmozdítja a bal oldali kart, elfordul a vízsugár. Megnyom egy gombot, s tornya alatt odébb gördül a kocsi. Látszólag könnyű dolga van. Guzmics János mégsem nyugodt. — Innen nem látni, hogy milyen az a vagon: ha nincsen baj, akkor nyolc perc alatt kimoshatom belőle a répát, de ha lyukas, és elfolyik a víz, akkor negyedórát is vacakolhatok vele. Ezt követően jobban neki- kezdtek a hátralékok behajtásának. Kaposvár például egymilió forinttal csökkentette a hátralékát. Az azonban tény, hogy ennek érdekében elmentek egészen az ingó- és ingatlanértékesítésig. Jöttek is a panaszok azért, mert lefoglalták a gépkocsit. Mi azt feleltük: milyen dolog a fegyelmezetlenség, miért nem fizették be eddig a hátralékot? Egy balatonkeresztúri tízszobás panzió például állami tulajdonba került több millió forintos hátralék miatt. — A tanácsok nyilvántartanak 2 és fél—3 millió forint illetékhátralékot. Van társadalombiztosítási és gyámüggyel kapcsolatos hátralék, kifizetetlen út- és közműfejlesztési, vízérdekeltségi hozzájárulás is. Minden fórumon — a falugyűléseken is — elmondjuk, hogy erősíteni kell az állami és állampolgári fegyelmet. Tudatosulnia kellene mindenkiben: az adó és az illeték befizetésének időben tegyen eleget, mert a kényszer a tanácsnak és az adózónak sem jó. Sajnos, az állampolgárok egy része minden kibúvót megkeres, hogyan tud szabadulni a fizetési kötelezettség alól. Ez az oka, hogy elhúzódnak az ügyek. A hátralék hiányzik a tanácsok, az IKV költségvetéséből. Ez nehezíti az intézmények fenntartását, a beruházásokat, a lakások rendbetételét. Lajos Géza Annyit pedig nem szabad. Egy műszakban a négytengelyesekből harmincat, a kéttengelyesekből pedig kétszer annyit kell kimosni az alapfizetésért. Prémium csak akkor jár, ha a normánál többet teljesít az ember, de hát az nem mindig tőlünk függ. — Az a kisebbik baj, hogy rosszak a kocsik — hallom Kovács Imre igazgatótól. A kampány első negyven napja alatt kétszázötvenezer forint áláspént fizettünk: többet mint tavaly egész 'évben. Egy szerelvényt átlagosan tizenegy óra alatt kell kiüríteni. Ez a vasút normája. A mi normánk 7—8 óra. De képtelenek vagyunk utolérni magunkat. Nem az a baj, hogy napjában három irányvonat érkezik, hanem az, hogy egyszerre jönnek. Így aztán az egyik a másik rovására csúszik. — Kapitány Sándor diszpécser tornyából nyomon követhető minden mozgás a gyárudvaron. Az érkezéstől egészen- addig, amíg a gyártósor feneketlen gyomra el nem nyeli a répát. Ha baj van, megállítható a munka, szerelőket küldhetnek innen, azonnal hívható bármelyik üzemrész. Ha most jönnének a répaszállító autók, akkor követhetnénk útjukat. De nem jönnek. Sajnos más napokon sem. Kovács Gyula panaszkodik: — Hiába készítünk sze- dési, meg szállítási tervet, ha azt valaki nem tartja be. Nagyon sok gondunk van a Volánnal. Megállapodtunk; ők ígértek, s nem történt semmi. A legtöbbször soha sem kapunk any- nyi kocsit, mint amennyi kellene. Arról meg már ne is beszéljünk, hogy ha jönnek is, mikor állnak ki. Legutóbb például a kaposvári gazdaságnál voltak emiatt gondjaink. Nem tudtuk beszállítani a répát, kint kellett depózni, s ez nekünk többletköltség. — Gond van az export- szállításokkal is — veszi át a szót ismét az igazgató. — A behozott betakarítógépekért szárított répapellet- tel fizetünk. Ha nem kapunk elég kamiont az elkövetkezendő napokban, akkor nem tudjuk teljesíteni az export kötelezettségeinket. Ez pedig presztízsveszteség. Már pedig jövőre is szeretnénk behozni húsz új gépet. S hogy milyen az új cukor? Erről már a vásárlók is meggyőződhetnek, hiszen az üzletekbe máris szállítják az új cukorkristályokat. A munka ma, a 42. napon tovább folytatódik. Nagy Jenő A bérrendszer jövő évi változásáról dr. Pongrácz László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője elmondta: — A munkáltatókat ma leginkább a bérbruttósítás foglalkoztatja. Változatlan teljesítmény esetén a nettó kereset nem csökkenhet, s ebből adódik a probléma: ha ezt a követelményt szigorúan teljesíteni akarja a vállalat, akkor óhatatlanul rákényszerül a bérrendszer olyan irányú változtatására is, amely nem hasznos az ösztönzés szempontjából. Ha két ember például darabbérben dolgozik, s az egyik — mondjuk 90 százalékos teljesítményt ér el, a másik 110 százalékot, akkor — mindketten ugyanazt a munkát végzik, ugyanazt a bért kapják minden elkészített darabért. Ezt a darabbért úgy kellene felemelni, hogy változatlan teljesítmény esetén ne csökkenjen a nettó kereset. Ha úgy emelem föl, hogy a 90 százalékos teljesítményűnek ne csökkenjen a nettó keresete, akkor a magasabb teljesítményűé csökken, mert pénzének egy része már egy magasabb kulcsú adósávba kerül. Ha úgy emeli föl a bért a vállalat, hogy a magas teljesítményű nettó keresete ne csökkenjen, akkor elkerülhetetlenül plusz pénzhez jut a 90 százalékos teljesítményű anélkül, hogy megdolgozott volna érte. Megoldani ezt csak a bérformá változtatásával lehet. Arra azonban vigyázni kell, hogy ne időbérre térjenek át; ez ugyanis az ösztönzés szempontjából nem a legszerencsésebb.- Jövőre változik a bér- szabályozás rendszere. — A keretszabályozásról bérszabályozásra térünk át. Változik a magasabb vezető állásúak érdekeltségi rendszere is: ennek az a lényege, hogy nemcsak a vagyon- arányos nyereségtől függ a prémiumuk, hanem befolyásolja azt a vagyon gyarapodása vagy csökkenése is. Ha gyarapszik a vagyon, magasabb kulcsot alkalmazunk szorzóként a prémium kiszámításakor, ha csökken, akkor kisebbet. — Változás lesz az alap- bérrendszerben is; az eddigi felső határok ezentúl nem lesznek kötelezőek, csak irányelvek. Az alsó határok viszont kötelezőek maradnak. A két alsóhatár-skála közül az egyiket már 1988. január elsején el kell érni. Ezt úgy alakítottuk ki, hogy a jelenlegi alsó határhoz 310 forintot — azt a bizonyos bérpótlékot — adtuk hozzá és a kettő összegét fölbruttósítottuk. A másik alsó határ ennél 15 százalékkal magasabb: azt 1990. december 31-éig kell elérni. Megszűnik a személyi fizetés; ha a felső határ nem kötelező, akkor erre nincs is szükség. A legalacsonyabb havi bér az eddigi kétezer forint helyett háromezer forint lesz, az órabér pedig 11 forint helyett 16,50. Itt két feladatuk van a vállalatoknak. Az egyik: el kell végezni bizonyos számításokat, hogy az 1988. évi keresetszabályozás hatálya alá tartozó kereset összehasonlítható legyen az 1987- essel. Olyan helyzetet kell tehát teremteni, mintha már 1987-ben is működne a személyi jövedelemadórendszer. Erre egzakt képlet és táblázat áll rendelkezésre. Munkaigényes, de kisebb feladat ez. A nagyobbik, hogy a bérrendszert kell átalakítani úgy, hogy működése során megfeleljen annak az elvnek, mely szerint változatlan teljesítmény esetén a nettó kereset ne csökkenjen.- Sokan fölvetik egy bérreform szükségességét is. — Ez nemcsak elhatározás kérdése, feltételekre is szükség van hozzá. Mégpedig olyanokra, amelyek legalább részben átveszik a bérszabályozás feladatait. Az kell hozzá, hogy szélesebb körű legyen .a verseny, hogy érvényre jusson és egyre erőteljesebbé váljon a vagyonérdekeltség, hogy kemény költségvetési korlát érvényesüljön, és a monetáris szabályozás kibontakozzon. Ezek a feltételei, hogy a bérszabályozás kötelező előírásai mellőzhetők legyenek, kereseti arányjavítást érjünk el. Emeljük a kereseteknek, a béreknek a más jövedelemfajtákhoz képest kialakult relatív alacsony színvonalát.- A reformfolyamat felé lényeges lépés az, amit bérklubként emlegetünk. A klubba való belépéshez milyen feltételeknek kell megfelelni? — A bérklubnak azok a vállalatok lehetnek tagjai, amelyek egy keményebb követelményrendszernek már megfeleltek és vállalják, hogy az újabbaknak is eleget tesznek. Ennek fejében már 1988- tól mentesülnek a bér- és keresetszabályozás kötelező előírásai alól. De csak addig, amíg a feltételeknek eleget tesznek! Ha valamelyiket megsértik, akkor máris automatikusan kiesnek ebből a körből, megszűnik a klubtagság és rájuk nézve is érvényes lesz az általános szabály. 25 millió palack A Balatonboglári Mező- gazdasági Kombinát borászati üzemében évente huszonötmillió palackba kerül bor, pezsgő, martini, és tizenkétmillió dobozos üdítőitalt gyártanak. A palackozó teljesítőképessége ez évben jelentősen emelkedett. A közelmúltban a mintegy nyolcvan-százmillió forintos technológiai fejlesztés során üzembe helyeztek egy új, nagy teljesítményű palackozó gépsort. Ez óránként nyolc-tízezer üveg ital palackozására képes, s az üvegmosástól a dobozolásig mindent automatikusan végez. Képünk az NDK-ba küldendő muskotály bor palackozásakor készült. A technikai felkészültség bérpalackozásra is lehetőséget kínál. A Délker megbízásából skót wiskyt palackoznak az üzem dolgozói. Az idén mintegy százhúszezer üveggel. Az illeték és az adó nem ér rá Adósság fejében „elúszott" a panzió- Melyek ezek a követelmények? — Az egyik, hogy határidőre teljesítse minden kötelezettségét az állami költségvetéssel, a hitelezőivel ég a szerződéses partnereivel szemben. A másik: ne vegyen igénybe támogatást, A harmadik: tartsa be az árszabályokat, tehát ne tanúsítson olyan ármagatartást, amelyet az árhatóság kifogásolhat: ne alkalmazzon tisztességtelen árat, ne éljen vissza a monopolhelyzetével, ne használja ki az erőfölényét és így tovább. A következő követelmény, hogy a jövedelmezősége, pontosabban a va- gyonarányos nyeresége bizonyos szintet elérjen. Ez a szint 13 százalék. Emellett követelmény az is, hogy a gazdaságpolitikai célok között különösen fontos, prioritást élvező feladatok teljesítésében hathatósan közreműködjön, a népgazdasági átlagnál nagyobb eredményt érjen el.- Kik döntenek arról, hogy a vállalat méltó-e a klubtagságra? — A lényeg az, hogy a vállalat helyesen ítélje meg a maga helyzetét. Ha úgy látja, hogy képes teljesíteni a feltételeket, egyszerűen bejelenti belépési szándékát az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak. Ezzel vállalja a kötelezettségeket is. Egy hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy a hivatal visszajelezze a döntését. Csak annak a vállalatnak a jelentkezését utasítják el, amelyiknél a korábbi ármagatartás alapján nem látszik valószínűnek, hogy ennek a követelménynek eleget tud tenni. Erre az árhatóság nyilatkozatát kéri majd a hivatal. Ha a jelentkező úgy tekintheti, hogy rá nem vonatkoznak az egyébként érvényes kötöttségek. Félévkor, vagy év végén, a mérleg elkészítése után tájékoztatást köteles adni arról, hogyan teljesítette a feltételeket. Ha év közben rájön, hogy mégsem tud megfelelni a követelményeknek, akkor ezt bejelenti és automatikusan rá is vonatkoznak az általános szabályok. Ha viszont az árhivatal, vagy az ÁBMH, illetve más szervek — bank, PM — jönnek rá, hogy nem teljesíti a követelményeket — például vett igénybe költségvetési támogatást, nem teljesítette valamelyik partnerével szemben a kötelezettségeit, akkor értesítést kap arról, hogy tovább már nem tagja a klubnak. A bérszabályozás szankciókat tartalmaz arra az esetre, ha nagyobb béremelést valósít meg a vállalat, mint amennyit a szabályozás megenged. Ha a bérklubba került vállalat ilyen megengedhetetlen mértékű béremelést hajtott végre, amikor kikerül a klubból, rá is ezek a szankciók érvényesek.- Megvalósítható az egy munkahelyen, hogy a vállalat vállalja a visszalépés következményeit? — A vállalat belépéskor vállalta, hogy teljesíti a kötelezettségeket, ha viszont nem teljesíti, akkor visszakerül abba a körbe, amelyre az általános előírások vonatkoznak. Ez tulajdonképpen nyitás afelé a cél felé, hogy az elkülönült bér- és keresetszabályozástól legalább a piaci körben jó lenne néhány év alatt megszabadulni. Fölmerült már, hogy ezeket a ,-kötötségeket iktassuk ki, de ez az ország mai gazdasági egyensúlyi helyzetében felelőtlenség volna. Ezért azoknak, akik a legjobbak, indulásként lehetővé teszi a szabályozás ezt a mentesülést. Hernesz Ferene
