Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-24 / 277. szám

2 Somogyi Néplap 1987. november 24., kedd Magyar—uruguayi közös közlemény A vállalati kollektívák növekvő szerepe Bulgáriában (Folytatás az 1. oldalról) az erő alkalmazását és az erővel való fenyegetést. Szükségesnek tartják a fegy­verkezési hajsza megféke­zését és a világűrre való ki­terjesztésének megakadá­lyozását. Odvözlik a szov­jet—amerikai csúcstalálko­zót, a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati rakéták felszámolásáról szó­ló elvi megállapodást, mint a nukleáris leszerelés irá­nyában tett első jelentős lé­pést. Hangsúlyozták, hogy a fegyverkezést korlátozó egyezményeket, köztük az ABM-szerződést maradék­talanul be kell tartani. Megerősítették kormá­nyaik azon szándékát, hogy tiszteletben tartják és elő­segítik az emberi és más alapvető szabadságjogok ér­vényesülését, elvetik a diszkriminációt, a faji meg­különböztetés minden for­máját. Elítélték a Dél-afri­kai Köztársaság apartheid­politikáját, támogatják a namíbiai nép igazságos har­cát, amelyet önrendelkezési jogának érvényesítéséért, függetlenségének kivívásá­ért folytat. A közép-amerikai válság­gal kapcsolatban az állam­fők üdvözölték az érintett országok nemrég Guatema- lavárosban létrejött megál­lapodását és síkraszálltak annak maradéktalan végre­hajtásáért. Kifejezték meg­győződésüket, hogy a térség igazságos, tartós békéjét csak az érintett országok szuvere­nitásának, az ott élő népek önrendelkezésének, jogos érdekeinek és nemzeti mél­tóságának feltétlen tisztelet­ben tartásával lehet biztosí­tani. A magyar fél nagyra értékelte a Contadora- és a Limai Támogató Csoport or­szágainak — köztük Uru- guaynak — kiemelkedő sze­repét, békéltető tevékenysé­gét, amely jelentősen hozzá­járult a rendezés feltételei­nek kialakításához. A Malvina-szigetek kér­désével kapcsolatban támo­gatásukról biztosították az ENSZ-közgyűlés 40/21. szá­mú határozatát. Sürgették a probléma mielőbbi békés, tárgyalásos úton való rende­zését, valamint a térség or­szágai által javasolt béke és együttműködési övezet lét­rehozását az Atlanti-óceán déli részén. A két államfő annak a meggyőződésének adott han­got, hogy Európában a föld­rész népeinek és kormá­nyainak tartós erőfeszítései nyomán javulnak a bizton­ság és az együttműködés feltételei. A Helsinki szel­lemében kibontakozó ten­denciák új lendületet adhat­nak az összeurópai folya­matnak és elvezethetnek ah­hoz, hogy a kontinenst egy­re inkább a bizalom és a kölcsönös megértés légköre jellemezze. Egyetértettek az ENSZ- határozatokon alapuló igaz­ságos és tartós közel-keleti béke szükségességével, s hangsúlyozták, hogy a tér­ség minden nemzetének jo­ga van biztos és elismert határok között élni, tiszte­letben kell tartani a palesz­tin nép törvényes jogait, beleértve az önrendelkezési jogot is> Megerősítették, hogy támogatják az ENSZ égisze alatt minden érdekelt fél részvételével rendezendő nemzetközi konferenciát. Rámutattak, hogy a világ- gazdasági problémák min­denki számára előnyös meg­oldását segítő új szemlélet kialakításához hozzájárul a uruguayi Punta del Estében 1986 szeptemberében tartott GATT-konferencia és az UNCTAD legutóbbi üléssza­kán megkezdett munka. Az államférfiak úgy vél­ték, hogy a külső adósság világméretű problémáját kö­zös felelősséggel, valameny- nyi érintett fél bevonásával az adós és hitelező orszá­gok, a nemzetközi pénzügyi intézmények és a kereske­delmi bankok közreműködé­sével kell megoldani. Ebben Hétfő esti kommentár Fény a közép-amerikai alagútban? .4 mai világ egyik válság­gócából, Közép-Amerika tér­ségéből egymást követik a fontosnak látszó hírek. Soka­sodnak annak a jelei, hogy ,,az Egyesült Államok hátsó udvarában” talán — de még mindig csak talán — a dol­gok elmozdulhatnak a holt­pontról. Az elmúlt hét vé­gén és az új hét első napján a lényegesebb hírek Salva­dorból és Nicaraguából ér­keztek. Salvadorba, ebbe a zakla­tott kis országba hosszú száműzetés után hazatért Ruben Zamora ellenzéki ve­zető, és várható a Farabun- do Martinról elnevezett ge­rillaszervezet másik vezető­jének, Guillermo Ungonak a hazatérése is. Ez önmagában jó hír — még jobbá teszi az egyidejűleg bejelentett, igaz. egyelőre ideiglenes, tűzszü­net is. Mindez, megintcsak egyelőre, egybevág a térség­ben elfogadott rendezési terv betűjével és szellemével. Ak­kor viszont — kérdezheti joggal az olvasó — miért, fogalmaz a kommentátor fenntartással, nem titkolt óvatossággal? Mert a megfigyelőknek to­vábbra is minden okuk meg­van a kételkedésre: a konf­liktus gyökerei túlságosan is mélyek ahhoz, hogy sima megállapodásokban biza­kodjunk. Maradjunk Salva­dornál. Zamora ugyan haza­tért és követheti őt Ungo, de — és ez bizony fontos, poli­tikai „de” — Napoleon Duar­te salvadori elnök máris ki­jelentette: 'a két hazatérő csak úgy kerülheti el a „fe­lelősségre vonást”, ha nem­csak a fegyveres harcról mond le (ez még valahogy „beleférne” a nyári közép­amerikai megállapodásba), de megszakítja kapcsolatait a kormányellenes baloldallal. Ez utóbbi követelés már aggodalomra ad okot és sok a baljós jel Nicaraguával kapcsolatban is. Pedig Ma- naguában máris sok mindent tettek a béketerv jegyében. Ortegáék felújították a pár­beszédet a belpolitikai po­rondon, újra engedélyezték a jobboldali, az ellenforra­dalmárokkal szimpatizáló La Prensa című napilapot, most pedig, a hét végén, csaknem ezer politikai fog­lyot engedtek szabadon. A sandinista kormány ré­széről minden ilyen gesztus tudatos kockázatvállalás, annak a felismerésnek a szellemében, hogy a kibon­takozás csak kölcsönös en­gedményekkel, vagyis komp­romisszumokkal lehetséges. A kölcsönösséggel azonban ismét baj van. Miközben még a Reuter brit hírügynökség kommentátora is „igen fon­tos lépésnek” minősíti a po­litikai foglyok ilyen arányú szabadon engedését, a hiva­talos Washington még min­dig fanyalog, és minden mó­don bátorítja a „kemény” kontrákat. Változatlanul ez a legnagyobb akadály a bé­keterv megvalósításának út­jában. Ezt igazolja az amerikai képviselőház elnöke, Jim Wright legutóbbi nyilatkoza­ta is. A politikus, akit Rea- ganék azért bírálnak, mert találkozott Ortegával, most azt mondta az NBC televí­ziónak: ideje lenne, hogy végre az amerikai kormány is tegyen egy lépést abba az irányba, amiről annyit be­szél .. . H. E. Csődeljárás az Ágrokomerc ellen fontos szerepet kell kapnia a nemzetközi kapcsolatok igazságos átalakításának. A magyar—uruguayi kap­csolatokat áttekintve ki­emelkedő jelentőséget tulaj­donítottak a kölcsönös elő­nyök alapján megvalósuló árucsere bővítésének. Or­szágaink arra törekszenek, hogy feltárják és az eddigi­nél teljesebben kihasználják a lehetőségeket az együtt­működés hagyományos te­rületein és korszerűbb for­mákat is alkalmazzanak, mindenekelőtt a textilipar, az orvosi műszergyártás, a biotechnológia új, és pers­pektivikus ágazataiban. A két ország közötti kapcsola­tok szélesítése céljából ösz­tönzik a vállalatok és intéz­mények közötti közvetlen együttműködés megterem­tését az ipar, a mezőgazda­ság, a kereskedelem, a szol­gáltatások és a légiközleke­dés területén. Az együttmű­ködés megkönnyítése érde­kében előirányozták a ket­tős adózás megszüntetéséről szóló megállapodás megkö­tését. Egyetértettek, hogy célsze­rű megvizsgálni a műszaki együttműködés lehetőségeit abból a célból, hogy szak­mai, tapasztalatok és műsza­ki eljárások cseréjére ke­rüljön sor a kölcsönös ér­deklődésre számottartó te­rületeken. Nagy jelentőséget tulaj­donítva az együttműködés bővítésének a kultúra, a tu­domány és az oktatás terén, kicserélték a magyar—uru­guayi kulturális, tudomá­nyos és oktatási együttmű­ködési megállapodás hatály­ba lépéséről szóló okmá­nyokat. Kiemelték, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és az Uruguayi Keleti Köztársa­ság népeinek hagyományos barátsága, kölcsönös cokon- szenve és tisztelete jól pél­dázza a különböző társadal­mi berendezkedésű orszá­gok együttműködésének le­hetőségét. A két államelnök gyümöl­csözőnek minősítette a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének az Uru­guayi Keleti Köztársaságban tett látogatását, amely hoz­zájárult a két nép és állam kapcsolatainak bővítéséhez és elmélyítéséhez. Németh Károly köszönetét fejezte ki vendéglátójának a szívélyes és meleg fogadtatásért, amelyben őt és kíséretét ré­szesítette. Az Elnöki Tanács elnöke hivatalos magyaror­szági látogatásra hívta meg Julio Sanguinettit, az Uru­guayi Keleti Köztársaság el­nökét, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. Nincs fluktuáció a Dobrics gyermekcipőgyárban A bosznia—hercegovinai köztársasági kormány érté­kelése szerint a váltóbot­rány miatt válsághelyzetbe került Velika Kladusa-i Ag- rokomerc Kombinát ellen csődeljárást kell indítani, mert nem tudják előterem­teni a szanáláshoz szükséges mintegy 600 milliárd dinárt. A mamutvállalat jövőjé­ről hitelezőinek e héten Sa- rajevóban sorrakerülő ta­nácskozása dönt. Az már bi­zonyos, hogy több részlegét megszüntetik. Ifjúsági béketalálkozó lesz Strasbourgban sében sorra kerülő nyári fó­rum központi gondolata a kontinens keleti és nyugati felén élő fiatalok baráti kap­csolatainak bővítése és - az úgynevezett ellenségképek megszüntetése lesz. Az előkészítő ülés résztve­vői hétfőn elutaztak Buda­pestről. téseket tettünk és teszünk. Nem véletlen tehát, hogy ná­lunk szinte ismeretlen foga­lom a fluktuáció, tényleg második otthonuknak érzik munkahelyüket dolgozóink. — A kombinátunkban uralkodó jó hangulat azon­ban nem feledtetheti'velünk, hogy nagyon sok a tenniva­lónk, még pártunk központi bizottsága által a közelmúlt­ban hozott határozatok vég­rehajtása tekintetében — ve­szi át a szót Georgi Petrov, a kombinát párttitkára. — Különösképpen kiemelt fel­adat a minőség javítása. Ok­tóber elejétől általánosan be­vezetik az ipari termékek állami átvételét, ami együtt jár termelési folyamataink ellenőrzésével is. Eddig sa­ját gyári meónk minősítette termékeinket, s munkánk néhány hiányosságát nem volt képes felfedni. Az ál­lami átvételnek serkentő ha­tása van mind a termékek minőségére, mind a terme­lés egész folyamatára. Egyéb­ként ez a központi intézke­dés korántsem csorbítja a vállalati önállóságot, hanem hatására erősödik az önkont­roll, az önfegyelem dolgozó­inknál. A párttitkár egyébként nem hallgatja el, hogy mint minden újnak a bevezetése, ez is nehézségekkel jár: — Az önállóság növelését, a közös tulajdon iránti fele­lősség fokozását, s ezáltal a termelés hatékonyságát kí­vánja elősegíteni az a ren­delkezés, amelynek értelmé­ben Bulgáriában a termelő berendezéseket záros határ­időn belül a termelő kollek­tíváknak kell átadni — foly­tatja Georgi Petrov, — s ezek a kollektívák megkap­ták azt a lehetőséget, hogy a korábbiaknál sokkal na­gyobb mértékben irányít­hassák munkahelyi életüket. Elmondása szerint sok je­lentős kérdésben már a dol­gozók által választott mű­szaktanács dönt —, amely­ben a művezető mellett a tömegszervezetek képvise­lői is megtalálhatók. A közös tulajdonhoz való viszony ezen új formájának eddigi tapasztalatairól Ve- licskova Sztojanova Petkova, a legeredményesebb mű­szak-, vagy az ő szóhaszná­latukkal élve brigádvezetője foglalja össze véleményét: — Sokkal nagyobb a fele­lősségünk minden téren a korábbinál, s ez sokkal na­gyobb odafigyelést követel meg mindannyiunktól. Ál­landóan törjük a fejünket, hogy hogyan lehetne jobban dolgozni. Felelősek vagyunk a termelőberendezésekért, s ha valamilyen reklamáció van, az az egész kollektíva zsebére megy, csakúgy, mint­ha nem teljesítjük a tervet. Biztos, hogy ez a rendszer mindenkitől többet követel, de meg is van az eredmé­nye — tette hozzá végezetül Velicskova Sztojanova Pet­kova. (Folytatjuk.) Lukácsffy Dénes Betört a tél Nyugat-Ausztriába. Az Innsbruck környéki ma­gasabban fekvő helységeket egyméteres hó borítja Jövőre június 19. és 26. kö­zött rendezik meg Strass- bourgban az Európai Ifjúsági Béketalálkozót — jelentet­ték be Budapesten a talál­kozó második előkészítő ülé­sén, amelynek házigazdája a magyar békemozgalom volt. Az Európai Ifjúsági Tanács égisze alatt nemzeti és nem­zetközi mozgalmak szervezé­A bolgár népgazdaság és társadalom éppen úgy az út­keresés időszakát éli, mint a miénk, legfeljebb csak az előrelépés érdekében alkal­mazott módszereink nem mindenben azonosak, a cél végsősoron ugyanaz: fokozni a gazdaság teljesítőképessé­gét. A középszintű irányító­szervek átszervezése részben már befejeződött, az egyes minisztériumok helyébe lé­pő úgynevezett asszociációk­nak bizonyos szempontból változott a funkciója, ottani megfogalmazása szerint a kötelező tervmutatók kiadá­sa és számonkérése helyett elsősorban a gazdasági szer­vezetek munkájának, tevé­kenységének koordinálása a feladatuk. A megye rendszer jövő év elejével hatályos mészetesen a vállalati szfé­rát sem kerülték el, a ko­rábbi eredmények megtartá­sa mellett több újszerű kez­deményezéssel próbálkoznak a gazdasági hatékonyság fo­kozása érdekében. A Pirin nevű gazdasági egyesülés egyik országos je­lentőségű vállalata a Vár­nától mintegy ötven kilo­méterre fekvő Tolbuchin vá­rosban működő Dobrics gyermekcipőgyár. Ez az 1964-ben alapított, 3500 fős kombinát évente 5 millió 600 ezer pár cipőt állít elő, tő­lük származik a Bulgáriá­ban piacra kerülő gyermek­cipők 85 százaléka. Exportra a gyártott mennyiség alig 3—4 százaléka kerül, mivel elsődleges feladatuk a hazai igények maradéktalan kielé­gítése — Szociális ellátottságunk sokak számára követendő példa lehet — mondja nem kis büszkeséggel Marija Bo­rova, a kombinát szakszer­vezeti elnöke. — Így példá­ul tágas és jól felszerelt üze­mi éttermeinkben 45 száza­lékos kedvezménnyel étkez­hetnek dolgozóink — a konyha jobb ellátása érde­kében kertészetet és állat­tartó kisegítő gazdaságot is üzemeltetünk —, aztán van két óvodánk, a meglevő 164 lakás mellé pedig 52 család számára építünk jelenleg is lakóházat. Egyébként van or­vosi rendelőnk, fogászati és nőgyógyászati . szakrende­léssel, fenntartunk egy fod­rász-szalont, s dolgozóink a tengerparti Balcsikban levő 220 ágyas üdülőnkben tölt­hetik el szabadságukat. Mű­velődés céljára van egy 500 személy befogadására alkal­mas kultúrtermünk, ahol mozivetítéseket is tartunk, a fiaital műszakiaknak pedig külön klubjuk is van. De nem csak a létesítmények terén állunk ilyen jól. Sokat tettünk a munkavédelem ér­dekében is, aztán például terhes nődolgozóink részére külön munkahelyeket bizto­sítunk, ahol a kötelező mun­kaidőnél egy órával keve­sebbet kell dolgozniuk, s a dolgozók továbbképzése ér­dekében is jelentős erőfeszí­A gép és „új” tulajdonosa megszüntetése — ezután a 28 megye helyett 9 gazdasá­gi körzetre oszlik Bulgária területe — sem egy szokvá­nyos átszervezés; fő célja a területi önállóság növelése, valamint a bürokratikus ap­parátus csökkentése. A gaz­dálkodó szervezetek önálló­ságának fokozása szintén a célok közé tartozik; ennek egyik jele például a mező- gazdasági kombinátok szét­válása kisebb egységekre. Ezt a tulajdonosi szemlélet várható erősödése következ­tében a teljesítményfokozás egyik eszközének tartják. A célok tehát pontosan megfo­galmazottak, a módszerek vi­szont jelenleg még nem min­den részletükben kidolgo­zottak, illetve ismertek. A népgazdaság minden te­rületét átfogó változások tér-

Next

/
Thumbnails
Contents