Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-23 / 276. szám

2 Somogyi Néplap 1987. november 23., hétfő A siovjet miniszterelnök Új-Delhiben Rizskov megnyitotta a Lenin-kiállítást Az indiai főváros Dzsava- harlal Nehruról elnevezett parkjában szombaton dél­előtt ünnepélyes keretek kö­zött felavatták Vlagyimir Iljics Lenin szobrát. Az ava- tóünnepségen jelen volt Nyi- kolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Radzsiv Gandhi indiai kormányfő. A hivatalos indiai látoga­táson tartózkodó szovjet mi­niszterelnök később udva­riassági látogatást tett Ra- maszvami Venkataraman köztársasági elnöknél és Sankar Dajal Sarma köztár­sasági alelnöknél. A szobor felavatásával megkezdődött a „Szovjetunió Fesztiválja” rendezvényso­rozat. A nagyszabású, egy évig tartó program célja a Szovjetunió életének, kultú­rájának, gazdasági és társa­dalmi vívmányainak bemu­tatása. A hivatalos tárgyalások és a szovjet fesztivál megnyitó­ja után Nyikolaj Rizskov va­sárnap délelőtt Agrába uta­zott, ahol felkereste a Tádzs Mahalt. Új-Delhibe visszatérve a szovjet miniszterelnök meg­nyitotta a Lenin-kiállítást. A moszkvai Lenin-múzeum anyagából rendezett tárlaton többek között az októberi forradalom vezetőjének sze­mélyes használati tárgyait is megtekinthetik az indiai em­berek. Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke nyitotta meg Üj-Delhiben a Szovjetunió fesztiválját Vasárnap esti kommentár BRÜSSZELI KÉRDŐJELEK Kádár János belgiumi lá­togatása kapcsán a közel­múltban gyakran szerepelt Brüsszel a magyar sajtóban. A tudósítások részletesen szóltak azokról a tárgyalá­sokról is, amelyet az MSZMP főtitkára a Közös Piac veze­tőivel folytatott. Ha most mégis időszerű újra az EGK- ról szólni, az azért van, mert hétfőn kezdődik az Európai Gazdasági Közösség kétna­pos külügyminiszteri tanács­kozása, amelyen várhatóan napirendre kerül a hazánk­kal kötendő megállapodás kérdése is. Hosszú tárgyalások előzték meg a legutóbbi megbeszélé­seket és várhatóan még több fordulóra van szükség ahhoz, hogy Brüsszelben elismerjék a magyar igények jogossá­gát. Pedig hazánk nem tart többre igényt, mint mások. Csupán azt tartanánk igaz­ságosnak, ha a GATT-tagság jogán járó lehetőségek épp­úgy megilletnének minket is, mint más országokat. A mostani helyzetben a ma­gyar termékek versenyképes­ségét — hagyományos ne­hézségeinken túl — csökken­tik azok a korlátozó intézke­dések, amelyeket a Közös Piac foganatosított, ellent­mondva a GATT általános elveinek és előírásainak. Természetesen minden ál­lamnak joga, hogy saját pia­cát úgy védje, ahogy akarja. Csakhogy a Közös Piac ese­tében a kinyilvánított szán­dékok és a gyakorlat között komoly szakadék tátong. Va­lószínű, hogy a brüsszeli gazdasági szakemberek nem a magyar termékek Nyugat­Európára zúduló dömpingjé- töl tartanak, hanem attól a precedenstől, amelyet a ha­zánkkal kötendő megállapo­dás szerintük jelentene. Pe­dig a helsinki folyamat logi­kájából és határozataiból egyenesen következik, hogy Európában nem mesterséges akadályokra, hanem az együttműködést elősegítő szabályokra van szükség. Érdekes megfigyelni, ahogy a Közös Piachoz tartozó or­szágok vezető politikusai egymás után minősítik ért­hetőnek és igazságosnak a magyar álláspontot. A tár­gyalásokon eddig mégsem sikerült teljesen megegyezni. Brüsszelben valamiért sorra megfeneklenek a kompro­misszumokat kereső törekvé­sek. Legalábbis eddig ez volt a helyzet. Félreértés ne essék, az EGK-val kötendő megállapo­dás nem jelent közvetlenül kifejezhető, azonnali jelentős előnyöket a magyar gazda­ságnak. Ettől még nem fo­gunk könnyebben megbir­kózni a ránk váró nehéz fel­adatokkal, hiszen az előre látható közvetlen haszon nem éri el a százmillió dolláros nagyságrendet sem. Ennél fontosabb, hogy megteremt­sük a kapcsolatok későbbi fejlesztésének lehetőségeit, annak feltételeit, hogy egyenlő társként vehessünk részt az európai gazdasági együttműködésben. Ennek reményében olvassuk most fokozott érdeklődéssel a brüsszeli tanácskozásról ér­kező híreket. H. G. Ikárászok Ikarosz földjén Hazánk és Hellasz kapcsolatai Athéni városrészlet Sxabó István Tokióban Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a TOT elnöke vasárnap pártküldöttség élén Tokióba érkezett, ahol részt vesz a Japán Kommunista Párt XVIII. kongresszusán. Szabó Istvánt — kinek kí­séretében van Györke Jó­zsef, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető- helyettese és Südi Zoltán, a KB külügyi osztályának munkatársa — a marital re­pülőtéren Nyihara Sodzsi, a JKP KB Elnökségének tag­ja és Szarka Károly, Ma­gyarország tokiói nagyköve­te fogadta. A Politikai Bi­zottság tagja még aznap ta­lálkozott Tacsiki Hirosival, a JKP KB Elnöksége Állandó Irodájának tagjával. Ma és holnap tárgyalások Sevardnadze Genfben Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere vasárnap Moszkvából Genfbe utazott. Sevardnadze a svájci város­ban George Shultz amerikai külügyminiszterrel találko­zik, akivel hétfőn és kedden megtárgyalja a két hét múl­va esedékes szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó előkészí­tésével összefüggő kérdése­ket. Sevardmadzét a repülőté­ren Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára búcsúztatta más hivatalos személyiségek társaságában. Genfbe utazott vasárnap George Shultz amerikai kül­ügyminiszter, ahová magyar idő szerint éjfél tájban ér­kezett meg. A miniszter kíséretében van Colin Powell tábornok, Reagan elnök új nemzetbiz­tonsági tanácsadója. Az elő­ző külügyminiszteri tanács­kozásokon Frank Carlucci volt jelen, aki átvette a had­ügyminisztérium irányítá­sát. Washingtonban figye­lemre méltó fejleménynek tartják, hogy Carlucci kine­vezésével egyidőben lemon­dott tisztéről a Pentagonnak az a tisztségviselője, aki a le­szerelési tárgyalások kérdé­sében volt illetékes: Fánk Gaffney hadügyminiszter­helyettes. Gaffney nyíltan ellenezte a Szovjetunióval kötendő leszerelési szerződé­seket. Görögország nem csupán ősi történelme, kultúrája, napsütéses tengerpartjai és turistaparadicsomként sem utolsó szigetei miatt játszik sajátságos szerepet Európá­ban. Egyre fokozódik politi­kai szerepe; megfontolt, fe­lelősségteljes lépéseinek nyomán növekszik tekinté­lye, miközben gazdaságilag is egyre inkább integráló­dik a Közös Piachoz. Ez lé­nyeges a görög ipar és me­zőgazdaság számára — ezál­tal azonban a magyar part­nereknek a Brüsszelben meghatározott korlátozó in­tézkedések miatt nehezedett a helyzetük. A két ország együttműkö­dését a világpolitika számos alapvető kérdésében meglé­vő nézetazonosság is előse­gíti. Jóllehet két eltérő po­litikai-katonai szövetségi rendszer tagjairól van szó, hazánk és Hellasz kapcsola­taiban ez nem okoz nehéz­ségeket. Sőt, egyaránt fon­tosnak tartják mind Athén­ban, mind Budapesten, hogy tovább erősödjön a Helsinki nevével fémjelzett európai enyhülési folyamat. Azono­san ítéljük meg például a szovjet—amerikai leszere­lési tárgyalások szükségessé­gét, s mélységesen egyetér­tünk az atomfegyvermen­tes Balkánt célul kitűző kezdeményezésekkel is. Grósz Károly küszöbönálló görögországi látogatása so­rán előre láthatóan további érintkezési pontokat is sike­rül majd találni a két fél nézeteiben, mint ahogyan az előző miniszterelnöki ’ vizi­tek alkalmával is történt. reasz Papandreu tárgyalt Budapesten. Ezek a megbe­szélések jól szolgálták a két ország együttműködésének kölcsönösen előnyös bővíté­sét. Remélhetőleg a jövőben sikerül majd még rendsze­resebbé tenni a magas szin­tű látogatásokat. Magyarország jelen van a görög hétköznapokban: At­hén utcáin számos Ikarusz hirdeti a görög légenda hő­se és autóbuszgyártásunk dicsőségét, s sok görög ki­kötőben közmegelégedéssel üzemelnek a Ganz feliratú daruk. Ahhoz képest vi­szont, hogy országaink vi­szonylag közel fekszenek egymáshoz, ipari fejlettsé­günk nagyjából azonosnak mondható, és a gazdaságok struktúrája is jól kiegészít­hetné egymást, jelenleg nem tekinthetők kielégítőknek a két ország gazdasági kap­csolatai. Ügy tetszik, lehe­tőség van a meglévő tartalé­kok jobb kihasználására, az intenzívebb együttműködés­re, amelyre mindkét fél tö­rekszik. Évente mintegy tizenöt­ezer magyar turista fordul meg Görögországban, és több mint négyszer ennyi hellén jár nálunk. Az egyre sokrétűbb politikai, gazda­sági és kulturális kapcsola­tok mellett erősödnek tehát az emberek közti személyes szálak, a barátság kötelékei. Görögországban sok jó is­merősünk van, hiszen nem merült még feledésbe a negyven évvel ezelőtti me­nekültek itteni fogadtatása. Papandreu kormányfőnek személyes érdekei is vannak kapcsolataink fejlesztésében Aligha túlzás azt állítani, hogy a mostani tárgyalások mindkét országban az ér­deklődés homlokterében áll­nak majd. Görögországban mindig is nagy hangsúlyt fektettek a szocialista or­szágokkal fenntartott jó viszony ápolására. Magyar- országon pedig az elmúlt években folytatott nyílt, kapcsolatokat kereső és épí­tő politika egyenes követ­kezményének, a stabilizáció és ,kibontakozás kormány- programja révén pedig ak­tuális, fontos eseménynek tekintik ezt a látogatást, hi­szen Grósz Károly minisz­terelnöki minőségében jná- sodik alkalommal utazik európai tőkés országba. Horváth Gábor Hét úszó aknát robbantottak fel Az öbölben továbbra sincs nyugalom Iráni bejelentés szerint haditengerészeti egységeik vasárnap tüzet nyitottak négy amerikai harci helikopterre, melyek meg akarták akadá­lyozni, hogy ellenőizzenek egy, Iraknak szánt katonai felszerelések szállításával gyanúsított kereskedelmi hajót. Bahreinben az amerikai flottaösszevonás egyik magas rangú, de magát megnevezni nem kívánó illetékese tagad­ta az incidenst. Szerinte az irániak által jelzett helyen és időben nem volt érdemle­ges katonai mozgás. Ugyan­akkor azt hangoztatta, hogy az iráni Fárszi-sziget körze­tében szervezett aknamente­sítő akció során két napon belül hét úszó aknát robban­tottak fel egységeik. A hét végén egyébként folytatódott az öbölbeli ha­jóforgalom ellen intézett iráki és iráni támadások so­ra. Vasárnapi bagdadi köz­lés szerint újabb „nagy ten­Ismét elhalasztották a román pártkonferencia időpontját Másodízben halasztotta el az országos pártkonferencia időpontját a Román Kom­munista Párt Politikai Vég­rehajtó Bizottsága. A mosta­ni tervek szerint a konfe­renciát december 14. és 16. között tartják meg, decem­ber 7—9. helyett. A hivatalos indoklás sze­rint „a halasztás lehetőséget ad az RKP szerveinek és szervezeteinek arra, hogy jól felkészülhessenek a konfe­renciára”. A pártértekezlet napirendjén szerepel többek közt az, hogy áttekintik a legutóbbi pártkongresszus határozatainak teljesítését. geri célpontot találtak el”. Ezt hajózási források egye­lőre nem erősítették meg, vi­szont közölték, hogy az el­múlt hét intenzív iraki légi­tevékenysége során egyebek között támadás ért egy 300 ezer tonnás, valamint egy 70 ezer tonnás iráni tartályha­jót, és egy 250 ezer tonnás máltai bejegyzésű olajszállí­tót. Vasárnap napfelkeltekor iráni gyorsnaszádokról négy könnyű páncéltörő rakétát lőttek ki egy szaúdi olajat szállító görög hajóra, de a dubai partok közelében be­következett támadás csak kisebb anyagi károkat oko­zott. Tizenkét órával koráb­ban egy másik görög jár­művet ért hasonló iráni tá­madás. Az öbölbe vezényelt ame­rikai és brit hadiflotta szá­mos hajóját a hét végén le­cserélték. A Szuezi-csator- nán át a Földközi-tenger irányába hajózott egy angol katonai jármű, s erre készül az amerikai helikopterhordo­zó, a Guadalcanal is. Bizalmat kapott a kormány Olaszországban Az olasz szenátus szomba­ton 170 szavazattal 109 el­lenében bizalmat adott a kereszténydemokrata Gio­vanni Goria öt pártból álló kormányának. Goria miniszterelnök ép­pen egy hete nyújtotta be lemondását Cossiga állam­főnek, mert a koalícióban részt vevő Olasz Liberális Párt bejelentette: kilép a kormányból. A köztársasági elnök és Goria ezt követő konzultáció-sorozatából azonban kiderült: a koalí­ciós pártok (keresztényde­mokraták, szocialisták, szo­ciáldemokraták, republiká­nusok és liberálisok) mégis­csak együtt kívánnak halad­ni a továbbiakban, s maga a liberális párt sem akar szakítást noha a jövő évi költségvetési tervben , na­gyobb fokú adókedvezmé­nyeket szorgalmaz partne­reinél. Cossiga államfő ezek után elutasította a korábban csak „feltételesen” elfoga­dott lemondást, és Goria kormányát változatlan ösz- szetételben a parlament két háza elé „utalta vissza” bi­zalmi szavazásra.

Next

/
Thumbnails
Contents