Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-23 / 276. szám

1987. november 23., hétfő Somogyi Néplap 3 Kapcsolataink új szakaszához érkeztünk Interjú Csang Szö-csinggel, a Kínai Népköztársaság legfőbb ügyészének helyettesével Mint lapunk első oldalán beszámolunk róla: tegnap Csang Szö-csingnek, a kínai legfőbb ügyész helyettesének vezetésével öttagú szakmai delegáció járt megyénkben. A hivatalos prog­ram szünetében a küldöttség vezetője interjút adott a Somogyi Néplap munkatársának. Befejeződött a kaposvári tanácskozás VÉLEMÉNYEK A FELZÁRKÓZTATÁSRÓL — Tudomásunk van róla, hogy a Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusán önt a Központi Bizottság póttagjává választották. Nagy figyelemmel kísértük a pártfórum munkáját, még­is azt kérem: foglalja össze, melyek voltak a legfonto­sabb döntések és hogyan kezdtek hozzá a határozatok végrehajtásához. — A XIII. kongresszus rendkívül nagy jelentőségű a Kínai Kommunista Párt történetében. Megjelölte a második nagy előrelépés út­ját. Hasonló horderejűnek a VII. kongresszust említhe­tem, az dolgozta ki a de­mokratizmus elméletét, amelynek alapján hazánk felszabadult és új útra lé­pett. összefoglalva most azt mondhatom: a XIII. kong­resszus kidolgozta a szocia­lizmus kezdeti szakaszának elméletét, s ezért hallatlan jelentősége van. Alapvetően két központi kérdést dolgo­zott ki a plénum: a gazda­ság megélénkítésének, a re­form elmélyítésének kérdé­sét, és a vezető szervek megfiatalításának útját. A gazdasági és politikai re­formról szóló állásfoglalás­nak is az a célja, hogy fej­lesszük a termelőerőket Kí­nában. Csak így lehetséges elérni a gazdaság általános fejlődését, így lehet több ér­téket létrehozni, és kielégí­teni a lakosság mindenolda­lú szükségletét. Végtére is a legnagyobb eredmény az, hogy a kongresszus a kínai viszonyokra és sajátosságok­ra alkalmazta a marxizmus —leninizmus általános tör­vényszerűségeit. — Ami a fiatalítást illeti, megkezdődött azzal, hogy a Központi Bizottság tagjai­nak átlagos életkora négy évvel csökkent. Számottevő változás ment végbe a sze­mélyi és műveltségbeli ösz- szetételben is: a KB tagjai­nak 60 százaléka egyetemet, főiskolát végzett; sok tudós, professzor, kiemelkedő mű­veltségű és felkészültségű vezető képviseli kommunis­táinkat a vezető testületben. Meggyőződésem, hogy ilyen indítás után magasabb szín­vonalon tudjuk képviselni és .megvalósítani történelmi jelentőségű határozatainkat — Az ügyészi munkával kapcsolatos tapasztalatairól szeretném kérdezni. Milyen benyomásokat tett önre a hatnapos magyarországi lá­togatás? — Úgy látom: a magyar politikai, társadalmi élet szilárd jogi alapokon áll. Ügyészi körökben, a szak­mai beszélgetéseken arról győződtünk meg, hogy a magyar jogrendszer fejlett és teljes körű. Ez rendkívül mély benyomást tett ránk. Jónak, ütőképesnek tartom a magyar ügyészi szervek felépítését; úgy láttuk: sike­res és hatékony munkát folytatnak. Ennek nyilván­valóan az az alapja, hogy hozzáértően, magas szakmai felkészültséggel látják el fe­lelős munkájukat. Nagy te­her és felelősség hárul rá­juk, de korszerű technikára támaszkodhatnak. Különö­sen tetszik, hogy nagy fi­gyelmet fordítanak a krimi­nalisztikai kutatásra és a megelőzésre. Végül hangsú­lyozni szeretném azt az elis­merésre méltó tapasztalatot, hogy a párt — az ügyész­ségekkel összefüggésben is —elvi irányító munkát lát el, nem avatkozik be konk­rétan az ügyészi munkába. Ez rendkívül fontos! — Szeretnék • hallani va­lamit a kínai ügyészségek munkájáról, tapasztalatai­ról. — Törvényeink szerint az ügyészségek fő feladata a törvényességi felügyelet. Ezen belül foglalkozunk az államellenes tevékenységgel, Perecsi Ferenc, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal főosz­tályvezető-helyettese el­mondta: a szennyvizek el­helyezésekor elsősorban az okoz gondot, hogy az ipar fejlődésével a szennyvizek összetétele megváltozott, ez­által a mezőgazdasági elhe­lyezés feltételei is módosul­tak. A szennyvízben sok a talaj számára hasznos táp­anyag, az viszont veszélyes, ha nehézfémeket is tartal­maz. A magas költségek miatt csak annyi energiát szabad szennyvíztisztításra fordítani, amennyi feltétle­nül szükséges, a többit cél­szerű . a mezőgazdaságban hasznosítani. A kérdés csu­pán az, hogy a mezőgazda- sági üzemeknek, a szükséges mégpedig oly módon, hogy ne fordulhasson elő hazánk­ban kémkedés, az ország megosztására vagy megdön­tésére irányuló cselekvés. A bűnügyekben ügyészségeink felügyelik a nyomozást, s ha az államapparátus egyik­másik tisztségviselője követ el bűncselekményt, akkor az ügyészség nyomoz. Törvé­nyes felügyeletet gyakoro­lunk a fegyházak, börtönök és a munkára nevelés in­tézményei fölött, de az ál­lampolgárok panaszügyeit is kivizsgáljuk — törvényes jogaik védelmében. Ezenkí­vül vészt veszünk a bűncse­lekmények megelőzésében, a jogi felvilágosításban, és javaslatokat teszünk a bűn- cselekményeket megelőző lé­pésekhez. — Rövid itt-tartózkodása alatt milyen benyomásokat szerzett Somogyról? — Csakugyan rövid volt az idő, csak futó benyo­másaim lehetnek. Úgy vé­lem: szép megyében élnek, nyugodt az élet, s az embe­rek boldogok, nem szenved­nek alapvető hiányt. Meg­győződtem róla, hogy az ügyészi szervek itt is sike­resen, hatékonyan dolgoz­nak. Örömmel fogadtuk, hogy a vezető szervek kép­viselői rendkívül szívélyes fogadtatásban részesítették küldöttségünket és nagy ér­deklődést tanúsítanak ha­zánk, népünk törekvései iránt. — Végül: mi a vélemé­nye a Kínai Népköztársaság és hazánk kapcsolatainak fejlődéséről? — Hosszú évekig kitűnő, baráti kapcsolatok jellemez­ték népeink viszonyát. Az­után az ismert okok miatt nem volt valami „vidám” ez a kapcsolat. Ez azonban a múlté, ennek vége. Most a jövőre összpontosítjuk a figyelmünket. Pártjaink el­ső számú vezetőinek kölcsö­nös látogatása nyitotta meg az utat: kapcsolataink új szakaszhoz érkeztek. Ügy lá­tom: zökkenőmentes vi­szony, minden területre ki­terjedő fejlődés jellemzi po­litikánkat, együttműködé­sünket. Egyre több lesz a kölcsönös látogatás orszá­gaink képviselői között, még közelebb kerülünk egymás­hoz. Megismerjük egymás jó oldalait, törekvéseit, s egymástól tanulva, testvéri szellemben tudjuk javítani saját munkánkat, kölcsönös együttműködéssel gazdagí­tani a szocializmus építé­sét- J. B. beruházásokat figyelembe véve, megéri-e a szennyvíz hasznosítása. A válasz: igen, hiszen népgazdasági szinten megtakarítást eredményez. A növények tápanyagpótlása pedig növeli a terméshoza­mot. Példaként említette, hogy ha sikerülne napi egy­millió köbméter szennyvizet mechanikai tisztítás után a mezőgazdaságban elhelyez­ni, az 12—15 milliárd forint megtakarítást eredményez­ne a népgazdaságnak, mert biológiai tisztításra nem len­ne szükség. Dr. Petrasovits Imre, a Gödöllőd Agrártudományi Egyetem rektora a szennyvi­zek mezőgazdasági elhelye­zésének a lehetőségeiről be­szélt. Szekcióülésekkel folyta­tódott szombaton reggel a KISZ-aktivisták kaposvári tanácskozása, amelyen a gazdaságilag elmaradott tér­ségek felzárkóztatásáról volt szó. Előadás hangzott el ar­ról, hogy milyen sajátossá­gai vannak a KlSZ-munká- nak az ilyen területeken, s ezt vita követte. Mit lehet tenni a hátrá­nyos helyzet, a rossz körül­mények felszámolásáért? Meglehetősen sokoldalúan vizsgálták a felzárkóztatás feladatait a fiatalok. Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese is hangsú­lyozta zárszavában: ezt a programot nem lehet és nem is szabad egyetlen részt kiragadva elemezni; foglalkozni kell a gazdaság­gal éppúgy, mint az ellá­tással, az infrastruktúrával vagy az élet- és munkakö­rülményekkel. A szekciók tagjai egv-egy településen is bővíthették ismereteiket, tegnap délelőtt pedig összefoglalták tapasz­talataikat, s ismertették a tanácskozás résztvevőivel. Rákóczi András, Kisvárda tanácselnök-helyettese egye­bek között arról beszélt: vé­leményük szerint nem lehet csak külső segítséggel meg­oldani a gazdaságilag elma­radott térségek felzárkózta­tását. Kell, hogy az ott élők is gondolkozzanak. Olyan Tudás és „Tudományt a munkás élettel egybekötni. Ez a fel­adás, mire a köztársaság férjfiának törekednie kell.” Soha nem csengtek idő­szerűbben Kölcsey szavai, mint most. A gazdaság ne­hézségeiből kivezető utak megtalálásához, a haladás­hoz kreativitásra van szük­ség. A Központi Bizottság ezt úgy fogalmazta meg jú­lius 2-i határozatában, hogy emelkedjen a középiskolát, hosszabb távon a felsőfokú tanulmányokat végzettek száma. Látszólag nem igényel kü­lönösebb szellemi kapacitást a Patyolat Vállalatnál vé­gezhető munkakörök több­sége. Az automata vegytisz­títok, a mángorlógépek ke­zelését, a kazánok fűtését bárki el tudja látni. — Ha nekem kellene sa­— Nem létezik olyan ká­ros anyag — mondta —, amelyet megfelelő kezelés után ne lehetne hasznosíta­ni. A szennyvizet alapvető értékként kell kezelni a me­zőgazdaság szempontjából is. Az elhelyezés technológiai és technikai kérdéseiről dr. Vermes László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tudományos főmunkatársa tartott előadást. Elsősorban azt elemezte, hogy a talajba juttatandó szennyvíziszap elhelyezésébe hogyan illesz­kedik az injektálás. Az eddig használt beren­dezések kipróbálására a Vízig a nagykanizsai Alkot­mány Tsz-t kérte fel. Mu- czer József elnökhelyettes el­mondta: tapasztalataik sze­rint az először használt ame­rikai berendezés túl nehéz volt. 1986-ban egy Rába traktorral vontatott típussal dolgoztak. Az adagolás mind­két gépnél egyenetlen volt. A talaj nem mindenhol tud­ta elnyelni a szennyvizet. A kaposvári agrárkutató válla­lat által kifejlesztett gépet november elején kapták vezetőkre van szükség, akik mernek dönteni és vélemé­nyeket ütköztetni. — A KISZ-kongresszus határozata szerint kiemelten kell foglalkozni a lakóterü­leti munkával, de semmi érdemi sem történt. Az ap­rófalvaknak nincs gazdája, az ifjúsági szövetség sem foglalkozik velük; a pályá­zatok sokszor el sem jutnak oda. A KISZ-nek elsősorban az érintett területeken kell megújulnia. A javaslatok között el­hangzott: a legalkalmasabb fiatalokat kell megválaszta­ni vezetőnek, s olyan infor­mációáramlást kell biztosí­tani, amely a valós gondo­kat kozmetikázás nélkül ad­ja tovább. Dr. Orosz László, a So­mogy Megyei Tanács terv­osztályvezetője a terület- és gazdaságfejlesztési vitát összegezte. A kaposvári ta­nácskozás alapvető haszna — mint hangsúlyozta — az információk, a módszerek cseréje, hiszen általános el­vek hangoztatásával nem lehet segíteni. — Fejleszteni kell az el­maradott térségeket; kérdés azonban, hogy meddig se­gítsünk. Véleményünk sze­rint addig, amíg a térség nem tud az önálló fejlődés útjára lépni. Az elképzelé­sek megvalósításának azon­ban sokszor gátat vet az ál­lami szabályozás. Szükség­lakozni, mégsem úgy csi­nálnám, mint a fűtő — ezekkel a szavakkal foga­dott Kovács Bálint igaz­gató. A műszaki egyetemen szerzett tapasztalat, gondol­kodásmód befolyásolja a legegyszerűbb tevékenység ellátását is. Ez is oka an­nak, hogy az igazgató nem elégedett meg egy diplomá­val: túl a negyedik ikszen beiratkozott a közgazdasági egyetemre. Ez a szemlélet vezethetett oda, hogy az igazgató vala­mennyi dolgozójának to­vábbtanulási kérelmét alá­írta. Ennek ellenére nagyon kevesen tanulnak a Patyo­latnál. Szabó Sándorné munka- és személyügyi cso­portvezető tájékoztatása sze­rint az igazgatón kívül mindössze egy dolgozójuk folytat jelenleg felsőfokú tanulmányokat. A vállalat meg, így erröl még kevés ta­pasztalatuk van, de a koráb­biaknál alkalmasabbnak ígérkezik ehhez a munkához. Ugyanakkor szólt az injektá­lás magas költségeiről is. Sajnos a kísérleti bemuta­tónak nem kedvezett az idő­járás, a résztvevők azonban így is meggyőződhettek a be­rendezés előnyös tulajdonsá­gairól. Vörös Ferencet, a kapos­vári Agrárkutató Fejlesztő Közös Vállalat igazgatóhe­lyettesét a fejlesztés hátteré­ről kérdeztük. Elmondta, hogy fontos volt az import­ból beszerzett gép hazaival történő helyettesítése. A ma­gyar injektálón csupán a gu­miabroncsok származnak tő­késországból. Ráadásul a hazai gyártmány csak 6 mil­lió forintba kerül, míg a tő­késért 13 milliót kellett fi­zetni. A szennyvizek mezőgazda- sági elhelyezése sürgető fel­adat. Magyarországon több intézmény fáradozik ennek a gondnak a megoldásán. L. R. szerűen kellenek a gazda­sági kedvezmények. Ma pél­dául a gazdálkodóknak nem érdekük a bedolgozói rend­szer fenntartása, ugyanak­kor ezekben a térségekben nagyon sok nő csak ez által juthatna munkához. A „merev” megyehatárok­tól, az országok közötti együttműködés hiányáról Pálné dr. Kovács Ilona szekciója tárgyalt. Az MTA Regionális Kutatások Köz­pontjának tudományos munkatársa orvosi hasonlat­tal élve azt mondta: „kon­zíliumunk keringési és köz­ponti idegrendszeri zavaro­kat talált”. Dr. Tóth Károly erre célozva említette zár­szavában a bíztató próbál­kozásokat. Sok hátrányos helyzetű és idős ember él a kis fal­vakban; változtatni kell ér­tük is — az e kérdéscsopor­tot tárgyaló szekció üléséről Kurucz János, a kaposvári KISZ-hizottság munkatársa számolt be. — Ha csak néhány hasz­nos javaslat született, már értelme volt a kaposvári ta­lálkozónak — mondotta Mi- halics Veronika, a megyei KISZ-bizottság első titkára a rendezők nevében a há­romnapos tanácskozás befe­jezéseként. Az eszemecsere anyagát valamennyi érintetthez el­juttatják. vezetősége szerette volna, ha a középvezetőik közül minél többen vegyipari egyetemen végeznek, de a friss diplomás vegyészek csaknem kivétel nélkül la­boratóriumban akarnak el­helyezkedni. A Patyolatnál viszont a kísérletezés helyett a szolgáltatás bővítése az időszerűbb feladat. A Patyolat az egyetlen gazdálkodó egység hazánk­ban, ahol a rövidebb időn belül megtérülő fejlesztést részesítik előnyben. Dr. Si­pos Bélának, a Janus Panno­nius Tudományegyetem do­censének vizsgálatai szerint a mélypontból való kilába­lás ott volt eredményes, ahol a régi, megkérgesedett technikát felváltotta az új. Ennek önerőből való kidol­gozása hosszabb távon kifi­zetődőbb, mint az import. Dr. Sipos Béla leírja még, hogy ma az iskolát végzet­tek anyagi elismerésének szinte egyedüli útja a veze­tővé válás. Szabó Sándorné tájékoztatása szerint nem tudnak a munkások közül középszintű vezetőket kie­melni. Ennek legfőbb oka, hogy tíz évig nem képeztek kelmefestő, vegytisztító szakembereket a vállalat­nál. 1983-ban az 512-es ipari szakmunkásképző intézettel karöltve indították az első textiltisztító-osztályt Kapos­váron. Tavaly végeztek az elsők, szám szerint kilencen, közülük nyolcán most is a vállalatnál dolgoznak. Az idén ugyanennyiből hárman nem a megyében helyezked­tek el. A tizennégy szak­munkás közül hárman je­lentkeztek a dolgozók esti iskolájára. — Szükség lenne a dolgo­zók nagyobb műveltségére. Az ügyfél egy ing vasalásá­ból kiindulva is bírálja a céget, s az is bizonyos fokú intelligenciát igényel. A Patyolat vállalatnál tettek már erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a tanulással szerzett tudás mi­nél szélesebb körben érvé­nyesüljön. A vezetők dönté­seiben szerencsére továbbél­nek Kölcsey sorai. B. A. Hasznosítani kell a szennyvizet A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosításáról tartott szimpózium a közelmúltban Nagy­kanizsán az MTESZ Zala Megyei Szervezete, a kapos­vári Agrárkutató Fejlesztő Közös Vállalat, a Dél-zalai Viz-, Csatornamű- és Fürdővállalat, a nagykanizsai Al­kotmány Tsz és a budapesti Mezőgépfejlesztő Intézet. A témával Összefüggésben bemutatták az első hazai fej­lesztésű és gyártású önjáró injektáló gépet. N. J. kibontakozás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents