Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-19 / 273. szám
2 Somogyi Néplap 1987. november 19., csütörtök Marjai Jóim# hazaérkezett Befejezte látogatását és hazautazott az Egyesült Államokból Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Marjai József tegnap hazaérkezett. Borisz Jelcin kinevezése Borisz Jelcint a Szovjetunió Minisztertanácsa az állami építési bizottság első elnökhelyettesévé nevezte ki — jelentették be hivatalosan szerdán Moszkvában. Borisz Jelcint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége miniszteri ranggal ruházta fel. Közlemény Németh Károly brazíliai látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) reskedelmi kapcsolatok fejlődnek, de elmaradnak a lehetőségektől. A gazdasági együttműködés dinamikusabb fejlesztését segítenék az új együttműködési formák, mint a közös gyártás, a vegyes vállalatok alapítása, a harmadik piaci együttműködés kiszélesítése. Hangsúlyozták, hogy a politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett nagy jelentősége van a kulturális, az idegenforgalmi és a sport területén kibontakozó együttműködésnek. Magyar részről kérték, hogy a két kormány képviselői vizsgálják meg a vízum- kényszer megszüntetésének lehetőségét, és Sao Paulóban főkonzulátus létesítését. Az elnökök kiemelték, hogy a Brazíliában nagy számban élő magyarok nagy számban hozzájárulnak a két ország közeledéséhez. A világhelyzettel összefüggésben megállapították, hogy az emberiséget érintő sorsdöntő kérdésekben országaik álláspontja hasonló, vagy egymáshoz közelálló. Síkraszálltak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minA legfontosabb feladat a piaci versenyképesség (Folytatás az 1. oldalról.) minőség kérdése tehát döntően a vállalatoknál dől el, külső intézmény a minőséget csak tanúsíthatja; korlátozhatja, vagy megakadályozhatja a hibás áruik forgalmazását, de a termelés során elkövetett hibákat nem javítja ki. Mivel a vállalatok anyagot, alkatrészt, részegységeket vásárolnak termékeikhez, a végső produktum minősége a szállítóktól is függ. Ezért célszerű a jogilag egymástól független gyártók együttműködése is a minőségszabályozásban. Szekér Gyula, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke a KGST minőségértékelési és tanúsítási rendszerből adódó feladatokat körvonalazta. Mint mondotta, a kölcsönösen szállítandó termékek minőségértékelési és -tanúsítási rendszeréről szóló egyezmény jövő év január 1-jétől lép érvénybe. A KGST-tagországak elkészítették azoknak az árucsereforgalomban szállítandó termékeknek a listáját, amelyeket már jövőre ellátnak a kölcsönös minőségtanúsítási egyezmény előírásainak megfelelő okmányokkal. Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár elmondotta: megnövekedtek a termékek minőségével szembeni követelmények, s ha ezeket a gyártók nem tudják megtartani, engedniük kell az árakból, sőt el is veszíthetik piacaikat. A vállalatok sok esetben hivatkoznak az elhasználódott termelőberendezésekre, a munkaerőhiányra, a kooperációs nehézségekre, a tapasztalatok szerint azonban a minőségi hibák többségének inkább a figyelmetlen és fegyelmezetlen munlka az oka. Az ipar- vállalatoknál tavaly a minőségi hiányosságok miatt kimutatott kár 7,4 milliárd forint volt, az ipari értékesítés 1,4 százaléka. A minőség javítására eddig bevezetett intézkedések nem hoztak érzékelhető eredményt. Az ipari tárca szorgalmazza, hogy minden vállalatnál készítsenek úgynevezett minőségstratégiai tervet, amelyben határozzák meg, milyen konkrét elképzeléseik vannak termékeik minőségének fejlesztésére — mondotta az államtitkár. Angyal Ádám, a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár vezérigazgatója a termelők szemszögéből elemezte a minőségfejlesztés külső és belső feltételeit. Elmondta, hogy a jelenleginél egységesebb szabványokra lenne szükség, olyanokra, amelyek alapján minden piacon eladható termékeket gyárthatnának a vállalatok. Szólt arról is, hogy a minőség javítása érdekében a vállalatok egész termelési folyamatába be kell építeni a rendszeres ellenőrzést, a tervezéstől az anyagbeszerzésen keresztül a végtermékek elszállításáig. A konferencia délután szekcióüléseken folytatta munkáját. A szakemberek megvitatták, melyek a minőségjavítás legjobban alkalmazható módszerei az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Szerda esti kommentár den megkülönböztetéstől mentes fejlesztéséért. Hangoztatták, hogy a világ különböző térségeiben meglévő konfliktusokat az államok szuverenitásának, a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása, a be nem avatkozás elve alapján, békés tárgyalások útján kell rendezni. Rámutattak, hogy a közepes és kis országoknak is fontos szerepük van a nemzetközi jégkör javításában, a kelet—nyugati párbeszéd erősítésében, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés politikájának érvényesülésében. Németh Károly méltatta Brazília aktivitását a Con- tadorát támogató limai csoport tagjaként a közép-amerikai konfliktus békés, igazságos megoldásában, a Dél- Atlanti-óceán térségének a béke övezetévé történő átalakításában. Dr. Jósé Sar- ney elnök elismeréssel szólt Magyarország reformtörekvéseiről, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti bizalom és együttműködés erősítéséért kifejtett tevékenységéről. Az Elnöki Tanács elnöke találkozott Humberto Luce- nával, a szenátus elnökével, és Homero Santossal, a képviselőház elnökhelyettesével, Luis Rafael Mayerrel, a legfelsőbb bíróság elnökével és Aureliano Chaves bánya- és energiaügyi miniszterrel. Kíséretének tagjai megbeszéléseket folytattak brazil partnereikkel a kétoldalú kapcsolatok konkrét kérdéseiről. Sarney elnök igen eredményesnek minősítette az Elnöki Tanács elnökének brazíliai látogatását, amely hozzájárult a két állam és nép közötti megértés és kapcsolatok elmélyítéséhez. Németh Károly köszönetét fejezte ki vendéglátójának, és hivatalos magyarszági látogatásra hívta meg Jósé Sarney-t. Látogatók a toofei tolopon A minőségi termelés ösztönzése a mezőgazdaságban A belföldi és az exportigények kielégítésére a következő években a korábbinál jobban ösztönzik a növénytermesztésben a minőség javítását. Erről tájékoztatta az újságírókat szerdán a MÉM-ben Mezey János főosztályvezető-helyettes. A szerkezetváltás, amelyet a növénytermelés egyes ágazataiban terveznek, a minőség javításával is összefüggésben van. A (kívánalmaknak megfelelően csökkenteni tervezik a búza termőterületét és növelni a kukoricáét, valamint a takarmányrépáét. Ily módon magasabb energiatartalmú takarmányhoz juttatják az állattenyésztőket, akik az eddiginél többet tehetnek a minőségi hústermelésért. A fehérjenövények termőterületét szintén bővítik, ami jó hatással lesz a takarmányozásra is. A vetőmagtermelésben magas biológiai értékű áruk előállítását tervezik, ebből a korábbinál több jut majd exportra és a hazai termelők is javíthatják pozícióikat. A nemesítők azt a feladatot kapták, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a minőségi fajták, hibridek előállítására. Ennek megfelelően arra számítanak, hogy a termelők jobb „alapanyagokhoz” jutnak, ezt importtal is elősegítik. Az egyes növényfajoknál a minőség szerinti átvétel bevezetését tervezik, ezzel nagyobb érdekeltséget teremtenek ahhoz, hogy a piac által jobban elismert termények kerüljenek le a földekről. Jó tapasztalat, hogy a cukorrépánál a kilenc éve bevezetett átvételi rendszer, amely jobban jlíjazza a magas cukortartalmat, ugrásszerű javulást hozott. Ennél a fontos növénynél kisebb szabványmódosítást terveznek, ennek célja, hogy a jobb eredményeket elérők élvezzenek előnyöket. 1987 végéig kidolgozzák, s jövőre az első félévben meghirdetik az őszi búza módosított szabványait, 1989 nyarán pedig már ezek szerint veszik át a termést. Az eddiginél több minőségi kategóriát állapítanak meg, ezekben elkülönítik a búzát úgy, hogy nagyobb előnyt élvezzenek — árban és jövedelmezőségben — az úgynevezett javító és az extra minőségű gabonát termelők. A napraforgó esetében szintén változásokat terveznek a minőség javítása érdekében. A szabvány jövőre készül el, alkalmazására 1989-ben kerül sor. A kukorica átvételi rendszerének kidolgozását a MÉM- ben megkezdték, az új szabványokat 1988-ban teszik közzé. A szabványallkotásnál tekintettel lesznek arra, hogy az utóbbi időben a kukorica mikrobiológiai tulajdonságai romlottak, ezt a folyamatot meg akarják fordítani. Érdekes és fontos esemény színhelye az amerikai Utah államban lévő Toole település térsége: szovjet megfigyelők tesznek kétnapos látogatást az amerikai hadsereg itteni vegyifegyver- telepén. Ez a rövid hír több nemzetközi tétel érzékletes bizonyságának tekinthető. Újra beigazolódott, hogy a fegyverzetkorlátozás sikere valamelyik szférában jótékony láncreakciót indíthat el a többi területen is, és hogy a továbblépés egyszerűen elképzelhetetlen a kölcsönösség elemei normáinak betartása nélkül. Vessünk egy pillantást e megállapítás mindkét oldalára. Láncreakcióról azért beszélhetünk, meri több évi vajúdás után most végre a jelek szerint a decemberi csúcstalálkozón legmagasabb szinten aláírhatják a középhatótávolságú nukleáris rakétákkal kapcsolatos megállapodást. Ez a nem akármilyen fejlemény azonnal kisugárzott a világarzenál más félelmes „részlegeire”, így i vegyi fegyverek területére is. És itt már megkezdődött az „átfedés” a megállapítás másik részével, a kölcsönösséggel kapcsolatban. Az első lépést — mint annyiszor — most is a szovjet fél tette meg. Néhány hete amerikai megfigyelők érkezhettek egy szovjet vegyifegyvertelepre, Sihani térségébe, és tanulmányozhatták mind a készleteket, mind azok megsemmisítésének korszerű módszereit. Erre volt válaszlépés a szovjet megfigyelők meghívása Tooleba. Ilyen alapon akadhat olyan vélemény, hogy ez természetes, tehát alig említésre méltó esemény. Csakhogy — sajnos — ez nem így van. A szovjet—amerikai kapcsolatok változatos, nem egyszer viharos történetében viszonylag gyakran megesett, hogy egy-egy fontos szovjet gesztusra (lásd például az atomjegy ver-kísérletek egyoldalú felfüggesztését) egyszerűen nem érkezett pozitív amerikai válasz. Most viszont érkezett, méghozzá aránylag gyorsan, és ez remélhetőleg a változó idők és lehetőségek újabb jele. Hogy milyen pusztító fegyverfajta szférájában csillant fel most a remény, arra talán két helységnév a legjobb bizonyság: Seveso és Bhopal. Az itáliai Sevesoban gázr szivárgás okozott jóvátehetetlen sérüléseket, az indiai Bhopalban pedig egy amerikai vegyi tröszt felelőtlensége háromezer embert ölt meg. E megrázkódtatások villámfényénél még szomorúbb a mostani amerikai gesztus felemás jellegére gondolnunk. A túlparton ugyanis a szovjet delegátusok meghívásával egyidőben jelentették be hivatalosan, hogy még decemberben újfajta vegyi fegyverek gyártását kezdik meg. H. E. Komor kilátások a teaszigeten —i ..... M ásodik Libanon? Felvonulások és éhség- sztrájkok, merényletek, diáktüntetés és szimbolikus parlamenti visszavonulás — a tiltakozás megannyi példája kísérte a Sri Lanka-i törvényhozás döntését, amelyet a tamil lakosság részleges önkormányzatáról, a polgárháború sújtotta, évek óta véres harcok színhelyévé vált északi és keleti területek bizonyos fokú anatómiájáról hoztak. Úgy tetszik tehát, hogy e meglehetősen elkésett lépéssel, a kisebbségben lévő tamilok egyes követeléseinek kielégítésével sem jutott el igazán a megbékélés küszöbére az idillikus szépségű hajdani hajlandó a fegyverletételre, sőt, újabb követelésekkel lépett fel a colombói kormánnyal szemben. Újabb terrorhullám Radzsiv Gandhi számára a döntés nem lehetett könnyű, de ha a kibontakozás minimális esélyeit meg akarta őrizni Sri Lankán, nem tétovázhatott: az indiai alakulatok támadásba lendültek a tamil gerillaegységek ellen, s elhúzódó, szívós harcban felül is kerekedtek. Csakhogy a tamil „tigrisek” tekintélyes része kicsúszott az ostromgyűrűből, így félő, Indiai csapatok a főképpen tamilok lakta Dzsaffna városban teasziget, amely a gyarmati korszakban méltán számított Nagy-Britannia külbirto- kainak ékességei közé. Halvány reménysugár Csakhogy a kolonialista kor súlyos, máig ható történelmi torzulásokat, köztük a bénító hatású nemzetiségi ellentéteket hagyta örökségül, a dél-ázsiai szigetállamnak. Az egykori Ceylonon jó néhányszor vezetett kegyetlen öldökléshez a tamil és a többségben lévő szingaléz lakosság bonyolult, gazdasági és társadalmi motívumokkal átszőtt szembenállása, s az utóbbi három-négy évben szinte elszabadult a pokol. Terrorakciók, ártatlan polgári áldozatok hidegvérű lemészárlása, sorozatos tisztogató hadjáratok a kormány- ellenes tamil erők ellen — az állam kétségtelenül a szakadék szélére jutott. Még a hivatalos becslés is hétezer halottról, s mintegy kétmilliárd dolláros kárról szól — a valódi adatokat találgatni is nehéz lenne. Halvány reménysugár csak akkor jelent meg a politikai rendezés borús horizontján, amikor nyár végén iaz indiai kormányzat segítségével sikerült tető alá hozni egy átfogó békeegyezményt. Ez egyaránt intézkedett a fegyveres harc beszüntetéséről, a fegyverek beszolgáltatásáról, valamint az említett önkormányzati forma kialakításáról. Űj-Delhi a közvetítésen túlmenően további szerepet is vállalt e megnyugvás biztosítására, s összesen körülbelül 20 ezer fős békefenntartó haderőt küldött a szomszédos szigetországba. Feladatuk elvileg csak a nyugalom biztosítása, illetve a tűzszünet ellenőrzése lett volna, de hamarosan elkeseredett csaták középpontjába kerültek. A radikális tamil LTTE (Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei nevű szervezet, ahol az Eelam kifejezés a létrehozni kívánt független tamil államot jelöli), ugyanis némi habozás után mégsem volt hogy a rajtaütések, orvtámadások száma a jövőben tovább növekszik. Erre célozva figyelmeztetett számos Sri Lanka-i és indiai lap, hogy egyre nagyobb egy „második Libanon” létrejöttének veszélye, vagyis tartani kell attól, hogy a sziget- országban minden erőfeszítés ellenére állandósul a kilátástalan polgárháború. A legutóbbi fejlemények sajnos erre utalnak. Hiába szavazta meg például a parlament a tamil tartományi tanácsok megalakítását, ha ezzel felélesztette a legalább oly veszélyes szingaléz szélsőségesek haragját és bosszúvágyát is'. Valószínűleg az ő számlájukra írandó az emlékezetes colombói pokolgépes merénylet, s az ország több körzetén végigsöprő újabb terrorhullám is. Dzsajavardane elnök lehetőségei meglehetősen korlátozottak, kilátásai pedig enyhén szólva komorak. Ha ragaszkodik a békeegyezmény előírásaihoz, saját híveinek megfogyatkozását és az erőszakos cselekmények kiúju- lását kockáztatja. Ha viszont enged a szingalézek nyomásának és visszatáncol ígéreteitől, akkor a tamil radikálisok alá ad lovat, s mellesleg elveszti az indiai vezetés jóindulatát. Csökkenő vonzerő Aligha irigylésre méltó tehát az idős államfő helyzete. A jelek szerint az egykor joggal turistaparadicsomnak számító, ma viszont a szétzilált közállapotok miatt csökkenő vonzerővel rendelkező sziget rövid távon aligha remélheti az indulatok lecsillapodását, az etnikai, vallási és társadalmi érdek- ellentétek oldódását — ahhoz túl sok gyú-anyag halmozódott fel. Pedig kétség sem férhet hozzá, hogy — amint egy colombói újság megfogalmazta —: „Sri Lanka már eddig is túl sokat vérzett, túl sokat szenvedett”. ■ Szegő Gábor
