Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-16 / 270. szám
2 Somogyi Néplap 1987. november 16., hétfő Kádár János Brüsszelbe érkezett Jósé Samey-interjú Újabb szakasz — magasabb szinten (Folytatás a 1. oldalról.) Vasárnap délután 17 órakor Brüsszelbe érkezett a Kádár János vezette magyar küldöttség. A belga fővárosban csatlakozott a delegációhoz dr. Németh József, hazánk brüsszeli nagykövete. A repülőtéren a vendégeket a külügyminisztérium protokollfőnöke, de Posch báró királyi főudvarmester, AíauNyilvánosságra hozta Washingtonban 11 pontos fegyverszüneti tervét Daniel Ortega, Nicaragua elnöke. Ezt átnyújtotta Obando y Bravo nicaraguai katolikus érseknek, aki az ellenforradalmá- rok vezetőivel egyezteti majd. A terv szerint a fegyver- szünet célja az, hogy lehetővé tegye a kontrák számára a normális életet Nicaraguában. A javaslat előírja, hogy a tűzszünet december ötödikén lépne érvénybe és január ötödikéig tartana. Ebben az egyhónapos időszakban a kontrák alakulatai három tűzszüneti övezetbe vonulnának. Január ötödikét követően a tűzszünet megvalósítását nemzetközi ellenőrző bizottság felügyelné. A sandinista fegyveres erők már a jövő héten — 15 nappal a fegyverszünet kezdete előtt — megszüntetnék a hadműveleteket, hogy lehetővé tegyék a kontrák szabad elvonulását a megadott körzetekbe. A polgári hatóságok és a rendőri szervek ezekben az övezetekben is szabadon mozoghatnak. Az övezeten kívül tartózkodó ■fegyveres csoportokra tüzet nyithatnak. A tűzszünet idején a kontrák nem kaphatnak külföldi katonai segélyt. A humanitárius segélyt semleges szervezetek útján lehet eljuttatni számukra. A megjelölt időszak végén a kontrák leteszik fegyvereiket az ellenőrző bizottság és más nemzetközi megfigyelő csoportok jelenlétében. Ezt követően szabadon bekapcsolódhatnak az ország életébe, szabadon gyakorolhatják jogaikat. Azok, akik élnek a közkegyelemmel, elküldhetik képviselőiket a már folyamatban levő megbékélési tárgyalásokra. Akik nem óhajtanak az. országban maradni, szabadon távozhatnak. A nicaraguai kormány ezt követően életbe lépteti a politikai foglyokra vonatkozó amnesztiát és megszünteti a rendkívüli állapot minden rendelkezését. Ortega azt javasolta, hogy a tárgyalásokat a tervezetről Washingtonban folytassák. rice Vaisiere, Belgium budapesti nagykövete és Vleeschauwer van Braekel báró meghatalmazott miniszter, a Kádár János mellé rendelt állandó kísérő várta és a szálláshelyre, a laekeni királyi palotához tartozó Stuyveniberg kastélyba kísérte. A legmagasabb rangú vendégeket megillető hivatalos ünnepélyes fogadtatás hétfőn reggel lesz, a helyi szokások szerint Brüsszel ezt azonban a kontrák vezetői elutasították. Az amerikai kormányt zavarba hozta a nicaraguai elnök lépése, s különösen az, hogy Ortega az amerikai törvényhozás vezetőivel tárgyalt: bevonta Jim Wright képviselőházi elnököt a tárgyalások előkészítésébe. A Fehér Ház valamivel szelídebben, a külügyminisztérium keményebben bírálta emiatt Wrightot. A State Department hangoztatta, hogy Wright beavatkozása „megzavarja az amerikai stratégiát’’, s a képviselőházi elnök nincs feljogosítva tárgyalásokra. Az ellenforradalmárok nyomban elutasították Ortega javaslatát. A kontrák a béketervet egyoldalúnak minősítették, olyan javaslatnak, amely „nem vet számot a fegyveres harc realitásaival". Az új-zélandi kormány a napokban bejelentette, hogy fel kívánja venni a diplomáciai kapcsolatokat öt közép- amerikai országgal. Az eset önmagában jóformán szót sem érdemelne, ha nem az derülne ki az új-zélandi döntés indoklásából, hogy a Csendes-óceán déli térségében fekvő — és a világpolitikában korántsem meghatá- iozó szerepet játszó — szigetország így szeretné támogatásáról biztosítani az említett öt közép-amerikai állam augusztusi békemegállapodását. Tény, hogy a guatemalai fővárosban aláírt rendezési tervet — az Egyesült Államok kivételével — a világ valamennyi országa maradéktalan támogatásáról biztosította. A megegyezés létrehozásáért legtöbbet fáradozó costa rica-i államfőnek ítélték oda az idei Nobel- békedíjat. Az ENSZ közgyűlésének mostani ülésszakán egyhangúlag szavaztak bizalmat a béketervnek. Számtalan nemzetközi fórum, poliközpontjában, a külügyminisztérium mellett fekvő Egmont palota díszudvarán. Hétfőn közvetlenül az ünnepélyes fogadtatást követően az Egmont palotában megkezdődnek a hivatalos tárgyalások Kádár János és Wilfried Martens miniszter- elnök, illetve a munkamegbeszélések a delegációk között. Ezután Kádár János a parlamentben a képviselőház és a szenátus elnökével tanácskozik. Szombaton Moszkvában megnyílt a szovjet főváros tanácsának ülése, s ezen felmentették tanács vb-tagi tisztéből Borisz Jelcint, akit a héten a moszkvai városi pártbizottság első titkári funkciójából is felmentettek. A tanácsülés előtt értekezletet tartott a városi tanács kommunista képviselőcsoportja: Borisz Jelcint felmentették a képviselőcsoport elnökének funkciójából. A városi tanács ülésén áttekintették Moszkva 1988. évi gazdasági és szociális fejlesztési tervét, áttekintették, hogy miként halad az idei terv teljesítése. Ugyancsak a napirenden szerepelt a jövő évi költségvetés terve. Az ülésen szervezeti kérdésekkel is foglalkoztak. Pártaktívaüléseket tartottak városszerte. Moszkva kommunistái, dolgozói határozottan kijelentették, hogy töretlenül követik az 1985 ti kai tanácskozás üdvözölte a megállapodást. Ügy tűnhetne, hogy a feltételek kedvezőek, mégsem akad egyetlen olyan politikus, megfigyelő vagy elemző sem, aki fenntartások nélkül hinne a, közép-amerikai béke megteremtésének lehetőségében. Miért? Mert a támogatók sorából hiányzik az Egyesült Államok. Washington kezdettől fogva ellenezte azt, hogy a közép-amerikai válságra maguk az érdekeltek találjanak megoldást — külső hatalmak gyámkodása nélkül. A válságban közvetítő Contadora-csoport — Mexikó, Kolumbia, Panama és Venezuela — ilyen megoldást szorgalmazott. A négy latin-amerikai állam múlhatatlan érdeme, hogy minden amerikai nyomás ellenére volt türelme majdnem négy éven át újra és újra tárgyalóasztalhoz ültetni a szembenálló'feleket, egészen addig, amíg augusztusban Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Salvador államfője aláírta a válság békés rendezésének tervét. A Lemondott az olasz kormány Giovanni Goria olasz mi- niszlterelnök szombaton benyújtotta Cossiga köztársasági elnöknek kormánya lemondását. Erre a döntésre azután került sor, hogy a koalícióban részt vevő liberális párt visszavonta minisztereit a végrehajtó testületből. A kereszténydemokrata Gorda kormánya a nyáron alakult hosszú kormányválság után, s öt párt (a kereszténydemokrata, a szocialista, a szociáldemokrata, a republikánus és a liberális) képviselőiből állt. Ennek a szövetségnek az alapját az a korábban kialakított gazdaságpolitikai program szolgáltatta, amelynek főbb elemeit a kormány megpróbálta beépíteni a jövő évre szóló költségvetési tervébe. A liberális párt az utóbbi napokban élesen támadta a kormányt, mivel az módosította a költségvetési tervezet egy korábbi változatát. A liberális párt az eredeti kormányprogram- megállapodás megsértésének tekintette a módosítást. Nyilvánvalóan ürügyről, belpolitikai „sakkjátszmáról” van szó csupán. Cossiga államfő — a szokásos módon — „feltételesen” elfogadta Goria lemondását, s felkérte, hogy a napi ügyek intézésére egyelőre maradjon hivatalában. áprilisában tartott KB-plé- num lenini vonalát, önfel- áldozóan küzdenek az átalakításért, azért, hogy a párt megfelelő, helyes következtetéseit átültessék a gyakorlatba. A moszkvai tanács — amint az ülésről kiadott közlemény megállapítja — azzal az elhatározással ült ösz- sze, hogy a város hatalmas potenciálját mozgósítják Moszkva társadalmi, gazdasági és kulturális életének átalakítására. A tanácsülésen részt vesz Lev Zajkov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, i KB titkára, a moszkvai városi pártbizottság szerdán megválasztott első titkára. Kívüle jelen van az ülésen az SZKP KB, a kormány, a tervbizottság, valamint a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának több felelős munkatársa. saját tervüket, nem pedig azt, amelyet a közép-amerikai csúcstalálkozó előtt az utolsó pillanatban az Egyesült Államok dolgozott ki és javasolt elfogadásra. A Contadora-csoport sikere, az amerikai terv elutasítása viszonylag új helyzetet teremtett a „közép-amerikai játszmában”. Az érintett öt közép-amerikai ország közül négy az Egyesült Államok szövetségese — csak a szövetség 'szilárdságában mutatkoznak eltérések —, és e négy állam közül egyik sem viseltetik barátsággal a nicaraguai sandinista rendszerrel szemben. A matematika helyett azonban a politikai józanság győzött. Ugyanakkor egyértelmű volt az is, hogy a „játszma” nem ért véget: ha az Egyesült Államok nem hagy fel a nicaraguai ellenforradalmárok támogatásával, akkor a guatemalai egyezményből aligha valósul meg bármi is. Ami az egyezmény részletkérdéseit illeti, az előírásoknak valamennyi érintett Terv a gazdaság Érdekünk fűződik a brazil—magyar kétoldalú együttműködés új területekre való kiterjesztéséhez — jelentette ki a brazil köz- társasági elnök abban az interjúban, amelyet Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének hétfőn kezdődő brazíliai látogatása alkalmából adott az MTI délamerikai tudósítójának. Az országaink közötti politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok előnyünkre válhatnak, fejtette ki a brazil államfő. Németh Károly látogatása politikai téren lehetővé teszi a közeledést. 1982-ben az akkori brazil alelnök járt Magyarországon. Most újabb szakasz nyílik, magasabb szinten, kapcsolataink érlelődésében és intenzívebbé válásában, mutatott rá Jósé Sarney, kiemelve azt, hogy az országaink közötti árucsereforgalomnak bővülnie kell. Méltatta a már kialakult kulturális kapcsolatokat, továbbá az 1986-ban aláírt tudományos-technikai együttműködési megállapodást. Sarney elnök Brazília helyzetéről, a katonai rendszer helyébe lépett polgári kormányzat terveiről szólva elmondta, ’hogy a népszavazással 1986-ban létrehozott alkotmány ózó nemzetgyűlés hamarosan befejezi munkáját és jóváhagyja Brazília első alkotmányát. Most azon kell munkálkodnunk, mondotta, hogy a demokrácia végleges vívmánnyá váljék. Ennek gazdasági vonatkozásairól szólva kiemelte a néhány hónappal ezelőtt elfogadott új makroekonomiai tervet, amely a gazdaság stabil és rendezett fejlődését célozza, az infláció megfékezésére, a költségvetési hiány mérséklésére, a kamatláb magas szinten tartásával a túlzott kereslet visz- szafogására irányul. Külső vonatkozásban a program a gazdasági fejlődéshez szükséges források biztosítását tűzte ki célul. Brazília 112 millárd dolláros külföldi adósságáról szólva Sarney elnök kijelentette: kormánya februártól azért függesztette fel átmenetileg a kamatok fizetését. ment el akarta kerülni devizatartalékainak ki- apadását. Mindazonáltal Brazília őszinte szándéka országban eleget tettek: nemzeti megbékélési bizottságok alakultak, amnesztiát hirdettek, a párbeszéd is megkezdődött az egyes kormányok és politikai ellenzékük között. A legnehezebb és a legkényesebb kérdés azonban továbbra is teljesen nyitott. Mi legyen a 'fegyveres ellenzékkel, elsősorban a sandinista kormány ellen harcoló kontrákkal és a salvadori Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) harcosaival? A guatemalai egyezmény csak tűzszünetet írt elő és megtiltotta, hogy a megállapodást elfogadó államok támogatást nyújtsanak a más kormányok ellen harcoló fegyvereseknek. Salvadorban megtörtént a kapcsolatfelvétel a kormány és az FMLN képviselői között, de a párbeszéd egy polgárjogi aktivista meggyilkolása miatt jelenleg szünetel. Külön-külön mindkét fél tűzszünetet is hirdetett, de a hadsereg a minap olyan nagyarányú tisztogató akciót fejlesztésére helyreállítani a normális viszonyt a nemzetközi pénzügyi közösséggel. Külföldi tőkére van szüksége mind kölcsönök, mind beruházások formájában. A brazil gazdasági szervek a hitelezőkkel közösen keresik a kölcsönösen kielégítő új alternatívákat és a tárgyalások alakulása indokolttá teszi a derűlátást. Ugyanakkor nélkülözhetetlen a belső tőkeképzés is. A takarékosság és a túlzott kereslet csökkentése ezért fontos része a gazdasági programnak. Az ország eredményeiről és problémáiról szólva Sarney elnök hangsúlyozta, hogy Brazília nagy erőfeszí*- tést tett a saját technológia kifejlesztésére olyan területeken, mint például a nukleáris energia, az informatika, a biotechnológia és az űrkutatás. A jövőben ugyanis az fogja meghatározni egy-egy ország fejlettségi szintjét és jólétét, hogy áilja-e a sarat vagy kudarcot vall a világban végbemenő éles technológiai versenyben. Brazília kevésbé tehetős rétegei ugyanakkor tagadhatatlanul mostoha körülmények között élnek, egy részük sajnos nyomorog és éhezik. A helyzetet súlyosbítják az országrészek és társadalmi csoportok közötti jövedelem-különbségek. Azt hiszem, mondotta, eljutottunk oda, hogy szembenézzünk ezzel a kihívással. Ezt szolgálják a de- mókrácia kiterjesztésére, a gazdasági fejlődés ütemének szavatolására hozott intézkedések, az oktatási, egészségügyi és a segélyprogramok finanszírozására irányuló beruházások. Az elnök kifejezte meggyőződését, hogy a fegyveres erők is határozottan kiállnak a demokratikus átmenet biztosítása mellett. A nemzetközi enyhülésre vonatkozó kérdésre válaszolva Jósé Sarney kijelentette, hogy ez a folyamat, amelyhez az SZKP főtitkára mutatott irányt, találkozik a brazil állásponttal. Elő fogja segíteni, hogy a többi ország hozzájárulhasson a nemzetközi viták rendezéséhez, a harmadik világ fejlődésének meggyorsításához, a világbéke megerősítéséhez. indított a felkelők állásai ellen, amivel a polgárháború legviharosabb, korszakát idézte fel. Nicaraguában még ennyire sem biztató a helyzet. A sandinista kormány álláspontja évek óta az, hogy a kontrák kizárólag az Egyesült Államok támogatásának köszönhetik létüket, ezért a fegyveres konfliktus megoldásáról közvetlenül az amerikai kormánnyal kell tárgyalni. Washington azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a sandinisták tárgyalóasztalhoz üljenek az ellenforradalmárok vezetőivel, ellenkező esetben még több pénzt és fegyvert ad a kontráknak. Az utóbbi napokban történt némi változás. A sandinista vezetés belement abba, hogy közvetítők útján tárgyaljon az ellenforradalmárok vezetőivel — de csak a tűzszünetről. A közvetítésre fel is kérték Managua érsekét, a sandinista rendszer egyik legaktívabb ellenfelét. Válaszul Washingtonban azt közölték, hogy George Shultz hajlandó találkozni Miguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszterrel, de csak a többi négy közép-amerikai külügyminiszterrel együtt. Ortega 11 pontos fegyverszüneti terve A kontrák egyoldalúnak minősítették A moszkvai városi tanács illése Jelcint felmentették tanács vb-tagi tisztéből Kötélhúzás Közép-Ámerikában
