Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-16 / 270. szám

1987. november 16., hétfő Somogyi Néplap 3 Az országban oltóként IDEGENFORGALMI SZAKKOLLÉGIUMOK Az MSZMP Somogy Me­gyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága eddig is kezde­ményező volt a politikai igényekhez igazodó új kép­zési formák kialakításában. Ezt bizonyítja többek között a mostani tanévben kezdő­dött idegenforgalom-politikai szakkollégium. A főváros­ban eddig is volt idegenfor­galmi szakemberképzés, a kaposvári azonban országo­san'az első olyan tanfolyam, amely főként politikai szempontból, valamint az emberi tényezők oldaláról közelít a témához. Somogy egyike a legjelentősebb ide­genforgalmú megyéknek. — Az előkészítő munka során derült ki, hogy feldol­gozatlan témakörökről van szó s hogy nincs is ilyen jellegű tankönyv — mondta Zátonyi László igazgatóhe­lyettes. — össze kellett te­hát állítanunk a tematikát, s az egyes fejezetek megírá­sához meg kellett nyernünk a szakág országosan elis­mert művelőit. A tanév kez­detére — saját kiadásban — sikerült megjelentetnünk az új tankönyvet. Szeptember óta Siófokon 27, Kaposváron 17-tagú csoport kezdte meg az egyéves tanfolyamot, amely szakmai képesítést ad. A kaposvári osoport veze­tője s a könyv Somogy ide­genforgalmának helyzetét elemző fejezetének szerzője Dóri János, a megyei tanács kereskedelmi osztályveze­tője. — A minőségi turizmus fejlesztése nemcsak új léte­sítményeket, hanem fölké- szültebb, szélesebb látókörű szakembereket is kíván. Az idegenforgalomhoz kapcso­lódó ideológiai és politikai kérdésekről vagy például a káros kísérőjelenségekről A zamárdi Kék Tó ven­déglő és a mellette levő ABC-üzlet október 8-a óta gesztenyefeldolgozó üzem. Az üzletvezetőből üzemve­zető lett, a felszolgáló pin­cér gép mellett dolgozik vagy a gesztenyemasszát csomagolja. Egyszóval: most mindenki mást csinál, mint nyáron. — A siófoki áfész lega­lább 30 éve foglalkozik a gesztenye feldolgozásával — mondja Egri Csaba ipari és üzemeltetési főosztályveze­tő. — Sokféle szempontból hasznos ez a tevékenység. Ilyenkor, a gesztenyepüré szezonjában elláthatjuk a cukrászüzemeket, boltokat gesztenyemasszával, s ennek a fogyasztó is örül. A sze­zonális üzletekben dolgo­zóknak pedig télen is van elfoglaltságuk. A két üzlet szeptember 15-én zárt, s az áfész úgy­nevezett fenntartórészlege már másnap megkezdte az átalakítást. A burkolás, fes­tés-mázolás után a Kék Ba- láton Kisszövetkezet közre­működésével elhelyezték a gépeket, fölszerelték a be­rendezéseket. — A gesztenyefeldolgo­zás november végéig tart, utána ezeket a gépeket el­szállítják — mondja Jávori Kálmán üzlet-, illetve üzemvezető-helyettes, aki Major József üzemvezetővel felváltva dolgozik két mű­szakban. A gesztenyét a Zala Me­gyei Zöldért és néhány so­mogyi társszövetkezet (pél­dául a csurgói és a böhö- nyei) szállítja. 21 vagonra valót dolgoznak fel az idényben, s ebből mintegy 150 máz-a kerül — négyki­lós csór,/agakban, cukrozott masszaként — a cukrászati üzemekbe, boltokba. A töb­biből úgynevezett geszte- nyepor lesz, amit a hódme­eddig csak a szaklapok köz­léseiből lehetett tájékozód­ni. A most megjelent könyv elsőként ad átfogó és rend­szerezett képet ezekről a kérdésekről. Az idegenfor­galomban dolgozók felké­szültsége nagyrészt szűkén szakmai jellegű; legtöbben csupán azokat a részfelada­tokat ismerik, amelyekkel foglalkoznak, nincs országos és nemzetközi kitekintésük. Ezért is örvendetes, hogy az ezzel kapcsolatos igényt el­sőként megyénkben igye­keznek kielégíteni. Itt, ahol csupán a Balaton-part ide­genforgalma az ország ilyen jellegű bevételeinek 40 szá­zalékát adja. — Ügy tudom, a kapos­vári csoportban alig van idegenforgalmi szakember. — Annál több Siófokon. Ez a különbség nagyrészt abból fakad, hogy a megye idegenforgalma elsősorban a Balaton-parton összponto­sul. S jóllehet a kaposvári utazási irodák dolgozói kö­zül többen hasznosíthatták volna az itt tanultakat, örültem a csoport vegyes összetételének. Vendéglátós szakemberektől a tanácsi és BM-dolgozóig sokféle foglal­kozású ember jár ide, ám valamennyiük munkája kap­csolódik az idegenforgalom­hoz. Különösen érdekes vi­ták alakultak ki már eddig is, az idegenforgalmat a hallgatók más-más néző­pontból szemlélik. Az ide­genforgalom irányítási rendszerét tárgyaló foglal­kozásunkon például kide­rült, hogy az utazási irodák szakemberei úgy gondolták: a tanácsoknak csupán bevé­telei származnak az idegen- forgalomból. Semmit sem tudtak az ezzel kapcsolatos tanácsi terhekről és kötele­zővásárhelyi Vörös Csillag Tsz-nek szállítanak. Itt az Arany Csemege gazdasági társulás használja föl a za­márdi terméket a csokolá­déval bevont „Geszti Eszti” nevű édesipari termék ké­szítéséhez, amely az őszi BNV-n díjat nyert. A széplaki öreg Nyárfás­hoz címzett vendéglő a ba­Ügy mondják, jó gyakor­lat a KSZE Agrárfejlesztő Közös Vállalatnál, hogy az évet záró vállalati szintű ta­nácskozás előtt valamennyi termelésszervezési egység­nél részközgyűléseken érté­kelik a tapasztalatokat. Hi­szen akik az adott területem éveken át napi munkakap­csolatban vannak, az ebből származó ismereteik alapján közvetlenebbül szót válthat­nak a közös sikerekről, a gondokról, a további teen­dőkről. Másrészt jó ez a gyakorlat azért is, mert más lehet a sajátosság, a feladat Somogybán, mint például Békésben. Ahogy Tóth Lász­ló somogyjádi elnök mondta legutóbb a Böhönyei Állami Gazdaságban: bensősége­sebb, őszintébb, így a célt talán jobban szolgáló ez a tájegységenkénti részköz­gyűlés, mint a vállalati szin­tű tanácskozás. A szövetke­zeti elnök véleményét iga­zolta ez az eszmecsere. A MEGYEI ÁTLAG FELETT Mit ad a KSZE-rendszer partnereinek? összegezve Ludván Zsoltnak, a VI. szá­zettségekről. Előadóként magam is sokat tanulok a hallgatóktól; több olyan szempontot is fölvetnek, amit napi munkámban is hasznosítani tudok. Bognár Éva könyvtáros öt éve kíséri rendszeresen a Kapás-Volán Utazási Iroda által szervezett turistacso­portokat bel- és külföldön. — Korábban elvégeztem az idegenvezető-képzőt, s bár ott is volt szó politikai kérdésekről, a most tanult témák nagy részéről nem is hallottunk. Mikor a mostani tanfolyamra jelentkeztem, utána sem néztem, milyen bizonyítványt ad. Nem aka­rok foglalkozást változtatni, egyszerűen csak érdekel a téma. Papné Gyenesei Márta felnőttként gyermekkori ál­mát szeretné megvalósítani. — Még úttörőként jártam idegenvezetői tanfolyamra, s azóta is ehhez vonzódom. Mikor kicsik voltak a gye­rekeim, nem is gondolhat­tam arra, hogy titkos terve­met megvalósítsam. Meghal­lottam a szakkollégium in­dulásának hírét, s azonnal jelentkeztem, remélve, hogy ha vargabetűvel is, de végre erre a területre kerülhetek. Nem a pálya színességével, érdékességével kapcsolatos illúziók hajtanak, hanem az, hogy úgy érzem; emberi al­katom alapján sok örömet adna az a „háziasszonyi” feladat, amit például egy. vendégcsoport kalauzolása, tájékoztatása jelent. Országszerte élénk figye­lem kíséri a somogyi kísér­letet. Jövőre Boglárlellén is indul ilyen szakkollégium. Ha a tanfolyam bizonyítja eredményességét, országos körűvé szélesedhet a képzés. latoni idény elmúltával ugyancsak kisüzemmé ala­kult át. Itt pácolt halat (ru&zlit) készítenek, s de­cember 31-éig 6 vagonra valót dolgoznak föl. A ter­méket a Halért forgalmazza. A 150 ezer üvegbe tengeri hal, hering kerül, amit 25 kilós mélyhűtött tömbökben Dániából szállítanak Bala- tonszéplakra. mú termelésszervezési egy­ség vezetőjének a beszámo­lóját, elmondhatjuk: a sok­oldalú együttműködés során a megyei átlagnál magasabb hozamokat és sok tekintet­ben magasabb jövedelmet. Mert nem csupán a tonnák növelését „hajszolják”, hosz- szú idő óta, hanem legalább ekkora figyelmet fordítanak a területegységre jutó ered­ményre is. Nem kíván külön magyarázatot az, hogy gaz­dasági fejlődésünk dinami­zálása érdekében mennyire lényeges törekvés ez. Akár a két legfontosabb növény, a búza és a kukorica termés­átlagát tekintjük, akár ered­ményességét, hosszú évek óta az alközponthoz tartozó tag­gazdaságok több sikert ér­tek el a megyei átlagnál. Ehhez természetesen az kellett, hogy a rendszer fá­radhatatlanul, és szünet nél­kül keresse a gazdaságos termelésnövelés feltételeit, és az ezzel 'kapcsolatos új le­hetőségeket minél előbb ter­jessze, adja tovább partne­reinek. Akiknek száma eb­ben az évben két üzemmel ismét tovább bővült, — ma már harminc somogyi és négy Zala megyei gazdaság tartozik a kaposvári alköz­Több is lehetne az export Több mint 151 millió fo­rint értékű tőkés export tel­jesítését vállalta az 1986-tól 1990-ig tartó időszakban az Ipari és a Közlekedési Mi­nisztérium által kiírt pályá­zaton a csurgói Napsugár Ruházati Szövetkezet. Az említett minisztériumok, a tőkés exportot lebonyolító ipari üzemek fejlesztési tö­rekvéseihez adtak támoga­tást korszerű gépek lízing formájában történő beszer­zésére. Csurgón az idén 4,1 millió forintért szereztek be gépeket az így biztosított keretből, ezzel is elősegítve a vállalt kötelezettség telje­sítését. — Ebben az évben 50 millió forintos exportot kell elérnünk — mondta Csordás Attila műszaki vezető. — Ezt várhatóan túl is teljesít­jük. A termékeink nagy ré­sze az NSZK-ba, illetve jó­val kisebb tételben Auszt­riába megy. Elsősorban sportruhákat, síöltönyöket és anorákokat szállítunk, de ballondzsekiket és -ka­bátokat is készítünk. Ezek­hez a munkákhoz volt szükségünk a most beszer­zett varrógépekre. Ez azonban csupán része a fejlesztésnek. 1988-ban a gyártáselőkészítés korsze­rűsítéséhez vásárolnak újabb gépeket. Számítógép vezérli majd az alapminta nagyob- bítását és a kicsinyítését. Jelenleg minden mérethez külön kell elvégezni a szá­mításokat. — Azért is nagyon fontos a minél nagyobb fokú gépe­ponithoz. A KSZE az elsők között volt. amely meghono­sította, szorgalmazta és ter­jesztette a folyékony-műtrá­gyázás, a művelőutas terme­lés technológiát. A közpon­ton kívül a partnereknél is folytatott fajtakísérletekkel igyekeznek folyamatosan megteremteni az adottságok­nak legmegfelelőbb biológiai alapokat. Egyre ^ szélesedő szolgáltatásaikat hosszan le­hetne még sorolni a szerviz­és diagnosztikai szolgáltatá­soktól a beruházások előké­szítéséig, vagy a partnerek pénzügyi átmeneti támogatá­sáig. VÁLTOZÓ IGÉNYEK Olyan új vonások ezek, melyeket a gazdálkodás fej­lődése hozott magával, s a termelőüzemek változó igé­nye állított feladatként a rendszer elé. Mert a terme­lés segítése fogalmába ma nem azok a tettek, módsze­rek tartoznak, mint tegnap, vagy kivált évekkel ezelőtt! Ezen a közgyűlésen többek — például Magyar István, a Böhönyei Állami Gazdaság, az elnöklő' Tóth László — is elmondták, az egész gazdál­sítés, mert a környéken ke­vés a ruhaipari szakember. Ezáltal valamelyest eny­hülnek a munkaerőgondja­ink. Másrészt széles skálán gyártott termékeink is meg­követelik a korszerűsítést. Vékony anyagú ruhától a meleg, téli öltönyökig min­dent gyártunk. Olyan kis té­telű megrendeléseket is el­fogadunk, amelyeket na­gyobb üzemek nem vállal­nak. Tőkés partnereink elé­gedettek a munkánkkal. Bizonyítja ezt az is, hogy a szövetkezet olyan sok megbízást kap, amelynek teljesítéséhez a jelenlegi ka­pacitás nem elég. Éppen ezért a? idén lízingbe vett kodásban megújulásra van szükség, most ezekhez a vál­tozásokhoz várják és igény­lik a segítséget a partnerek. Ilyen újszerű, az agrár­ágazat munkaprogramjával összefüggő igény például a magas fehérjetartalmú nö­vények termelése. Segítőkész partner ebben a KSZE. De nem kisebb jelentőségű, az új üzemi igényeknek meg­felelő törekvésük az sem, hogy hozzásegítsék gazdasá­gaikat a talajok termőképes­ségének növeléséhez. Ebbe a témakörbe épp úgy beletar­tozik a biohumusz, mint az új talajművelő eljárások be­vezetése. De említeni lehet az utóbbi aszályos évek ke­serves tapasztalatain alapuló önitözés-fejlesztési progra­mot is, amely száz hektáron a böhönyei gazdaságban megindult. TÖBB KÉRÉST, KRITIKÁT! A Böhönyén tartott rész- közgyűlésen az eredmények, a törekvések mellett sok minden szóba került. Lehe­tetlen volt nem észrevenni a rendszerszervezőknek azt a szándékát, hogy a számos 30 varrógép mellé továbbia­kat is üzembe szeretnénk állítani. — A jövő év első negyed­évi exportszerződéseink 80 százalékát már megkötöttük. Régi partnereink szeretnék, ha minden munkát elvál­lalnánk, ne kelljen másik gyártót keresniük, de az em­lített szűkös kapacitás mi­att erre nincs lehetőségünk. Egyetlen bővítési mód a szakcsoportok foglalkozta­tása. Elsősorban olyan kis darabszámú munkákat vé­geznek el, amelyeket nem gazdaságos szalagon gyárta­ni. Így sem tudunk minden megrendelést elfogadni. olyan, nem is közvetlenül a növénytermeléssel összefüg­gő kérdésre hívják fel a fi­gyelmet, mely valójában ta­lán.nem is az ő dolguk len­ne, hanem inkább a partne­rek érdeke, hogy erre is ügyeljenek a mostani, meg­lehetősen bonyolult, sokrétű munkában. Csingár Péter közgazdasági igazgatóhelyet­tes például nem csupán a közös vállalat pénzgazdálko­dásáról adott számot, hanem olyan közgazdasági szolgál­tatásokról is, amely egy át­meneti gonddal küzdő üzem számára igen nagy segítsé­get jelenthet. Ahogy már utaltunk rá, ez a részközgyűlés alátámasz­totta a közös vállalat igaz­gatósági tagjának, a somogy­jádi téesz elnökének szavait. Értékes, hasznos eszmecsere volt, kifejezte a rendszer megújulási készségét, szán­dékát. Lakatos Csaba, a vállalat igazgatója mondta: „Több kérést, kérdést, kritikát vá­runk a partnerektől!” Ahogy a többi szóba került témán, ezen is érdemes elgondol­kodni. Ahhoz, hogy jól és még jobban megfeleljen egy rendszer a termelő üzemek igényeinek — a rendszer szándékán kívül — nagy szükség van arra is, hogy naprakészen ismerjék, mit vár tőlük a partnerük. • TOrBs Márta B. F. Cukrozott gesztenye, pácolt hal Téli üzomok, nyári rondéglőkbon L. R Egy részközgyűlés tanulságai A partnerekért — őszintén Behatárolt lehetőségek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents