Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-14 / 269. szám
1987. november 14., szombat Somogyi Néplap 3 Intézkedések a villamossági gyárban KORSZAKVÁLTÁS A munkaidőalap védelmében „Az élet minden területén erősíteni kell a fegyelmet.” (A megyei pártbizottság szeptember 2-i határozatából.) A szakszervezet és a párt- bizottság fölkérésére felmérést készítettek a Kaposvári Villamossági Gyárban a munkaidőalap kihasználásáról. Megvizsgálták a munkaóra-kiesések okát, s azt, hogy milyen gazdasági hátrányt jelent ez a vállalat részére. — Meglepő eredményeket kaptunk — mondta Popp István, a szakszervezeti bizottság titkára —: a kiesett munkanapok több száz dolgozó napi távolmaradását jelentik, s ez egy 1250 munkással dolgozó gyárban bizony gond. A célunk az volt, hogy a múlt év januárjától augusztusig tartó és az idei hasonló időszakban föltérképezett okok feltárásával felhívjuk a gazdasági és társadalmi vezetők figyelmét arra: elengedhetetlenül szükséges ezeknek az adatoknak az értékelése, s haladéktalanul meg kell vizsgálni, vajon minden esetben szüksé- ges-e, hogy sokan a munka- időalap kárára maradjanak távol a gyártól. A fölmérést lapozgatva valóban elgondolkodtatóak az adatok. A fizikai állományban dolgozók fizetett távolléte 1986-ban 18 017 óra volt, 1987-ben 12 965. A' szellemi foglalkozásúak körében 2 392 órával volt több ez, mint tavaly. Az okok között első helyen szerepel a gyári kiküldetés, ezt követi az iskolai elfoglaltság, majd a sport. A társadalmi szervezetek ügyeit intézők is tetemesen növelték a kieső óraszámot: pártügyben 56, szakszervezeti ügyben 48, az ifjúsági szervezet esetében pedig 24 órával több időt töltöttek távol a gyártól az aktivisták, mint tavaly. A fizikai állományú dolgozóknál némi változás tapasztalható. Itt első helyen ugyancsak a kiküldetésben töltött idő áll, majd a sport következik, az iskolai elfoglaltság a 7: helyre szorult. — A gyár önállóvá válása óta megnőtt szellemi foglalkozású dolgozóink kiküldetési száma — mondotta az szb-titkár. — Ez érthető, hiszen nagyobb feladat hárul a beszerzőkre, minőségi ellenőreinkre, kooperátorainkra. Azonban nagyon fontos, hogy jobb szervezéssel teljes mértékben kihasználjuk a munkaidőt, s a kiküldetés idején ne csak egy, esetleg két állomáshelyet keressenek föl a dolgozók, hanem széleskörűen informálódjanak a tennivalókról. Többen vesznek részt szervezett oktatásban is; a szerkezetváltás megköveteli a magasabb végzettséget, de nem árt, ha felülbíráljuk ezek indokoltságát. Fájó pontunk a sportügyben távolmaradók tetemes óraszáma. Az idén ez 2725 óra, az összes kieső óra húsz százaléka. Minőségi sportról van szó, s ezt mi szívesen támogatjuk, ám úgy gondoljuk, ilyen esetekben nagyobb felelősség hárulhatna a sportolót foglalkoztató egyesületekre. Az úgynevezett „sportállások” ma már nem meg- engedhetők egyetlen nagyvállalatnál sem. A fölmérés után megtették a szükséges intézkedéseket. Bővítették a gyárban az egészségügyi szolgáltatásokat, ismét van fogászati rendelés, és a véradást is a gyárban, illetve a telephelyeken szervezik meg. — Nagyobb a felelősségük a közvetlen vezetőknek, eltávozást csakis indokolt esetben engedélyezhetnek. s ezeket rendszeresen ellenőrizzük. Saját házunk táján is körülnéztünk, s változtatásokat javasoltunk. Ezentúl a társadalmi szervezetek tagjainak távolmaradását csakis a titkárok igazolhatják, hiszen sok esetben bebizonyosodott, ezeket a teendőket munkaidő után is el lehet látni. Az 1988-as tervezési időszakban igazgatói rendelkezés írja elő a gazdasági vezetőknek a távollétek korlátozását. Klie Ágnes Automata vizsgáló Készül a telefonközpont Jó ütemben halad Kaposvár legnagyobb, közérdeklődéssel kísért beruházása, a telefonhálózat rekonstrukciója, az új telefoniközpont és a mikrohullámú rendszer építése. A kivitelezők mind a három területen időarányosan haladnak a munkákig kell átadniuk. Ezt kéthónapos üzempróba követi a végleges üzembe helyezés előtt. — A vizsgálatokba műszerészeink is besegítenek; itt is jól haladnak a szerelők. Az új épület második emeletén kaptak helyet azok a berendezések, amelyek Kaposvár közvetlen távolsági összekapcsolását teszik az eddiginél biztonságosabbá, sőt a nemzetközi távhívásba is bekapcsolódhat a megye- székhely. — A távhívást biztosító ARM 2000 ívpontú központ mellett ugyanezen az emeleten egy olyan berendezést is üzembe helyezünk, amelyből jelenleg mindössze kettő van az országban. A LIMOS—TIMOS a helyi és a helyközi központok vizsgálatát végzi teljesen automatikusan. Állandóan felügyel, és az esetleges hibákat is jelzi. Vezérlését számítógép végzi, és 15 ezer pontot tud figyelni. Egy emelettel lejjebb szerelték föl a helyi telefonhálózat központját, ez 12 ezer vonalat működtet. Az áramköri vizsgálatok a helyközi központéval párhuzamosan folynak. — A mikrohuEámú rendszer áprilisban kezdhet üzemelni. Marcali és Nagyatád irányában biztosít összeköttetést. Jelentős szerepet játszik majd a megye városainak telefonon történő elérésében, így Nagyatád is bekapcsolódhat a távhívásba. L. R. kai. Erről tájékoztatott Koltai István, a posta távközlési üzemének vezetője. — A hálózatépítés során 80 millió forint értékű munka készül el az idén. Mivel saját erőből ekkora feladatot nem tudnánk megoldani, külső kivitelezők is dolgoznak : a Közúti Építővállalat és a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat. 1988. június 30-ig minden vezeték átkerül az új hálózat ték átkerül a régiről az új hálózatra. Ugyanez igaz a város góckörzeteire is, például Nagyberkire és Igalra. A hálózatépítés befejezéséig még 110 millió forintos munkát kell elvégezni jövőre. Az új telefonközpontban most az áramköri vizsgálatokat végzik a BHG szakemberei, s 1988. március 31Beszélgetés időszerű ideológiai feladatokról — A szocializmus hazai és nemzetközi fejlődésében korszakváltáshoz érkeztünk, a hetvenes évek elejétől új feltételek, körülmények és követelmény között kell dolgozni. Ennek megfelelően sok mindent át kell gondolni. A korszakváltásból keletkező gyors mozgások meg a külső hatások azt követelték meg, hogy társadalmi-gazdasági fejlődésünk egészét átgondolva, gyorsabban váltsunk bizonyos területeken. A vizsgálódás és a váltás igénye tavaly novemberben a Központi Bizottság ülésén fogalmazódott meg. Az azóta eltelt egy esztendő hazai és nemzetközi fejleményei még inkább előtérbe állították a váltás igényét. Milyen hatással volt ez a politikára? — erről kérdeztük Kemény Lászlót, az MSZMP KB propaganda-alosztályvezetőjét. — Az ön által említett felismerés négy nagyon fontos politikai döntéssorban nyilvánul meg. Kezdődött a társadalmi-gazdasági kibontakozási programmal, amelynek feladata meghatározni, hogy az adott helyzetből milyen stratégia alapján akar a párt kiutat mutatni. A július 2-i KB-határozat ezért született meg. Ideológiai megújulásra is szükség van, tehát az ideológiai kérdésekben a pártnak állást kellett foglalnia; ez a mostani KB- ülésen megtörtént. A harmadik, hogy a párt vezető szerepének kérdését a megváltozott körülmények között újra kell fogalmazni és egyúttal korszerűsíteni kell a politikai intézményrendszert. A negyedik elem, hogy nyilvánvalóan az ilyen mélyreható és minőségi változtatásokhoz személyi változásokra is szükség van. Tehát kellenek azok az emberek, akik ezt a minőségi változást vezérelni tudják. Jelenleg abban a fázisban vagyunk, amikor ez a négy nagyon fontos politikai döntés még nem ért össze. A kibontakozási program elkészült, erre épült a kormány munkaprogramja a végrehajtáshoz, és az elmúlt napokban a Központi Bizottság állást foglalt az ideológiai munka időszerű kérdéseivel kapcsolatban is. Várhatóan a jövő évben pedig a párt vezető szerepével és az intézményrendszer átalakításával kapcsolatos elképzelések megvitatására kerül sor. A fentiek együttesen adnak választ arra, hogy ezt a minőségi fordulatot, a társadalom és a gazdaság minden területét érintő váltást hogyan tudjuk megvalósítani. — Milyen nemzetközi feltételek között kezdhetünk ehhez a nagyon nehéz, jövőnket alapvetően meghatározó munkához? A korszakváltás nagyon sok gyötrelemmel jár mindegyik szocialista ország számára. Vannak bizonyos megtorpanásaink is. Történelmi rálátással azonban egyértelműen bebizonyosodott, hogy a szocializmus, a társadalmi fejlődés irányát tekintve reális alternatíva. Segít bennünket a Szovjetunióban megindult megújulási folyamat. Mára megtanultuk, hogy mindegyik szocialista országnak a saját feltételeit, lehetőségeit kell figyelembe vennie a saját megoldásaihoz, a saját pályát kell a legjobban kihasználni úgy, hogy közben egymástól tanulunk. Nagyon pontosan kell tudni, hogy mi az, ami kedvező, és mi az, ami kevésbé az. Figyelembe kell vennünk, hogy megújulási programunknak ellenfeleink egyáltalán nem tapsolnak, mert terveinkre válaszul a világban ma egy minden oldalú ellentámadás bontakozik ki a szocializmussal mint eszmével, mint társadalmi gyakorlattal szemben. — Beszélgetésünket azzal kezdtük, hogy a szocializmus építésében korszakváltáshoz érkeztünk, és most keressük a megfelelő válaszokat. Felmerült egy csomó régi kérdés, amelyre azt hittük, hogy már megadtuk a választ. Letudtuk egyszer és mindenkorra. Most az új körülmények között teljesen új módon kellene válaszolni rájuk és nincsenek megfelelő válaszaink. Egyetért ezzel? — Azzal értek egyet, hogy meg kell találnunk a helyes válaszokat. Bátorít és kötelez erre bennünket a Központi Bizottság mostani állásfoglalása is. Példát is mondanék feladataink egyikére: vegyük a tulajdonviszonyok kérdését. A termelőerők fejlődésében olyan elemek jelennek meg, amelyek másfajta tulajdoni elrendezést igényelnek, nem megkérdőjelezve egyik alapértékünk, a különböző formájú társadalmi tulajdon meghatározó szerepének létjogosultságát, sőt elsődlegességét az épülő szocializmusban. Ennek nem mond ellent, hogy reális igények életre hívják a tulajdon különböző kombinációit. A magántaxis, hogyha taxisként fuvarozik, ugye, akkor magántulajdonos; ha a családját szállítja ugyanazzal a gépkocsival, akkor a személyi tulajdonát használja. Viszont ha egy megrendelés alapján belép valamiféle állami vállalat körébe, akkor ismét egy másfajta tulajdonkombinációban vesz részt- a munkamegosztásban. A válaszadáshoz tartozik: a korszakváltásnak az új minőségű fejlődésnek döntő eleme a tudományos technikai forradalom megjelenése és kibontakozása. Ez vetette fel például a teljes foglal- koztátás és a hatékony foglalkoztatás ellentmondásának problémáját. Egyértelmű, hogy a szocializmus egyik természetes velejárója a társadalmi igazságosság vagy másképp fogalmazva: a létbiztonság. A termelőerők fejlődésével azonban a foglalkoztatottság csak hatékonyan képzelhető el. De említhetném az egyenlőség és differenciálás ellentmondásának kérdését is a jövedelemelosztásokban. — Felismertük és ki merjük mondani, hogy a szocializmus nem ellentmondásmentes társadalom, és a szocialista országokban számos ellentmondás létezik. Ha ezeket az ellentmondásokat időben fel tudjuk tárni és megoldást is tudunk kínálni, akkor ezeknek hajtóerőt jelenthetnek. Véleménye szerint a mai magyar társadalomban milyen sürgetően figyelmet kívánó ellentmondások léteznek? _ — Két súlyos ellentmondást emelnék ki. Az egyik, hogy egy ilyen kis ország, amely nyersanyagban ' szegény és korábbi elmaradottságát még teljes egésizében pem tudta leküzdeni, a sokoldalú nemzetközi munka- megosztásban való maximális részvételben érdekelt. Mondhatnám úgy is, hogy a világ civilizációs fejlődésének a főútvonalán kell járnunk. A jelenlegi nemzetközi munkamegosztásból azonban számunkra jelenleg alig származik valami pozitív impulzus. Megfogalmazták, hogy a KGST megújítására van szükség, az integráció elmélyítése és szervezeti struktúrájának megújítása azonban a gyakorlatban éveket fog igénybe venni. A fejlődő világgal, a felgyülemlett nehézségek ellenére is a kapcsolataink megőrzése a cél. Ez a világ legnagyobb régiója, jelen kell lennünk, még akkor is, ha ezek számunkra ma gazdaságilag olykor kedvezőtlenek. Hiszen később, amikor kedvezőbbé válnak a lehetőségek, nem lehetnénk ott, ha most eleve kiszorítanánk magunkat. Ám a pillanatnyi helyzet nem ad pozitív impulzusokat. A másik nagy ellentmondás belső dolgainkból fakad. Az előbb említettek miatt az elmúlt tizenöt évben egy restriktiv gazdaságpolitikát kellett megvalósítanunk. Ez visszafogott gazdasági növekedést jelentett, sőt 1985- ben a nemzeti jövedelem termelése abszolút értékben csökkent. Eközben az emberek és a társadalom szükségleteit nem lehetett visz- szafogni. Az ellentmondás, hogy a népgazdaságunk teljesítménye stagnált vagy minimálisan növekedett, miközben az emberek szükségletei dinamikusan növekedtek. Mit lehet tenni ilyenkor? A teljesítményt mindenképpen növelni kell. Amit rövid idő alatt vissza tudunk fogni, az a fogyasztás. Ezzel viszont a szükségletek és a fogyasztás lehetősége között keletkezik ellentmondás. — Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása szerint jelentős szerepe van az ideológiának, amely segít ezeket az ellentmondásokat időben feltárni, segít az alternatívák keresésében és a közöttük való választásban. Olyan .ideológiai munkára van szükség, amely nyitott, demokratikus, nem zár le folyamatokat, hanem gondolkodásra kész alkotóerejére épít. Az irányítási folyamatokban, a döntéselőkészítésben és a döntéshozatalban, valamint a végrehajtásban való részvétel lehetősége a további fejlődésünk egyik kulcskérdése. — Tovább folytatnám a gondolatot, a szocializmus demokrácia nélkül nem létezik, a szocializmus egyenlő a demokráciával. A magyar társadalomban nagyon sokféle osztály, réteg van jelen, és ezek különböző érdekeket hordoznak, jelenítenek meg. Ezek az érdekek valamilyen módon felszínre is kell kerüljenek és érvényesülni fognak, ha akarjuk, ha nem, a döntések előkészítésében és végrehajtásában' is. Ha a társadalomnak nincsenek erre kulturált eszközei, intézményei, jól kimunkált módszerei, akkor ezek spontán módon fognak érvényesülni, adott esetben éppen a megfogal-. mázott társadalmi célokkal szemben; az érdekpluralizmus alapján intézményesen kell biztosítani az érdekek közötti ütközést és vitát, az érdekek rangsorolását, az érdekprioriitások megfogalmazását és a politikai döntésekbe való beépítését. Ugyanakkor az érdekeket befolyásolni is lehet, és a politikának, az ideológiának egyik legfontosabb feladata, hogy megfogalmazza a megfelelő célrendszert, amelynek révén a különböző érdekek összeütközése, érvényesülése befolyásolható ás alakítható. — Társadalmi-gazdasági fejlődésünk meggyorsításának ma ideológiai feltételei is vannak, erre a Központi Bizottság legutóbbi állásfoglalásában is utalt. A társadalomban ma van egy olyan várakozás, hogy az ideológia majd mindent megold, rajzoljunk tehát egy pontos képet a szocializmusról. Vannak, akik pedig úgy fogalmaznak, hogy az ideológia a fékje, a gátja mindennek. Ha nem fogalmaz meg abszolút értékeket, akkor nem is ideológia, és aki ma ideológiáról beszél, az a reform ellensége. — Az visz most előre a társadalomban, ha lenini stílusban a valós helyzetből, a reális folyamatokból szűrjük le a megfelelő tanulságokat, és ezek alapján keressük a megoldásokat. Lenin gondolata ma is érvényes, hogy csak a konkrét helyzet konkrét elemzése alapján lehet megfogalmazni a célokat, a társadalmi cselekvés irányát és módját. Tehát a fejlődés gyorsítása végett olyan ideológiai munka szükséges, amely a progresszív gazdaság.i-társa- dalmi folyamatok kibontását, tudatosítását, törvény- szerűségeinek a felismerését és tudatos gyakorlati alkalmazását segíti elő. Ezt egyetlen határozattal nem lehet megoldani. Az ideológiai munka ezért sem lehet egy szűk réteg kiváltsága, ahhoz a párt teljes erejét igényelnünk kell. Bánhidi László
