Somogyi Néplap, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-14 / 269. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 269. szám Ara: 2,20 Ft 1987. november 14., szombat Az életnek tanulnak Az egyik vállalatnak szer­számkészítőkre volt szüksé­ge. Jelentkezett is rá szer­számkészítő szakmunkás ki­fogástalan papírokkal, meg­nyugtató szakmai gyakorlat­tal. Bérigénye is ennek meg­felelő volt, de a vállalat nem garasoskodott. Csak még egy kis próbafeladatot adott: a jelentkezőnek egy egyszerű szerszám rajza alapján meg kellett volna mondania, hogyan fog hozzá az elkészítéséhez. Ám ekkor kiderült, hogy a szerszám- készítő szakmunkás koráb­ban sohasem dolgozott rajz alapján. A fenti esetben nem jött létre a munkaviszony. Az egyik épületasztalos-ipari vállalat szakmunkását azon­ban boldogan vitte el maga­sabb fizetéssel egy közeli téeszüzem karbantartó asz­talosnak. „Felakadhatott a szemük, amikor volt dol­gozónknak először kellett kézbe vennie a karbantartó­munkáknál nélkülözhetetlen gyalut — meséli a vállalat igazgatója. — Mert látni ugyan látta nálunk a tanuló­évek alatt ezt a szerszámot, használnia azonban nem kel­lett. A mi tecnológiánkhoz ugyanis nem volt rá szük­ség.” Vajon milyen szakképesí­tést kívántak meg attól az asszonytól, akire egy buda­pesti árubemutató terem ve­zetését bíZTSk? Bár nem is szakképesítéstől, csak józan mérlegéléstől függ, hogy ne vállalkozzék az ember olyan bemutatóteremben élelmi­szer-kiállításra, ahol nincs hűtővitrin, ö vállalkozott. Képzelhető, hogy festettek a harmadik napon azok a fel­vágottfélék, amelyeket reg­gelenként tettek ki a mély­hűtőből a bemutatópultra, s aztán este megint visszadug­ták őket! Igaz, a reklámle­hetőségért fizető húsüzemek nehezen tudták megállapíta­ni, mekkora kárt okozott nekik ez a „vásárlási kedv­csináló”. Szerszámkészítő, asztalos, bemutatóterem-vezető per­sze valószínűleg a legkevés­bé sincs tisztában a korlá­táival. Hiszen szakmájukban hosszú évekig, ha nem év­tizedekig elfogadták őket tel­jes értékű munkaerőként, s időről időre bizonyára meg­kapták az esedékes fizetés- emeléseket is. Ami nyilván sohasem szolgált megelé­gedésükre. Hogyne elégedet­lenkedtek volna azonban, ha soha senki meg nem mond­ta nekik, hogy voltaképpen még ennyit sem ér a mun­kájuk. Csak hát éppen más­ra, jobbra nem alkalmasak... A keserű felismerést föl- tehetőleg a most következő időszak hozza majd meg. És a hiányosságok az esétek nagy részében pótolhatók. Az egyén részéről csupán a hajlandóság kell rá, amit ha más nem, az anyagi kény­szer bizonyára meghoz. De hogy módja is legyen e hajlandóságnak engedelmes­kedni, ahhoz már a társada­lomnak kell a tanulási alkal­mak sokaságát megteremte­nie. Az olyan tanulási alkal­makét, amelyek az élet te­remtette szükségletek rugal­mas kielégítésére készítenek föl, nem pedig a holmi el­vont tanuláseszmény szolgá­latában állnak. Non scholae, séd vitae dis- cimus, avagy is: nem az is­kolának, hanem az életnek tanulunk. így szól a latin közmondás — és. ez ma is érvényes. Érsek Iván John C. Whitehead magyarországi tárgyalásai Somogyi vállalatvezetőkkel találkozott a horvát külkereskedelmi miniszter Fejleszteni kell az együttműködést Találkozó a kormányfővel DLÉST TARTOTT A SZOT ELNÖKSÉGE Következetes végrehajtást Dr. Németh Jenő elmond­ta, hogy a barcsiakat első­sorban a Dráva-hajózás és a közösen földolgozható alap­anyagok — a fa, a kavics, a mezőgazdasági termékek — problémaköre érinti, vala­mint a bevásárló-turizmus gondjaival találkoznak. A ta­nácselnök szerint kevés á határmenti területeken az olyan kereskedelmi szakem­ber, aki valóban szakértője munkájának és ez is gátolja a fejlődést. Dr. Gál Endre, Csurgó tanácselnöke arról beszélt, hogy a térségben előrehaladott állapotban kör­vonalazódnak már egy vám­szabadterület létrehozásá­nak tervei, s ha ez megvaló­sul, attól javulást remélhe­tünk. Dr. Tóth Károly is új­ra szót kért, s megemlítette: a megyei tanács pályázati úton pénzt tud juttatni a gazdaságilag elmaradott tér­ségek fejlesztésére, s ezeket a pályázatokat jugoszláviai szomszédainknak is elküld­ték, közös vállalkozásokat is támogatna a tanács. Ivica Trnkop válaszában arról beszélt, hogy déli szom­szédaink célja is az együtt­működés bővítése és elsősor­ban a hosszú távú, a pilla­natnyi gazdasági gondoktól függetleníthető, tartós ter­melési kapcsolatokban látnak fantáziát. A bürokratikus akadályokról szóló elmarasz­taló szavakat a horvátorszá­gi külkereskedelmi minisztér éppúgy megszívlelendőnek mondta, mint utána a meg­beszélést néhány szóban ösz- szefoglaló Dunai Imre. Déli szomszédaink küldött­sége a megbeszélés után a Kaposvári Húskombinátba, majd a Balatonnagybereki Állami Gazdaságba látoga­tott. A küldöttség somogyi programja tegnap befejező­dött. Magyar képviselők iráni tárgyalásai Dr. Korom Mihálynak, az Alkotmányjogi Tanács elnö­kének vezetésével magyar parlamenti küldöttség hiva­talos látogatást tett az Iráni Iszlám Köztársaságban, — az iráni törvényhozó testület (Madzslisz) meghívására — november 6. és 13. között. John. C. Whitehead, az Egyesült Álamok külügymi­niszterének első helyettese, aki Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár meghívására november 12. és 14. között tartóz­kodik hazánkban, tegnap magyar vezetőkkel folyta­tott megbeszélést. Kádár Já­nos, az MSZMP főtitkára találkozott az amerikai po­litikussal, s John C. White- head-et a nap folyamán fo­gadta Grósz Károly, a Mi­nisztertanács elnöke, Né­meth Miklós és Szűrös Má­tyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, vala­mint Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. A magyar vezetőkkel foly­tatott találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, külö­nös tekintettel a kelet— nyugati kapcsolatok alaku­lására, valamint a tervezett fegyverkorlátozási megálla­podások megkötésének kilá­tásaira. Áttekintették a bé­csi európai biztonsági és együttműködési utókonfe- rencia témakörét. Nagy figyelmet szenteltek a magyar—amerikai politi­Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megtárgyalta a SZOT és a Minisztertanács képvi­selői november 16-án sorra kerülő találkozójának napi­rendjét és kialakította az eh­hez kapcsolódó szakszerve­zeti álláspontot. Ennek kere­tében megvitatta az 1988. évi népgazdasági terv és költ­ségvetés fő irányairól szóló tervezetet, és megfogalmaz­ta a szakszervezeti véle­ményt. A napirend vitájában részt vett Hoós Jántts, az Or­szágos Tervhivatal államtit­kára és Békési László pénz­ügyminiszter-helyettes is. A SZOT elnöksége úgy ítéli meg, hogy a stabilizá­ciós programot következete­sen végre kell hajtani. Az ebből származó követelmé­nyeknek érvényesülniük kell az 1988. évi népgazdasági tervben, amely döntő jelen­tőségű a kormány munka­programjának megvalósítá­sában. tását segítő javaslatokat tár­gyalt meg. Megállapította, hogy az alapszervezetek, kö­zépszervként működő trösz­tök, nagyvállalatok, intézmé­nyek függetlenített szakszer­vezeti tisztségviselői felett a munkáltatói jogok gyakorlá­sáról előterjesztett módosítás növeli a választott tisztség- viselők tagság iránti felelős­ségét. Ezért hasznosnak tart­ja a munkáltatói jogok gya­korlásának megosztását, a szélesebb körű testület és a szakszervezeti bizottság kö­zött. Az elnökség elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának káderhatásköri jegyzékét is. Ennek fontos eleme, hogy egyes hatáskö­röket alacsonyabb szintre he­lyez a demokratizmus széle­sítése, a SZOT testületéinek tehermentesítése, illetve az illetékes vezetők felelősségé­nek növelése érdekében. Szabályozta az elnökség a szakszervezeti tisztségvise­lők minősítését is. Ily módon a jövőben csak a vezetőkről készül minősítés, melynek során az érintettek munká­ját saját testületük értékeli. A politikai munkatársak te­vékenységét évente, a kol­lektíva előtt, szóban kell ér­tékelni. Végezetül javaslatot foga­dott el a testület a SZOT- díjak adományozása néhány elvének módosításáról. A SZOT elnöksége döntött arról, hogy a közeljövőben összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát, ahol elő­terjeszti a tagdíjrendszer módosítására vonatkozó ja­vaslatot. * Tegnap délelőtt a megyei tanácson vállalatvezetőkkel találkoztak a Somogybán tartózkodó horvátországi delegáció tagjai. Dr. Tóth Károly, a megyei tanács el­nökhelyettese köszöntötte Ivica Trnkopot, Horvátor­szág külkereskedelmi minisz­terét és Dunai Imrét, ha­zánk külkereskedelmi mi­niszterhelyettesét, valamint dr. Fenyő Istvánt, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának vezetőjét és az egybegyűlt somogyi vál­lalati, illetve szövetkezeti ve­zetőket, szakembereket. A tanácselnök-helyettes tájékoztatta a vendégeket megyénkről, a mezőgazda­ságról, az iparról és az ide­genforgalomról. Kiemelte: — Somogynak a jugoszlá­viai területek közül elsősor­ban a bjelovári körzettel van kapcsolata, ám a gazdasági együttműködés és a kereske­delem terén még korántsem használtuk ki a kölcsönösen adódó előnyöket. Föllendü­lést vártunk például attól, hogy Bjelovár bemutatkozott Somogybán, illetve megyénk is Bjelováron, de a két kiál­lítás után nemhogy bővültek volna a kapcsolatok, hanem visszaesett az együttműkö­dés. Megyénk vállalatai to­vábbra is nyitottak, mind a kereskedelemben, mind a közös termelési vállalkozá­sokban látunk lehetőségeket. Dr. Tóth Károly bevezető­jét követően több vállalat és szövetkezet vezetője, illetve kereskedelmi szakembere hozott jó és rossz példákat a határmenti ^kapcsolatokról. A legtöbben mind a magyar- országi, mind a jugoszláviai adminisztráció lassúságát kifogásolták; elmondták, hogy sok tárgyalás azért sza­kad meg, mert mire lezajlik az üzlet engedélyezésének bürokratikus procedúrája, addigra a vállalati emberek belefáradnak a .küzdelembe vagy meg is szűnik az a gazdasági érdek, amely elin­dította a kölcsönös érdeklő­dést.. A csurgói Napsugár szö­vetkezet, a vízvári és a bar­csi téesz, a Balaton Fűszért. a Sefag és a KSZKV képvi­selőin kívül a gazdasági kap­csolatok bővítésének gátjait elemezte, illetve az együtt­működés jobbítását sürgette Barcs és Csurgó tanácselnö­ke is. magyar—amerikai kormány­közi kulturális, oktatási, tu­dományos és műszaki-tudo­mányos együttműködési munkatervet. A dokumen­tum előirányozza vezető szakemberek, egyetemi okta­tók, tudományos kutatók és ösztöndíjasok cseréjét, vala­mint a különböző intézmé­nyek közvetlen kapcsolatá­nak és együttműködésének fejlesztését. A SZOT elnöksége tudatá­ban van annak, hogy az egyensúlyi követelmények érvényesítése a vállalatok mellett nagy terheket ró a költségvetésre és a lakosság­ra is. Ugyanakkor hangsú­lyozza, hogy az áldozatok ér­telmét csak az adhatja meg, ha a gazdaságban megkez­dődnek és fokozatosan ural­kodóvá válnak a műszaki fejlődés gyorsítását, a haté­konyság, a versenyképesség javulását eredményező pozi­tív folyamatok. A SZOT elnöksége felha­talmazta a titkárság tagjait, hogy a Minisztertanács kép­viselőivel sorra kerülő meg­beszélésen az 1988. évi terv­ről és költségvetésről a fen­tiek szerint kialakított szak- szervezeti álláspontot képvi­seljék. A továbbiakban az elnök­ség a kádermunka fejleszté­séről hozott 1987. február 6-i SZOT-határozat végrehaj­kai, gazdasági, tudományos- műszaki, kulturális és más kapcsolatok lehetőségeinek. Kifejezésre jutott a kölcsö­nös szándék a kapcsolatok fejlesztésére, és az azok út­jában álló akadályok elhá­rítására, különösen a gazda­sági és a tudományos-mű­szaki területen. Horn Gyula és John C. Whitehead pénteken aláírta az 1988/89-es évekre szóló Új közúti felüljáró Üj közúti felüljáró ké­szül Soroksár határában. Az M 0-ás autópályát átívelő 80 méteres híd le- és felhajtószakaszá­val együtt 800 méter hosszú. Üzembe helyezé­sével az 5-ös főközleke­dési út szintben elkerüli az épülő körgyűrűt, s így az M 0-ás pályát ezen a szakaszon is foly­tathatják. A körgyűrű Dunát átívelő hídjait a Hídépítő Vállalat készíti; a ráckevei ágban már fel­állították az első két pil­lért, a Dunán pedig az első főtartó vasszerkeze­tén dolgoznak a szerelők. (MTI-fotó — Kerekes Tamás felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents