Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-08 / 237. szám
1987. október 8., csütörtök Somogyi Néplap 3 SZÜRETELŐK A magyar gondolatvilágban a szüretnek sajátos hangulata, romantikája van. Legendák, hagyományok, többségében vidám, önfeledt szokások kapcsolódnak hozzá. Akkor is, ha ez csupán a felszínen derűs, önfeledt foglalatosság - mert valójában ahogy hajdanán, most is erőt, embert próbáló, nagy szakértelmet kívánó munka. Az önfeledt vidámságból az utóbbi két évben, ezen az őszön is, kevesebb jutott. Fagy, jégeső, aszály, sorozatos természeti csapások sújtották a gyümölcsöskerteket, a szőlőültetvényeket. Az átlagosnál sokszorta több gond, aggodalom, remény és kétség, próbálkozás és kudarc kisérte éven át a termelést. Most a sokféle érzés, igyekezet és szándék záró szakaszánál tartunk. Szüretelő diákoktól, felnőttektől hangosak a szőlő- és gyümölcsös kertek a messzefutó nagyüzemi táblákon éppúgy, mint a kiskertek hangulatos présházainak környékén. Somogybán több mint kétezeregyszáz hektár szőlő és csaknem ezerháromszáz hektár gyümölcsös termését kell betakarítani a nagyüzemekben ezekben a hetekben. Összeállításunkban ennek a mostani, kevésbé sikeres 1987-es szüretnek a hangulatát, a pillanatait, a jellemzőit igyekeztünk csokorba gyűjteni. A szőlő ízlett a lányoknak Nem számítottak nagy szőlőtermésre a Balatonbog- lári Mezőgazdasági Kombinátban, hiszen a téli és a tavaszi fagy, valamint a virágzáskor uralkodó rossz időjárás alaposan megviselte az ültetvényeket. Augusztusban a sok eső miatt megkezdődött a rothadás is és a szeptemberi, valamint október eleji aranyló napsütés ezt csak részben tudta megállítani. 1200 hektáron van szőlője a kombinátnak, a termés körülbelül hétszáz vagonnyi. Egy jó évben 1300 vagont tölt meg az a szőlő, ami ekkora területen terem. Az idén a bogiáriaknak szállító Viticoop termelési rendszer szőlészei sem jártak jobban, mint a „ vezérgazdaság'' gazdái, ezért Bulgáriából és a Szovjetunióból vett szőlőt a kombinát, hogy megfelelő mennyiségű bort és szőlőlét tudjanak készíteni. Bogláron és környékén szeptember közepén kezdődött a korai fajtákkal a szüret és a jövő hét végén be is fejeződik a munka. A must a tavalyinál kissé gyengébb, átlagosan 16 cukorfokos. Egyszerre több mint ezer ember szüretel, a cég saját dolgozóin kívül távolról jött vendégmunkások, valamint budapesti és fonyódi diákok serénykednek a tőkék között. A kombinátnál csak kézzel szüretelnek, tehát kíméletesen. Az öreg szőlősgazdák is azt tartják: jó bor csak kézzel szedett szőlőből lesz. A kombinát legszebb fekvésű telepén, Viszipusztán serénykedtek a szüretelők e hét elején. A fonyódi gimnázium elsősei is köztük voltak. Le- szicskov Edina gumikesztyűs kézzel forgatta a metszőollót, s közben elmondta: — Nekünk még egy kicsi kertünk sincsen, úgyhogy még soha nem csináltam ilyesmit. A normát, ami tíz láda, még nem sikerült teljesítenem. Nem hiszem, hogy ezentúl az lesz a vágyam, hogy mindig csak szüreteljek. A szavaiból kitűnő kevéske lelkesedést megcáfolni látszott, hogy a fürtöket sebesen kapkodta le a tőkéről, ám lehet: ez a gyorsaság csupán a közelben bóklászó és a ládákat adminisztráló tanárának szóik Martinka Eszter és Győré Ildikó hasonlóképpen vélekedett. Egyikük szintén megemlítette: — Szüretelni jobb mulatság, mint órán ülni. Nekünk nagy szőlőnk van, apukám megszállott borosgazda. De én ott még nem dolgoztam, nem szerétem az ilyesmit. S csatlakozott hozzá a másik. Ök gumikesztyű nélkül kissé ragacos kézzel igyekeztek azon, hogy el ne vágják az ujjúkat a metszőollóval. És szintén elég jó iramban tették dolgukat a munkát lekicsinylő szavaik ellenere. Beszéltünk még arról is, hogy néhány száz forintot keresünk a szüreteléssel, de hát az nem pénz, legalábbis nem sok mindenre elég ... Viszont szép az idő, levegőn vannak, pirospozsgások . .. A szőlő pedig ízlett nekik, ezt többször is hangoztatták. A szőlő ugyanis édes, kellemes ... Ez volt Kovács Zoltán két- helyi téeszelnök panaszának lényege a szőlőszüret közepén. Húsz ember tud a szedéssel foglalkozni a szőlészet munkatársai közül. Ez nagyon kevés. — Pedig már a múlt században is bőséges terméssel ajándékozta meg az itt lakókat a hegy. A Balaton-felvi- déken filoxérajárvány pusztított. Az itteni homokos talajban nem él meg ez a kórokozó, ezért telepítettek szőlőt ezen a szélfújta dombvo- nulaton. A szüretkor szokásos zsivaj, nyüzsgés helyett csend fogadott a kéthelyi pincénél. Huszár Lajos pincemester a „műanyagkertben” a cukorfokot ellenőrizte. Hat műanyag tartályban forr a bor egy parkosított területen. Innen a furcsa elnevezés. — A chardonnay húsz fokos — büszkélkedett a pincemester. A savanyúbb fajtájú rizling is eléri a tizenhetet. Nem véletlen, hogy Berzsenyi Dániel is e vidék nedvét forralta gondolatai mellett niklai kúriájában. ínycsiklandozó illatok töltötték meg a hegybe vájt „U”-ala- kú pincét. — A termés nagy részét a Balatonboglári MezőgazdasáA legtöbb almáskertben a rossz termés miatt már befejeződött a máskor október közepén még félidőnél tartó almaszedés. A nagyobb gazdaságokban ennek ellenére van még munka, amelyben diákok segédkeznek Almáskerti aggodalmak Látszólag idilli a kép: a hűtőház bejáratánál hosszú kocsisor. Az elejénél ládákból mérik a gyümölcsöt. Javában tart a kiskorpáéi almavásár. Az ötszázvagonos hűtőtárolóban fürge targoncák „szaladnak” az almával teli konténerekkel. Smajda József, a vezető, konténerhegyeket mutat, aztán a vasúti vagonok felé int: A lének való alma rövidesen útnak indul a konzervgyárba. Az almáskertben diákok serénykednek. Egy részük a keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskolából jött, a többiek a kaposvári Kinizsiből valók. Az élelmiszeriparis lányok reggel érkeztek buszokkal. Mesélik, ebédig dugig ették ^magukat az almával, így aztán a jobb sorsra érdemes leves és a pörkölt nem aratott sikert. Szabó Sándor, a Kutasi Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese mondja: — Diákok nélkül nem tudnánk begyűjteni az almatermést. — Ma már minden gépesíthető, csak az almaszedést nem tudta még senki megoldani. Vannak ugyan rázógépek, de azok csak arra jók, hogy a lének valót leszedjük. Az étkezésre szánt almára vigyázni kell, hát még akkor, ha exportálni akarjuk. Maradnak hát a diákok. Nemcsak a megye, hanem Zala középiskoláival is jó kapcsolatunk alakult ki. Kozma- pusztán és Kiskorpádon van egy-egy 310 férőhelyes táborunk, ahol elhelyezhetjük őket. A kaposváriakat pedig reggel és este autóbuÖtszázötven vagon szőlő termett a Viticoop termelési rendszerhez tartozó mezőgazdasági nagyüzemekben, szakcsoportoknál és kistermelőknél. A rendszer az idén „idegen” kistermelőktől és gazdaságoktól is vásárol termést, hiszen a tizenhét partnerüzem és szakcsoport ismét — immár harmadszor egyfolytában — fagykárok és egyéb időjárási bajok miatt gyenge-közepes szüreti eredményeket könyvelhet el. A minőség átlagos. A legjobban a chasselas, a király- leányka és a zöldveltelini állta az időjárási viszontagságokat, viszont a hidegre érzékeny csemege fajták legtöbbje igencsak megsínylette a telet, a tavaszt és a nyarat is. szókkal szállítjuk. Igaz, hogy költséges ez, de mást nem tehetünk... Az almáskertet járva szívesen megkóstoltuk volna az almát, de az első amit leszedtünk a fáról nem mutatott biztató külsőt. A kutasi- ak kertjeit is megtépázta ez az év. — A gyümölcsös a szarvasmarha-tenyésztés mellett a legnagyobb hasznot adó ágazat. Ezért Í9 aggódtunk az A Viticoopnál a fehérborszőlő háromnegyedét leszedték e hét elejéig, s a vörös fajtákhoz is hozzáláttak. Várhatóan október végéig tart a szüret a rendszer tag- gazdaságaiban. A termés nyolcvan százalékát feldolgozatlanul adják le a gazdaságok, a maradék húsz százalék egyik részét must, másik részét pedig egyszer fejtett bor alakjában veszi át a Viticoop. Ahol korán kezdték a szüretet, ott már jelentős meny- nyiségű murci fortyog a hordókban, amelynék során ‘vigyázni kell a kóstolgatással, hiszen a murci ártalmatlannak tetsző, de komoly hatású i'tőka. alma miatt. A téli fagyok és a tavaszi esők elvitték a reményeket. 750 vagon almára számítottunk, most azt mondjuk, hogy jó, ha háromszáz vagonnyi lesz. Kozmapusztán és Nagybajomban 167 hektárnyi telepítést vitt el a fagy. Eddig 192 vagonnal szedtünk, ebből százat betároltunk. A gazdaság vezetése úgy foglalt állást, hogy amíg nem ér véget a „szüret”, nem foglalkozunk az értékesítéssel. Csupán a lének való almát viszik a konzervgyárba. Novemberben majd meglátjuk, hogy miként lehet kereskedni. — Meggyből a vártnál kevesebb, viszont szilvából több lett az idén. Az alma újból várakozáson alul hozott. Mindez mennyire tudja megrendíteni a gazdaságot? — Észrevehetően nem rendítheti meg. Már csak azért sem, mert az állattenyésztés eddigi eredményei nagyon kedvezőek. Mesélik, az elmúlt években annyi alma volt, hogy a diákok sem győzték szedni. Meghirdették Kutason a szedd és vidd mozgalmat. A családi almaszüreteknek különös hangulata volt. Felidézni az idén nem lesz mód, hiszen kevés az alma. Az érdeklődők ezért igyekeznek az almavásárra, pedig már most sem olcsó a kedvelt gyümölcs. Már fortyog a murci Gond a munkaerőhiány gi Kombinátba szállítjuk. Tíz százalék marad nálunk, ezt helyben értékesítjük. Száz tonnát kiforrt állapotban viszünk Boglárra. Az illatos fajtákat egy-két napig áztatjuk. Mint azt a pincemester még elmondta, hektáronkénti kilenc tonna szőlő betakarítását tervezték. Vannak olyan magasan fekvő területek, ahol jóval több termett ennél. A fagyzugos hegyek gyér termése azonban alaposan lehúzza az átlagot. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy hektáronként öt-hat tonnát sikerül betakarítani. Ebben szerepet játszott a júliusi jégeső is, amiért a biztosító fizetett. A kéthelyi termelőszövetkezetben száztíz hektáron termesztenek szőlőt. Ez azt jelenti, hogy öt-hatszáz tonnát kell leszedni. — Hogyan oldják meg ennek betakarítását? — kérdeztük a pincemestert. — A munka dandárját részesművelőink végzik. Szombaton vagy vasárnap összegyűlik a rokonság, ismerősök, és reggel héttől délután háromig nyolcán-tízen leszedik a nyolcszáz négyszögölös parcelláit. Hétköznap erre nincs lehetőség. Mi így tudjuk a legcélszerűbben ütemezni a munkát, biztosítani a ládákat, konténereket. Egy-két embernek nem érné meg a szállítókapacitást üzembe állítani. Rajtuk kívül a múlt héten a helyi általános iskola diákjai segítettek, most a sáripusztai szociális otthon lakói dolgoznak nálunk. Frick József gépkezelő a zúzó-bogyozó karbantartását végezte. Ez a szerkezet választja el a szemet a kacstól. A pincemester szerint nem volt érdemes működtetni, mert nem volt annyi szőlő' éppen leszedve, hogy kifizetődő legyen az üzemeltetése. A hegy segítségért kiált.
