Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-08 / 237. szám

4 Somogyi Néplap 1987. október 8., csütörtök Földminták alapján pontrendszer „Nyugdíjba" készül az aranykorona , A termőföld értékének megállapítását még mindig egy százhárom évvel ezelőtt hatályba lépett rendszer alapján végzik Magyar­országon. Kaposváron, .a Technika Házában dr. Ba­csa Imre, a Mezőgazdasági Minisztérium föld értékelési osztályvezetőjétől a megyei tanács, a megyei földhivatal, valamint a Magyar Agrártu­dományi Egyesület Somogy megyei szervezete által ren­dezett tanácskozáson a ter­melőszövetkezetek elnökei­nek, illetve az állami gazda­ságok igazgatóinak mondta el, hogy az 1884-től érvényes aranykorona-rendszert 1875- ben iktatták törvénybe. A századfordulót követően va­lamelyest módosították, de ■ gyökeres változtatásra ed­dig nem került sor. Pedig szükségessége többször iá felvetődött. Dr. Bacsa Imre most arról számolt be, hogy rövidesen elkészül egy új értékelési mód. Ez figyelembe veszi az ökológiai lehetőségeket, a talajadottságokat, a várható jövedelméket, a művelési ágak közötti értékarányokat és az olyan értékcsökkentő hatásokat, mint a belvíz, a szennyezettség, vagy a be­építettség. Ezek alapján álla­pítják meg a közgazdasági értékszámokat, vagyis azt a pontrendszert, amelynek se­gítségével a föld értékéről reálisabb képet alkothatunk, mini a régi rendszernél. A talajvizsgálatokhoz het­venezer mintát vettek, vagy­is száz-százötrven hektáron­ként nézték összetételét. Ezért is vetették föl az érin­tettek, hogy így nem lehet pontosan^számolni. A szoro­sam termelőszövetkezet el­nöke, Matesz Pál például el­mondta, hogy a dombok tö­vében kijelölt mintatér egé­szen mást mutat, mint a domboldalon levő, s ezt fi­gyelembe kellene venni. Dr. Bacsa Imre elismerte, hogy valóban csak a részletes ta­laj térképezéssel lehet reális képet alkotni, de a munka meg csak kezdetén tart, a befejezés az ezredfordulóra várható. Erre mondta Bun- csák Sándor, a csurgói ter­melőszövetkezet elnöke, hogy ez esetben az új föld­értékelési rendszerrel meg kellene várni a talajtérképe­zés befejezését. A válaszból kiderült, nem lehet addig halasztani a bevezetését, mert a kataszteri tiszta jö­vedelemmel való számolás már most sem alkalmazható, hiszen aránytalanságokat szül. Az új módszernél le­het, hogy lesznek, akik rosz- szabbul járnak, de olyanok is, akik jobban. Lényeges, hogy részletesebb ismeretek birtokában a pontrendszer változtatható, s módosítani lehet majd olyan esetekben is, mint például a Kis-Bala- ton második ütemének árasztásakor vagy a drávai vízlépcsőrendszer építésé­nél. A valóságnak megfelelő érték megállapítása kölcsö­nös érdek. Ezért is kell se­gíteniük a gazdaságoknak a földhivatalok munkáját. Er­re eddig nem volt példa. S az is meglepő, hogy a meg­hívások ellenére sok gazda­ságból nem jöttek el a teg­napi tanácskozásra, vagy ép­penséggel rábízták valakire a képviseletet. N. J. A Csepel Milánóban Milánóban rendezik meg október 14. és 22. között a szerszámgépipari világvá­sárt, az EMO-t. Mintegy 500 négyzetméternyi területen látható lesz majd a Csepeli Szerszámgépgyár precíziós megmunkáló központja és robotkiszolgálású esztergá­ja, a Szerszámgépipari Mű­vek számítógép-vezérlésű berendezése is. Kiállítják to­vábbá a magyar szerszám- gépgyártás háttéripari ter­mékeit. Rosszabb a „keverő" Szombaton érkezik a szén Kevesebb' az importszén, ám szinte kifoghatatlan, hogy mikor lehet megvenni. í Hétfőn 350 tonnát adtak el néhány óra alatt. A „keve­rőszén” az idén rosszabb mi- . nőségű, hiszen a kedvelt ta­tai helyett mecseki brikettet vásárolhat csak a lakosság. Mire számíthatnak a tüzelő­anyag-vásárlók? Erről kér­deztük Hesz Mátyásnét, a Dél-dunántúli Tüzép 11. számú kaposvári telepének vezetőjét. — 10 ezer tonna import­szenet kaptunk egy év alatt, ám ez a mennyiség kevés a közületeknek és az egyéni vásárlóknak. Mára azt is tudjuk, kevesebb jó minősé­gű feketeszénnel számolha­tunk a következő hónapok­ban. Szén lesz, fa lesz, te­hát fűteni lehet. A tüzelő­anyag azonban nem olyan minőségű, amilyet a vevők megkedveltek. A tegnapi állapot így fes­tett: — Elfogyott az importsze­nünk. Ez lengyel borsószén volt, amelyet más szenekkel negyven-hatvan százalékos arányban adtunk el eddig. Van iszapszenünk, mecseki és daraszenünk. Most még erre is nagy a kereslet. Nagy a. tolongás a Ber­zsenyi utcai itodában. Az emberek sorba állnak, szén pedig nincs. Indokolt hát a kérdés: mit tud ígérni a telepvezető? — Amit nekem is ígérnek. Általában hétvégenként ér­kezik a szén, ezért hétfőn­ként érdemes érdeklődni. Azt tapasztaltuk, hogy nyá­ron kevesen vettek szenet, most sokan keresik. Egyre hangosabb a szó az irodá­ban, pedig a vásárlóink el- hihetik, nekünk az az érde­künk, hogy minél több sze­net és fát értékesítsünk. B. J. AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Helytelen értelmezés az „áremelés” oka A Somogyi Néplap októ­ber 2-i számában a török- koppányi takarmánybol- tunkban történt táp-áreme­léssel kapcsolatos ügyet ki­vizsgáltattam, és a követke­zőket állapítottam meg. A falu állattartó gazdái joggal háborodtak fel, en­gem is megdöbbentett Gye- nis Ferenc tárgyilagos, őszinte véleménye. Ezúton is köszönöm, hogy a falu köz­hangulatát a sajtó nyilvá­nossága előtt ismertette. Szeptember 7-én vállala­tunk valamennyi takarmány­boltjának megküldte az e naptól érvényes ártájékozta­tót. Ebben 35 féle szemes nélküli keverék (koncentrá- tum) árát közöltük. A táp­bolt vezetője, Szabó Jenőné (a megyében egyedülállóan) ezt a közlést hibásan, hely­telenül értelmezte. A tá­pokra is alkalmazta a kon- centrátumokra kiadott ren­delkezést. A vállalat arra hivatott munkatársai szeptember 22- én ellenőrizték a boltot és megállapították, hogy a szeptember 7-e és 22-e kö­zötti időszakiban a bolt ve­zetője 5088 forinttal többet számított, fel a vevőknek, mint amennyi a helyes el- . lenérték lett volna. A fenti időszakban 16 mázsa .tápot adtak el 23 blokkon.' Bolto­sunk 5004,70 forint többletet számolt el. E tény ismeretében válla­latunk azonnal intézkedett a károsultak kártérítési, il­letve visszatérítési ügyében a vásárlási blokk vagy egyéb módon való jogosultság alap­ján. Kérjük azokat a vevőin­ket, akik eddig nem kapták meg pénzüket, jelentkezze­nek Szabó Jenőnénél, hogy a különtoözetet visszakaphas­sák. Bár a takarmányboltos az összeget nem saját cél­jaira használta fel, a gon­datlan áralkalmazás és fi­gyelmetlen munkavégzés mi­att mégis fegyelmi eljárást indítottam ellene. Egyben in- tézikedtem, hogy valamennyi saját takarmányboltunkat soron kívül ellenőrizzék. Ezúton is kérjük vevőink elnézését! ígérjük, hogy a jövőben szigorú ellenőrzé­sekkel előzzük meg a hason­ló esetek előfordulását. Kékesi Jenő a Somogy Megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója 31. A precesszió élén a por­lepte templomi zászlók kö­zött egy szikár, fiatal pap ha­ladt fehér csipkés karing­ben. Biztosan nagyon elfá­radt, és megéhezett szegény, gondolta Teréz asszony. Gyorsan keresztet vetett, és ment a konyhába, hogy va­csorát készítsen neki. A káplánnak enni sem volt kedve a fáradságtól. — Inkább mosakodnék, Te­réz néni — nyögte elhaló hangon —, csupa por vagyok. Van meleg víz, bőven, gondoltam, hogy szüksége lesz .rá. Ugye, nagyon mesz- sze van ide Andocs? — Hát bizony, elég messze van. Legalábbis gyalogszer­rel. — Nem enne mégis egy­két falatot? — Talán majd ha megmo­sakodtam ... Az esperes úr ? Mint rendesen? Teréz asszony sóhajtott. — Nem eszik, nem alszik, föl-alá járkál a sötétben, nem szabad ablakot nyitni, a függönyt elhúzni, olyan bü­dös van már a szobájában, hogy kóvályog az ember gye­reke, ha bemegy hozzá. — Járt nála orvos? — Itt volt. Adott valami orvosságot; azt mondta, at­tól majd megnyugszik és el­alszik. De nem tudom bead­ni neki. Kiütötte a kezemből a kanalat, meg a poharat, és azt ordította, hogy meg aka­rom mérgezni. Pedig jó len­ne, ha elnyugodna végre, ha legalább egy éjszakát végig tudna aludni. Ment éjszaka a legrosszabb . .. Amíg maga a búcsúsokkal volt, alig huny­tam le a szememet. Egész éj­jel föl-alá járkált, földöntöt- te a székeket, és ordítozott. A hideg futkos a hátamon, ha ordít... És mindig azt a Simon káplánt keresi. Járja a szobákat, gyertyával a ke­zében és keresi a káplánt. Isten irgalmazzon szegény­nek! A káplán fölemelte a mu­tatóujját, hogy elnémítsa Te­rézt. Lábujjhegyen az espe­res ajtajához osont, és hall­gatózott. — Gyanús ez a csend — suttogta, és óvatosan, hogy zajt ne üssön, benyitott a szobába. Teréz lehajolt, hogy rozsét rakjon a tűzre, de ebben a pillanatban felhangzott a káplán kétségbeesett kiáltá­sa. — Teréz néni... jöjjön gyorsan ... baj van ... Ször­nyű nagy baj! SIMON JULIANNA 67 ÉV MÚLTÁN EGY ÚJSÁGÍRÓNAK Én vagyok az utolsó Simon Szenyéren, özvegy Káplár Mihályné Simon Julianna. Első unokatestvére a pap­nak. A nővérem, Eeza pár hete halt meg Somogyzsit- fán, vele kellett volna be­szélnie, ő sokkal többet tu­dott róla, mint én. Reza már az újmiséjén is koszorúslány volt, együtt nőttek, együtt játszottak gyerekkorukban. Mesélte, hogy a legtöbbször papost játszottak. Jóska mi­sézett, áldoztatott, esketett. Az anyja fehér karinget varrt neki, abban hajladozott az oltár előtt, amit a fészer­ben állítottak fel. Amikor kiásták szegényt a gróf ku­koricaföldjén, a Reza ismert rá. Diákköri ing volt rajta, a gyolcsába belevarrták az internátusi számát. Erről is­mert rá a nővérem. Nyugod­jék ... VÉGE Komputer­kalauz —-------------------------------­b uszokon Blicc-stop elnevezésű elekt­ronikus adatrögzítő készülé­ket mutattak be a közleke­dési vállalatok szakemberei­nek tegnap Győrben. A be­rendezést magyar találmány alapján a budapesti Mű­szertechnika Kisszövetkezet a Kisalföld Volánnal közö­sen fejlesztette ki. A ké­szülék — amelyet az autó­buszok műszerfalán helyez­nek el — egyrészt utasszám­lálást végez, másrészt kom­puter kalauzként működtet­hető. Ez azt jelenti, hogy a jegykezelő-, és ellenőr fel­adatát is helyettesíteni tud­ja. A készülék számlapján minden megállónál megjele­nik az ajtókon le-, és fel­szálló, illetőleg a járművön lévő utasok . száma. Ezeket az adatokat cserélhető me­mória rögzíti. A memória ezenkívül „megjegyzi”, hogy az autóbusz menyi időt töl­tött a megállókban, milyen sebességgel és mennyi idő alatt tette meg az utat egyik megállótól a másikig. Az adatok összesítése hozzáse­gíti a közlekedési vállalatot ahhoz, hogy a járatok me­netrendjét gazdaságosan, a tényleges igények figyelem- bevételével alakítsák ki. Amint a számítógép érzé­kelőit a vonaljegy-érvénye- sítő készülékekbe is beépí­tik, össze tudja vetni az ér­vényesített jegyek számát az utasok létszámával. A fej­lesztők gondoltak a bérlete­sek ellenőrzésére is: a bér­leteket egy erre a célra ki­alakított berendezés kontrol­lálja. Mélyszondaművelet a Loch Ness vizén Nessie-re várva Kétszázötven hajóból ál­ló flottilla helyezkedett harc­állásba a minap Skóciában, a Loch Ness vizén, hogy él­ve vagy halva kézrekerítsék a legendás Nessie-t. Vagy legalábbis felderítsék búvó­helyét. Nessie-re 1933-ban figyel­tek fel először — ekkor „látták” a tóból felbukkanni a félelmetes mesebeli jelen­séget. A korabeli sajtó- ter­mészetesen nyomban „be­kapta a horgot”. Óriási szen­zációként kürtölte világgá a Loch Ness-i szörny miszté­riumát. Azóta több-kevesebb rendszerességgel „látják” a tavon az őskori hüllőt avagy az óriás angolnát. Létezését azonban mindmáig nem tudták bizonyítani. Igaz, az ellenkezőjét sem. Mármint azt, hogy Nessie a képzelet szüleménye. A mostani tíznapos expe­díció — az Operation Deep- scan, azaz a mélyszonda­művelet — során ultrahang- szonda s más korszerű tu­dományos eszközök és be­rendezések segítségével vizs­gálják át a csaknem 38 ki­lométer hosszú és 1,6 kilo­méter széles Loch Ness-t, beleértve a tó 216 méter mélységű északi medencé­jét is. A szondák impulzusai alapján a parancsnoki hajón elhelyezett számítógépes grafikonrögzítő pontos ké­pet rajzol a víztömegről és élővilágáról. Meg az egy­mástól mindössze tíz cen­timéteres távolságra lévő ha­lakat is elkülöníti. Az expedíció célja a va­lóságban persze szigorúan tudományos: a vízhőmérsék­letről, a hul-lámképződésről és az élővilágról gyűjtenek adatokat. Ugyanakkor biz­tosra veszik, hogy a tavon ezúttal először alkalmazott legkorszerűbb technika le­hetővé teszi az 1952-ben sze­rencsétlenség áldozatává vált John Cobb gyorsasági re­kordot döntő motorcsónak­jának megtalálását. — Az igazat megvallva, azt is érdeklődéssel várjuk mind a hatvanan, vajon fel­bukkan-e Nessie — nyilat­kozta a The Daily Teleg­raph munkatársának Adri­an Shine, az expedíció ve­zetője. — Arra nem számí­tunk igazán, hogy valamifé­le őskori sárkánnyal találko­zunk. De ez a brit szigetek legnagyobb édesvíztömege, és elképzelhető, hogy valami titokzatosra bukkanunk. Va­jon lehetséges-e, hogy a mélyszondaművelet vég­képpen eldönti: Nessie-t az emberek találták ki, nincs és nem is volt soha Loch Ness-i szörny? — A tudo­mánynak semmi köze sincs ahhoz, hogy az emberek mit hisznek, vagy mit akarnak hinni. Ha munkánk végezté­vel kinyilatkoztatnánk, hogy Nessie nem létezhet, másnap biztosan „látná” valaki fel­bukkanni Loch Ness habjai­ból •»- mondotta az expedí­ció vezetője. Ez mindenesetre roppant megnyugtató a Loch Ness-i szörnyre támaszkodó helybe­li turistaipar számára. Tejcrumb a csokoládéhoz A jó eredménnyel zárult üzemi próbák után teljes kapacitással termel a Gyu­lai Tejporgyár harmincöt- millió forintos beruházással épült tejcrumbüzeme. A csokoládégyártásban nélkü­lözhetetlen alapanyagból eb­ben az évben hatszáz tonnát gyártanak, de már a követ­kező évre is ezerkétszáz tonnás előszerződése van a gyárnak a hazai édesipari üzemekkel. A gyulai beruházást alig több, mint egy esztendő alatt valósították meg — az adott gazdasági körülmé­nyek között példamutató módon.

Next

/
Thumbnails
Contents