Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

1987. október 31., szombat Somogyi Néplap t KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET Számol az ország Az Orion Villamossági Vállalat a Magyar Alumíniumipari Tröszttel és a Budapesti Mű­szaki Egyetemmel együttműködve kétfajta, műholdvételre alkalmas parabolaantenna gyár­tására készült fel. Az antennával együtt előállítják az úgynevezett beltéri egységet is, amely az egyedi és a közösségi vételt teszi lehetővé. Képünkön a mérőszoba az antenná­va’ (MTI-fotó — Balaton 'József felv. — KS) Gépipari szerkezetváltás mikroelektronikával Hogy alakul a család költségvetése? Ma már szinte közhely­számba megy, hogy át kell alakítanunk termékszerkeze­tünket, mert különben ter­mékeink egyre inkább leér­tékelődnek a világpiacon. Gépiparunkban különösen fontos ez az átalakítás. A termékszerkezet átalakításá­nak legkézenfekvőbb útja a korszerű mikroelektronika elemeinek beépítése a gép­gyártás termékeibe. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik egy most elkészült OMFB- tanulmány. Az automatizálás kezdetén az elektronikus eszközök pusztán csak kapcsolódtak a változatlan rendeltetésű és kivitelű termékekhez, legföl­jebb többletszolgáltatást eredményeztek, de hiányuk esetén is használni lehetett a berendezést. Ma azonban a mikroelektronika szerves részévé vált á termékeknek, nélküle működésük nem le­hetséges. Hatásai igen sok­félék. Olyan vezérlést tesz­nek lehetővé, amelynek se­gítségével igen bonyolult munkadarabok munkálhatok meg. Javul az elektronizált gépen készülő termékek mi­nősége, mert a mikroelektro­nika segítségével nemcsak jól ellenőrizhető a minőség, hanem megakadályozható a hiba elkövetése is, magában a folyamatban. Az elektronizálás segítsé­gével létre lehet hozni csök­kentett emberi felügyelettel, vagy éppen felügyelet nélkül működő gyártási rendszere­ket, Ezek rugalmasak is le­hetnek, azaz többféle termé­ket is produkálhatnak, ösz- szefoglalóan el lehet monda­ni, hogy piacképesebb, gaz­daságosabb, nyereségesebb lehet a gépipari termék is, ha abba szervesen beépül a mikroelektronika. Az ipari célokra alkalmas mikroszámítógépes elektro­nikai rendszer általában mikroszámítógépből és a hozzá kapcsolódó számítás- technikai perifériákból, az irányítórendszerből és a be­rendezés kapcsolatát, vala­mint az ember és az irányí­tórendszer kapcsolatát meg­teremtő eszközökből és a működést lehetővé tevő programokból áll. Ezek a számítástechnikának általá­nos berendezései, de ipari célokra csak szigorúbb kö­vetelményeknek is eleget te­vő fajtájuk felel meg. Köve­telmény például, hogy kibír­ják az iparban előforduló szélsőséges hőmérsékleteket, a port, a magas páratartal­mat, S egyéb speciális köve­telményeknek is meg kell felelniük, attól függően, hol alkalmazzák őket. Hogyan valósul meg ha­zánkban a mikroelektronizá- ció? A kép ellentmondásos, mint ahogyan egész mikro­elektronikánk helyzete is az. Elmaradásunk az előttünk járó országoktól elég nagy, és sok esetben növekvő üte­mű. A gépipar mikroelekt- ronizálásában a legtöbb ered­ményt a számítógépiparban értük el. A Vilati magas színvonalú mikroprocesszoros számítógép-vezérléseket gyárt, főleg bonyolult maró­gépek, megmunkálóközpon­tok részére. Az EMG eszter­gavezérléseket gyárt, Hunor márkanéven. Vezérlőberen­dezéseink korszerűeknek mondhatók, elmaradásunk itt a világ élvonalától 3—5 évre tehető. S ennek csak kis része írható a kutató— fejlesztő intézmények szelle­mi felkészültségének szám­lájára. Nagyobb mértékben okolhatók érte a fejlesztés és a gyártás feltételei. NC- berendezéseink KGST-vi- szonylatban a legmagasabb színvonalat jelentik. Robotgyártásunkban az el­maradás még a szocialista viszonylatban is igen nagy. Több cég azonban licencet vásárolt, s ezek alapján meg­indult a gyártás egy-egy te­rületen. A Tungsram kapos­vári gyára szovjet robotok számára gyárt elektronikus vezérlőket. A szerelőrend­Sokáig váratott magára az új, orrmotoros, első kerék meghajtású Skoda, míg vé­gül szeptemberben bemutat­kozott. A szakemberek ugyan azt tartják, hogy a fejlesz­tés 1983-as megkezdése óta eltelt öt év nem nagy idő, a csehszlovák közvélemény mégis joggal kérdezi: nem lehetett volna-e már koráb­ban bemutatni a Favorit 136 L névre hallgató új csodát, amely meglepetésre csak ka­rosszériájában, belső kikép­zésében, üzemanyag-fogyasz­tásában, illetve néhány mű­szaki megoldásában új, a motorja a régi. Akár új, akár régi a Fa­vorit motorja, egy bizonyos: mégiscsak mérföldkő a csehszlovák autógyártás má­sodik világháború utáni tör­ténelmében. Huszonhárom évig farmotoros kocsit gyár­tottak, s most a Mlada Bo- leslav-i üzem visszatér a ha­gyományokhoz: ismét orrmo­toros autókat készít. Ami az új autó tulajdonságait illeti, kellemes benyomást kelt: a Volkswagen Golfra — egye­sek szerint a Samarára, a Ritmóra vagy a Datsunra — szerek terén a fejlesztés kez­deti stádiumában van. A Bakony Művek, a Rába és a Tungsram ért el számottevő sikereket a szerelés automa­tizálásában. Járműiparunk elektronizá- ciója gyermekcipőben jár. A mezőgazdasági gépeknél jobb a helyzet. A vasúti jármű­vek elektronizációjának ha­zai elmaradása a nemzetközi színvonaltól rendkívül nagy. Lemaradásunkból adódnak a feladatok. A gépiparban fo­kozni kell a mikroelektroni­kai megoldások elterjeszté­sének ütemét. A termékszer­kezet korszerűsítését a fej­lesztéstől az értékesítésig és a szervizig egységes rend­szernek kell tekinteni, amely­nek minden eleme fontos. E területen kiemelten kell ke­zelni az oktatást, az át- és továbbképzést. Meg kell ol­dani az elektronikus, elektro­mechanikus alkatrészek, részegységek, háttéripari ter­mékek központi minőségel­lenőrzését. A célok eléréséhez közpon­ti intézkedések is szüksége­sek. Ilyen például a jövőre bevezetendő, a hozzáadott érték alapján adóztató rend­szer. A forint közelmúltban történt leértékelésein túl speciális intézkedésekkel is fokozni kell az exportérde­keltséget. Gőz József emlékeztető ötajtós, metáll- színű karosszériájával. A középméretű kocsik ka­tegóriájába tartozó autó vá­zát egyébként Nuccio Berto- ne olasz formatervező álmod­ta meg, még 1983-ban. Cége, a Style Bertone a Pininfari- nával és a Giugiaraitallal együtt a világ legismertebb karosszériatervező stúdiói közé tartozik. A forma és a belső tér — amit szintén Bertone tervezett — megüti a divatos nyugati autók szín­vonalát. S milyenek a műszaki pa­raméterei ? Az ötsebességes, első kerék meghajtású kocsi 1289 köb­centiméteres motorja ugyan nem nagyobb a jelenleg for­galomban levő 130-as Skoda- típusokénál, teljesítménye viszont három kilowattal erősebb (46 kW). A Favorit motorja ugyanakkor új nyolccsatornás hengerfejet kapott, s a nyugatnémet Pierburg cég porlasztója is megbízható működést bizto­sít. A motor elhelyezésében Számol az ország, lega­lábbis nagy vonalakban min­den család igyekszik felmér­ni a jövő évi bevételek és kiadások alakulását. Az elő­zetes magánköltségvetések deficitet jeleznek. Az 1988- ra várható 14—15 százalékos fogyasztói árszínvonal-növe­kedéssel szemben a munka- jövedelmek átlagosan 3—4, a szociális juttatások — ugyan­csak átlagosan — 7—8 szá­zalékkal emelkedhetnek. A kétszámjegyű infláció és a szerény mértékű munkajöve­delem-gyarapodás eredője­ként a reálbérek átlagosan 9—10 százalékkal csökken­nek. Alku a különmunkáról Átlagon felüli visszalépés várható a különmunkát vég­zők és ezáltal többletjöve­delmet élvezők viszonylag széles körében. A külön­munkánál ugyanis 1988 ja­nuárjától nincs garantálva az addig kézhez kapott név­leges (tiszta) keresmény, csak a főállású kereseteknél kötelező a felszorzás, a brut­tósítás. A kiegészítő tevé­kenységből származó bevé­teleket szintén progresszív jövedelemadó terheli majd, de annak megfizetését a munkaadó (rendelő) csak bi­zonyos esetekben vállalja. A mintegy 400 ezer vgm- és szövetkezeti szakcsoport­tag közül például sok kerül kedvezőtlen alkupozícióba. Előfordulhat, hogy a jöve­delmezőségi viszonyok nem teszik lehetővé a meglevő díjtételeknek a progresszív adóval arányos emelését. Gyakran egyébként is meg­oldható a feladat normál munkarendben — olcsóbban. A más módon el nem végez­hető munkáknál viszont rá­kényszerülhet a vállalat a vgm-taksák emelésére. A dolgozó pedig minden eset­ben megteheti, hogy a régi áron nem vállalja a külön munkát, lemond a csökkenő többletjövedelemről. Mind a dolgozó, mind a munkaadó nagyobb nyoma­tékkai kérdezi majd: meg­éri-e? Nemcsak gmk- és vgm-tagok. hanem egyes nyugdíjasok is. A nyugdíja­sok különjövedelme ugyanis addig adómentes, amíg a nyugdíjjal összevont együt­tes összeg az évi 96 ezer fo­rintot nem haladja meg. Csak az a magas nyugdíjat élvező dolgozó számíthat a progresszív adó levonása után a Porsche cég segédkezett. A 47 literes műanyag üzem­anyagtartály tervezésében a nyugatnémet Kautex céggel műküdött együtt a Mlada Boleslav-i autógyár. A kocsi végsebessége 150 kilométer óránként, s a 130-as Sko­dáknál négy másodperccel hamarabb (14 sec. alatt) gyorsul föl száz kilométeres sebességre. Nem lebecsülendő műsza­ki adat, hogy a motor átla­gosan egy literrel fogyaszt kevesebbet a most forgalom­ban levő Skoda-típusoknál: száz kilométeren 90 kilomé­teres sebességnél 5,2 litert, 120-as sebességnél 7,2-t, vá­rosi forgalomban pedig 7,4 litert. Csehszlovákiában különben azt tervezik, hogy a hétmil- liárd koronás (mintegy 14,5 milliárd forintnak megfelelő) beruházással kifejlesztett alaptípus mellett háromaj­tós szedánt, esetleg egy két­ajtós kupét is alkotnak, s lesz egy 1100 köbcentiméte­változatlan summára, aki jól prosperáló cégnél, mások ál­tal olcsóbban el nem végez­hető munkára vállalkozik. Különben kénytelen beérni a csökkenő névleges összegű különjövedelemmel, vagy egyszerűen arról is lemond és a szabadidőt részesíti előnyben. Amíg a különjövedelem nélkülözhetetlen elemi szük­ségletek kielégítését szolgál­ja, addig nincs valódi vá­lasztási lehetőség. Ezzel a közteherviselés új rendje is számol. Az adókedvezmények és -mentségek, a progresszi­vitás alkalmazásánál szociál­politikai megfontolások is érvényesülnek. Ezenkívül 11 milliárd forintot fordítanak jövőre a nyugdíjasok, 13 milliárd forintot a gyerme­kes családok növekvő meg­élhetési költségeinek ellen- súlyozására. Néhány száz fo­rint jut ebből garantáltan és havonta egy-egy nyugdí­jasra, többgyermekes család­ra, de egyéb módon is kife­jeződik a törődés a nehéz helyzetben élő rétegekkel. „Rádolgozás” vagy vállalkozás? A 80-as évek elejétől a családok nagyobb része úgy teremtett fedezetet növekvő igényeinek kielégítéséhez, hogy a főállás mellett külön­munkát végzett. Ez az út, úgy látszik, egyre keskenye- dik; döntően azért, mert az emberi teherviselő képesség s a munkanap egyaránt vé­ges. A most kieső nominál- és reáljövedelmek pótlására ilyen extenzív módon, több­letmunkával már kevesen vállalkozhatnak. Intenzív megoldások, a valódi kisvál­lalkozások persze segíthet­nek, de az élet minősége ala­kulásában egyre inkább megtanuljuk értékelni az ér­telmesen, hasznosan eltöltött szabadidőt is. Az új adózás kapcsán gyak­ran találkozni azzal az aggo­dalommal, hogy a progresz- szivitással esetleg a forint ösztönző ereje csökken és erősödik a teljesítmény-visz- szatartás. Kár volna tagadni e veszély realitását. A dina­mikus életszínvonal-emelke­dés mellett nyilvánvalóan hatásosabb ösztönzésre nyí­lik lehetőség, mint amikor a lakossági fogyasztás 1,5—2 százalékkal csökken. De nem hagyható figyelmen kívül, hogy a lakosság jövedelem- pozícióinak rovására vala­res motorral működő, vala­mint egy — katalizátor be­építésével — ólommentes benzinnel is üzemeltethető változat. Mivel a vegieges gyártósorokat 1988-ban sze­relik tói a Mlada Boieslav-i üzemben, a jövő év első fe­lében még csak kétezer da­rabot, 1988 végéig pedig 38 ezer autót gyártanak. A ter­melés 199U-oen fut fel 180 ezerre. Ezek a tervek, a va­lóság azonban az — mint Frantisek Lacina, az autó­gyártás kormánybiztosa a napokban nyilatkozta a Ru- dé Pravónak —, hogy gon­dok vannak a sorozatgyár­tás előkészítésével; az idén 500 úgynevezett tesztelő pél­dányt kellene a Favoritból elkészíteni, némelyik alkat­részgyár azonban még annyi részegységet sem szállított, ami zo kocsi összeszerelésé­hez kell. Addig is, míg az első orr­motoros kocsik legördülnek a szerelőszalagról, két újabb farmotoros típussal „kárpó­tolják” a vásárlókat: az ólommentes benzinnel mű­ködő Skoda 135-ös és a ha­gyományos üzemanyaggal fu­tó 136-os változattal. melyest javul a vállalatok, szövetkezetek helyzete és ösztönzési lehetősége. Eddig 100 forint nyereség­nek 60 forint volt az átla­gos támogatástartalma, s kü­lönböző címeken a száz fo­rint nyereségből 90-et elvont a költségvetés. A jövő évtől száz forint nyereségből át­lagosan 30 marad a vállala­toknál, szövetkezeteknél. Mérséklik a támogatást, s így a vállalatok és a szövet­kezetek 20 százalékánál, az élenjáróknál 100 forint nyere­ségből 40—50 forinttal sza­badon gazdálkodhatnak. A középmezőny pozíciója a je­lenlegihez képest nem vál­tozik, a fennmaradó 20 szá­zalékáé pedig romlik. Más életvitelt A jelenlegi jövedelem1 átcsoportosítás a vállalati fejlesztések javára, a lakos­sági fogyasztás rovására a korábbi gyakorlat korrekció­ja. A napi és a távlati érde­kek ütközéséből nem húzhat­ja tovább a jövő a rövideb- bet. Amennyi időt nyerünk a konfliktusok elodázásával, ugyanannyit vesztünk a gaz­dasági bajok orvoslásával. Nem lehet már tovább hát­rálni, a nagyobb rossz elke­rülése, a mélyebb és tartó- sabb konfliktusok, a gazda­sági csőd megelőzése sürgeti a cselekvést. A jövőre irányuló figye­lem, gondjaink új szemléletű megközelítése kell jellemez­ze a lakosság reagálását az őt hátrányosan érintő intéz­kedésekre. Ha például a csa­ládi költségvetés deficitje nem számolható el új bevé­telek, jövedelemforrások fel­tárásával, úgy a kiadások lefaragása a járható út. A napi fogyasztás ésszerűsíté­se, a holnapi beruházások újragondolása, az életvitel és -felfogás szükséges kor­rekciója. Az ösztönösség, a vakrepülés, amelyre olyan sokan hajlamosak vagyunk, megengedhetetlen. Takarékosság vagy pazarlás? Utólag derül ki az is, ha másra kellene a könnyelmű­en elköltött pénz. Azt viszont előre tudjuk, hogy az ösztö­nös költekezésnek nagy a kockázata. Mint ahogyan az is közismert: szegénységre van ítélve az a társadalom, amelynek tagjai pazarlóak. rövidlátóak, máról holnapra élnek. Minden tömeges jelenség­nek persze objektív okai, mélyen rejlő társadalmi— gazdasági—történelmi gyöke­rei vannak. Ösztönös költe­kező szokásainkat a múltbe­li nélkülözések emléke, s az áruhiánytól való félelem táplálják. Amit megtakarít­hatnánk, azt is feléljük, eset­leg ingatlanba fektetjük. A lakosság által felhalmozott áru és vagyon holt tőke, mi­közben a gazdaság fejlődé­sét az eleven, a működő tő­ke hiánya fékezi. Akiknek nincsenek megtakarításai, azokat az áruhiány különö­sen sújtja. Legyenek lega­lább rájuk tekintettel — mondhatnánk. De a haszta­lan moralizálás helyett cél­ravezetőbb a reális érdekek tudatosítása. A lakossági megtakarításokat mind sok­színűbb befektetési lehető­ségek — kötvények, vagyon­jegyek, takarékprémiumok, kisvállalkozások — ösztön­zik. Figyeljünk fel az új le­hetőségekre. Társadalmi cél és hovatovább érdek is. hogy a megtakarítható la­kossági jövedelmek vissza­kerüljenek a gazdaság vér­keringésébe, szükség esetén a családok számára bizton­ságosabb, mozgósítható tar­talékul szolgálva. Kovács József Az új Skoda

Next

/
Thumbnails
Contents