Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-30 / 256. szám

AH«Világ proletárjai, egyesüljetek! Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ti TTSÁGÁ XLIII. évfolyam, 256. szám Ara: 1,80 Ft 1987. október 30., péntek Aktívaértekezlet az agrárágazat feladatairól Nemcsak a termelés, a gazdálkodás minőségét is javítani kell • Somogy agrárágazatának vezetői tegnap Kaposváron aktívaértekezleten vitatták meg az ágazat 1988. évi fel­adatait és tájékozódtak az ezekhez kapcsolódó közgaz­dasági szabályozókról. A ta­nácskozáson részt vett dr. Villányi Miklós mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­nisztériumi államtitkár és dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára. Dr. Tóth Károlynak, a me­gyei tanács elnökhelyettesé­nek megnyitója után dr. Győri József, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztály- vezetője vitaindító előadá­sában hangsúlyozta: az év­tized végéig szóló kormány- programban az élelmiszer- gazdaság súlya jelentős, a feladatok teljesítése nagyban függ az idei eredményekre alapozott jövő évi előirány­zatoktól. Országosan az agrárágazat az idén közepes évet zár, Somogybán hasonlóak, illet­ve a megye adottságai miatt jó néhány tekintetben ked­vezőtlenebbek a kilátások. A termelés naturális mutatói meghaladják a tervezetett, de a nyereség a vártnál ke­vesebb lesz. Országos cél, hogy a mezőgazdaság 1988- ban 5—5,5 százalékkal nö­velje bruttó termelését, a netto termelés ennél na­gyobb mértékben, 8 százalék körül növekedjék. Fontos, hogy a növénytermelés ter­mékkibocsátása emelkedjen dinamikusabban, megkülön­böztetetten jelentős a fehér­jenövények és a vetőmag termelésének föllendítése. Jövőre mintegy 15,6 millió tonna gabonával számol az ország, Somogybán megvan a lehetősége, hogy a termés­átlagok az ideinél F—10 szá­zalékkal magasabbak legye­nek. Ennek kapcsán dr. Győ­ri József felhívta a figyel­met a szemes gabonával va­ló takarékos gazdálkodásra, a megye gabonaexportjának második félévi ütemes telje­sítésére. A 480 ezer hektár olajnövényből jövőre 26 ezer hektárnyi terem Somogybán. Néhány területen a termelést a hazai szükséglet szintje határozza meg, ilyen a cu­kor-, az édes- és a dohány­ipar. Kiemelt feladat — ahol az adottságok megfelelőek, — a fehérjenövények vetés- területének növelése, és a szója takarmányozási célú hazai feldolgozása. Ehhez a programhoz somogyi üzemek is kapcsolódhatnak. Az állattenyésztésben a minőség javítása, a fajla­gos költségek csökkentése a feladat. A szabályozóváltozásokról szólva hangsúlyozta: ezeknek célja, hogy erősödjön a ha­zai és külpiaci értékítéletet tükröző ár szerepe, javuljon a nyereségérdekeltség és hogy a vásárlóerő-szabályo­zás szerepét fokozatosan az új adóformák vegyék át. Igen lényeges, hogy az alap­vető élelmiszereken kívül a mezőgazdasági termékek többsége szabadáras lesz, né­hány fontos terméknél vál­toznak a felvásárlási árak. Hasonlóan fontos, hogy a bruttó-j övedelemszabályo- zást a nyereségadózás váltja fel, és teljesítményhez kö­tött keresettömeg-szabályo­zást vezetnek be. A beruhá­zási támogatási rendszer vi­szont alapvetően nem válto­zik és fennmaradnak a ked­vezőtlen adottságú üzemek eddigi támogatási formái is. A nagy érdeklődéssel kí­sért tájékoztató után először dr. Sarudi Csaba kért szót. Hangsúlyozta, hogy a stabi­lizáció sikere alapvetően a termelésen áll vagy bukik. Mivel Somogybán az élel­miszergazdaság meghatáro­zó,' megyénkben a feladatok sikeres megoldása nagymér­tékben ettől az ágazattól függ. A megyei pártbizott­ság szeptember 2-i határo­zatából kiemelte a jövedel­mező gazdálkodás fontossá­gát, a minőségi szemlélet, gyakorlat erősítését. Kifej­tette: nemcsak a termékek, hanem az egész gazdálkodás minőségét kell javítani. Eh­hez hozzá tartozik az éssze­rűbb költség- és munkaerő­gazdálkodás, a belső irányí­tási és érdekeltségi rendszer fejlesztése, a munkahely rendje, fegyelme. - Utalt a termelési szerkezet korsze­rűsítésére, amely ugyan dif­ferenciáltan, de mindenütt jelentkező feladat, az együtt­működés, az integráció to­vábbfejlesztésének fontossá­gára. Végezetül hangsúlyoz­ta a vezetők felelősségét, és azt, hogy kapjon nagyobb el­ismerést a vállalkozó, a meg­újulásra kész, becsületes munka. A felszólalók egyebek kö­zött fölvetették a mezőgaz­daságban felhasznált ipari termékek magas árának gondját és szenvedéllyel szóltak a műtrágyaellátás zavarairól. A kérdésekre dr. Villányi Miklós válaszolt. Délután a tárca és a me­gye v.ezetői az ágazat fej­lesztésére vonatkozó felada­tokat egyeztették. Magyar-kínai szövetkezeti tárgyalások A Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsa meg­hívására október 24—29. kö­zött Pan Yao ügyvezető el­nök vezetésével hazánkban tartózkodott a kínai fogyasz­tási, ellátási, felvásárlási szövetkezetek országos szö­vetségének küldöttsége. A magyar és a kínai szövetke­zeti vezetők tárgyalást foly­tattak a két ország szövet­kezeti mozgalmának együtt­működéséről, a gazdasági­társadalmi kapcsolatok, va­lamint a turizmus tovább­fejlesztéséről. Megállapod­tak a két ország szövetke­zetei közötti árucsere-forga­lom bővítéséről. Tárgyaláso­kat folytattak közös vállalat alapításáról. A kínai szövet­kezeti szakemberek Heves, Pest és Veszprém megyében szövetkezeti létesítményeket látogattak meg. A kínai delegáció vezetőjét fogadta Németh Miklós, az MSZMP KB titkára. A meg­beszélésen részt vett Zhu Ankang, a Kínai Népköztár­saság budapesti nagykövete és Szlamenicky István, a SZÖVOSZ főtitkára. Lázár György Szabolcs-Szatmárban Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese kétnapos látogatást tett Szabolcs-Szat- már megyében. Szerdán dél­után Nyíregyházán, a me­gyei pártbizottság székházá­ban Varga Gyula első titkár és Bánóczi Gyula megyei ta­nácselnök fogadta és tájé­koztatta a megye életéről. Csütörtökön a párt főtit­kárhelyettese Fehérgyarmat­ra látogatott. A városi párt­bizottságon László Béla első titkár és Széles Lajos tanács­elnök, a körzet két ország- gyűlési képviselője számolt be a gazdaságilag elmaradott térségekhez tartozó vidék felzárkóztatására kidolgo­zott program helyi tapaszta­latairól. BAZALT ’87 Párt- és állami vezetők megtekintették a gyakorlatot Csütörtökön párt- és álla­mi vezetők megtekintették a Bazalt ’87 harcászati gyakor­latot, amely a Magyar Nép­hadsereg kijelölt alakulatai­nak és törzseinek részvételé­vel hazánk dunántúli kato­nai gyakorlóterein folyik. A mintegy nyolcezer katonát megmozgató gyakorlat ne­gyedik napjának mozzanatait a helyszínen szemlélte meg Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának -tit­kára, Horváth István minisz­terelnök-helyettes, Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi miniszter, valamint a Magyar Néphadsereg több más, vezető beosztású tá­bornoka és tisztje. Jelen volt (Folytatás a 2. oldalon.) Hazaérkezett Bjelovárról a somogyi pártmunkás­küldöttség Tegnap késő este haza­érkezett Jugoszláviából az a háromtagú somogyi pártmunkásküldöttség, amely Tóth Jánosnak, a megyei pártbizottság tit­kárának vezetésével hiva­talos baráti látogatást tett Bjelováron. Háromnapos ott-tartózkodásuk során üzemeket, intézményeket kerestek föl és a jugoszláv testvérterület életével is­merkedtek. KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminisz­teri bizottsága 1987. október 28-án és 29-én Prágában tar­totta soros ülését. Az ülésen részt vett Petar Mladenov, a Bolgár Népköz- társaság, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság, Os­kar Fischer, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Marian Orzechowski, a Lengyel Nép- köztársaság, loan Totu, a Román Szocialista Köztársa­ság, Eduard Sevardnadze, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége és Bohus- lav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere. gondolata közel került a megvalósításhoz. Folyik a munka az európai fegyveres erők és hagyományos fegy­verzetek csökkentésével fog­lalkozó tárgyalások mandá­tumán. Előrelépés történt a vegyi fegyverek betiltásával foglalkozó tárgyalásokon. Aktivizálódott a háborús konfliktusok rendezése és az államok közötti vitás kérdé­sek politikai eszközökkel, tárgyalások útján való meg­oldása lehetőségeinek kutatá­sa. Erőteljesebben vetődik fel a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyenjogú, köl­csönösen előnyös alapokon tódnak a szuverén államok elleni nyílt fenyegetések, folytatódik a világ különbö­ző részeiben a feszültségszí­tás politikája. Kiéleződött néhány konfliktus és ezek­ből újabb veszély származik a nemzetközi békére és biz­tonságra nézve. Pusztító kö­vetkezményekkel fenyegeti a világ sorsát a romló gazda­sági helyzet, különösen a fej­lődő országokban. Változat­lanul nem enyhülnek az energetikai, környezetvédel­mi és más globális problé­mák. A béke, az európai bizton­ság é.s együttműködés meg­I. Az ülés résztvevői megelé­gedésüket fejezték ki a nem­zetközi életben tapasztalható reménykeltő mozzanatok fö­lött. A történelemben elő­ször a nukleáris leszerelés POSTAI FEJLESZTÉSEK Marcaliban is lesz telefonkötvény Tavaly februárban egyez­tették elképzeléseiket a so­mogyi postai fejlesztésekről a Magyar Posta és megyénk vezetői. Tegnap a megyei ta­nácson újra találkoztak az érdekeltek s áttekintették a tavaly óta történteket. Dr. Valter Ferencet, a Ma­gyar Posta elnökhelyettesét és munkatársait Brandtmül­ler István, a megyei tanács általános elnökhelyettese ve­zetésével fogadta a megyén­ket képviselő csoport. A pos­ta elnökhelyettese tájékoz­tatta a tanácskozás résztve­vőit arról, hogy miképpen alakult a VII. ötéves tervre előirányzott postai fejleszté­sek sorsa. Elsősorban a táv­közlés, ezen belül a telefon- hálózat fejlesztése a cél. En­nek a korábbiakhoz képest megemelt szintű programjá­hoz 40 milliárd forint szük­séges. A posta a tervet va­lóra akarja váltani, ám a pénzügyi források hiánya még közbeszólhat, esetleg néhány beruházás lassításá­ra, csökkentésére, illetve le­állítására is sor kerül. A somogyi fejlesztésekről Varga Sándor, a pécsi pos­taigazgatóság vezetője be­szélt. Marcaliban megkezdő­dött az új postahivatal épí­tése; ott 1990—91-re terve­zik az ezres helyközi és a háromezres helyi telefonköz­pont befejezését. A hálózat- építés pénzügyi forrásai ma még nincsenek meg, Mar­cali térségében is telefonköt­vényt kíván majd kibocsáta­ni a posta. A barcsi telefongondok ka­tasztrofálisak, a városi ta­nács ott további sok millió forintot kíván áldozni arra, hogy legalább a posta épüle­te hamarosan elkészüljön, de a telefonfejlesztés — a pos­ta képviselői szerint — en­nek ellenére elképzelhetetlen a közeli jövőben. A siófoki 1. számú hivatal műemlék jellegű épületét a posta le akarja bontani, s ezután kezdené a tervezett épület- és műszaki fejlesz­tést. A bontás terve viszont sokaknak nem tetszik, a műemléki felügyelőség is ki­fogásolja. A postai válasz erre: ha bontani nem lehet, akkor ott nem lesz fejlesz­tés. A kaposvári telefonköz­pont megfelelő ütemben ké­szül, 1988 közepén működni fog. Viszont a hálózatfej­lesztést veszélyezteti, hogy rosszul sikerült a kötvényki­bocsátási, akció. Ugyanilyen a helyzet Nagyatádon. Ott már működik a konténer- központ, s a kaposvári mun­ka befejezése után Atád be­kerül a hazai és a nemzet­közi távhívórendszerbe; a városban azonban szintén kevesen jegyeznek kötvényt, s ez veszélyezteti a hálózat- fejlesztést. A megyei vezetők elmondták: igyekeztek min­den anyagi forrást kiaknáz­ni, a lehető legnagyobb tá­mogatást megkapta Somogy­bán a posta, ennél sokkal többre már kevés a lehető­ség. De — kötvényügyben is — további erőfeszítéseket ígértek a posta képviselői­nek. Szóba került a Tab kör­nyéki települések telefon­gondja. A postának nincs pénze a fejlesztésre, mégis megoldódnak a gondok, mert helyi pénzeszközöket előte­remtve fokozatosan bekötik ezeket a falvakat a tabi köz­pontba. Elhangzott a tanácskozá­son, hogy jól működik a marcali Petőfi adó, több so­mogyi település közelében szintén helyi pénzekből tv- átjátszók létesülnek, tehát a rádiózás és a televíziózás kö­rülményei javulnak. Prágában üléseztek a Varsói Szerződés tagállamainak kül­ügyminiszterei. A képen: az Eduard Sevardnadze vezette szovjet delegáció történő átépítésének felada­ta. Mind jobban felismerik a globális problémák közös megoldásának szükségessé­gét, beleértve a környezet- védelemét. Mindez az új po­litikai gondolkodás megnyil­vánulása, hozzájárul az új típusú nemzetközi kapcsola­tok létrehozásához, erősíti azt a felismerést, hogy min­den egyes ország biztonsá­gát csak valamennyi ország biztonsága alapján lehet el­érni, és hozzájárul a nukleá­ris fegyverektől és az erő­szaktól mentes világhoz ve­zető legrövidebb utak kere­séséhez. Mindemellett a világban továbbra is vannak megol­dásra váró súlyos problé­mák. Továbbra is aggasztó méretű a fegyverkezési ver­seny, folytatódnak e verseny­nek a világűrre való kiter­jesztésére irányuló kísérle­tek. Mindezidáig nem sike­rült elérni az atomkísérletek teljes betiltását. Folytatódik az erőpolitika és a belügyek be való beavatkozás, folyta­szilárdításában az érdemi ha­ladás feltételei a határok sérthetetlensége, a fennálló területi-politikai realitások, az államok szuverenitásának és területi integritásának szi­gorú tiszteletben tartása. A revansista erők tevékenysé­ge, és a revansizmus bátorí­tása. történjék bárhol is, szemben áll az enyhülés és biztonság érdekeivel, a hel­sinki záróokmány betűjével és szellemével. A Varsói Szerződés tagál­lamainak meggyőződése: a nemzetközi ügyekhen szük­séges és lehetséges a radi­kális javulás. A világ ügyei­ben jelentkező kedvező fo­lyamatokat meg kell erősíte­ni és tovább kell fejleszteni. Abbó/ a felismerésből kiin­dulva, hogyha nukleáris fegy­verek magat a földi létet fe­nyegetik, hogy korunk meg­határozó feladata a fegyver­kezési verseny beszüntetése és a leszerelésre — elsősor­ban a nukleáris leszerelésre (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents