Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-30 / 256. szám
2 Somogyi Néplap 1987. október 30., péntek KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) — történő áttérés, minden országot és népet felhívnak: egyesítsék erőfeszítéseiket az emberiség előtt álló halaszthatatlan feladatok megoldására, újfajta'módon közelítsék meg a háború és béke kérdéseit. Ezen célok elérése érdekében megerősítették a más országokkal folytatott széles körű, konstruktív párbeszéd politikájának folytatására irányuló akaratukat. 2. Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere tájékoztatta az ülés résztvevőit az 1987. október 22-én és 23-án Moszkvában tartott szovjet—amerikai tárgyalásokról, amelyeken előrehaladást értek el a közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötendő szerződés előkészítésének befejezéséről. Tájékoztatott az ekkori új szovjet kezdeményezésekről, azokról, amelyek a felek álláspontjának közelítésére irányulnak a hadászati-támadó fegyverek 50 százalékos csökkentésének területén, miközben szigorúan és legalább tíz évig betartanák a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződést; valamint arról, hogy szovjet részről ez év november elsejétől érvényes moratóriumot javasoltak a közép- és rövid ható- távolságú rakéták gyártására, az ezekkel folytatott kísérletekre és a telepítésükkel kapcsolatos minden tevékenységre. Az ülésen képviselt államok támogatták a szovjet álláspontot ezekben a kérdésekben. Kifejezték reményüket, hogy a nukleáris rakéták e két osztályának felszámolásáról kötendő egyezményt mielőbb aláírják, és az Egyesült Államok elfogadja a moratórium-javaslatot. Aláhúzták annak szükségességét, hogy az előterjesztett javaslatok alapján a szovjet—amerikai csúcstalálkozón a közepes és rövid hatótávolságú rakétákról kötendő szerződés aláírása mellett rögzítsék a hadászati támadó fegyverekről és a fegyverek világűrbe való eljuttatása megelőzéséről kötendő egyezményekkel összefüggő alapálláspontok közösségét. A Varsói Szerződés tagállamai síkraszállnak a nukleáris kísérletek mielőbbi teljes és átfogó betiltásáért, ami a nukleáris fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és korszerűsítésének feladását szolgáló elsődleges intézkedés lenne. Nagy jelentőséget (Folytatás az 1. oldalról.) Anatolij Gribkov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői törzsének főnöke. A Honvédelmi Minisztérium meghívására a helyszínen követhették nyomon az eseményeket a sajtó képviselői is, akiket a kora reggeli órákban Szabó Egon vezérőrnagy, az MN a-gitációs és propagandacsoport főnöke, a politikai főcsoportfőnök helyettese tájékoztatott a harcászati gyakorlat céljairól, körülményeiről. Hangsúlyozta: a mostani gyakorlatot a fokozottabb bizalom és a nyíltság szellemében készítették elő. Ennek megfelelően — bár a résztvevő katonák létszáma nem éri el a stockholmi konferencia dokumentumában meghatározott 13 ezres küszöböt. — hazánk tájékoztatta a helsinki folyamatban érintett országokat. A gyakorlat méreteit jellemző adatok között egyebek mellett megtudhatták, hogy a manőverekben 120 harckocsi. 49 száz mi’ümé- ter feletti űrméretű, tüzérségi eszköz, '32 helikopter és 24 repülőgép vesz részt. tulajdonítanak annak a szovjet—amerikai megállapodásnak, hogy már a közeli napokban kezdődjenek meg a nukleáris kísérletek korlátozásával és végső soron teljes beszüntetésével foglalkozó szakaszos tárgyalások közös fórumon, továbbá annak, hogy aláírták a nukleáris veszély csökkentésével foglalkozó központok létrehozásáról kötött szovjet—amerikai megállapodást. Az ülésen képviselt államok szerint a közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötendő szovjet—amerikai egyezmény aláírása, és a hadászati támadó fegyverekkel,' valamint a világűrrel kapcsolatos megállapodások reális utat nyitnának a nukleáris leszerelés folyamata előtt, lehetőséget teremtenének a haladásra a leszerelés más irányaiban: a biztonság erősítésének, Európa nukleáris fegyverektől való teljes megtisztításának, a fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésének területén, miközben megfelelően mérsékelni lehetne a katonai kiadásokat. Rendkívül fontos, hogy ne kerüljön sor semmiféle olyan lépésre, ami megnehezítené ezeknek a megállapodásoknak a létrejöttét. Ezzel kapcsolatban súlyos aggodalmat keltenek a Nyugat egyes képviselőinek azok a nyilatkozatai, amelyek felhívnak arra, hogy az Európában levő amerikai rakéták küszöbön álló felszámolását új nukleáris és nem-nukleáris fegyverzetek telepítésével, új katonai rendszerek létrehozásával ellentételezzék. 3. Az ülésen képviselt államok megerősítik azt az eltökélt szándékukat, hogy létrehozzák a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerét. Síkraszállnak azért, hogy a nemzetközi kapcsolatok minden területén szavatolják valamennyi állam egyenlő biztonságát. A biztonságos világ megteremtése feltételezi a nukleáris, vegyi- és egyéb tömegpusztító fegyverek megsemmisítését, a fegyveres erők, a. hagyományos fegyUgyancsak a bizalom erősítésének igényével határozták meg a gyakorlat alaphelyzetét is, amely szerint az alakulatok védelmi harcot folytatnak a határon átlépő ag- resszorral szemben, majd az ellenség rohamát megállítva ellentámadást indítanak. Ez a védelemre épülő felfogás szoros összhangban van a Varsói Szerződés tagállamainak katonai doktrínájával, amely a többi között kimondja, hogy a VSZ tagjai soha, semmilyen körülmények között nem kezdenek katonai tevékenységet más állam vagy államszövetség ellen, hacsak nem éri őket fegyveres agresszió. Ennek megfelelően fegyveres erőiket az agresszió elhárításához szükséges és elégséges szinten tartják. Szabó Egon vezérőrnagy beszámolt arról is, hogy a harci-technikai eszközök szükséges, de mértéktartó fejlesztése mellett jelentős szervezeti korszerűsítések történtek a Magyar Néphadseregben, s ennek eredményei a mostani gyakorlaton is érzékelhetőek. A politikai főcsoportfőnök helyettese végezetül hangverzetek radikális leépítését és a katonai kiadások megfelelő csökkentését, a katonai szövetségek feloszlatását és az idegen területen levő támaszpontok felszámolását, az összes külföldön állomásozó csapat hazatértét, a bárminemű agresszió megelőzését, szolgáló hatékony mechanizmusok létrehozatalát, a békének a fegyverzetek számottevően alacsonyabb szinten történő fenntartását. Annak, hogy szavatolják a népek biztonságát, fontos feltétele az, hogy mielőbb békésen rendezzék a már létező regionális konfliktusokat és megelőzzék az újakat. A biztonsági rendszer lényeges elemei a nemzetközi terrorizmus ellen folytatott hatékony harcot szolgáló intézkedések is. Az egyenlő gazdasági biztonságot, amely minden állam, közöttük a fejlődő országok érdekét szolgálná, olyan lépésekkel kell megteremteni, mint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, demokratikus és a jogegyenlőség alapján történő átalakítása, az az új világgazdasági rend megteremtése, a gyen- génfejlettség felszámolása, a külső eladósodás problémájának globális és igazságos rendezése. Az átfogó biztonsági rendszer kialakítását elősegítené az. ha a különböző országok széleskörűen és valóban egyenjogúan együttműködnének a humanitárius kérdések területén. A Varsói Szerződés tagállamai szükségesnek tartják az élethez és munkához való alapvető emberi jogok, a politikai, állampolgári, gazdasági, szociális és kulturális emberi jogok maradéktalan érvényesítését azok teljes egységében, az államok szuverenitásának tiszteletben tartása mellett. Síkraszállnak a humanitárius kérdésekkel foglalkozó kiterjedt párbeszédért, beleértve a moszkvai összeurópai konferencia kínálta kereteket is. Minden államnak szigorúan tiszteletben kell tartani a következő alapelveket: nemzeti függetlenség és szuverenitás, az erőszakról és az azzal való fenyegetésről történő lemondás, a határok sérthetetlensége, a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, egyenjogúság; valamint azokat a tosúlyozta, hogy a gyakorlaton részt vevő tisztek, tiszthelyettesek, sorkatonák és a behívott tartalékosok megértették e nehéz erőpróba célját, s eredményesen teljesítették a kapott parancsokat. A feladatok fegyelmezett végrehajtását bizonyítja, hogy a gyakorlat eddigi négy napja alatt nem történt rendkívüli esemény, amivel a katonai szóhasználatban a súlyos baleseteket jelölik. A tájékoztató után a jelenlévők a terepen, a harcászati gyakorlat egyes állomásain szerezhettek személyes benyomásokat az elhangzottakról. Grósz Károly a megjelent párt-, állami és katonai vezetők társaságában megszemlélte az alakulatok elhelyezkedését. megismerkedett az egyes alegységek feladataival, majd a délutáni órákban megtekintette a védelmi harcokat, amelyeket egy gépesített lövész dandár mutatott be. A harcászati gyakorlat csütörtöki eseményeinek befejeztével Grósz Károly találkozott a Magyar Néphadsereg vezető tábornokaival és tisztjeivel, s elismeréssel szólt a látottakról. vábbi alapelveket és célokat, amelyeket az ENSZ alapokmánya és a Helsinki Záróokmány tartalmaz; továbbá a ' nemzetközi kapcsolatok egyéb, általánosan elismert normáit. Kiemelték annak fontosságát, hogy az ENSZ közgyűlés most folyó 42. ülésszakán konstruktívan tekintsék át a szocialista országok azon közös kezdeményezését, amely az átfogó biztonsági rendszernek az ENSZ tagállamok kollektív erőfeszítésével történő megteremtésére irányul. A miniszterek sík- raszálltak a közgyűlés, a Biztonsági Tanács és az ENSZ-főtitkár szerepének növeléséért, azért, hogy az összes állam maximálisan támogassa őket, járuljon hozzá az ENSZ és az ENSZ- intézmények hatékonyabb munkájához, a nemzetközi kérdések megoldásában való nagyobb részvételükhöz. Kifejezték reményüket, hogy a közgyűlés új lendületet fog adni az e kérdésekben folytatott eredményes nemzetközi párbeszédnek, segít elmélyíteni és gazdagítani ennek tartalmát. 4. A Varsói Szerződés országai felszólítják a vegyi fegyverek teljes betiltásáról és a készletek megsemmisítéséről folyó tárgyalások résztvevőit arra, hogy tanúsítsanak kellő politikai akaratot, teljesítsék az ENSZ felhívását, és mielőbb fejezzék be a vonatkozó nemzetközi konvenció kidolgozását. 5. A tagállamok elsőrendű feladatnak tekintik az európai fegyveres erők és fegyverzetek lényeges csökkentését. Erre irányul az 1986 júniusában Budapesten meghirdetett közös -programjuk. Ennek kapcsán a miniszterek aláhúzták annak szükségességét, hogy meg kell gyorsítani a jövendő tárgyalások mandátumának meghatározását, figyelembe véve minden résztvevő biztonsági érdekeit. A madridi találkozó záródokumentumának megfelelően ez reális lehetőséget adna az összeurópai folyamat mind a 35 résztvevő államának az európai leszerelési, bizalomerősítő és biztonsági kérdések megvitatására, megoldására, és lehetővé tenné a tárgyalások mielőbbi megkezdését. Az ülésen résztvevő államok megerősítették azt a javaslatukat, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevő államainak külügyminiszterei tartsanak találkozót; ennek feladata lenne határozatot hozni széles körű, nagy horderejű tárgyalások megkezdéséről, amelyek az európai fegyveres erők, taktikai nukleáris és hagyományos fegyverzetek lényeges csökkentésével, a katonai kiadások megfelelő csökkentésével, az egyensúlyhiányoknak a kellő szintcsökkentéssel történő felszámolásával, a meglepetésszerű támadás veszélyének elhárításával foglalkoznának. A miniszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a stockholmi konferencián elfogadott dokumentum rendelkezéseinek megvalósítása hozzájárul a kölcsönös megértéshez, a bizalom és biztonság megerősítését szolgálja. ' Az európai bizalom erősítése szempontjából nagy jelentőségű lenne annak a javaslatnak a megvalósítása, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai 1987 májusában, Berlinben, a NATO tagországaihoz intéztek, indítványozva, hogy folytassanak konzultációkat a katonai doktrínákról. 6. A balkáni, a közép- és észak-európai nukleáris- és vegyi fegyverektől mentes övezetek létrehozása elősegítené a földrész helyzetének javítását, egyidejűleg jelentős szerepe lenne abban, hog£ az egész világ megszabaduljon . a tömegpusztító fegyverek e fajtáitól. Az ülés résztvevői ismételten támogatták a Német Demokratikus Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népköz- társaság ez irányú javaslatait. Megerősítették, hogy államaik készek elősegíteni a közép-európai fegyverzetek csökkentésére és a bizalom erősítésére hivatott, a Lengyel Népköztársaság által előterjesztett terv megvalósítását. A miniszterek állást foglaltak amellett, hogy a két katonai-politikai szövetség érintkezési vonala mentén fekvő államok tegyenek konkrét intézkedéseket a katonai szembenállás szintjének csökkentésére és a kölcsönös bizalom erősítésére, beleértve a támadó fegyverek legveszélyesebb fajtáinak kölcsönös kivonását. A résztvevők támogatják a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy az egész északeurópai és északi-sarki övezetben radikálisan csökkentsék a katonai szembenállás szintjét: ezt a térséget változtassák a béke és együttműködés övezetévé, s az érdekelt országok folytassanak e célból további tárgyalásokat. Üdvözlik a földközi-tengeri el nem kötelezett országok erőfeszítéseit, amelyek célja az említett térségnek a békés együttműködés övezetévé való átváltoztatása. A miniszterek emlékeztetnek a Varsói Szerződés tagállamainak ezzel kapcsolatos javaslatára. 7. A tagállamok hangsúlyozták egy szigorú és hatékony, mind nemzeti, mind pedig nemzetközi ellenőrzési rendszer kidolgozásának szükségességét, beleértve a helyszíni ellenőrzését. 8. A Varsói Szerződés tagál- ■ lámái úgy vélik: most minden eddiginél sürgetőbb feladat az, hogy minden állam határozottan fokozza erőfeszítéseit a hatékony leszerelési lépések érdekében. A megfelelő nemzetközi fórumokon, különösen a genfi leszerelési konferencián- folyó tevékenység hatékonyabbá tételének is e célt kell szolgálnia. Az ülés érről a kérdésről dokumentumot fogadott el. A szövetséges országok kulcsfontosságot tulajdonítanak annak, hogy az ENSZ-közgyűlés harmadik rendkívüli leszerelési ülésszakán folyó munka kedvező lendületet adjon a különböző leszerelési problémákról folyó összes tárgyalásnak, ezen a téren a konkrét intézkedések egyeztetésének. 9. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak a béke és együttműködés oszthatatlan Európájáért, az „összeurópai otthon” létrehozásáért, amelyben a jószomszédság és bizalom, az együttélés és kölcsönös megértés légköre uralkodik. A biztonság és együttműködés terén kibontakozó tendenciák kialakítják az összeurópai folyamat új lendületének feltételeit. Az ülésen képviselt államok különleges jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a növekvő bizalom légkörében a sokoldalú párbeszéd szilárd és megbízható alapon folyjék, dinamikusan bővüljön és mélyüljön az együttműködés. Megerősítik elkötelezettségüket az összeurópai folyamat lendületes haladása iránt és készségüket arra, hogy közös erőfeszítésekkel minőségileg új szakaszt nyissanak az európai enyhülés terén. Megvitatva a bécsi találkozó menetét, a miniszterek állást foglaltak amellett, hogy azon kiegyensúlyozott megállapodások szülessenek a Helsinki Záróokmány valamennyi témakörében és annak összes elve alapján. Véleményük szerint fokozni kell az erőfeszítéseket olyan megállapodások mielőbbi kimunkálására, amelyek lehetővé tennék az összeurópai folyamat minőségileg új szintre való emelését. Aláhúzták a prágai gazdasági fórum, a bukaresti tudományos-technikai együttműködési konferencia, a szófiai környezetvédelmi fórum, az európai kulturális örökség megőrzésével foglalkozó krakkói szimpózium összehívásának jelentőségét. 10. A miniszterek véleményt cseréltek a meglévő feszültség- és válsággócokról, és megerősítették az ülésen képviselt államoknak azt az eltökélt szándékát, hogy aktívan elősegítik azok igazságos, politikai eszközökkel történő felszámolását. Aláhúzták, hogy az igazságos, átfogó közel-keleti rendezés és tartós béke megteremtésében nagy jelentőségű lenne az ENSZ égisze alatt megrendezendő nemzetközi konferencia minden érdekelt fél — beleértve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet és a Biztonsági Tanács állandó tagjait — teljes jogú részvételével. Kifejezve aggodalmukat a Perzsa-öbölbeli feszültség fokozódása miatt, aláhúzták annak szükségességét, hogy az irak—iráni háború mielőbb fejeződjék be, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 598- as számú határozatát teljes mértékben és haladéktalanul teljesítsék, vonják ki az Öbölből a külföldi hadiflottákat, és biztosítsák a hajózás szabadságát ebben a térségben. II. A szövetséges szocialista országok ismét kifejezték azt az eltökélt szándékukat, hogy erősítik összeforrottságukat és egységüket, növelik külpolitikai együttműködésük dinamizmusát abból a célból, hogy elhárítsák a háború fenyegetését, erősítsék Európa és a világ biztonságát. Az ülésen több konkrét, gyakorlati intézkedést tekintettek át egyebek között az újonnan létrehozott állandó szervek — a folyó ügyek megvitatását szolgáló, több oldalú munkacsoport, valamint a leszerelési különbizottság —. tevékenységével kapcsolatban. Az ülés résztvevői emlékeztettek arra, hogy az esemény a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának előestéjén zajlik; hangsúlyozták továbbá, hogy a forradalom új • szakaszt nyitott az emberiség életében, megnyitotta a népek társadalmi és nemzeti felszabadulásához, a háború és fegyverek nélküli világhoz vezető utat. A szocializmusnak több országban aratott győzelme a szocialista világrendszer kialakulásához vezetett, amely növekvő szerepet játszik a békéért és leszerelésért, a nemzetközi biztonságért és társadalmi haladásért, a szabadságért, az egyenlőségért, az összes ország függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartásáért folytatott harc vezető erejeként. Az ülés a barátság és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. A következő ülést Szófiában rendezik. Párt- és állami vezetők megtekintették a gyakorlatot
