Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-27 / 253. szám

2 Somogyi Néplap 1987. október 27., kedd Folytatta munkáját a KKP XIII. kongresszusa ■■■■ ■■ ■■■■■■ ■'■■■■■■■"■■ ■■■■■■■■ ................ ■■■ '■ C soportos üléseken vitatják meg ◦ beszámolót A nemzetközi békenap alkalmából több tízezren Madrid utcáin tüntettek EN SZ-közgy ülés Magyar felszólalás Az ENSZ-közgyűlés nem­zetközi biztonsági és lesze­relési (kérdésekkel foglalkozó főbizottságában felszólalt Meiszter Dávid nagykövet, a magyar ENSZ-küldöttség tagja. Egyes körök reagáláséit fi­gyelve fennáll annak veszé­lye — mondotta —, hogy a küszöbönálló részleges nuk­leáris leszerelési megegye­zés teremtette vákuumot a hagyományos fegyverkezési verseny felszitásával, a fegy­verrendszerek minőségi és mennyiségi fejlesztésével akarják betölteni. A Központi Bizottság be­számolójának megvitatásá­val hétfőn Pekingben foly­tatódott a Kínai Kommunis­ta Párt XIII, kongresszusa. A hétfői kínai központi lapok piros betűs fejléccel, szalagcímek alatt számolnak be a kongresszus vasárnapi megnyitó üléséről, amelyen Csao Ce-jang, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának megbízott főtit­kára terjesztette elő a Köz­ponti Bizottság 34 ezer írás­jegyet tartalmazó politikai beszámolóját. A Zsenmin Zsipao és a többi lap az Új Kína hírügynökség ismerte­tője alapján bőséges részle­teket közöl a beszámolóból. A lapok fényképeket közöl­nek a kongresszus megnyitá­sáról, előtérbe helyezve az elnöklő Teng Hsziao-pinget és a beszámolót tartó Csao Ce-jangot. Kőolajat sem vásárolhatnak Reagan kereskedelmi embargót rendelt el Irán ellen Teljes kereskedelmi em­bargót rendelt el Reagan, el­nök Iránnal szemben. A hétfőn kiadott elnöki rende­let szerint a jövőben csu­pán „humanitárius jellegű” kereskedelmi forgalmat > en­gedélyeznék, például gyógy­szerek eladását. A (döntést a Fehér Ház azzal indokolja, hogy Teherán „el’enséges ak­ciókat” hajt végre az Egye­Hétfő esti kommentár Harmlncnégyezer írásjel Pekingben, a nép nagy csarnokának keleti termében ülésezik vasárnap óta a Kí­nai Kommunista Párt kong­resszusa. A világ feszülten figyel, és az érdeklődés ért­hető. A központi bizottság 34 ezer írásjelből álló beszá­molója egymilliárd embert (a Föld minden ötödik la­kója kínai!) érint közvetle­nül, és ennél is sokkal töb­bet közvetve. Beszéljünk ma­gyarul: a világ többi részé­nek sem közömbös, milyen úton halad a jövő felé a leg­nagyobb lélekszámú nép. Amilyen mértékben aggasz­tották a világot a „kulturá­lis forradalom” idejének maoista túlkapásai, olyan mértékben bátorítja a nem­zetközi közvéleményt az a józan, higgadt, szigorúan a valóság talaján álló reform- politika, ami az utóbbi idő­ben Kínát jellemzi. Azt a Kínát, amelynek ve­zető ereje egyértelműen és vitathatatlanul a negyven­hatmilliós Kínai Kommunis­ta Párt, amelyhez a leg­utóbbi kongresszus óta mint­egy hétmillió új tag csatla­kozott. Ennek a megújhodott pártnak szól a megújhodott SZKP távirata,' amely új helyzetben, új kapcsolatok koordinátái között kíván „hasznos munkát a legfelsőbb kínai pártfórumnak” (éppen a kongresszus előestéjén ért véget Pekingben a szovjet— kínai politikai konzultációk 11. fordulója s Rogacsov szovjet külügyminiszter-he­lyettes szerint „mindkét fél elégedett lehet). A nyolc napra tervezett kongresszuson a központi bizottság beszámolójának már a címe is önmagáért beszél: „Előre a kínai jelle­gű szocializmus útján”. Az okmány olyan messze su­gárzó, lényeges téziseket rög­zít, mint például azt, hogy a kapitalizmus nem járható út Kína számára, valamint azt, hogy „A KKP határo­zott és világos következte­tése szerint Kína jelenleg a szocializmus kezdeti szaka­szában van”. Az új, a realis­ta politikát talán semmi sem jellemzi plasztikusabban. mint ha összevetjük ezt a szerény, józan alapállást a káoszidőszak voluntarista, türelmetlen „nagy ugrás" koncepciójával, ami akkor szinte a szakadék szélére taszította az országot. A beszámoló jogos elége­dettséggel állapíthatja meg, hogy az új, a gazdaságot kö­zéppontba állító politika nyomán „kilenc év alatt fo­lyamatosan és stabilan fej­lődött Kína gazdasága; gya­korlatilag megkétszereződött a bruttó nemzeti termék, az állami bevétel, valamint a városi és falusi lakosság át­lagos jövedelme, az pedig a mi számunkra is lényeges, hogy — mint ezt legutóbb Kádár János látogatása is érzékeltette — a pangás esz­tendei után a nyitás és a- reform jegyében fejlődnek Kína és külvilág kapcsolatai, és az egymás vívmányai iránti kölcsönös érdeklődés mindkét részről „anyagi erő­vé” is válhat. H. E. sült Államok ellen. Was­hington azt sürgeti, hogy az embargóhoz csatlakozzanak szövetségesei és gazdasági partnerei is. mindenekelőtt Japán. A rendelkezés értelmében amerikai vállalatok ezentúl nem vásárolhatnak kőolajat Irántól. Bár az amerikai olaj behozatalban az iráni ré- szeedés csak mintegy öt-hét százalék, értéke így is több- s/áz millió dollár. Irán je­lenleg olajfúró berendezése­ket kíván vásárolni az Egyesült Államokban, negy­venmillió dollár értékben. Az amerikai kongresszus mindkét háza korábban már határozatot hozott az em­bargóról. Reagan elnök (azért határozott elnöki rendelettel a kereskedelem eltiltásáról, hogy adott esetben hasonló eszközökkel oldhassa fel. Fehér 'házi források szerint erre akkor kerülhetne (sor. ha (Teherán hajlandó lenne elfogadni az ENSZ Bizton­sági Tanácsának tűzszünet) határozatát. > A kínai sajtó címekben és alcímekben emeli ki, hogy a XIII. kongresszus központi feladata és célja a gazdasági reformok folyamatának meg­gyorsítása és a reformok el­mélyítése, illetve a politikai reformok beindítása Kíná­ban. Nagy figyelmet szentel a sajtó annak az elméleti té­telnek, amely fontos helyet kapott a Központi Bizottság beszámolójában, s amely ki­mondja, hogy Kína jelenleg a szocializmus kezdeti sza­kaszában van, s hogy ez a szakasz valószínűleg a jövő évszázad közepéig tart majd. A Kuanming Zsipao című lap több cikket közöl a poli­tikai reformról, amely szin­tén fontos vitatéma a párt- kongresszuson. Több lap beszámol arról hogy a megnyitó ülést kö­vetően már vasárnap meg­kezdődött a Központi Bizott­ság politikai beszámolójának a vitája. A kongresszusi kül­döttek csoportos üléseken vi­tatják a beszámolót, s a kí­nai sajtó szerint a legtöbb küldött kiemeli annak a té­telnek a jelentőségét, amely szerint Kína a szocializmus kezdeti szakaszában van. A küldöttek hangsúlyozzák, hogy ez az elmélet megfelel a tényeknek és Kína realit.i sainak, alkalmas arra. hogy alátámassza és elősegítse a Kínai Kommunista Párt vo­nalának és politikájának megvalósítását. Rámutatnak, hogy az új tétel elméleti ala­pot teremt a Kínában már kilenc éve folyó gazdasági reformok, illetve a külvilág felé nyitás politikája számá­ra. Ez az elmélet hatékony ideológiai fegyver azok ke­zében, akik elkötelezték ma­gukat a kínai jellegű szocia­lista építés mellett. Harcászati gyakorlat hazánkban Hétfőn, a korábbi bejelen­tésnek megfelelően, a Ma­gyar Néphadsereg kijelölt alakulatainak és törzseinek «észvételével — mintegy nyolcezer katona bevonásá­val — Bazalt—87 elnevezés­sel harcászati gyakorlat kez­dődött hazánkban a dunán­túli katonai gyakorlótere­ken. A gyakorlatot Török Mihály altábornagy sereg- testparancsnok vezeti. megnyílt a hongkongi érték- nyugtalan voTt, a részvények Tabun, szarin, szomán és társaik Megszabadulni a vegyi fegyverektől is! Minden jel arra vall, hogy a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati ra­kéták záros határidőn belüli megsemmisítését előirányzó szovjet—amerikai elvi meg­állapodás — s várhatóan még az év vége előtt ezzel kapcsolatban Washington­ban aláírásra kerülő kétol­dalú szerződés — a tömeg- pusztító harceszközök más fajtáinak felszámolásához is lökést adhat. Ilyeneknek te­kinthetők a korszerű hadse­regek arzenáljában nagy mennyiségben felhalmozott vegyi fegyverek, amelyeknek gyártási és alkalmazási tilal­máról, az erre vonatkozó nemzetközi konvenció (vagy se, miszerint az 1960-as évek második feléig gyár­tott vegyi harcanyagok több­ségükben már „elavultak”, nem felelnek meg többé a korszerűség követelményei­nek. Pedig ebben a kategó­riában — egyebek között — olyan, igen gyors halált oko­zó idegmérgek vannak, mint amilyen például a tabun, a szarin és a szomán. Úgy látszik a Pentagon igényeit nem elégíti ki a „klasszikus” mondhatni ve­gyi harcanvagok. Arra tö­rekszik, hogy a tudományos kutatások eredményeit fel­használva, a legújabb típu­sok hatásfokát százszorosára, vagy akár ezerszeresére nü­Szovjet vegyifegyver-bemutató Sihaniban 45 ország képvise­lőinek jelenlétében egyezmény) kidolgozásáról a genfi leszerelési konferen­cián már évek óta folynak a tárgyalások. Ügy tűnik, ezen a területen a hosszú, egy helyben topogás után — noha a nyugati álláspont meglehetősen ellentmondá­sos — gyorsabb előrehaladás várható. Különösképpen an­nak az általánosan feltűnést keltő eseménynek a fényé­ben, hogy az illetékes szov­jet politikai és katonai ve­zető szervek — a szinte pél­da nélkül álló „glasznoszty”, a nyíltság, a kölcsönös biza­lomépítés szellémében — 45 ország meghívott képviselői­nek legutóbb lehetővé tet­ték a fegyveres erőknél je­lenleg rendszeresített vala- 'mennyi vegyi-hadviselési eszköz megtekintését és a tervezett likvidálásukra szolgáló berendezéseket. Ezúttal mellőzhetjük a sajtóban is nagy nyilvános­ságot kapott sihani bemuta­tó részleteit. Az olvasót-nyil­vánvalóan most az érdekli inkább, milyen katonai­technikai háttér motiválja a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország arra irányuló következetes erőfeszítéseit, hogy a rakéta-nukleáris fegyverekkel együtt — szi­gorú nemzetközt ellenőrzés­sel — semmisítsék meg a vegyi háború egész eszköztá­rát, s tegyék lehetetlenné a mostaniaknál sokkal na­gyobb pusztító hatású ké­miai harcanyagok előállítá­sát. Hogy némi fogalmunk le­gyen arról, miféle anyagok­ról van szó, erre nézve né­hány adat a laikus számára is sokatmondó. Bár az Egyesült Államokban nem tettek közzé hivatalos infor­mációkat, szakértők becslése szerint vegyiharcanyag-kész- lete mintegy 150 ezer tonná­ra tehető, ami elegendő többmillió tüzérségi gránát, akna, légibomba, rakéta-fej­rész és egyéb célbajuttató hordozóeszköz „feltöltésé­hez”. Valószínűleg — sőt, egészen bizonyos — a szov­jet hadseregnél tárolt kész­let sem kisebb ennél. A két vezető hatalom rendelkezői sére álló vegyifegyverek pusztító hatása jóformán fel sem mérhető; akár több­száz millió ember életének kioltására is alkalmasak. Eb­ből a nézőpontból felettébb jellemző Caspar Weinber­ger amerikai hadügyminisz­ter egyik korábbi kijelenté­velje. Hírek szerint az Egye­sült Államokban már ez év decemberében át akarnak térni az úgynevezett biná­ris, azaz a két összetevőjű vegyi fegyverek tömeges gyártására. Ha ez a prog­ram beindul, jelentős mértékben megnehezítheti a genfi megállapodás kimun­kálását. A két komponensű vegyi fegyverek (innen a bináris elnevezés) igen veszedelmes tömegpusztító eszközök. Töl­tetük tulajdonképpen két olyan vegyületből áll, ame­lyek önmagukban nem, vagy csak csekély mértékben mér- gezőek. Ezeket külön-külön tartályban helyezik el, ám akkor, amikor a célbajutta- tás során összekeverednek, reakcióba lépnek egymással és így a robbanás pillana­tában rendkívül gyilkos ve- gyületté alakulnak át. A bi- ner szarin (a GB—2), az ugyancsak biner VX (a VX— 2) voltaképpen idegméreg, amely egyetlen percnyi belé­legzés után —, ha csupán öt milligrammnyi van belőle egy köbméternyi levegőben — biztos halált okoz. Attól függően, milyen módon jut az élő szervezetbe, akár 0,3 —0,6 milligrammnyi dózis is megöli az embert. A „Bigeye” elnevezésű légi­bombába — és ez csak egyet­len bomba! — körülbelül 300 kilogrammnyi kétkom­ponensű harcanyag tölthető, amivel két négyzetkilomé­ternyi területen szinte min­den élőlény elpusztítható. Ehhez képest a tüzérségi ve­gyi gránátokban „mindösz- sze 5—8 kilogrammnyi mér­gező anyag helyezhető el. A riasztó tények és ada­tok felelősségteljes cselek­vést követelnek a genfi le­szerelési konferencia vala­mennyi résztvevőjétől, leg­főképpen a döntéshozatal­ban a legnagyobb politikai­katonai súlyt képviselő ha­talmaktól. Ami a ' Szovjet­uniót illeti, már megtette a konvenció tető alá hozásá­hoz vezető út reá eső részét. Azokra a nyugati aggályok­ra, hogy a vegyi fegyverek teljes tilalmáról szóló meg­egyezés betartásának ellen­őrzése állítólag nem lehet­séges, a teljes nyíltsággal megrendezett sihani bemuta­tó minden másnál meggyő­zőbb választ adott. Serfőző László alezredes Négynapi szünet után ismét tőzsde. Az irányzat rendkívül árfolyama esett

Next

/
Thumbnails
Contents