Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-24 / 251. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 251. szám ' Ara: 2,20 Ft 1987. október 24., szombat A kereskedés szabályai Az évente több milliárd torint értékű árut forgalmazó Balaton Fűszért csaknem négyévtizedes működése során már jónéhány kezdeményezéssel felhívta magára a figyelmet, akár hálózatfejlesztésre, akár kereskedelempolitikai kezdeményezésekre gondolunk. Nem egyszer hangzott el már minősítésként az a jelző, hogy példás a vállalatnak ez vagy az a törekvése, módszere. Nos, jobb szó most sem jutott eszembe, mikor kézbe vettem a fűszért nemrég megjelent két kiadványát. Az egyik azt a címet viseli: Hogyan dolgozzunk és viselkedjünk a Balaton Fű- szértnél, míg a másik: Kapcsolattartás és kiszolgálási követelmények a Balaton Fűszértnél. Érdeklődéssel lapoztam bele, aztán szinte észrevétlenül belemerültem az olvasásba, s közben személyes és hallott tapasztalatok százai jutottak eszembe. Az ellenpéldák, amelyek megszüntetésére készült végsősoron ez a két kötet. Miért is íródott, mit tartalmaz? Hadd válaszoljak Dévényi Zoltán igazgató ajánlásának néhány gondolatával: „Kereskedők vagyunk. A jó megjelenés, a jó modor, a korrektség hozzánk tartozik, elválaszthatatlan tőlünk. De mégsem vagyunk mentesek az országban általában elterjedt hibáktól... Világjelenség a rossz modor terjedése, de a kereskedelemben nem lehet engedményeket tenni... Hogy ezt a célt könnyebben elérjük, azért íródott ez a könyv.” Tulajdonképpen szabályok és ajánlások gyűjteménye. Igazgatási-jogi szabályozásoké, amelyek ugyan kötelezőek, de az emberi magatartásformákon keresztül érvényesülnek (vagy nem érvényesülnek). Nem állha? minden kereskedő mellett egy ellenőr, azt vigyázva, hogy a szabályzatokban is előírt követelmények teljc- sülnek-e. És mennyi olyan emberi viselkedésforma van, amelyet egyszerűen nem is lehet szabályok közé szorítani! Udvariasság, jó szó, figyelmesség, előzékenység, segitőkészség! Ez a két kötet nagyszerűen ötvözi a szabályokat — melyek betartását számon lehet kérni —, és azokat a kívánt magatartásformákat, melyeket ugyan nem lehet számon kérni, de nélkülözhetetlenek és alapvetően jellemzői a jó kereskedelemnek. Mert, hogy van áru, az csak a kereskedés egyik feltétele; az áru csak úgy kel el, ha ajánlják, bemutatják. Ha az eladó az önkiszolgáló pultok rendezése közben is észreveszi a kosarával tanácstalanul tébláboló vevőt és segítségére siet. Boltba szinte mindennap megyünk. Nincs az életünknek még egy olyan területe, ahol a társadalmi kapcsolatok ennyire ismétlődő rendszerességűek lennének. Közhangulatunkat — mint a világon mindenütt — a kereskedelem is meghatározza. És ez a „közhangulatunk” ma még nem éppen a legjobb. Ma még nagyon sok a kiadványokban leírt magatartás- és viselkedésformák ellenpéldája. Szovjet—amerikai tárgyalások — megegyezés nélkül A VILÁG TÖBBET VÁRT! Az éjszakába nyúló szakértői tárgyalások után Mihail Gorbacsov főtitkár és George Shultz külügyminiszter találkozójával folytatódtak pénteken Moszkvában a szovjet—amerikai tárgyalások. Mint Geraszimov szovjet szóvivő elmondta, nagy mértékben ettől a találkozótól is függ, születik-e megállapodás egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóról. Eduard Sevardnadze és George Shultz megbeszélésein az emberi jogok, a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták és a hadászati támadó fegyverek kérdéseit tekintették át, s érintették a regionális válságok problémáit is. Üjabb fegyverzetkorlátozási és bizalomerősítő javaslatokat terjesztett elő Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap Moszkvában, a George Shultz amerikai külügyminiszterrel folytatott, csaknem ötórás tárgyaláson. A megbeszélésen a szovjet—amerikai kapcsolatok és a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdései szerepeltek napirenden, s ezzel összefüggésben áttekinTömegtájékoztatási konferencia ____________ A fenyegetettség Békeügyelet az OBT-nél Az Országos Béketanács — az ENSZ leszerelési hete alkalmából meghirdetett akciósorozat részeként — szombaton, valamint október 26—30. között naponta 14-től 19 óráig bé- keügyeletet tart. Az 532-077, illetve az 533-077 telefonszámon magyar és külföldi békemozgalmi vezetők, leszerelési szakértők adnak tájékoztatást a békemozgalmi törekvésekről, biztonságpolitikai, a leszereléssel foglalkozó kérdésekről. A • Ipari szövetkezeti aktívaértekezlet Kaposváron Megújuló termékszerkezet A somogyi ipari szövetkezetek előtt álló gazdálkodási és társadalompolitikai feladatokról aktivoértekezletet tartott tegnap Kaposváron, a Technika Házában az Ipari Szövetkezetek Somogy Megyei Szövetsége. A rendezvényen részt vett Mészáros Vilmos, az országos szövetség főtitkárhelyettese, valamint dr. Fenyő István és Friss Ferenc, a megyei pártbizottság, illetve a megyei tanács osztályvezetője is. — Alapvető célunk Somogybán, hogy az ipari szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésével elősegítsük a szövetkezetek gazdasági helyzetének stabilizálódását és a gazdasági kibontakozáshoz szükséges feltételek megteremtését — hangsúlyozta dr. Kovács László megyei titkár. Utalt a hetvenes évekre és jelen évtizedünk első éveire, amikor a szövetkezeti ipart az export számottevő növekedése, a megye iparát meghaladó termelési dinamika, a javuló termékszerkezet jellemezte. Tavaly a szövetkezeti ipar és építőipar csaknem 2,5 milliárd forint termelési értékét ötvenkét szövetkezet mintegy hat és fél ezer dolgozója állította elő, ugyanakkor jellegüket és súlyukat tekintve a korábbitól eltérő gondok is jelentkeztek, egyes területeken a fejlődés az igényektől és a lehetőségektől is elmaradt. A leszűrt tanulságok nyomán most fokozottan előtérbe kerül a termelési struktúra folyamatos korszerűsítésének és a termékszerkezet megújításának igénye. Gondjaik megoldásában elsősorban saját erejükre támaszkodva juthatnak előre a somogyi ipari szövetkezetek — állapította meg felszólalásában dr. Fenyő István. Az elért eredmények mellett figyelmeztető tapasztalat, hogy lassult a fejlődés, ugyanakkor felgyorsult a differenciálódás az egyes szövetkezetek között, helyenként a termelési szerkezet merevsége, a rugalmatlan piaci struktúra jellemző. Az első tennivaló a szövetkezetek háza táján adódik, ott kell tartalékok után kutatni, emellett a kibontakozás megyei feladatterve az arra rászorulók segítését is tartalmazza. A formai változásoknak minden esetben tartalmi javulást kell tartalmazniuk. Menni kell a piac után, s hogy elérjék és megtarthassák, ehhez a kapcsolatok rendszerének erősítésére és szélesítésére van szükség — hangsúlyozta a megyei párt- bizottság osztályvezetője. A szövetkezetek belső tartalékainak feltárására hívta fel a figyelmet az aktívaértekezlet több felszólalója. Illés Ferenc, a marcali Akku-Gép Ipari Szövetkezet elnöke elmondta: jelenleg is folynak tárgyalások olyan exportálható termékekről, melyek nyereséget ígérnek. Teli János, a kaposvári Hűtő- és Villamosgépjavító Kisszövetkezet elnöke szerint az eddigi pozíció megőrzésére, erősítésére a termelés- bővítés látszik célravezető megoldásnak, s az ésszerű költséggazdálkodásban is rejlik nyereségnövelésre felhasználható tartalék. Termékeinek nagyobb hányadát exportra küldi a kaposvári Kapós Ruhaipari Szövetkezet. Molnár András elnök elmondta: az alapanyag-ellátás, a műszaki fejlesztést elősegítő gépek beszerzésének zavarai, a késztermék kiszállításának von- tatottsága hátráltatja az eredményes termelést, a rugalmas piaci munkát. Az anyagbeszerzésre alakítandó társulás és a bedolgozók foglalkoztatása viszont előnyösen hathat a fejlesztésekre, a költségek alakulására. Mészáros Vilmos arról szólt, hogy az ország ipari szövetkezeteit nem érte felkészületlenül a kormány- program. A többség olyan pozícióban van, hogy az megnyugtató kiindulási alapnak tekinthető. Felhívta a figyelmet az importkiváltást célzó termelés fontosságára, az ilyen törekvéseket az Okisz is megkülönböztetetten támogatja. Megannyi lehetőség van a kooperációban, együttműködéssel lehetne teljesíteni például külföldi megrendeléseket is. — Biztató a szövetkezetiek eddig tapasztalt ten- niakarása — mondta az Okisz főtitkárhelyettese —, az ezen az értekezleten hallottak szerint is kilátás van a szövetkezeti ipar termelésének további növekedésére. H. F. tették Eduard Sevardnadze és George Schultz előző napi tárgyalásainak eredményeit. A tárgyalópartnereket üdvözölve Mihail Gorbacsov hangsúlyozta a két ország kormányainak képviselői közötti rendszeres kontaktusok és tárgyalások jelentőségét, s rámutatott: a politikai kapcsolatok egyre dina- mikusabbakká válnak. MinVéget ért az SZNSZ ülése den korábbihoz képest erőteljesen felgyorsult a tárgyalási folyamat. S ha az egész utat áttekintjük — (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap Budapesten befejeződött a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Központi Bizottságának háromnapos ülése, amelyre külföldről 600 küldött és szakember érkezett. A találkozón — a kölcsönös tájékoztatás alapján — megvitatták a nemzetközi szövetkezeti mozgalom helyzetét. lommal, avagy a gyanakvás érzésével tekint a másik világrendszerre. Az alapítvány küldetésével összhangban a mostani kétnapos budapesti tanácskozás központi témája a fenyegetettség vizsgálata. A résztvevők a kérdéskör tá- gabb összefüggéseit elemezve, a különböző nézeteket ütköztetve, választ keresnek arra. hogy a fenyegetettség érzése miként befolyásolja a kelet—nyugati kapcsolatok alakulását. Különös figyelmet fordítanak az európai biztonsági és együttműködési folyamat időszerű jelenségeire. A problémák nyílt feltárásával — a fenyegetettség gazdasági, politikai és katonai vonatkozásainak összegzésével — a konferencián résztvevő neves személyiségek hozzá kívánnak járulni a kor szellemének jobban megfelelő, a téves beidegződésektől és előítéletektől mentes kelet-nyugati párbeszéd elmélyítéséhez. Lengyelországba látogat a magyar kormányfő Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Zbigniew Messnernek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására október 27. és 28-án hivatalos, baráti látogatást tesz Lengyelországban. Űjabb jelentős, a kelet— nyugati párbeszéd elmélyítésén munkálkodó nemzetközi tanácskozás házigazdája Budapest: „Allerdinck ’87 tömegtájékoztatási konferencia” címmel kilenc ország csaknem 30 jeles publicistája, a nyomtatott és az elektronikus sajtó vezető munkatársa gyűlt össze pénteken a magyar fővárosban, hogy megvitassa korunk egyik legaktuálisabb problémájának, a fenyegetésnek, és a fenyegetettség érzésének különböző vetületeit. Az 1985-ben létrehozott, hollandiai székhelyű Aller- dinck-alapítvány tevékenységének célja, hogy a Keletet és a Nyugatot még ma is elválasztó bizalmatlanság falát áttörve egy asztalhoz ültesse a különböző társadalmi berendezkedésű országok újságíróit, akiknek a tömegtájékoztatási eszközök révén meghatározó szerepük van a közvélemény formálásában. Jórészt az ő közvetítő tevékenységüktől függ, hogy a közvélemény bizaÁ Balaton fővárosához méltóan Évszázados síneket cserélnek ki a mai legkorszerűbbekre, aluljárók épülnek, a felüljárót felújítják, megemelik — lendületes, nagy munka folyik a siófoki vasútállomáson. A májusban megkezdett nagyszabású rekonstrukcióról, az eddig végzett munkáról, a hátralevő tennivalókról képes riportban számolunk be lapunk 3. oldalán. Vörös Márta
