Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-23 / 250. szám
1987. október 23., péntek Somogyi Néplap 3 Zsebbe nyúlt a lakó és pert ígért ____________ T anulságos társasházépítés Kistermelők látják hasznát Mintaboltot nyitott az Agroker Kaposváron Négy magnókazettát hozott Hasznost István mondván: minden fontos tudnivaló kiderül meghallgatásuk után a kaposvári Damjanich utca 8—10. szám alatt épülő házról. Lakógyűlések hét órányi hangfelvételét pörgettem le többször, de ahelyett, hogy kikristályosodott volna a lényeg, mind bizonytalanabb lettem az igazságot keresve. Az átadási határidő már több mint egy éve lejárt. Az épület majdnem kész. A hozzá tartozó garázsok egy része viszont még sehol sincsen. A lucaszéke módjára készülő lakóházról az is kiderült: sok tekintetben csapnivaló minőségű, sőt a legfelső szint faburkolata tűzbiztonsági szempontból sem felel meg, ezért a tűzoltóság még a beköltözést sem engedélyezi. A tulajdonosok első osztályúként beépített harmad- osztályú anyagokról, ellenőrizhetetlen pénzügyi manőverekről és egyebekről beszélnek, tervezői hibákat olvasnak a tervező fejére, lassú munkájuk miatt vádolják a kivitelező Univerzum gazdasági munkaközösség vezetőit és munkásait, érdekeik elleni cselekedetei miatt marasztalják el az érdekeiket védeni hivatott Kovács Sebestyén lakásszövetkezet elnökét. Mindezt persze nem ily tömören teszik, hanem mindenki sorolja apróbb-na- gyobb panaszait, amelyek miatt többen nyugtatót szednek jóideje, többen örökké mérgelődnek, s néhányan már csak lemondóan legyintenek. Hónapról hónapra, újabban már hétről hétre kikötik a „most aztán legeslegvégső” határidőket a különféle teendők ügyében, ám általában csak annyi eredményt érnek el, hogy a „legeslegvégső” terminust egy újabb legeslegeslegvégső követi. Céltalan viták A pénz közben fogy, az árak emelkednek, újabb és újabb hibák derülnek ki... S néha-néha rendeznek egy lakógyűlést. Most már magnófelvételt készítenek róla, mert régebben elhangzott sokféle ígéret, amelyet azután az ígérgető szemrebbenés nélkül letagadott. S ahogy hallgatom a több órás vitákat, arra is fölfigyelek: kapkodóak ezek és parttalanok. A határozott szó helyett az emelt hang próbál célt érni, a hibák és a teendők pontos meghatározása helyett a bizonytalan kéregetés és halogatás uralkodik. Sokan kiöntik a szívüket, s ezzel néhány órára, néhány napra megnyugszanak. Elszomorító, hogy az emberek mennyire nem tudják saját érdekeiket képviselni. A kivitelező Univerzum géemká vezetője Szvath Károly és a Kovács Sebestyén lakásszövetkezet elnöke, dr. Szabó András — amikor beszélgetésre kértem őket — a hibák egy részét nem tagadva, meginvitált, nézzük meg együtt a házat, amely szerintük novemberben az utolsó szögig elkészül, s beköltözhetnek a lakásokba a tulajdonosok. A gondokról pedig Szvath Károly elmondta: — Ha minden a rendes kerékvágásban megy, akkor már rég készen van ez a ház. De voltak „jóakaróink”, akik az első kapavágások idején fűhöz-fához szaladgáltak följelenteni bennünket. Az irigység határtalan ... Amikor alapoztunk, azért ment a följelentés — amit persze vizsgálat követett —, mert egyesek úgy vélték, hogy kiloptuk az anyagot és összedől majd a ház. Sorolhatnám az ellenünk indított hecckampány részleteit. De minek? A géemkát kezdetben csak hátráltatta ez, -később — be kell vallanom — szét is züllesztette. Számomra már csak az a fontos, hogy elkészüljön a ház. Mert sokan „jósolgattak”, hogy második teraszház lesz. Látható: az utolsó simításoknál tartunk. Sokat vesztünk ezen a munkán. De megcsináltuk, bárki is fordult ellenünk. • — És a hibákról, a slend- rián munkáról mi a véleménye? Nem vágták túl nagy fába a fejszéjüket? — Már tudom, hogy nagy fába vágtuk azt a bizonyos baltát, de nem az építkezés volt a nagy fa, hanem a mellé sorakozott „nyomás”. A minőség tekintetében viszont még szerencsénk is van, hogy annyi vizsgálat folyt ellenünk, hiszen több szakvélemény van a kezemben arról, miszerint az átlagosnál jobb minőségű munkát végeztünk. Azt nem vállaljuk saját hibaként, hogy az építőanyagipar, például az ablakok gyártója harmad- osztályú árut ad első osztályúként, mert a piacon uralkodó helyzetben van. Szervezetlenség Dr. Szabó András a késedelmekről így beszélt: Nem csupán a géemká külső és belső gondjai okoztak késést. Volt több tulajdonos, aki egy évvel később fizette be a részét, mint kellett volna. Az ilyen építkezésekre az OTP nem ad előleget, a géemká tőkéje kevés volt, a lakásszövetkezet számlájáról időnként elfogyott a pénz, úgyhogy többször azért állt a munka, mert a tulajdonosok nem fizettek. Gondot okozott az is, hogy ezek nem típuslakások. Az természetes dolog, hogy az építtetők saját igényeikhez igazíttatták az alaprajzokat, saját maguk által beszerzett anyagokat, berendezési tárgyakat építtettek be lakásukba ízlésüknek megfelelően. De akadt, aki az utolsóv pillanat után hozta a íúrdőszobaberendezést, a burkolólapot és sok egyebet. A szervezetlenséget maguk a tulajdonosok is előidézték. — ön tehát mindig a helyzet magaslatán volt s kellő eréllyel képviselte a közösséget? — Szerintem igen. A tűzoltósági huzavonában is tartom: nincs igaza a hatóságnak. Most már bevakoltuk a faburkolatot, de — ha törik, ha szakad — be akarom bizonyítani, hogy ez fölösleges volt, a burkolat igenis megfelelt a szabványnak és tűzbiztonsági szempontból jó volt. Az okát viszont tudom, hogy miért volt következetesen „szigorú” a hatóság: az egyik munkás durván megsértett egy arra járó tűzoltót, aki figyelmeztette valamelyik munkafolyamat tűzveszélyességére. Ez a tény tagadhatatlan. De vajon a bosszú-e a helyes válasz? — Tehát önök hibátlanok? Avagy ha mégsem, akkor miben hibáztak? Szvath Károly: — Egyáltalán nem vagyok hibátlan. Ha egy építkezés elkezd csúszni, ha valami miatt kapkodunk, akkor már az ember óhatatlanul követ el ballépéseket, még ha nem is akkorákat, amekkorákat az egyébként joggal dühös tulajdonosok a fejemre olvasnak. A legnagyobb hibát akkor követtem el, amikor erősebbnek éreztem magam és a géemkát bizonyos „köröknél” és nem szálltam ki egy szerződésbontás és egy kisebb veszteség árán is az egészből. Dr. Szabó András: ■ — Én akkor hibáztam, amikor az első késedelmekről, majd az első övön aluli ütésekről nem készítettem hiteles írásbeli jegyzőkönyvet. Mert ezután elsősorban nekem kell „elvinni a balhét”, s nem azoknak, akik valóban hibásak, s most rám, meg ki tudja még kire nem mutogatnak. Jobban bíztam az emberekben és az adott szóban, mint kellett volna. Majd a bíróság Per lesz ebből — mondják sokan a ház leendő lakói közül. Per, méghozzá nem is egy-két forintért. Fizessenek a hibákért elkövetőik. S hogy kik azok? Majd kibogozza a bíróság. Persze a dolognak ez már nem a természetes útja. Hiszen a hibákért — ha már vannak — peren kívül is illenék felelni, de valószínűleg jó lenne ha az építkezések sokasága hibák tömkelegé nélkül zajlanék le. De ebből per lesz. Ki tudja, milyen hosszú — merthogy az építési ügyekben a perek rendszerint hosszúak —, ki tudja mennyire idegölő ... Nem tudom s nem is akarom a leendő bírákat befolyásolni. De azt máris tudom, hogy mire nem lesz alkalmas ítéletük: arra, hogy a lakást építtető emberek elvesztegetett idejét, s elroncsolódott idegeit visszaadja. Pedig a valódi jóvátétel ez volna, ami — sajnos — képtelenség. A somogyi kiskerttulajdonosok, kiegészítő gazdaságokban foglalatoskodók eddig is beszerezhették a termeléshez szükséges különféle eszközöket, berendezéseket, anyagokat és alkatrészeket a Kaposvári Mező- gazdasági Termelőeszközkereskedelmi Vállalatnál, csak éppen végig kellett járniuk a központi raktárt, hogy kiválaszthassák és megvehessék a keresett cikkeket. Ettől a hónaptól kezdődően javult a helyzet: Kaposváron, a Jutái úton levő vállalati központnál, s gépkocsiparkolónál megnyitotta — a megyében ez idő szerint első és egyetlen ilyen Horváth Lászlónak, a Te- szöv elnökének megnyitója után Prjevara Pál titkárhelyettes előterjesztésében elsőként arról tanácskozott az elnökség, hogy milyen tennivalóik vannak a szövetkezetek vezetőinek az érdekeltségi rendszerek hatékony működésében. Az irányítási rendszer reformja a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez az érdekeltség javítására. Jelenleg az országos átlaghoz képest a megye szövetkezeteinek nagy hányada csak alacsony termelési eredményeket tud felmutatni. Az előrelépéshez nélkülözhetetprofilú saját üzleteként — mintaboltját az Agroker. Az árukészlettel — mely állandóan 600—700 ezer forint érték körül van — elsősorban a megyeszékhely lakosságának igényeit elégítik ki egyebek között kis kiszerelésű műtrágyákkal, növényvédő szerekkel, mező- gazdasági, állattartási és takarmányelőkészítő kisgépekkel és ezek alkatrészeivel. A bolt polcait a vállalat központi raktárából folyamatosan feltöltik áruval, s ez a raktárbázis az áruk mennyiségével és választékával is a kereslethez, a kaposvári és a városkörnyéki kiskerttulajdonosok szükségleteihez igazodik. len a teljesítményeket fokozó, jó ösztönzés. A mezőgazdasági ár- és költségviszonyok sem reálisak. Az irányítási rendszer változásai várhatóan segítik a jól működő szövetkezetek eddiginél gyorsabb fejlődését. Ugyanakkor a most érvényben levő ár- és elvonási rendszef mellett a kedvezőtlen adottságú téeszek fejlődése lelassul. A titkárhelyettes részletesen foglalkozott a szövetkezeti tulajdon kérdésével is. A szövetkezetek méreteinek a növekedésével az agrotechnika fejlődésével a tagság tulajdonosi tudata gyengült. Ma a tagok többségének nincs közvetlen tulajdonosi részesedése. A va- gyonérdekeltség, az előterjesztő szerint, többek között a kisebb vállalkozói keretek között végezhető munkán keresztül érhető el. Ugyancsak javítaná a helyzetet, ha a szövetkezet egyes közösségei, vagy tagjai önállóan gazdálkodhatnának bizonyos mezőgazdasági munkaeszközökkel. A módosított szövetkezeti törvény várhatóan lehetővé teszi a belső vállalkozások kialakítását. Szükség van a szövetkezetek és a tagok vagyoni kapcsolatának szélesítésére is. Fontos, hogy a vagyoni kapcsolatok kialakításánál ne csak a tag járuljon hozzá a szövetkezet vagyonához, hanem a szövetkezet is segítse a tagok gazdasági vállalkozásait. A szövetkezeti vezetésről elmondta, hogy a testületek közötti hatáskörök megosztása a termelés iparszerűvé válásával megváltozott. Ezt az eltolódást nem követte a munkahelyi közösségek szerepének a növekedése. A szakmai vezetés szervezete is jelentősen módosult, tulajdonképpen nem felel meg a szövetkezeti sajátosságokA több mint egymillió forintos költséggel létrehozott mintabolt szolgáltatási köre még az idén tovább bővül. Az Agroker vezetői azt tervezik, hogy a Somogy Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás munkatársaival együttműködve a hét bizonyos napjain szaktanácsadást tartanak az új üzletben. Ezzel az ingyenes felvilágosítással segítik az egyes áruféleségek vásárlóit az eredményesebb munkában: az agrokémiai anyagok — műtrágyák, növényvédő szerek — okszerű és szabályos felhasználása ugyanis nemcsak jélentős anyagi megtakarítással jár, hanem az egészség és környezet károsításának is elejét veszi. nak. Sok helyen túlzottan felduzzadt a vezetői létszám. A hozzászólók közül Bogó László, a Teszöv titkára hangsúlyozta — az illetékesek figyelmét fel kell hívni arra, hogy a téeszek jelentős részben a jelenlegi árviszonyok miatt kerültek nehéz helyzetbe. Ilyen körülmények között nehezen tudnak megfelelni a velük szemben támasztott követelményeknek, ugyanakkor a lakosság élelmiszerellátása továbbra is rájuk hárul. Dr. Zsohár András is hangsúlyozta, hogy szükség van a helyes értékrend és a megfelelő árak kialakítására. Az elnökségi ülés másik fontos napirendi pontjaként Pfeiffer Elemér a háztáji és kisegítő gazdaság helyzetét ismertette. A háztáji és kisegítő gazdaságok szerepét jól érzékelteti, hogy a bruttó mezőgazdasági termelés 34- 35 százalékát adja. Ez a termékmennyiség évi 84-86 milliárd forint bruttó termelési értéknek felel meg. A mezőgazdasági állóeszközök közel egynegyede a kistermelők tulajdonában van. A kistermelés olyan területeken is eredményes, ahol a nagyüzemi termelés csak igen nagy költséggel valósítható meg. A kistermelők kezelésében lévő földterület nagysága az elmúlt tíz évben 41 százalékkal, ezen belül a közösségből kiadott föld 70 százalékkal csökkent. Nehezíti a kistermelők munkáját, hogy drágák a háztáji kisgépek. A fogatosok száma, részben a munkaeszközök hiánya miatt, olyan nagy mértékben csökkent, hogy csak minimális feladatok elvégzésére képesek. A kisüzembe történő állatkihelyezés az utóbbi időben dinamikusan nőtt. Ezen belül például a sertéstartás meghatározó jelentőségét mutatja, hogy ez a közös gazdaságokon keresztül történő értékesítés 60 százalékát teszi ki. L. P. Luthár Péter Heti öt-hat vagon burgonyát szállítanak a budapesti közérteknek a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet darányi üzemegységéből. Képünkön a burgonyát csomagolják háromkilós hálóba. Az érdekeltség javítása A háztáji termelők gondjai Tegnap tartotta soron következő elnökségi ülését a termelőszövetkezetek megyei szövetsége. Az ülésen jelen volt dr. Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Zsohár András, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának osztályvezetője.
