Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-23 / 250. szám
Somogyi Néplap 1987. október 23., péntek Hulladék-adalék A kaposvári Delta Ipari Szövetkezet egyik fontos terméke a futball-labda. Erre most van kereslet. Az elnök — Zsalakovics . László — az idén tizenhatmillió forint nyereséget tervez, hiszen — sportnyelven szólva — a labdát el lehet passzolni”. — Mi gondja lehet égy nyereséges szövetkezet elnökének? — A gyártás során labdánként a leggazdaságosabb anyagfelhasználással is 23,8 négyzetdecimétet alapterületű, 1,6 milliméter vastag hulladék keletkezik. Ez a jelenlegi termelést figyelembe véve 730 köbmétert jelent évente. Ennek a hulladéknak az ártalmatlanná tétele a ‘legnagyobb gond! — Eddig hogyan oldották meg? Hiszen az üzem nem ma kezdte a labdagyártást. — 1949-től 1987 januárjáig a Schőnherz Zoltán utJ cai szeméttelepre szállítottuk a bőrhulladékot Akkor levelet kaptunk az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal dél-dunántúli felügyelőségéről, hogy a bőr festésére használt anyag miatt azt a harmadik veszélyességi fokozatba sorolták. Ez azt jelentette, hogy nem szállíthattuk ki a továbbiakban a szeméttelepre. — Milyen megoldást javasolt a felügyelőség? — Az 56/19®l-es miniszter- tanácsi rendelet 6. paragrafusának idézése volt a válasz, miszerint „a termelő köteles a termelés vagy egyéb tevékenység során keletkező veszélyes hulladékot fajtánként elkülönítve összegyűjteni, valamint előkezeléséről és környezetszennyezést nem okozó, biztonságos átmeneti tárolásáról gondoskodni.” Az elnök a szövetkezet udvarára kísért. A szépen parkosított terület és a virágágyások mellett ott éktelenkedik két bőrhulladékhalom. — Egy embernek csak az a dolga egész nap, hogy a hulladékot kitologassa az üzemrészből az udvarra — magyarázta Zsalakovics László. — Nézze meg: ott van ötven méterre az óránkénti kétszáz köbméter teljesítményű gáznyomáscsökkentő! Mi lesz, ha meggyullad ez a kupac? — Nem találtak semmilyen megoldást a hulladék hasznosítására ? — ' Több lehetőség is fölmerült. A bedarálás során keletkező rostműkéreg a cipőgyártás alapanyaga. Tömítéseket is lehetne belőle gyártani, de mindkettő csak. akkor jöhetett volna szóba, ha a hulladék növényi cserzőanyagot tartalmaz. — A melléktermék megsemmisítésére a környezet- szennyezés veszélye miatt nincs lehetőség? — A veszprémi Vegyipari Vállalat gyártott hulladékégető kazánokat, de pár éve beszüntette ezt a tevékenységét. Ez is csak akkor jöhetett volna szóba, ha már egy kilencven méter magas kéményt építettünk. A cukorgyár leghosszabb kéménye 36 méter magas. 16 millió forint nyereségből pedig ilyen fejlesztést nem tudunk végrehajtani. Nem is beszélve arról, hogy az egészségre ártalmas krómsó ebben az esetben is megmaradt volna. Miért nincs Kaposvár környékén veszélyes hulladékok számára kijelölt gyűjtőhely? — kérdeztük dr. Tarján Lászlónét, a megyei tanács környezetvédelmi titkárát. — Egy 1983-as miniszter- tanácsi rendelet értelmében átmeneti lerakóhelyet már 1986-ban kellett volna létesíteni minden megyében. Akkor jelentkezett a müncheni Reininger cég, amely egy szélesebb körű szerződés keretében vállalta a veszélyes hulladékok elszállítását a Dél-Dunántúlról. Így ezen a területen nem létesítettek sem regionális, sem átmeneti lerakóhelyet. Időközben a Reininger cég működési engedélyét visszavonták, a szemét pedig a nyakunkon maradt. Az átmeneti lerakóhely, kijelölése megyénkben folyamatban van. Pintye Agnes, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal hulladékkezelési osztályának helyettes vezetője : — Központi támogatással 1990-ig el kell készüljön az átmeneti tároló Somogybán. Addig ott terebélyesedik a szemét a Delta szövetkezet udvarán — szennyezve és csúfítva a környezetet. Balázs Andor Magánerőből építeni A „saját erőből’’ — értve ezen a saját pénzt és a kétkezi munkát —, megvalósuló beruházások száma az elmúlt évben sem csökkent, sőt építőiparunk teljesítőképességének egyre érzékelhetőbb korlátái miatt nőtt. Nem közömbös, hogy az az épület, amelyet ebben a formában hoztak létre, menynyire felel meg rendeltetésének, az állékonysági követelményeknek, szerkezetei kielégítik-e az előírásokat. A magánerőből, házilagosan végezhető építési munkákat a 13/1978. (XI. 22.) ÉVM számú rendelet szabályozza, ennek módosításáról szól az 1/1987. (III. 28.) ÉVM számú rendelet, amely május 1-jén lépett hatályba. Házilagos az építés akkor, ha annak teljes egészét, vagy túlnyomó többségét az építtető maga végzi. A rendelet alkalmazása szempontjából lényeges, hogy az építtetők milyen körére — kikre — vonatkozik. A jogi szabályozás hatálya minden házilagos kivitelezésre kiterjed, amelyet magánszemély, magánszemélyek építőközössége, lakás-, üdülő- és garázsszövetkezet valósít meg. Ebben a formában épülhetnek lakások, üdülök, garázsok, műhelyek vagy üzlethelyiségek, továbbá lakó-, illetve üdülőterületen melléképületek, melléképítmények, külterületen gazdasági épületek. Az így létrehozott épület azonban legfeljebb négyszintes (földszint + három emeletes) és 7,8 méternél nem nagyobb belső fesztávolságú lehet. Ezeket a határértékeket fenntartási, korszerűsítési, átalakítási és bővítési munkák esetében sem lehet túllépni. A házilagos építéseknél az építtető a szakszerűség biztosítása érdekében felelős műszaki vezetőt köteles alkalmazni. Ezt egyébként már az építés engedélyezésekor is vizsgálják. Házilagos kivitelezés esetén az alkalmazott személy nevét a kérelem benyújtásakor, de legkésőbb az építési munkák megkezdése előtt 8 nappal be kell jelenteni az első fokú építésügyi hatóságnak. Fontos tudni, hogy kik alkalmazhatók felelős műszaki vezetőként. Elsősorban azt javasoljuk, ha lehet, azzal egyezzen meg az építtető, aki a terveket készítette, hiszen feltehetően ő ismeri legjobban az épületet, s tudja azt is, hogy mi az, amire esetleg a kivitelezés során jobban-oda kell figyelni. Ha ez valamilyen oknál fogva mégsem lehetséges, megállapodhatnak bárki mással is. Lényeges az, hogy a műszaki vezetőnek szakirányú egyetemi, főiskolai végzettség esetén legalább 3 éves, középiskolai végzettség esetén 5 éves kivitelezői gyakorlata legyen. Felsőfokú szakirányú végzettségnek kell tekinteni az okleveles építészmérnököt, a mérnököt,. a szerkezetépítő szakon végzett építészmérnököt, a magasépítési és mélyépítési szakon végzett okleveles üzemmérnököt. Középfokú szakirányú végzettségűek a felső-ipari iskolák, az építőipari technikumot végzettek. A műszaki vezető közreműködése az építési munka egészére kiterjed. Felel a kivitelezés szakszerűségéért, az engedélynek megfelelő megvalósításáért. Feladatai többek közöttt a kitűzés, a kivitelezés minőségének ellenőrzése, a hőtechnikai — munkavédelmi — tűzvédelmi előírások betartása, vezeti az építési naplót, és külön megállapodás esetén felmérést készít, elszámolja a végzett munkát, jóváhagyja a közreműködő kivitelezők számláit. Lakóépületek műszaki vezetőinek kötelezettsége az is, hogy a kivitelezés meghatározott szakaszainak elkészültét — ellenőrzés céljából —, az építési hatóságoknak jelezze. A műszaki vezető díjazására nem ad iránymutatást a jogszabály. A felek megállapodásától függ ez, és attól is, hogy az építtető milyen gyakorisággal igényli majd jelenlétét a kivitelezésen. Ezekről a kérdésekről — szerződésben — jóelőre célszerű megállapodni. Tudni SZOVJETUNIÓ: A 70. ÉVFORDULÓ A háború • A szovjet, állam hét évtizedes történetéből mintegy 20 év telt el az imperializmus kirobbantotta háborúkkal és az azokat követő helyreállítással, újjáépítéssel. Az ország 1941-ben sikerrel dolgozott a harmadik ötéves terv teljesítésén, kiaknázva a szocialista gazdaság előnyeit. Az ipari termelés 1940-ben csaknem nyolcszorosán múlta felül az 1913. évit, a mezőgazdaság pedig 10 millió tonnával több gabonát adott. A nemzeti jövedelem a forradalom előttinek hatszorosára emelkedett. Az állam mind többet költött lakásépítésre, kulturális és jóléti intézményekre! Az állami költségvetésből kezdtek több nyugdíjat és segélyt, ösztöndíjat fizetni. Lerakták a szocialista életforma alapjait. Másfél év volt még hátra a harmadik ötéves tervből, amikor 1941-ben a hitleri Németország háborút indított a Szovjetunió ellen. Erre az időre a fasiszta birodalomnak — szövetségesei és a megszállt európai országok lehetőségeit kihasználva — kétszer akkorák voltak a hadigazdasági tartalékai, mint a Szovjetuniónak. A fasizmussal vívott harcban a Szovjetunióban felhasználtak minden gazdasági és; adminisztratív eszközt, a tervgazdálkodás minden lehetőségét, hogy átirányítsák a népgazdaságot a háború megkövetelte sínekre. Néhány adatból is megítélhetjük ennek az átállásnak a méreteit és mélységeit. Amikor 1940-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a háború elkerülhetetlen, a nemzeti jövedelem 15 százalékát fordították katonai kiadásokra, ez a szám 1942-ben 55 százalék lett. Az ipar termelésének 26 százalékával szemben 1942-ben 68 százalék volt a hadiipar részesedése, a mezőgazdasági termelésben a hasonló arány 6, illetve 24 százalék. A Szovjetunióban egyidejűleg áttelepítették az ipart a megszállás veszélyének kitett körzetekből. Csaknem 1360 nagyüzemet és több mint 10 millió embert kellett evakuálni. Az ismert szovjet közgazdász, N. Voz- nyeszenszkij írta: „A Szovjetunióban a háborús gazdálkodás történetében volt olyan időszak, amikor a hadiipar nagy része a szó szoros értelmében úton volt kelet felé.” Hallatlan erőfeszítéssel teremtették meg az ország keleti részén az új hadiipari bázist, bővítették a termelő- kapacitásokat Közép-Ázsiá- ban és Kazahsztánban. A gazdaságilag fejlett területek megszállása hallatlanul megnehezítette a népgazdaság helyzetét és akadályozta a szükséges változtatásokat. 1941 őszén a termelés a Szovjetunióban a felére csökkent. Mégis alig egy év alatt gyorsan és pontosan zajlott le az átállás, ami a szocialista népgazdaság magasfokú mobilitásáról tett tanúságot. A gyárak már 1942-ben 10 300 repülőgéppel, 14 200 harckocsival, 22 ezer tábori löveggel termeltek többet, mint Németország. A hadiipar termelése 1940-hez képest az Uraiban több mint ötszörösére, Nyugat-Szibé- riában 27-szeresére, a Volga mentén kilencszeresére nőtt. A szovjet nép a győzelemért a hazafias önfeláldozás megrázó példáját mutatta. Sokan teljesítették a front- ra behívott emberek normáit, a férfiak helyére sok százezer asszony és sok tízezer nyugdíjas állt. A gyárakban a fiatalok és serdülők millió dolgoztak. A mezőgazdaságban a megcsappant munkaerő és a gépek helyett megfeszített erővel dolgoztak, hogy ellássák a frontot és a hátországot. A szovjet hadiüzemek hónapról hónapra növelték a termelést. A Vörös Hadsereg repülőgépparkja '1945-ben 16 ezer harci repülőgépből állt, ezek nagy része új konstrukció volt. A hadsereg fegyverzetét 115 100 löveg és Csata után ... aknavető, több mint 15 ezer harckocsi és önjáró löveg alkotta. A háború után Nyugaton azt próbálták bizonyítani, hogy a Vörös Hadsereg győzelme a szövetségesek segítségének köszönhető. Az amerikai ,és az angol szállítmányok természetesen nagy jelentőségűek voltak, különösen a hátországot és a frontokat ellátó teherautókból és üzemanyagból. A háború éveiben 401 400 gépkocsit és 2599 ezer tonna üzemanyagot juttattak el a Szovjetunióba. Ami a hadi- felszerelést illeti — az amerikai és az angol repülőgépek tizenkét, a harckocsik tíz, és a tüzérségi lövegek két százalékkal gyarapították a, hadsereg fegyverzetét. Vagyis a szocialista állam jórészt saját erőből kitűnő minőségű fegyverzettel látta el hadseregét. Emellett jelentős mennyiséget adott át a Szovjetunió fegyvereiből Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és más országok partizánjainak. Az ismert angol közéleti személyiség, Hewlet Johnson Ä szovjet erő című könyvében megállapította: „Oroszország a háborúban aratta le azt a termést, amit a békeidőben vetett el.” (Vége.) kell azt, hogy felelőssége nem csekély, szakszerűtlen munkavégzés esetén anyagi felelősség is terheli. A' felelős műszaki vezetőnek járó díj azonban a megfelelő szakértelemmel irányított kivitelezés költségeiben minden bizonnyal bőségesen megtérül majd: nem kell felesleges bontásokat, szerkezeti javításokat utólag elvégeztetni. Dr. Fazekas Sándorné a megyei tanács osztályvezetője Gyümölcsfák telepítése előtti teendők A gyümölcsfa- és szőlőoltványok beszerzésekor figyelembe kell venni a legfontosabb minőségi követelményeket, melyek a leendő gyümölcsfa, szőlő értékét és egészségi állapotát hosszú időre meghatározzák. Felhívjuk a kiskerttulajdonosok figyelmét, hogy semmilyen körülmények között se vásároljanak zugfaiskolákban, zugárusoknál! Az érvényes szabályok értelmében — melyek a telepítők érdekeit védik — csak államilag ellenőrzött, engedélyezett, faiskolában kitermelt oltványokat szabad forgalomba hozni. Vásárláskor feltétlenül győződjünk meg arról, hogy az eladásra kínált facsemete, szőlőoltvány, díszcserje stb. rendelkezik-e növényegészségügyi bizonyítvánnyal. A gyümölcsfacsemeték, gyümölcsbokrok, bogyós gyü- mölcsűek gyökeres dugványai, a szőlőoltványok vásárlása során csak a fejlett, fajtaazonos, egészséges szaporítóanyagot válasszuk ki. A fejletlen, szabálytalan növésű, fagykárt szenvedett, sérült, vagy a kártevők-kór- okozók különböző fejlődési alakjával fertőzött növényeket ne vásároljuk meg! Gyümölcsfákon, gyümölcsbokrokon különösen a kaliforniai pajzstetű-, gyökérgolyva-, lisztharmat-, málnánál a vesszőfoltosság-, szőlőnél a szőlőatka- és akácpajzs- tetű-mentességre kell különös gonddal ügyelni, nehogy a fertőzött anyaggal behurcoljuk kertünkbe valamelyik kárositót. Egészséges szaporítóanyagot használva minimálisra csökkenthető a fertőzés behurcolásának veszélye. A telepítés előtti talaj munkák, talajforgatás végzésekor- győződjünk meg a talaj- la*ó kártevők — cserebogárpajorok, drótférgek, mocskospajorok, vincellérbogár- lárvák — egyedszámáról. Ha négyzetméterenként, illetve kiásott gödrönként 2—3 lárvát találunk, o talajfertőtlenítést még ültetés előtt végre kell hajtani. A talajfertőtlenítésre 100 négyzetméterenként a Diazinon 5G 35 dkg-os, vagy 100 négyzetméterenként a Galathion 5G 30—40 dkg-os adagját használjuk. A kiszórást követően a készítményeket azonnal be kell dolgozni a talajba, olyan mélységben, amelyben a talaj lakó kártevőket észleljük, lehetőleg úgy, hogy a kijuttatott készítmény a megvédendő növény gyökérzónájának mélységébe kerüljön.
