Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-23 / 250. szám

2 Somogyi Néplap 1987. október 23., péntek Külügyminiszteri csúcs Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) teendő további lépéseknek. Ezzel összefüggésben meg­állapították, hogy a leszere­lés problémáinak egészét felölelő tárgyalásoknak újabb ösztönzést adhat a ha­dászati támadó fegyverzet 50 százalékos csökkentését elő­irányzó megállapodás elő­készítésében történő előrelé­pés. Szovjet részről hang­súlyozták, hogy már a kö­zeljövőben lehetségessé vál­hat ilyen előrelépés az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei kölcsönös tiszteletben tartása alapján, ami minden kétséget kizáró­an feltételezi az ABM szer­ződés szigorú betartását. Amerikai részről fenntartá­sokat hangoztattak, amelyek lényege, hogy változatlanul ki akarják vonni a megálla­podás kereteiből az amerikai űrfegyverzet kifejlesztésé­nek kérdését. Mindamellett megértés mutatkozott abban, hogy a hadászati támadó­fegyverzet és a világűr kér­désében intenzívebbé kell tenni a mindkét fél számá­ra elfogadható megállapo­dások kidolgozását. Sevardnadze és Shultz tár­gyalásai lényegében szűk körben folytak. A külügy­miniszterek közös szakértői csoportokat alakítottak, ame­lyeknek feladatul szabták a moszkvai megbeszélések na­pirendjén szereplő problé­mák technikai vonatkozásai­nak megvitatását és to­vábbi kidolgozását. Eduard Sevardnadze teg­nap ebédet adott George Shultz és kísérete tiszteleté­re. Ezen szovjet részről meg­jelent Dmitrij Jazov honvé­delmi miniszter, Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB tit­kára, Vlagyimir Kamencev, a minisztertanács elnökhe­lyettese,~ számos minisztéri­um és főhatóság vezetője, a tárgyalások szovjet és ame­rikai résztvevői, valamint más hivatalos személyiségek. A tárgyalások ma folyta­tódnak. A szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri tárgyalások el­ső napját követően a jelek szerint a Szovjetunió a szakértői csoportok munká­jának sikerétől várja a meg­állapodások végleges formá­ba öntését, míg az amerikai fél több, elsősorban elvi po­litikai vetületű kérdésben a legfelsőbb szintű vezetőkre hagyná a végső döntést. Ebben összegezhetők Edu­ard Sevardnadze és George Shultz csütörtöki megbeszé­lései. A két külügyminiszté­rium szóvivőinek esti közös sajtóértekezletén Gennagyij Geraszimov elmondta, hogy a csütörtöki ebéden a szov­jet külügyminiszter így fo­galmazott: „Ha a szakértők nem hagynak bennünket cserben, van esély a siker­re.” Shultz szavai szerint „A megállapodáshoz szükség van a legfelsőbb szint bevo­nására is”. Elhangzott ugyanakkor, hogy a két ki­jelentés hosszú pohárkö­szöntőkben hangzott el, s a szövegkörnyezetből arra le­het következtetni, hogy Shultz elsősorban a szovjet —amerikai kapcsolatrend­szer általános fejlesztésére gondolt, míg Sevardnadze a konkrét feladatra összponto­sított. Charles Redman és Gen­nagyij Geraszimov komoly­nak és tárgyszerűnek minő­sítette az első napi tárgya­lásokat. Redman szavai sze­rint építő, a problémák megoldására összpontosító megbeszélések az éjszakába nyúlóan folytatódnak. A két miniszter minde­nekelőtt a rájuk váró mun­ka pontosabb meghatározá­sával, ügyrendi kérdésekkel — mint a munkacsoportok száma, összetétele és fel­adatai — foglalkozott. Shultz és Sevardnadze el­ső, mintegy kétórás megbe­szélésén először az emberi jogok kérdéseiről és huma­nitárius problémákról esett szó, majd a közepes ható- távolságú és a hadműveleti­harcászati rakéták témájára tértek át, de még mindig négyszemközt. A rakétafegy­verek problémájának megvi­tatását szűk szakértői kör­ben folytatták, szovjet rész­ről Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára és Alek- szandr Besszmertnih külügy­miniszter-helyettes, ameri­kai részről Rozanne Ridgway államtitkár és Frank Car- lucci nemzetbiztonsági ta­nácsadó volt 4elen. Ugyan­ebben a körben folytatódtak a miniszteri megbeszélések ebéd után, amikor a tár­gyalásokra szánt idő 60 szá­zalékát a rakéta-kérdésre, a fennmaradó időt a hadászati fegyverek korlátozásának megvitatására fordították. A miniszterek tehát három té­makörrel, a közepes hatótá­volságú fegyverek, a hadá­szati fegyverek és az embe­ri jogok kérdéseivel foglal­koztak az első napon, este pedig tájékoztatót hallgattak meg a regionális válságok­kal foglalkozó munkacsoport tevékenységéről. A küldöttségek rövid ta­lálkozó után azonnal mun­kacsoportokra oszlottak. A fegyverzetkorlátozási kér­désekkel foglalkozó szakér­tőket Julij Voroncov első külügyminiszter-helyettes és Paul Nitze nagykövet vezet­te. Ez a csoport további két csoportra oszlott, s a köze­pes hatótávolságú, valamint a hadműveleti-harcászati fegyverzet kérdésében Vo­roncov és Nitze, a hadászati és űrfegyverek kérdésében Viktor Karpov és Max Kam- pelman irányításával folytat­ták a munkát. E csoportok este is dolgoztak, miután a miniszterek újabb utasításo­kat adtak nekik. A nappali találkozókat kö­vetően ugyancsak folytatta éjszaka a munkát a hagyo­mányos fegyverekről tár­gyaló munkacsoport, a két­oldalú kapcsolatok problé­máiért felelős szakértői cso­port, míg ma folytatják megbeszéléseiket a munka- csoportok a vegyi fegyverek­ről, regionális kérdésekről, az emberi jogokról és a nuk­leáris fegyverkísérletek ti­lalmáról. A szóvivői bevezetők után kérdésekre válaszolva Red­man jónak minősítette az amerikai megjelölés szerint in/-megbeszélése két, hozzá­téve, hogy több bonyolult részletkérdés vár még meg­oldásra. Geraszimov úgy vélte, hogy az első nap alapján igazolódott á keddi sajtóér­tekezleten hangoztatott óva­tos derűlátása. További kér­désre válaszolva megjegyez­te, hogy a szovjet—amerikai csúcstalálkozóról szóló dön­tés elsősorban Gorbacsov fő­titkár és Shultz ma délelőt­ti találkozójától függ. Könnygázgránáttal támadtak a dél-koreai Kvanzsu városban a kormánypárt elnö'kjelöltjére, Ro Te Vu-ra. Ebben a város­ban hét évvel ezelőtt a rendőrség brutálisan támadott rá a tüntetőkre, aminek következtében sokan meghaltak Köd Ötödik napja tartő hatalmas köd miatt valósággal megbé­nult a légi közlekedés Moszkvában — csak egy-egy rövid lucre szánhatnak le, illetve fel repülőgépek. A képen: kény­szerpihenő Moszkva seremetyevoi nemzetközi repülőterén Valósággal megbénult a légi közlekedés vasárnap óta a szovjet fővárosban, az ötö­dik napja oszlani nem aka­ró sűrű köd miatt a gépek csak elvétve tudnak fel- és leszállni. Rövid időre meg­nyitották a seremetyevoi re­pülőteret, . de csak néhány gép tudott leszállni. Moszk­va belső részein is sűrű köd gomolyog, alig 150—200 mé­teres a látótávolság, s jelen­tősen megnőtt a gépkocsi­balesetek száma. Vasárnap óta csaknem negyvenezer utast nem tu­dott elszállítani a szovjet fő­városból az Aeroflot a bel­ső járatokon, de más légi- társaságoknak is súlyos gon­dot okoz a rendkívüli időjá­rás. Az utóbbi napokban a MALÉV csaknem félezer uta­sa rekedt Moszkvában: légi- társaságunk szállást és étke­zést biztosított számukra, s amint az időjárás engedi, ki­segítő járatokkal szállítják őket Budapestre. Az időjárás-előrejelzés sze­rint a köd péntekig tartani fogja magát. A meteorológu­sok már a múlt héten jelez­ték a ködös időt, de senki sem számított arra, hogy a látási viszonyok romlását okozó hatalmas anticiklon ilyen sokáig megül Moszkva felett. A mostani köd egyébként sajátos rekordot állított fel: már eddig hosszabb ideig tartott, mint amennyit a meteorológiai megfigyelés 107 éve alatt valaha is fel­jegyeztek. A meteorológusok egyébként azt jósolják, hogy a következő napokban a köd lassan feloszlik. KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ (Folytatás az 1. oldalról.) kedett, a megvalósult- köny- nyítéseket is jó eredmény­nek tekintjük. A KGST ülésszaka A KGST legutóbb, Moszk­vában megtartott 43. (rend­kívüli) ülésszakát a kormány úgy értékelte, hogy a szoci­alista gazdasági integráció, az együttműködés mechaniz­musának szükséges átalakí­tása és a szervezet tevékeny­ségének korszerűsítése szem­pontjából egyaránt igen je­lentős volt. Közös tapaszta­latunk, hogy az integráció megkönnyítheti a tagorszá­gok gazdaságának intenzív fejlesztését. Az- elfogadott do­kumentumok a KGST minő­ségi megújítását célozzák. A nemzetközi munkamegosz­tás kollektív koncepciójának kidolgozására, a termelővál­lalatok és a kutatóintézetek közvetlen kapcsolatainak erősítésére, a tervkoordiná­ció korszerűsítésére és a vi­lágpiachoz igazodó szerződé­ses árak következetes kiala­kítására vonatkozó határoza­tok ugyanakkor vélemé­nyünk szerint csak az első lépést jelentik az integráció átalakításában. Szükséges és időszerű a tagországok ter­melési és exportszerkezeté­nek módosítása. Fel kell számolni az elavult techno­lógiákat, ugyanakkor gyorsí­tani szükséges a fejlett ter­melési kultúrák meghonosí­tását, a valóban közgazda- sági gondolkodás térhódítá­sát. Az elkövetkező időszak­ban különösen fontos a tag­államok kölcsönös érdekelt­ségének erősítése, az áru- és pénzviszonyok fokozott ér­vényesítése, valamint a va- lutáris, pénzügyi és hitel- rendszer reformja. Törvényjavaslat a közúti közlekedésről A kormányülés napirendjé­hez kapcsolódva Bányász Re­zső szólt a közúti közlekedési törvényjavaslat tervezetéről. Rámutatott a gépkocsiállo­mány gyors növekedése, a robbanásszerű fejlődés ha­laszthatatlanná tette, hogy a közlekedés területén is tör­vény rögzítse az állam, illetve az állampolgárok legfontosabb jogait és kötelezettségeit. A tervezet előkészítését széles körű társadalmi vita, szá­mos hasznos javaslat mérle­gelése előzte meg. Az Or­szággyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat lehetőséget adhat a közlekedésbiztonság javítására, a közlekedési kul­túra növelésére, a környeze- • ti ártalmak csökkentésére, a zavartalanabb szállításra, és igen nagy fontosságot tu­lajdonít a gyalogosok, min­denekelőtt a gyermekek és az idősebbek védelmének. Módosítások a társadalom- biztosításban A szóvivő ismertette az új adórendszer bevezetése kap­csán várható társadalom- biztosítási juttatások, példá­ul a táppénz színvonalát nem csökkenthetik. A társa­dalombiztosítási ellátáso­kat, így a nyugdíjat, továbbT ra is végleges összegekben kell megállapítani és kifi­zetni. A jövőben a nyugdíj- járulák a jelenlegi 3—15 szá­zalékos mérték helyett egy­ségesen 10 százalék lesz. A nyugdíj melletti kereset után csak 5 százalékos járulékot kell fizetni. E változások a nettó kereseteket nem érin­tik, mert a bruttósításnál az eltérést figyelembe veszik majd. A kormány mostani döntése értelmében a gaz­dálkodó szervezetek január 1-jétől 40 százalékos, a me­zőgazdasági üzemek pedig az alaptevékenységükhöz tar­tozó munka után 33 száza­lékos, egyébként pedig ugyancsak 40 százalékos já­rulékot kötelesek fizetni. (A különbség oka az, hogy ha a mezőgazdaságban is 40 szá­zalék lett volna a társada­lombiztosítási járulék mér­téke, akkor az óhatatlanul a mezőgazdasági árak -növelé­séhez vezetett volna.) Az egyéni és társas vállalkozók az idén elért évi 240 ezer forintig terjedő adóköteles jövedelmük alapján ugyan­csak 40 százalékos társada­lombiztosítási járulékot fi­zetnek. A rájuk eddig érvé­nyes kedvezmények tovább­ra is megmaradnak. A kis­szövetkezetek tagjaik után — évi 240 ezer forint szemé­lyi jövedelemig — szintén 40 százalékos járulékot fizet­nek, maguk a szövetkezetek tagjai pedig 10 százalékot. Bankreform, kincstárjegy A bankreform eddigi ta­pasztalatairól Bányász Rezső elmondta, hogy a központi jegybank és a kereskedelmi bankok működése, együtt­működése beváltja a hozzá fűzött reményeket. Üj üzlet- politikai törekvések érvé­nyesülnek, új üzletágak, szol­gáltatások jelentek meg. A reform még nem fejeződött be, a kereskedelmi bankok jövőre fokozatosan a gazda­ság pénzügyeinek intézésé­be is bekapcsolódhatnak, ugyanakkor a lakossági pénzintézetek is elláthatnak bizonyos kereskedelmi banki feladatokat. Sor kerülhet új bankok alapítására is. Vál­tozatlan marad ugyanakkor a külföldi hitelfelvételek köz­ponti banki monopóliuma, és fontos feladat lesz a Ma­gyar Nemzeti Bank jegyban­ki szerepének további erő­sítése. Kitért' arra, hogy az úgy­nevezett vagyonjegyeket a szövetkezeti gyakorlatban már bevált részjegyek min­tájára fogják kibocsátani, s ezeket valamely adott üzem dolgozói befektetésként vá­sárolhatják meg, osztalékot a nyereség arányában kap­nak. Lényeges, hogy az osz­talék mértéke nem korláto­zott, adóztatása pedig az ér­tékpapírokéhoz hasonlóan történik. Igen kedvező pénz- befektetési lehetőségként említette a kincstárjegyet, amelyet az állam bocsát majd ki, kötelezve magát az előre meghatározott kamat-, illetve az alapösszeg vissza­fizetésére az adott időben és módon. E rövid lejáratú (2- től 12 hónapos) értékpapírt vállalatok és magánszemé­lyek egyaránt jegyezhetik. Ezen értékpapír-formák megteremtéséről az Elnöki Tanács dönt majd, éppúgy, mint a kötvények rendsze­rének tervezett korszerűsí­téséről. Árváltozások A szóvivő számos, a mos­tani kormánygyűlés témái­hoz szorosan nem kapcso­lódó kérdésre is válaszolt. A Magyar Rádió érdeklődé­sére reagált a különféle ár­emelésekről elterjedt híresz­telésekre, s a napjainkban tapasztalható felvásárlási jelenségekre. Mint mondta, olyan cikkeket is felvásá­rolnak, amelyeknek az ára jövőre egyáltalán nem fog emelkedni. Az árhivatal elő­zetes számításai szerint pél­dául a felnőtt ruházati cik­kek jelentős része olcsóbb lesz, és mérséklődik más textilféléknek, a sport- és kozmetikai szerek nagy ré­szének, a gépkocsi abron­csoknak, valamint egyes fo­tó-optikai termékeknek az ára is. Még szélesebb azok­nak a termékeknek a köre, amelyeknek az ára változat­lan marad. Ilyenek például egyes élvezeti cikkek, cso­koládéfélék, a személygép­kocsik (kivéve, ha a gyártók emelnek árat), a motorben­zin, a szalámi, a krémpo­rok, a sütőporok és a fűsze­rek. Előreláthatólag válto­zatlan marad a tüzelőanya­gok, a víz- és csatornadí­jak, a személyszállítás, a hírközlési szolgáltatások, va­lamint a szociális és egész­ségügyi intézmények térítési díjai, annak ellenére, hogy ezek magas fagyasztói ártá­mogatást élveznek. A gyógyszerek térítési dí­jainak várható emeléséről Bányász Rezső kifejtette: a gyógyszerforgalom évente csaknem 15 milliárd forint állami támogatásban része­sül. Ennek igazságosabb el­osztása és lehetséges csök­kentése szükségessé teszi a térítési díjak szakmai és szociálpolitikai szempontú felülvizsgálatát. A szakem­berek szerint az évi 10-12 százalékos gyógyszerforga­lom-növekedés és a turisták gyógyszervásárlási kedve összefügg a nemzetközi vi­szonylatban is igen alacsony magyar térítési díjakkal. Az áremelés így talán a túl­zott, káros gyógyszerfogyasz­tás visszaszorításának is módja lehet, ezért az orvo­sok is szükségesnek tartják. Az elképzelések szerint 2- 5 forinttal emelnék a re­cept nélkül vásárolható al­kalmanként szükséges gyógy­szer térítési díjait, s ennél kisebb mértékben növeked­nek a vényhez kötött és tartósan szükséges gyógy­szerek ára. Tervezik azt is, hogy a hetven évnél idősebbek térí­tésmentesen kapják nélkü­lözhetetlen gyógyszereiket és egyes, hosszan tartó be­tegségek gyógyszereihez szintén ingyen jussanak a rászorulók. Az új térítési díjakról még nem döntöt­tek, azokat a szakszerveze­tek véleményének figye­lembe vételével véglegesítik majd — tette hozzá. Olimpiai részvétel Az olimpiai részvételünk­re vonatkozó kérdésre leszö­gezte: ez ügyben kizárólag a Magyar Olimpiai Bizottság illetékes választ adni. Mind­azonáltal részvételi esélye­inket optimistán ítélte meg. Egyetemi felvételik Az egyetemi felvételik kö­rül történt súlyos korrupció tanulságait levonva megtet­ték a megfelelő intézkedése­ket a felvételi folyamat tisz­taságának megőrzése érde­kében. Az oktatási kormány­zat napirenden tartja az egész felvételi rendszer to­vábbfejlesztését, jövőre azonban még nem terveznek különösebb változtatásokat. Losonczi Pál nyugdíjas napjai A kormányszóvivőtől meg­kérdezték, hogyan él, mivel tölti idejét Losonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugalomba vonult elnöke? Elmondta: Losonczi Pál kerek 20 évig állt az Elnöki Tanács élén, s azt megelőző két évtized­ben is nehéz, áldozatos, eredményes sors jutott szá­mára osztályrészül: a terme­lőszövetkezet elnöki székétől a földművelésügyi tárcán át a legfőbb közjogi méltósá­gig. Losonczi elvtárs a 70-hez közelít. Mióta ismételten ki­fejezett kívánságát teljesítet­ték, és a közélettől, a nyil­vános szerepléstől elbúcsú­zott, otthonában, Somogybán él. Nagy gonddal, szeretettel hozatta és részben két kezé­vel hozta rendbe a házat, ahol korábban élt, s ő maga kertészkedik. Talán nem sérti közismert szerénységét, ha azt is elmondom, hogy az államfőként kapott nagy értékű ajándékokat a megyei múzeumnak adományozta, 5 ezer kötetes könyvtárát pe­dig a barcsi gimnáziumnak juttatta. Ügy gondolom, he­lyes, ha az Elnöki Tanács volt elnökét azzal is megbe­csüljük, hogy tiszteletben tartjuk kívánságát, nyugdí­jas éveit lehetőség szerint visszavonultan, magánem­berként szeretné tölteni. Azt hiszem, mindnyájunk nevé­ben szívből kívánhatok Lo­sonczi Pálnak hosszú életet, egészséget — fejezte be vá­laszát a szóvivő.

Next

/
Thumbnails
Contents