Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-22 / 249. szám
4 Somogyi Néplap 1987. októbfei1 22., csütörtök Új posta épül Marcaliban Megkezdte a költség- vetési üzem a marcali új posta alapozását. E munkálatokkal december végére végeznek, s januárban nekilátnak a köny- nyűszerkezetes elemek összeszerelésének. A repülés m mm ## ■ fovo/e A Concorde után Három óra alatt Párizsból Tokióba repülni — ez olyan, mint az álom. De várhatóan nem sokáig marad az, hiszen már a Concorde-kor- saak utáni gépekről, a hiper - szonikus utasszállító gépekről készítenek terveket a repülőmérnökök. Az Egyesült Államokban, az NSZK-ban, Nagy-Britanniában és Franciaországban egyaránt szü • lettek elképzelések hiperszo- nikus, a hangsebességet sokszorosan meghaladó sebességű utazásról. Szakértők szerint 40—50 éven belül ez mór meg is valósulhat. Franciaország megtette az első lépést ezen az úton: kész a Concorde egy újabb generációjának, az első olyan szuperszonikus utasszállító repülőgépnek a megépítésére, amely áthidalja a szuperszonikus és a hiperszonikus korszakot. Toulouse-ban az Aerospatiale repülőgépgyár egy tanácskozáson bemutatta az új Concorde tervét. Az új típust „Fast”-nak nevezték el. Ez egyrészt a Future Aircraft Supersonic Transport — a jövő szuperszonikus szállító repülőgépe — elnevezés rövidítése, másrészt a szó angolul gyorsat jelent. A Fast- gépek az eddigi 100 helyett 150 utast tudnak majd szállítani, és a hatótávolság 4000- ről mintegy 6000 kilométerre nő meg. A tervek szerint a Fast, vagy francia rövidítés szerint az AGV (Avion a Grand Vitesse) elnevezésű gépek a jelenlegi repülési magasság több mint kétszeresén, mintegy 30 ezer méteren repülnek majd a hang- sebesség többszörösével, közel 5500 kilométert megtéve egy óra alatt. A felszállást követően hagyományos hajtóművek gyorsítanák a repülőgépeket a hangsebesség háromszorosáig, majd itt lépnének be a további tolóerőt szolgáltató különleges hajtóművek. A cég már egy éve próbálja felkelteni az érdeklődést az új Concorde-típus iránt, de egyelőre szinte semmi eredménnyel. A repülőgép- gyártó-ipar figyelme ma már a szuperszonikus gépekről inkább a hiperszonikus gépek felé fordult. Ezek utasaikat a hangsebesség ötszöröse feletti sebességgel juttatják majd el céljukhoz, és bizonyos szakaszokon a világűrben haladnak. Az amerikai tervezők úgy vélik, hogy gépük öt-hat óra alatt körbe tudja repülni a földet. Az ilyen repülőgépek elkészítése előtt természetesen még számos problémát kell megoldani. Egyebek között megfelelő tolóerejű hajtóműveket kell kifejleszteni, és olyan borítóanyagokat kell előállítani, amelyek kibírják a föld légterébe való visszatéréskor fellépő, mintegy 1600 Celsius-fokos hőmérsékletet. Követelmény lesz az is, hogy a gép anyaga ne legyen nagyon nehéz, mivel sok üzemanyagot kell vételeznie. A3ÁNDÉK A SZÜLETÉSNAPRA Közéleti megbízatások Találkoztam a Balaton Fűszért párttitkárávail a kaposvári Béke—Füredi városrész körzeti alapszervezetében, a központi ügyeletén. Megnyugtató volt az a körültekintés, ahogyan intézte azoknak az ügyét, akik nyugdíjasként majd a körzetben folytatják pártmunkájukat. S egyre több az ilyen jó példa: ki telefonon érdeklődik, ki veszi a fáradságot és személyesen tájékozódik. Mindenképpen szükség van' arra, hogy megfelelő kapcsolat alakuljon ki a vállalati, szövetkezeti, intézményi pártszervezetek között; ez megkönnyíti az átkerülő nyugdíjas kommunisták' beilleszkedését az új közösségbe. Semmi formális vonása nincs ennek a kapcsolatnak. Ha sikerül jó előre megismerni azokat, akik abbahagyják aktív tevékenységüket s a lakóhelyükön kapcsolódnak be a pártmunkába, jövendő pártmegbízatásuk meghatározásakor jobban figyelembe veszik érdeklődésüket, végzettségüket, ismereteiket. Aki hosszú évekig propagandistaként tevékenykedett, annak a körzetben sem kell abbahagynia ezt a tevékenységét. A Petőfi III. sz. alapszervezet titkárától hallottam, hogy a beilleszkedés elősegítése miatt mindig bemutatják az új tagot a taggyűlésen. Ez mindenkinek nagyon jólesik. A huszas évek végére a társadalmi-gazdasági fejlődés objektív alakulása, elsősorban az ország iparosításának . kibontakozása — a mezőgazdaság átalakítását követelte: akkor 120 millió ember gazdasági tevékenységét befolyásolta a primitív földművelés. A mezőgazdaság termelékenységének alacsony színvonala fékezte az ország általános gazdasági fejlődését, igen komoly akadályokat emelt a kezdődő iparosodás elé. A párt XV. kongresszusának (1927 december) a kollektivizálásról és a kulákság elleni támadás irányvonaláról hozott határozatai sem időpontot, sem ütemet, sem bármilyen rendkívüli formát nem állapítottak meg ezekkel a reformokkal kapcsolatban. Mi több, a szövetkezeti mozgalom valamennyi formájának jelentőségét hangsúlyozták, és legszélesebb körű fejlesztésüket irányozták elő. Gyakorlatilag azonnal választani kellett. A gabonabegyűjtés terén 1927 őszén kezdődött válság veszélyeztette az ipari építés terveit rendkívül megnehezítette a város és a falu közötti gazdasági kapcsolatokat, itt is Több mint ezren tevékenykednek a kaposvári körzeti alapszervezetekben, s csak kis részük aktív dolgozó. A nyugdíjasok — egészségi állapotuktól függően — sok hasznos megbízatást vállalnak. Igénylik ugyanis a közösséggel való szoros kapcsolatot; a legtöbbjük nem tud meglenni közösségi munka nélkül. A szabadidő kulturált eltöltését is szorgalmazzák, szívesen hallgatnak meg olyan előadásokat, amelyek gyarapítják az ismereteiket. S a várospolitikától az időskorúakkal való foglalkozás formájáig sok minden megtalálható e programokban. A taggyűléseken el-el- mondják az idős párttagok, mennyire szükségük van arra, hogy értelmesen töltsék el idejüket, örülnek, amikor a tanács, az IKV, az áruház vagy egy-egy bolt vezetősége, illetve a rendőrség figyelembe veszi jelzéseiket, javaslataikat. Nyitott szemmel járnak ugyanis körzetükben, észreveszik a hibákat, hiányosságokat, s kötelességüknek érzik, hogy javítsanak az éllátáson, a közrenden és -biztonságon. Egyik ismerősöm mondta el, mennyire meglepődött, amikor az idős párttagokat meglátta társadalmi munkát végezni a Gábor Andor téren. Nem a Berzsenyi I. körzet az egyetlen, amely ilyenre ösztönzi a tagságot, a donneriak, a Petőfi III. sz. körzet sávház környékén élő kommunistái és még sokan ásót, lapátot fognak, ha szükség van rá. Kaposvár körzeti népfronttitkárai, tanácstagjai, vöröskeresztes vezetői sok szép példát tudnak arra, milyen hasznát veszik az idős kommunistáknak, amikor például városrészi fórumra, társadalmi munkára és egyébre kell hívni a környéken lakókat. Még mindig nagyok a tartalékok, érdemes a jövőben sokkal jobban kiaknázni a körzeti pártalapszerve- zetekben rejlő lehetőségeket. Nagyon természetes, hogy a vezetőségek igyekeznek az idős kommunisták közérzetét javítani. Szép szokás a névés születésnapi üdvözlet, az ajándék, a csokor virág. A betegeket rendszeresen meglátogatják, s azoknak is segítenek, akiknek kevés a nyugdíjuk. Utánajárnak, hogy megkapják az úgynevezett kivételes nyugdíjemelést. Sokan tartanak attól, mi vár rájuk, ha nyugdíjba mennek, hogyan találják fel magukat a körzeti pártszervezetben. A Berzsenyi I. számú és a többi körzet jó példája bizonyítja: mindenki I megtalálhatja a helyet a lakóterületen, senki sincs tétlenségre lkárhoztatva. Lajos Géza. SZOVJETUNIÓ: A 70. ÉVFORDULÓ 0 A kollektivizálás ott is kiélezte a szociális problémákat. Buharin -r aki azelőtt, a NEP-en alapuló agrárpolitikai irányvonalat javasolt a pártnak (a parasztgazdaság további fellendülésére törekvés és a szövetkezeti mozgalom kereskedelmi és hitelformáinak fejlesztése, a gabonaárak emelése) — csoportjának javaslatait, mint a ku- lákoknak tett engedményt és a jobboldali opportunizmus megnyilvánulását, elvetették. A mezőgazdaságnak a nagyüzemi társadal- masított termelés útjára való átállítását tekintették a gabonaprobléma lehető legrövidebb idő alatt történő megoldása eszközének. Az általános kollektivizálás, amely a húszas-harmincas évek mezsgyéjén bontakozott ki, és a paraszti kisgazdaságok termelőszövetkezetekbe tömörítését eredményezte, eltorzítása volt sok tekintetben a lenini szövetkezeti tervnek. A minimálisan szükséges anyagitechnikai bázis hiányát, tévedések és torzítások súlyosbították. Lenin igen fontos útmutatásai, a párt arra vonatkozó határozatai, hogy meg kell teremteni az objektív és szubjektív feltételeket a parasztgazdaságok szövetkezetekbe tömörítéséhez, széleskörűen fel kell használni az önkéntes egyesülés átmeneti formáit, az erőszak és a sietség pedig megengedhetetlen és végzetes — feledésbe merültek. A kollektivizálás túlzott gyorsításának irányvonala, amely Sztálinnak és legközelebbi környezetének (Aío- lotov, Kaganovics és mások) álláspontját tükrözte, nagymértékben fokozódott. Figyelmen kívül hagyták azokat a vidékről érkezett jelentéseket, hogy a kolhozokat elhamarkodottan és kényszer alkalmazásával szervezik, a parasztok elégedetlenek, megkezdődött a jószágok levágása. 1929—30 telén a kollektivizálás és a kulákság felszámolása rendkívüli mértékben fokozódott. Durva adminisztratív nyomást alkalmaztak. Egyes helyeken a paraszt- gazdaságok 10-15 százalékát „kuláktalanították” (holott ezeknek valóságos országos részaránya 1927-ben nem haladta meg a 3,9, és 1929- ben a 2,5—3 százalékot). Az osztályharc mesterséges kiélezése, illetőleg az éleződés deklarálása szükségtelen CSENDBEN ÉLVE Mária otthonra talált Lépteit nem hallja, de ahogy fölé hajol, rögtön megismeri. A zsenge gyermekkarok indaként fonódnak a fiatal nő nyaka köré. — Mama, mama — suttogja alig hallhatóan, s egyre szorosabban öleli. A ragaszkodás megható, egy gyors csóknál többre azonban nincs idő. — Aludnod kell; majd uzsonna után találkozunk — mutogatja Margit a csöpp leánynak, míg gyengéden visszafekteti .az ágyba. — Napközben ritkán látogatom csak meg; nem szeretném, ha a többiek irigykednének rá, mert neki itt dolgozik az anyukája.' Tapintatosnak kell lennünk ezekkel a gyerekekkel, hiszen valamennyien kimondhatatlanul vágynak a családra, s igen kevesen ismerkedhetnek csak meg közülük az otthon melegével — kesereg Mayerné Tucsek Margit, aki az óvónői pályát cserélte föl a gyógypedagó- gusival. Egy éve dolgozik Kaposváron, a siketek általános iskolájában nevelőtanárként a beszédhibás csoportban. Napi munkája során gyakran találkozott a siket gyerekekkel is, köztük a három és fél éves Máriával, akit a csecsemőotthonból hoztak át a- különféle foglalkozásokra. Már ekkor feltűnt neki a kislány ragaszkodása, kedvessége és meglepően jó értelmi képessége. Egyre többet találkoztak, s mind szorosabbá fonódtak a szálak. Az eredmény nem sokáig váratott magára: Mária a tavasszal beköltözött Mayerék otthonába. — Régóta szerettünk volna már a férjemmel gyereket, s mikor megismertük Máriát, úgy éreztük, vele lesz teljes az életünk. Természetesen szeretnénk saját utódot is, de ez nem lehet akadálya az örökbefogadásnak — mondja Margit, aki maga is nemrég lépett ki a gyerekcipőből. Húszegynéhány évével . terhet vett a nyakába, siket gyermeket nevelni nem könnyű feladat. • Mégsem ez tetszik a legnehezebbnek. — Egyelőre nevelőszülőként foglalkozunk a kislánnyal, de minél előbb szeretnénk örökbe fogadni. Ez azonban, sajnos, nem rajtunk múlik. Vér szerinti szülei ez ideig nem voltak hajlandók lemondani róla, bár születése óta egyikük sem látta, és soha nem is érdeklődtek utána. Nem értjük a makacsságukat, hiszen elsősorban Mária miatt volna fontos, hogy minél előbb tisztázzuk a jogi formákat. Az azonban biztos, hogy mi már soha nem engedjük el a kislányt. Ügy szeretjük, mintha a saját gyerekünk volna; el sem tudjuk képzelni nélküle az életünket. Ö a család kedvence. Néhány hét után a nagyszülők is unokaként ragaszkodtak a kicsihez, pedig az elején voltak fenntartásaik. — Sokan értetlenül fogadták döntésünket, de a férjemmel tudjuk, hogy helyesen cselekedtünk. Mária különösen jó képességű kislány, és fejlődése csak családi környezetben van biztosítva. Mindenre figyel, minden érdekli, és nagyon igyekvő. Szeretne sokat tanulni, s ehhez igyekszem minden segítséget megadni. Sokat foglalkozunk a kislánnyal; lassan már mindazt megtanulom, ami egy siket gyermek neveléséhez elengedhetetlen. Ebben sokat segítenek a munkatársaim is, akik örömmel fogadták, hogy Mária családba kerül. Mióta nálunk van, sokkal derűsebb, kiegyensúlyozottabb — mondja Margit, míg a fényképeket mutatja. Itt a vidámpark hintáin szárnyal Mária, ott Csillebérc dombjain szaladgál. — Sokat sétálunk, kirándulunk vele, igyekszünk minél többet megmutatni neki a világból, hiszen a nevelőotthon falai között, ahol korábban élt, erre kevés lehetősége volt. Talán már csak egy valamiben őrzi a nevelőotthon emlékét: ott, kevés férfival találkozott, ezért a nőket még ma is jobban szereti — mondja az anyuka. A kislányq ma már őt szereti a legjobban a világon, s ezt ha szavakkal még nem is, a szemével naponta többször is „elmondja”. Horváth Éva Az 1933. cvi termés betakarítása a zsazskovi Lenin kolhozban veszteségeket és áldozatokat, elégedetlenséget és tiltakozást okozott a parasztok körében. Az utasításos tervezés rendszere, amelyet 1939 januárjában vezettek be, az államnak történő, kötelező termékszállítások (amelyek adónak számítottak) és a kolhozok bürokratikus módszerekkel való vezetése miatt a mezőgazdaság elmaradt a társadalom szükségleteitől. A húszas évek végén a szovjet faluban már eléggé hatalmas társadalmi erők alakultak ki, amelyek hajlandóak voltak a kisparaszti gazdaság forradalmi megváltoztatására. A szegényparasztok á kolhozokban látták a nyomorúságos helyzetükből való kijutás módját, és tevékenyen támogatták az általános kollektivizálást, és a kulákság felszámolását. Az ő segítségük nélkül, és — tegyük hozzá —, ha a középparasztság nem állt volna az oldalukra, semmiféle kollektivizálás nem lett volna lehetséges. Valamennyi nehézség és akadály ellenére, a kolhozok megerősödtek és fokozták a termelést — ebben a gazdaság szocialista formáinak ereje nyilvánult meg. Nem kétséges, hogy a kolhozok jelenleg is képesek sikeres fejlődésre a tudományos-műszaki forradalomnak, a • gazdasági és a társadalmi-politikai élet demokratizálásának, vagyis mindannak a viszonyai között, amit a Szovjetunióban átalakításnak neveznek. (Folytatjuk.)
