Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-22 / 249. szám

4 Somogyi Néplap 1987. októbfei1 22., csütörtök Új posta épül Marcaliban Megkezdte a költség- vetési üzem a marcali új posta alapozását. E mun­kálatokkal december vé­gére végeznek, s január­ban nekilátnak a köny- nyűszerkezetes elemek összeszerelésének. A repülés m mm ## ■ fovo/e A Concorde után Három óra alatt Párizsból Tokióba repülni — ez olyan, mint az álom. De várhatóan nem sokáig marad az, hi­szen már a Concorde-kor- saak utáni gépekről, a hiper - szonikus utasszállító gépek­ről készítenek terveket a re­pülőmérnökök. Az Egyesült Államokban, az NSZK-ban, Nagy-Britanniában és Fran­ciaországban egyaránt szü • lettek elképzelések hiperszo- nikus, a hangsebességet sok­szorosan meghaladó sebessé­gű utazásról. Szakértők sze­rint 40—50 éven belül ez mór meg is valósulhat. Franciaország megtette az első lépést ezen az úton: kész a Concorde egy újabb generációjának, az első olyan szuperszonikus utasszállító repülőgépnek a megépítésé­re, amely áthidalja a szuper­szonikus és a hiperszonikus korszakot. Toulouse-ban az Aerospa­tiale repülőgépgyár egy ta­nácskozáson bemutatta az új Concorde tervét. Az új típust „Fast”-nak nevezték el. Ez egyrészt a Future Aircraft Supersonic Transport — a jövő szuperszonikus szállító repülőgépe — elnevezés rö­vidítése, másrészt a szó an­golul gyorsat jelent. A Fast- gépek az eddigi 100 helyett 150 utast tudnak majd szál­lítani, és a hatótávolság 4000- ről mintegy 6000 kilométerre nő meg. A tervek szerint a Fast, vagy francia rövidítés szerint az AGV (Avion a Grand Vitesse) elnevezésű gépek a jelenlegi repülési magasság több mint kétsze­resén, mintegy 30 ezer méte­ren repülnek majd a hang- sebesség többszörösével, kö­zel 5500 kilométert megtéve egy óra alatt. A felszállást követően hagyományos haj­tóművek gyorsítanák a re­pülőgépeket a hangsebesség háromszorosáig, majd itt lépnének be a további toló­erőt szolgáltató különleges hajtóművek. A cég már egy éve próbál­ja felkelteni az érdeklődést az új Concorde-típus iránt, de egyelőre szinte semmi eredménnyel. A repülőgép- gyártó-ipar figyelme ma már a szuperszonikus gépekről inkább a hiperszonikus gé­pek felé fordult. Ezek uta­saikat a hangsebesség ötszö­röse feletti sebességgel jut­tatják majd el céljukhoz, és bizonyos szakaszokon a vi­lágűrben haladnak. Az amerikai tervezők úgy vélik, hogy gépük öt-hat óra alatt körbe tudja repülni a földet. Az ilyen repülőgépek el­készítése előtt természetesen még számos problémát kell megoldani. Egyebek között megfelelő tolóerejű hajtómű­veket kell kifejleszteni, és olyan borítóanyagokat kell előállítani, amelyek kibírják a föld légterébe való vissza­téréskor fellépő, mintegy 1600 Celsius-fokos hőmérsék­letet. Követelmény lesz az is, hogy a gép anyaga ne le­gyen nagyon nehéz, mivel sok üzemanyagot kell véte­leznie. A3ÁNDÉK A SZÜLETÉSNAPRA Közéleti megbízatások Találkoztam a Balaton Fűszért párttitkárávail a ka­posvári Béke—Füredi város­rész körzeti alapszervezeté­ben, a központi ügyeletén. Megnyugtató volt az a kö­rültekintés, ahogyan intézte azoknak az ügyét, akik nyugdíjasként majd a kör­zetben folytatják pártmun­kájukat. S egyre több az ilyen jó példa: ki telefonon érdeklődik, ki veszi a fárad­ságot és személyesen tájéko­zódik. Mindenképpen szükség van' arra, hogy megfelelő kap­csolat alakuljon ki a válla­lati, szövetkezeti, intézményi pártszervezetek között; ez megkönnyíti az átkerülő nyugdíjas kommunisták' be­illeszkedését az új közösség­be. Semmi formális vonása nincs ennek a kapcsolatnak. Ha sikerül jó előre megis­merni azokat, akik abba­hagyják aktív tevékenységü­ket s a lakóhelyükön kap­csolódnak be a pártmunká­ba, jövendő pártmegbízatá­suk meghatározásakor job­ban figyelembe veszik ér­deklődésüket, végzettségüket, ismereteiket. Aki hosszú éve­kig propagandistaként tevé­kenykedett, annak a körzet­ben sem kell abbahagynia ezt a tevékenységét. A Pe­tőfi III. sz. alapszervezet tit­kárától hallottam, hogy a beilleszkedés elősegítése mi­att mindig bemutatják az új tagot a taggyűlésen. Ez min­denkinek nagyon jólesik. A huszas évek végére a társadalmi-gazdasági fejlő­dés objektív alakulása, el­sősorban az ország iparosí­tásának . kibontakozása — a mezőgazdaság átalakítását követelte: akkor 120 millió ember gazdasági tevékenysé­gét befolyásolta a primitív földművelés. A mezőgazda­ság termelékenységének ala­csony színvonala fékezte az ország általános gazdasági fejlődését, igen komoly aka­dályokat emelt a kezdődő iparosodás elé. A párt XV. kongresszusá­nak (1927 december) a kol­lektivizálásról és a kulákság elleni támadás irányvonalá­ról hozott határozatai sem időpontot, sem ütemet, sem bármilyen rendkívüli formát nem állapítottak meg ezek­kel a reformokkal kapcso­latban. Mi több, a szövetke­zeti mozgalom valamennyi formájának jelentőségét hangsúlyozták, és legszéle­sebb körű fejlesztésüket irányozták elő. Gyakorlatilag azonnal vá­lasztani kellett. A gabona­begyűjtés terén 1927 őszén kezdődött válság veszélyez­tette az ipari építés terveit rendkívül megnehezítette a város és a falu közötti gaz­dasági kapcsolatokat, itt is Több mint ezren tevé­kenykednek a kaposvári kör­zeti alapszervezetekben, s csak kis részük aktív dolgo­zó. A nyugdíjasok — egész­ségi állapotuktól függően — sok hasznos megbízatást vál­lalnak. Igénylik ugyanis a közösséggel való szoros kap­csolatot; a legtöbbjük nem tud meglenni közösségi mun­ka nélkül. A szabadidő kul­turált eltöltését is szorgal­mazzák, szívesen hallgatnak meg olyan előadásokat, ame­lyek gyarapítják az ismere­teiket. S a várospolitikától az időskorúakkal való fog­lalkozás formájáig sok min­den megtalálható e progra­mokban. A taggyűléseken el-el- mondják az idős párttagok, mennyire szükségük van ar­ra, hogy értelmesen töltsék el idejüket, örülnek, amikor a tanács, az IKV, az áruház vagy egy-egy bolt vezetősé­ge, illetve a rendőrség fi­gyelembe veszi jelzéseiket, javaslataikat. Nyitott szem­mel járnak ugyanis körze­tükben, észreveszik a hibá­kat, hiányosságokat, s köte­lességüknek érzik, hogy ja­vítsanak az éllátáson, a köz­renden és -biztonságon. Egyik ismerősöm mondta el, mennyire meglepődött, amikor az idős párttagokat meglátta társadalmi munkát végezni a Gábor Andor té­ren. Nem a Berzsenyi I. kör­zet az egyetlen, amely ilyenre ösztönzi a tagságot, a donneriak, a Petőfi III. sz. körzet sávház környékén élő kommunistái és még so­kan ásót, lapátot fognak, ha szükség van rá. Kaposvár körzeti népfront­titkárai, tanácstagjai, vörös­keresztes vezetői sok szép példát tudnak arra, milyen hasznát veszik az idős kom­munistáknak, amikor példá­ul városrészi fórumra, társa­dalmi munkára és egyébre kell hívni a környéken lakó­kat. Még mindig nagyok a tartalékok, érdemes a jövő­ben sokkal jobban kiaknáz­ni a körzeti pártalapszerve- zetekben rejlő lehetőségeket. Nagyon természetes, hogy a vezetőségek igyekeznek az idős kommunisták közérzetét javítani. Szép szokás a név­és születésnapi üdvözlet, az ajándék, a csokor virág. A betegeket rendszeresen meg­látogatják, s azoknak is se­gítenek, akiknek kevés a nyugdíjuk. Utánajárnak, hogy megkapják az úgyne­vezett kivételes nyugdíjeme­lést. Sokan tartanak attól, mi vár rájuk, ha nyugdíjba mennek, hogyan találják fel magukat a körzeti pártszer­vezetben. A Berzsenyi I. szá­mú és a többi körzet jó pél­dája bizonyítja: mindenki I megtalálhatja a helyet a la­kóterületen, senki sincs tét­lenségre lkárhoztatva. Lajos Géza. SZOVJETUNIÓ: A 70. ÉVFORDULÓ 0 A kollektivizálás ott is kiélezte a szociális problémákat. Buharin -r aki azelőtt, a NEP-en alapuló agrárpolitikai irányvonalat javasolt a pártnak (a pa­rasztgazdaság további fel­lendülésére törekvés és a szövetkezeti mozgalom ke­reskedelmi és hitelformái­nak fejlesztése, a gabona­árak emelése) — csoportjá­nak javaslatait, mint a ku- lákoknak tett engedményt és a jobboldali opportuniz­mus megnyilvánulását, el­vetették. A mezőgazdaság­nak a nagyüzemi társadal- masított termelés útjára va­ló átállítását tekintették a gabonaprobléma lehető leg­rövidebb idő alatt történő megoldása eszközének. Az általános kollektivizá­lás, amely a húszas-harmin­cas évek mezsgyéjén bonta­kozott ki, és a paraszti kis­gazdaságok termelőszövet­kezetekbe tömörítését ered­ményezte, eltorzítása volt sok tekintetben a lenini szö­vetkezeti tervnek. A mini­málisan szükséges anyagi­technikai bázis hiányát, té­vedések és torzítások súlyos­bították. Lenin igen fontos útmutatásai, a párt arra vo­natkozó határozatai, hogy meg kell teremteni az ob­jektív és szubjektív feltéte­leket a parasztgazdaságok szövetkezetekbe tömörítésé­hez, széleskörűen fel kell használni az önkéntes egye­sülés átmeneti formáit, az erőszak és a sietség pedig megengedhetetlen és végze­tes — feledésbe merültek. A kollektivizálás túlzott gyorsításának irányvonala, amely Sztálinnak és legkö­zelebbi környezetének (Aío- lotov, Kaganovics és mások) álláspontját tükrözte, nagy­mértékben fokozódott. Fi­gyelmen kívül hagyták azo­kat a vidékről érkezett je­lentéseket, hogy a kolhozo­kat elhamarkodottan és kényszer alkalmazásával szervezik, a parasztok elége­detlenek, megkezdődött a jószágok levágása. 1929—30 telén a kollekti­vizálás és a kulákság felszá­molása rendkívüli mértékben fokozódott. Durva adminiszt­ratív nyomást alkalmaztak. Egyes helyeken a paraszt- gazdaságok 10-15 százalékát „kuláktalanították” (holott ezeknek valóságos országos részaránya 1927-ben nem haladta meg a 3,9, és 1929- ben a 2,5—3 százalékot). Az osztályharc mesterséges ki­élezése, illetőleg az éleződés deklarálása szükségtelen CSENDBEN ÉLVE Mária otthonra talált Lépteit nem hallja, de ahogy fölé hajol, rögtön megismeri. A zsenge gyer­mekkarok indaként fonód­nak a fiatal nő nyaka kö­ré. — Mama, mama — sut­togja alig hallhatóan, s egy­re szorosabban öleli. A ra­gaszkodás megható, egy gyors csóknál többre azon­ban nincs idő. — Aludnod kell; majd uzsonna után találkozunk — mutogatja Margit a csöpp leánynak, míg gyengéden visszafekteti .az ágyba. — Napközben ritkán láto­gatom csak meg; nem sze­retném, ha a többiek irigy­kednének rá, mert neki itt dolgozik az anyukája.' Ta­pintatosnak kell lennünk ezekkel a gyerekekkel, hi­szen valamennyien kimond­hatatlanul vágynak a csa­ládra, s igen kevesen ismer­kedhetnek csak meg közü­lük az otthon melegével — kesereg Mayerné Tucsek Margit, aki az óvónői pályát cserélte föl a gyógypedagó- gusival. Egy éve dolgozik Kaposváron, a siketek álta­lános iskolájában nevelőta­nárként a beszédhibás cso­portban. Napi munkája so­rán gyakran találkozott a si­ket gyerekekkel is, köztük a három és fél éves Máriával, akit a csecsemőotthonból hoztak át a- különféle foglal­kozásokra. Már ekkor fel­tűnt neki a kislány ragasz­kodása, kedvessége és meg­lepően jó értelmi képessége. Egyre többet találkoztak, s mind szorosabbá fonódtak a szálak. Az eredmény nem sokáig váratott magára: Mária a tavasszal beköltö­zött Mayerék otthonába. — Régóta szerettünk vol­na már a férjemmel gyere­ket, s mikor megismertük Máriát, úgy éreztük, vele lesz teljes az életünk. Ter­mészetesen szeretnénk saját utódot is, de ez nem lehet akadálya az örökbefogadás­nak — mondja Margit, aki maga is nemrég lépett ki a gyerekcipőből. Húszegyné­hány évével . terhet vett a nyakába, siket gyermeket nevelni nem könnyű feladat. • Mégsem ez tetszik a legne­hezebbnek. — Egyelőre nevelőszülő­ként foglalkozunk a kis­lánnyal, de minél előbb sze­retnénk örökbe fogadni. Ez azonban, sajnos, nem raj­tunk múlik. Vér szerinti szülei ez ideig nem voltak hajlandók lemondani róla, bár születése óta egyikük sem látta, és soha nem is érdeklődtek utána. Nem ért­jük a makacsságukat, hiszen elsősorban Mária miatt vol­na fontos, hogy minél előbb tisztázzuk a jogi formákat. Az azonban biztos, hogy mi már soha nem engedjük el a kislányt. Ügy szeretjük, mintha a saját gyerekünk volna; el sem tudjuk kép­zelni nélküle az életünket. Ö a család kedvence. Né­hány hét után a nagyszülők is unokaként ragaszkodtak a kicsihez, pedig az elején voltak fenntartásaik. — Sokan értetlenül fogad­ták döntésünket, de a fér­jemmel tudjuk, hogy helye­sen cselekedtünk. Mária kü­lönösen jó képességű kis­lány, és fejlődése csak csa­ládi környezetben van bizto­sítva. Mindenre figyel, min­den érdekli, és nagyon igyekvő. Szeretne sokat ta­nulni, s ehhez igyekszem minden segítséget megadni. Sokat foglalkozunk a kis­lánnyal; lassan már mind­azt megtanulom, ami egy si­ket gyermek neveléséhez el­engedhetetlen. Ebben sokat segítenek a munkatársaim is, akik örömmel fogadták, hogy Mária családba kerül. Mióta nálunk van, sokkal derűsebb, kiegyensúlyo­zottabb — mondja Margit, míg a fényképeket mutatja. Itt a vidámpark hintáin szárnyal Mária, ott Csille­bérc dombjain szaladgál. — Sokat sétálunk, kirán­dulunk vele, igyekszünk mi­nél többet megmutatni ne­ki a világból, hiszen a ne­velőotthon falai között, ahol korábban élt, erre kevés le­hetősége volt. Talán már csak egy valamiben őrzi a nevelőotthon emlékét: ott, kevés férfival találkozott, ezért a nőket még ma is jobban szereti — mondja az anyuka. A kislányq ma már őt szereti a legjobban a vi­lágon, s ezt ha szavakkal még nem is, a szemével na­ponta többször is „elmond­ja”. Horváth Éva Az 1933. cvi termés betakarítása a zsazskovi Lenin kolhoz­ban veszteségeket és áldozatokat, elégedetlenséget és tiltako­zást okozott a parasztok kö­rében. Az utasításos tervezés rendszere, amelyet 1939 ja­nuárjában vezettek be, az államnak történő, kötelező termékszállítások (amelyek adónak számítottak) és a kolhozok bürokratikus mód­szerekkel való vezetése mi­att a mezőgazdaság elma­radt a társadalom szükség­leteitől. A húszas évek végén a szovjet faluban már eléggé hatalmas társadalmi erők alakultak ki, amelyek haj­landóak voltak a kisparasz­ti gazdaság forradalmi megváltoztatására. A sze­gényparasztok á kolhozokban látták a nyomorúságos hely­zetükből való kijutás mód­ját, és tevékenyen támogat­ták az általános kollektivi­zálást, és a kulákság fel­számolását. Az ő segítségük nélkül, és — tegyük hozzá —, ha a középparasztság nem állt volna az oldalukra, semmiféle kollektivizálás nem lett volna lehetséges. Valamennyi nehézség és akadály ellenére, a kolho­zok megerősödtek és fo­kozták a termelést — ebben a gazdaság szocialista for­máinak ereje nyilvánult meg. Nem kétséges, hogy a kolhozok jelenleg is képesek sikeres fejlődésre a tudomá­nyos-műszaki forradalom­nak, a • gazdasági és a társa­dalmi-politikai élet demok­ratizálásának, vagyis mind­annak a viszonyai között, amit a Szovjetunióban átala­kításnak neveznek. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents