Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-22 / 249. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIII. évfolyam, 249. szám Ára: 1,80 Ft 1987. október 22., csütörtök Az OBT sajtóértekezlete az ENSZ leszerelési hetéről „Békeügyeletet" tartanak Parlamenti bizottság alakult Országgyűlési bizottságok ülése 533-077 telefonszámon ma­gyar és külföldi békemozgal­mi vezetők, leszerelési szak­értők adnak tájékoztatást a békemozgalmi törekvések­ről, biztonság és leszerelés­politikai kérdésekről. Az ér­deklődők az OBT Széchenyi rakparti székházában szemé­lyesen is választ kaphatnak kérdéseikre. Az OBT dele­gációja október 24-én Ung- váron részt vesz a Szovjet Békevédelmi Bizottság által kezdeményezett szovjet, csehszlovák, magyar lesze­relési és békerendezvényen. Leszerelési bizottsága a Ma­gyar Külügyi Intézettel kö­zösen szovjet szakemberek részvételével október 26-ától négynapos szakértői konfe­renciát szervez aktuális biz­tonságpolitikai kérdésekről. Barabás Miklós a sajtóér­tekezleten válaszolt azokra a megnyilvánulásokra, ame­lyek megkérdőjelezték ha­zánk csatlakozásának jogos­ságát az Európai Nukleáris Leszerelés (END) elnevezé­sű mozgalomhoz. Emlékez­tetett arra, hogy a magyar delegáció az END 1987. júli­usi VI. konventjén döntött a mozgalomhoz való csatla­kozásáról, mert annak 1980. áprilisi felhívása összhang­ban van a magyar békemoz­galom nyitottságon és együtt­működésen alapuló straté­giájával, politikai irányvo­nalával. A csatlakozás kül­földön és idehaza is nagy figyelmet keltett, az európai békemozgalmak többsége egyetértett a magyar részvé­tellel, mert az jó lehetősé­get kínál arra, hogy hazánk e jelentős fórumon is sze­rephez jusson. Teljes jogú tagságunkat egyébként az END titkársága éppen a saj­tóértekezlet összehívása előtt erősítette meg írásban — mondta végezetül Barabás Miklós. Kádár János fogadta a KMP KB titkárát A Parlament 1987 szep­temberi ülésszakának hatá­rozata értelmében megala­kult az a bizottság, amely­nek feladata az általános forgalmi és a személyi jöve­delemadóról szóló törvények végrehajtásának sokoldalú ellenőrzése. A különböző ál­landó bizottságok által dele­gált tagokból álló testület elnöke Nyers Rezső, titkára Puskás Sándor képviselő lett. Az alkalmi bizottság — azon túl, hogy tájékoz­tatókat hallgat meg — ön­álló vizsgálatokat is folytat, illetve észrevételek, javasla­tok alapján foglalkozik a végrehajtás menetével. Szűrös Mátyás Belgrádba utazott Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­ságának meghívására teg­nap hivatalos, baráti látoga­tásra Jugoszláviába utazott. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára tegnap a Központi Bizottság székházában fo­gadta Hvan Dzang Jopot, a Koreai Munkapárt Közpon­ti Bizottságának titkárát, aki küldöttség élén hivatalos, baráti látogatáson tartózko­dik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón véleményt cseréltek a magyar—koreai párt- és állami kapcso­latok fejlődéséről, a nemzet­közi élet, a nemzetközi kom­munista- és munkásmozga­lom kérdéseiről. A megbe­szélésen részt vett Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tit­kára, valamint An Min Szu, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követe. ipari bizottságnak, hogy kö­vetkező tanácskozáson tűz­zék napirendre a legutóbbi jelentős hitelfelvétel fel- használását, továbbá a jövő­re életbe lépő adók, szabá­lyozóelemek várható hatá­sait. Mezőgazdasági bizottság Az Országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága a Dunaka­nyarba látogatott. A Duna- - kilitiben megtartott, kihe­lyezett ülésen — amelyen Cselőtei László elnökölt — a testület tájékoztatást hall­gatott meg a vízgazdálkodás előtt álló feladatokról, va­lamint a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésé- , nek helyzetéről. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatokról szólva egyebek közt elmon­dotta: a hetedik ötéves terv­időszakban két fő célt ha­tároztak meg, az ivóvízellá­tás fejlesztését, illetve a fel­színi és a felszín alatti vi­zek fokozott védelmét. A bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer építésének helyzetéről szólva az állam­titkár kiemelte: a több célú hasznosításnak megfelelően a beruházás megvalósításá­val a Duna Pozsonytól Nagymarosig terjedő szaka­szának természetes vízener­giája hasznosul, a két erő­mű évi átlagos energiater­melése 3,6 milliárd kilowatt lesz. Magyarországot a ter­melt villamos energia 50 százaléka, azaz évente kere­ken 1,8 milliárd kilowatt villamos energia illeti meg. Ezt követően a képviselők kérdéseket tettek fel, majd Brezniczky József Baranya megyei képviselő javasolta: az eddiginél szélesebb körű részletesebb tájékoztatást kapjon a közvélemény erről a nagyszabású beruházás­ról. A tájékoztatót követően a bizottság tagjai megtekin­tették a dunakiliti duzzasz­tómű és tározó építkezését. Ipari bizottság A műszaki fejlődés gyor­sításáról és az ezzel kapcso­latos tudományos kutatási eredmények hasznosításá­ról hallgatott meg tájékoz­tató jelentést tegnap — Juhász Mihály elnökletével tartott — ülésén az Ország- gyűlés ipari bizottsága. A képviselők elé terjesz­tett tájékoztató megállapítja, hogy gazdaságunk — s ben­ne az ipar — kibontakozásá­nak alapvető útja a műsza­ki fejlődés gyorsítása, az in­nováció dinamizálása. A vi­lággazdaságban felgyorsult tudományos és műszaki fej­lődést azonban iparunk csak részben tudja követni. Ezért a jelenlegi tervidőszakban főleg a kutatás- és a tudo­mányigényes szakmakultú­rákat kell fejleszteni, a szű­kös anyagi-technikai erő­források miatt előtérbe ke­rül a szakértelem, az alko­tó mérnöki tevékenység. A gazdasági—műszaki fejlődés irányzatai világszerte a tel­jes innovációs rendszer át­fogó fejlesztésének adnak el­sőbbséget. Mind meghatáro­zóbb szerepet tölt be az elektronika, a számítástech­nika széles körű alkalmazá­sa. A bizottsági ülésen felszó­lalt Harsányi Imre, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese, aki néhány statisz­tikai adattal szemléltette a hazai kutató-fejlesztő bázi­sok munkáját. Mint mond­ta: 1315 kutató helyen 8Ö ezren dolgoznak jelenleg; az aktív dolgozók 1,8 százaléka. A kutatók, fejlesztők 31 ezer témával foglalkoznak, ez rendkívül sok. Gelejt Frigyes, az OMFB elnökhelyettese azt fejteget­te, hogy a magyar ipar nem lehet igazán versenyképes a világpiacon, ha mindenben csak követője az élen járó műszaki fejlődésnek. Saját, önálló kutatásra is szükség van. A vitában felszólaló Ná­polyi László ipari miniszter elsősorban az elektronizáció elterjedésének gyorsításáról szólt. Az ülés végén Tóth Atti- láné (Budapest) javasolta az Az ENSZ leszerelési világ­hetének magyar békemozgal­mi programjáról, valamint az Országos Béketanács nemzetközi tevékenységé­ről tájékoztatták az OBT ve­zetői tegnap a hazai és a nemzetközi sajtó képviselő­it. Barabás Miklós, az OBT- főtitkára elöljáróban arra emlékeztetett, hogy az ENSZ — immár egy évti­zede — október utolsó he­tét a leszerelés kérdéseinek szenteli. Hangoztatta, hogy a' magyar békemozgalom • jó szívvel csatlakozik minden haladó kezdeményezéshez, s részt vállal azokból a fel­adatokból, amelyek a nem­zetközi békemozgalom előtt állnak. Az egy hét során a fővá­rosban és vidéken több bé­kenagygyűlést, illetve szoli­daritási napot, fórumot, ba­rátsági találkozót tartanak. A Magyar ENSZ Társaság az ENSZ leszerelési hete al­kalmából október 22-én Bu­dapesten ülésezik. Az OBT október 24-én, valamint 26 —30. között naponta 14—19 óra között „békeügyeletet” tart. Az 532-077, illetve az Nemzetközi szövetkezeti tanácskozás Budapesten Tegnap Budápesten, a Ho­tel Duna Intercontinentalban megkezdte tanácskozását a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének Központi Bi­zottsága. Mintegy félmilliárd szövetkezeti tag, csaknem 750 ezer szövetkezet, 172 tagszervezet és 10 nemzetkö­zi szervezet képviseletében 600 küldött és szakember ér­kezett az eseményre a ma­gyar fővárosba. A szövetség központi bi­zottságának ülését Szabó Ist­ván, az Országos Szövetke­zeti Tanács soros elnöke, a TOT elnöke nyitotta meg. Emlékeztetett arra, hogy a magyar szövetkezeti mozga­lom kapcsolatai a nemzetkö­zi szervezettel több mint 90 évre nyúlnak vissza. A budapesti találkozó is jó alkalmat kínál arra, hogy a szövetkezeti élet és gazdál- dás tapasztalatait széles körben vitassák meg és nagy figyelmet szenteljenek az időszerű problémák elemzésének. Ezzel kapcso­latban rámutatott: a magyar szövetkezeti mozgalomra jellemző a reformok befoga­dását elősegítő nyitottság. A szövetkezetek akkor járnak jó úton, ha élnek ezzel és szüntelenül keresik a jöve­delmező gazdálkodási és szervezeti formák és belső érdekeltségi rendszerek ki­alakításának lehetőségét. Ezután Horváth István, a kormány elnökhelyettese üd­vözölte a Minisztertanács ne­vében az ülés résztvevőit, majd méltatta az SZNSZ je­lentőségét. Mint mondotta, a szövetség következetesen sík rászáll az egyetemes embe­ri érdekek képviseletéért és folyamatosan hallatja hang­ját a béke megőrzéséért és a gazdasági—kulturális kap­csolatok fejlesztéséért. A kormány elnökhelyette­se ezután szólt arról: a szövet­kezeti mozgalomnak, a szö­vetkezés gondolatának régi hagyományai, mély gyökerei vannak hazánkban. A múlt tiszteletre méltó hagyomá­nyai és a tisztává vált szo­cialista elvek alapján hatá­roztuk meg szövetkezetpoli­tikánk irányvonalát. * * * Lars Marcus, az SZNSZ elnöke üdvözlő beszédében szólt arról, hogy a magyar szövetkezeti mozgalomra a megújulás készsége a jel­lemző, ezt az alkotókedvet jól kamatoztatják az inno­vációs elképzelések megva­lósításánál. A magyar szö­vetkezeti tapasztalatok a nemzetközi mozgalom szá­mára is hasznosak. Elisme­réssel szólt a magyar szö­vetkezetek eredményeiről, amelyeket nemzetközi mér­cével mérve is figyelemre méltónak tartott. A központi bizottság ez­után megkezdte munkáját. A testület a nemzetközi szö­vetkezeti mozgalom általános helyzetét vitatja meg és meghatározza egyebek kö­zött a hajléktalanokkal kap­csolatos szövetkezeti felada­tokat. Mint ismeretes, 1987- et az ENSZ a hajléktalanok kérdéseivel foglalkozó évnek nyilvánította és ennek kere­tében tevékenykedik ezúttal az SZNSZ is. Tanácskoznak arról, hogy miképpen lehet­ne elmélyíteni a kapcsolatot a Nemzetközi Munkaügyi Hivatallal. Ismertetik a szö­vetkezés alapvető értékeivel foglalkozó tanulmány előké­születeit — ez lesz ugyanis jövőre, a svéd fővárosban sorra kerülő SZNSZ-kong- resszus fő témája. RÁBA­AUTÓK KÍNÁBA Megkezdődött a Rába Magyar Vagon- és Gép­gyárban azoknak a te­herautóknak gyártása, melyek kínai piacra ke­rülnek. Ebben az évben 295 darab K—26-os bil­lenőteknős teherautót -zállítanak. A képen: Daru emeli a futómüve­ket a szerelőszalagra. (MTI Fotó: Matusz Károly)

Next

/
Thumbnails
Contents