Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-21 / 248. szám

Somogyi Néplap 1987. október 21., szerda Az édesapjától tanulta a mesterséget Vajda Jó­zsef hedrehelyi kádár­mester, e szép munka megszállottja. Most is büszke minden hordóra, amit készít, mert a hor­dók dongái közé nem fér a késpenge, mint a vásári hordók közé. Bár a régi cégtábla a paj­tában porosodik, a nyug­díj mellett is készít hor­dókat az idős mester. Az öreg szekrény kiállí­tásokat megjárt mester­munkákat rejt. A há­romcsapos kishordó, amiből háromféle italt lehet csapolni, még id. Vajda József munkája. (Makai Károly felvételei) SZOVJETUNIÓ: A 70. ÉVFORDULÓ JO A szovjet iparosítás A szovjetek V. össz-szö- vetségi kongresszusa 1929 májusában jóváhagyta az optimális, uyganakkor rend­kívül feszített első ötéves tervet. A terv adatai lenyű- gözőek voltak. Ipari nagy­beruházásokra négyszer annyi összeget terveztek, mint az előző évben. Ki­emelt ütemű fejlesztést írt elő a terv a nehéziparban. Az első ötéves terv sok vi­tát váltott ki nemcsak a Szovjetunióban, hanem kül­földön is. Sokan bukását jó­solták, mert szerintük a még mindig „gyengélkedő” ország nem lesz képes elvi­selni a tervezett fejlesztési ütemet. A párt soraiban is felerősödtek az iparosítás ütemének lassítására, a hátország felzárkóztatására vonatkozó követelések. En­nek ellenére a másik álla­pot győzött, és 1929 közepé­től egyre több döntés szüle­tett az amúgy is feszített terv feladatainak növelésé­ről. Az 1929-es évet a kor­társak a „nagy áttörés évé­nek” nevezték. Ettől kezdő­dően a gyors iparosítás va­lósággá vált, ez azonban a szovjet néptől óriási erőfe­szítéseket igényelt. 1930-ra már megszűnt a munkanélküliség, és a szov­jet államnak első ízben kel­lett megoldania a teljes fog­lalkoztatottság bonyolult szociális-gazdasági problé­máját. Az első ötéves terv­időszakban az ipari -munká­sok száma 5 millióval nőtt. Az ország minden rendel­kezésre álló erejét alávetni egy célnak: ez a szigorú kö­vetelmény mély nyomot ha­gyott a szovjet társadalom életében. A tartalékoknak a kiemelt fejlesztési irányokra történő centralizálása és koncentrálása elősegítette a szigorúan központosított gazdasági mechanizmus ki­alakulását és megerősödését, az adminisztratív irányítási módszerek előtérbe kerülé­sét a gazdasági módszerek kárára. A vezetők között ek­kor született meg az a tí­pus, amelyet „pártparancs­noknak” neveztek, és akik­nek a fő munkastílusát az adminisztráció jelentette. Más hibák is jelentkeztek. A sztálini személyi kultusz törvénysértései a 30-as évek­ben, amelynek következté­ben az ipar tudományos-mű­szaki és szervezőkádereinek egy részét elvesztette. A második ötéves tervidő­szakban (1933—1937) komo­lyan hozzá kellett fogni a káderképzéshez, és szakítani kellett a szociális szféra el­hanyagolásának gyakorlatá­val is. A városi munkásosz­tály életszínvonala jelentő­sen javult; 1935-ben eltöröl­ték a jegyrendszert, és az öt év alatt több mint két és félszeresére nőtt a lakossági fogyasztás. 1935-ben az iparban át kellett térni a normarend­szer új formáira. A helyszí­neken azonban az ezzel kap­csolatos utasítást nem sike­rült végrehajtani. Hol és mennyivel kell emelni a normát? Ezekre a kérdések­re a termelés lehetőségeit legjobban ismerő munkások aktív segítsége nélkül lehe­tetlen volt válaszolni. Eb­ben a helyzetben született meg a sztahanovista mozga­lom. 1935 második felében Alekszej Sztahanov donyec- ki bányász tizennégyszeres_ tervtúlteljesítésének hatásá­ra az egész országban újabb és újabb munkahelyi rekor­dok születtek. Már ezekben az években kiderült, hogy hibás felfo­gás egyes dolgozókat kiemel­kedő rekordok elérésére ori­entálni. Tény azonban: a sztahanovista mozgalom se­gítségével sikerült az ipart az új normákra átállítani, ezzel jelentősen növelni a termelékenységet, és az elő­zőnél jobb eredményekkel zárni a második ötéves ter­vet. A háború előtti három HASZNOS VIZSGÁLATOK Kiesett munkaórák Harmincnyolc dolgozó ittas volt A megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség rendszeresen vizsgálja, hogy a vállalatoknál mit tesznek a munkaidőalap védelme, a munkaerő ésszerűbb felhasz­nálása érdekében. A sok érdekes tapasztalat közül Suhajda János, a fel­ügyelőség vezetője kiemelte a felmondások ellenőrzését. A megvizsgált 323 eset közül kétszáztizenegyben a dolgo­zók nem indokolták döntésü­ket. A többiek a felmondás okának azt nevezték, hogy közelebb találtak munkahe­lyet, alacsonynak tartották a bérüket, illetve rossznak a munkahelyüket!). Hasznos volt az állásidők vizsgálata. A négy gazdálko­dó szervezetben 23 ezernél több óra esett ki a terme­lésből a nyilvántartás sze­rint. Ebből több mint tizen­ötezer az időjárás miatt. Fi­gyelemreméltó, hogy még az áramhiány is több mint ezerkétszáz órára kárhoztat­ta tétlenségre a dolgozókat. A munka- és anyaghiány miatt 4677, a munkaszerve­zés miatt 334, technológiai állás miatt 956 óra esett ki. Ez az összmunkaidő-alap 2,6 százalékát teszi ki. Az arány természetesen eltérő volt a vizsgált vállalatoknál: míg a Tanépnél 4,3, a Sáévnél 3,5, addig a Tungsram Kaposvá­ri Elektronikai Gyárában ez mindössze 0,6 százalék volt. Ez a vizsgálat nem mutatott pontos képet, hisz csak a nyilvántartásokra lehetett támaszkodni. Az országos vizsgálat szerint ugyanis tíz- százalékos az állásidő, és a fő oka elsősorban az alkat­részhiány, a géphiba, az anyag- és az energiahiány. A munkahelyi italozás el­lenőrzése több mint ezerkét­száz dolgozóra terjedt ki, s harmincnyolc esetben derült ki az alkoholos befolyásolt­ság. Fontos megállapítás, hogy húsz gazdálkodó szer­vezetben a belső szabályozás csak részben volt megfelelő, egyben pedig teljesen hiány­zott. Most fejezte be a megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség annak a vizsgá­latát, hogyan szabályozzák és tartják meg a munkaközi szüneteket: tartják nyilván a törvényes távolléteket és szabályozzák a próbaidőt. Nehéz körülmények között építették fel gyárak, erőmű­vek százait. A képen: egy betonozó munkás nem teljes ötéves tervidő­szakban (1928—41) felépült kilencezer iparvállalat és egy sor új, fontos gazdasá­gi ágazat született. Űj gyá­rak jelentek meg, a régiek pedig jelentősen bővítették kapacitásukat. Ide tartozik az energetikai és kohászati gépgyártás, továbbá szer­számgépek, gépkocsik, trak­torok, repülőgépek, villamos mozdonyok, gőzmozdonyok, út- és építőipari és mező- gazdasági gépek, villamos berendezések és műszerek gyártása. A szocializmusnak az ezekben az években létreho­zott anyagi-műszaki bázisa kiállta a legnehezebb pró­bát is a nagy honvédő hábo­rú éveiben a német fasiz­mus ellen vívott harcban. (Folytatjuk.) Most fejeződik be a vizsgá­lat a két munkavégzés kö­zötti pihenőidő megtartásá­ról. Azt is ellenőrzi a fel­ügyelőség, hogyan adják ki a tanulmányi szabadságokat, mint tartják meg a nők, a fiatalkorúak foglalkoztatásá­nak kötelezettségét. A hivatal a közelmúltban tartott értekezleten, a párt-, társadalmi, valamint társ­szervek képviselőivel azt be­szélte meg, mint képzeli el az együttműködés szervezet­tebb, jobb összehangolását, Az emberióátültetés hazai gyakorlata címmel tanács­kozás és gyakorlati bemu­tató színhelye volt a mer- nyei tsz. A .bemutatón 60 mezőgazdasági nagyüzem­ből 103 szakember vett részt. Voltak ott jugoszláv és 'NSZK-beli szakemberek is. Kovács Ernőtől az „Űj Barázda” Mgtsz termelé­si irányító főmérnökétől azt kérdeztük: 'minek tulajdo­nítja ezt a nagy érdeklő­dést? — Nálunk az embrióátül­tetés még a kezdeteknél tart. A módszer iránt a fi­gyelmet indokolja, hogy ez­zel az átlagosnál jobb gene­tikai tulajdonságú állatoktól egy évben akár 20—50 bor­jú is származtatható úgy, hogy a borjúk kihordására alacsony genetikai értékű teheneket használnak. Ezzel a módszerrel a szarvasmar­ha-tenyészeteket rövid időn belül meg lehet újítani. Ez a lehetőség alaposan növel­heti az állattartások jöve­delmezőségét. Dr. Perjés István, az ál­lattenyésztési kar tudomá­nyos főmunkatársa a Ma­gyarországon folyó embrió­átültetések egyik kezde­ményezője elsőként azt em­lítette meg, hogy az átülte­tés vértelen, azaz sebészeti beavatkozás nélkül hajtják végre. Magas termelési ér­tékű apaállattal termékenyí­tenek meg nagy hozamú te­heneket és a megterméke­nyített donorokból kimossák az emberiókat: az életképes embriót a befogadó tehe­nekbe ültetik át. A mód­szer sikerét sok minden be­folyásolja: a gazdasági kör­nyezet éppen úgy, mint a takarmányozás. Hazánkban eddig körülbelül 1000 borjú született ezzel a módszerrel. az együttmunkálkodás fölté­teleinek megteremtését. Suhajda János szerint fon­tos a párhuzamos vizsgála­tok elkerülése. Nagy a lehe­tőség a munkaügyi szakem­berek közösen szervezett, rendszeres képzésében és to­vábbképzésében. Jobban föl lehet a jobbítás érdekében használni a törvényességi, a szakhatósági vizsgálatok, az érdekképviseleti szervek el­lenőrzéseinek tapasztalatait is. Természetesen a jövőben is az a legfontosabb, hogy ott intézkedjenek minél előbb és minél gyorsabban, ahol hiányosságokat fedtek föL A siker 30—70 százalék kö­zötti. Mi az oka annak, hogy ez a módszer még nem terjedt el széleskörűen? A kérdésre dr. Perjés István azt felel­te, hogy elsősorban a régi szokások, beidegződések, az újtól való félelem is oka le­het. A másik ok zsebbe vá­gó! Az embrióátültetés nem olcsó eljárás. Ipari — tehát nem kísérleti — jellegű át- ütetéssel egyedül a Duna- varsányi Tsz Embrió Transzfel GTE 4—5 tagú brigádja foglalkozik. Egy programért kétféleképpen lehet fizetni. Az egyik mód: a borjak számától függet­lenül 40—50 000 forintot kér­nek vagy — az állattartó választása szerint — szüle­tés után borjanként 5—10 000 forintot. Mernyén a KSZKV-től kapott anyaggal öt tehenet termékenyítettek meg a be­mutatón. Ezek mindegyike 7000 liternél több tejet ad évente. Amikor az emberió­kat a donorokból kimosták, a szakemberek azt állapítot­ták meg, hogy csupán két donor embriói a használha­tók. Ezek befogadására 14 tehenet készítettek elő. Az át­ültetést -három szakember végezte. A tapasztalat alap­ján 40 százalékos hatásfokot ígérnek, vagyis a 14 tehén­től 4—6 borjúra számíthat a tsz. Megéri-e ez a program a i tsz-nek? Kovács Ernő ter­melési főmérnök szerint ezt ma még nem lehet megmon­dani. A fogamzási eredményt csak két hónap után lehet megállapítani. A programért kereken 50 000 forintot fizet­tek. Ezért egyrészt a szüle­tendő borjak kárpótolják a tsz-t, másrészt az állatte­nyésztésük rangját is eme­li, hogy Somogy megyében elsőként itt hajtottak végre embrióátültetést. AZ ÉSZAK-SOMOGYI V17GAZDÁLKODÁSI iS-IALAJVePELMI TÁRSULAT ___________ L engyeltóti, Rákóczi u. 55. PÁLYÁZATOT HIRDET építésvezetői ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE. Pályázati feltétel: vízépítői vagy mélyépítői technikusi végzettség, vízépítésben, mezőgazdasági meliorációs munkákban kivitelezői gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint. A pályázóktól kérjük az eddigi működést ' részletesen leíró önéletrajz leadását is. (100569) Embrióátültetés a mernyei tehenészetben

Next

/
Thumbnails
Contents