Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-21 / 248. szám
Somogyi Néplap 1987. október 21., szerda Az édesapjától tanulta a mesterséget Vajda József hedrehelyi kádármester, e szép munka megszállottja. Most is büszke minden hordóra, amit készít, mert a hordók dongái közé nem fér a késpenge, mint a vásári hordók közé. Bár a régi cégtábla a pajtában porosodik, a nyugdíj mellett is készít hordókat az idős mester. Az öreg szekrény kiállításokat megjárt mestermunkákat rejt. A háromcsapos kishordó, amiből háromféle italt lehet csapolni, még id. Vajda József munkája. (Makai Károly felvételei) SZOVJETUNIÓ: A 70. ÉVFORDULÓ JO A szovjet iparosítás A szovjetek V. össz-szö- vetségi kongresszusa 1929 májusában jóváhagyta az optimális, uyganakkor rendkívül feszített első ötéves tervet. A terv adatai lenyű- gözőek voltak. Ipari nagyberuházásokra négyszer annyi összeget terveztek, mint az előző évben. Kiemelt ütemű fejlesztést írt elő a terv a nehéziparban. Az első ötéves terv sok vitát váltott ki nemcsak a Szovjetunióban, hanem külföldön is. Sokan bukását jósolták, mert szerintük a még mindig „gyengélkedő” ország nem lesz képes elviselni a tervezett fejlesztési ütemet. A párt soraiban is felerősödtek az iparosítás ütemének lassítására, a hátország felzárkóztatására vonatkozó követelések. Ennek ellenére a másik állapot győzött, és 1929 közepétől egyre több döntés született az amúgy is feszített terv feladatainak növeléséről. Az 1929-es évet a kortársak a „nagy áttörés évének” nevezték. Ettől kezdődően a gyors iparosítás valósággá vált, ez azonban a szovjet néptől óriási erőfeszítéseket igényelt. 1930-ra már megszűnt a munkanélküliség, és a szovjet államnak első ízben kellett megoldania a teljes foglalkoztatottság bonyolult szociális-gazdasági problémáját. Az első ötéves tervidőszakban az ipari -munkások száma 5 millióval nőtt. Az ország minden rendelkezésre álló erejét alávetni egy célnak: ez a szigorú követelmény mély nyomot hagyott a szovjet társadalom életében. A tartalékoknak a kiemelt fejlesztési irányokra történő centralizálása és koncentrálása elősegítette a szigorúan központosított gazdasági mechanizmus kialakulását és megerősödését, az adminisztratív irányítási módszerek előtérbe kerülését a gazdasági módszerek kárára. A vezetők között ekkor született meg az a típus, amelyet „pártparancsnoknak” neveztek, és akiknek a fő munkastílusát az adminisztráció jelentette. Más hibák is jelentkeztek. A sztálini személyi kultusz törvénysértései a 30-as években, amelynek következtében az ipar tudományos-műszaki és szervezőkádereinek egy részét elvesztette. A második ötéves tervidőszakban (1933—1937) komolyan hozzá kellett fogni a káderképzéshez, és szakítani kellett a szociális szféra elhanyagolásának gyakorlatával is. A városi munkásosztály életszínvonala jelentősen javult; 1935-ben eltörölték a jegyrendszert, és az öt év alatt több mint két és félszeresére nőtt a lakossági fogyasztás. 1935-ben az iparban át kellett térni a normarendszer új formáira. A helyszíneken azonban az ezzel kapcsolatos utasítást nem sikerült végrehajtani. Hol és mennyivel kell emelni a normát? Ezekre a kérdésekre a termelés lehetőségeit legjobban ismerő munkások aktív segítsége nélkül lehetetlen volt válaszolni. Ebben a helyzetben született meg a sztahanovista mozgalom. 1935 második felében Alekszej Sztahanov donyec- ki bányász tizennégyszeres_ tervtúlteljesítésének hatására az egész országban újabb és újabb munkahelyi rekordok születtek. Már ezekben az években kiderült, hogy hibás felfogás egyes dolgozókat kiemelkedő rekordok elérésére orientálni. Tény azonban: a sztahanovista mozgalom segítségével sikerült az ipart az új normákra átállítani, ezzel jelentősen növelni a termelékenységet, és az előzőnél jobb eredményekkel zárni a második ötéves tervet. A háború előtti három HASZNOS VIZSGÁLATOK Kiesett munkaórák Harmincnyolc dolgozó ittas volt A megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség rendszeresen vizsgálja, hogy a vállalatoknál mit tesznek a munkaidőalap védelme, a munkaerő ésszerűbb felhasználása érdekében. A sok érdekes tapasztalat közül Suhajda János, a felügyelőség vezetője kiemelte a felmondások ellenőrzését. A megvizsgált 323 eset közül kétszáztizenegyben a dolgozók nem indokolták döntésüket. A többiek a felmondás okának azt nevezték, hogy közelebb találtak munkahelyet, alacsonynak tartották a bérüket, illetve rossznak a munkahelyüket!). Hasznos volt az állásidők vizsgálata. A négy gazdálkodó szervezetben 23 ezernél több óra esett ki a termelésből a nyilvántartás szerint. Ebből több mint tizenötezer az időjárás miatt. Figyelemreméltó, hogy még az áramhiány is több mint ezerkétszáz órára kárhoztatta tétlenségre a dolgozókat. A munka- és anyaghiány miatt 4677, a munkaszervezés miatt 334, technológiai állás miatt 956 óra esett ki. Ez az összmunkaidő-alap 2,6 százalékát teszi ki. Az arány természetesen eltérő volt a vizsgált vállalatoknál: míg a Tanépnél 4,3, a Sáévnél 3,5, addig a Tungsram Kaposvári Elektronikai Gyárában ez mindössze 0,6 százalék volt. Ez a vizsgálat nem mutatott pontos képet, hisz csak a nyilvántartásokra lehetett támaszkodni. Az országos vizsgálat szerint ugyanis tíz- százalékos az állásidő, és a fő oka elsősorban az alkatrészhiány, a géphiba, az anyag- és az energiahiány. A munkahelyi italozás ellenőrzése több mint ezerkétszáz dolgozóra terjedt ki, s harmincnyolc esetben derült ki az alkoholos befolyásoltság. Fontos megállapítás, hogy húsz gazdálkodó szervezetben a belső szabályozás csak részben volt megfelelő, egyben pedig teljesen hiányzott. Most fejezte be a megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség annak a vizsgálatát, hogyan szabályozzák és tartják meg a munkaközi szüneteket: tartják nyilván a törvényes távolléteket és szabályozzák a próbaidőt. Nehéz körülmények között építették fel gyárak, erőművek százait. A képen: egy betonozó munkás nem teljes ötéves tervidőszakban (1928—41) felépült kilencezer iparvállalat és egy sor új, fontos gazdasági ágazat született. Űj gyárak jelentek meg, a régiek pedig jelentősen bővítették kapacitásukat. Ide tartozik az energetikai és kohászati gépgyártás, továbbá szerszámgépek, gépkocsik, traktorok, repülőgépek, villamos mozdonyok, gőzmozdonyok, út- és építőipari és mező- gazdasági gépek, villamos berendezések és műszerek gyártása. A szocializmusnak az ezekben az években létrehozott anyagi-műszaki bázisa kiállta a legnehezebb próbát is a nagy honvédő háború éveiben a német fasizmus ellen vívott harcban. (Folytatjuk.) Most fejeződik be a vizsgálat a két munkavégzés közötti pihenőidő megtartásáról. Azt is ellenőrzi a felügyelőség, hogyan adják ki a tanulmányi szabadságokat, mint tartják meg a nők, a fiatalkorúak foglalkoztatásának kötelezettségét. A hivatal a közelmúltban tartott értekezleten, a párt-, társadalmi, valamint társszervek képviselőivel azt beszélte meg, mint képzeli el az együttműködés szervezettebb, jobb összehangolását, Az emberióátültetés hazai gyakorlata címmel tanácskozás és gyakorlati bemutató színhelye volt a mer- nyei tsz. A .bemutatón 60 mezőgazdasági nagyüzemből 103 szakember vett részt. Voltak ott jugoszláv és 'NSZK-beli szakemberek is. Kovács Ernőtől az „Űj Barázda” Mgtsz termelési irányító főmérnökétől azt kérdeztük: 'minek tulajdonítja ezt a nagy érdeklődést? — Nálunk az embrióátültetés még a kezdeteknél tart. A módszer iránt a figyelmet indokolja, hogy ezzel az átlagosnál jobb genetikai tulajdonságú állatoktól egy évben akár 20—50 borjú is származtatható úgy, hogy a borjúk kihordására alacsony genetikai értékű teheneket használnak. Ezzel a módszerrel a szarvasmarha-tenyészeteket rövid időn belül meg lehet újítani. Ez a lehetőség alaposan növelheti az állattartások jövedelmezőségét. Dr. Perjés István, az állattenyésztési kar tudományos főmunkatársa a Magyarországon folyó embrióátültetések egyik kezdeményezője elsőként azt említette meg, hogy az átültetés vértelen, azaz sebészeti beavatkozás nélkül hajtják végre. Magas termelési értékű apaállattal termékenyítenek meg nagy hozamú teheneket és a megtermékenyített donorokból kimossák az emberiókat: az életképes embriót a befogadó tehenekbe ültetik át. A módszer sikerét sok minden befolyásolja: a gazdasági környezet éppen úgy, mint a takarmányozás. Hazánkban eddig körülbelül 1000 borjú született ezzel a módszerrel. az együttmunkálkodás föltételeinek megteremtését. Suhajda János szerint fontos a párhuzamos vizsgálatok elkerülése. Nagy a lehetőség a munkaügyi szakemberek közösen szervezett, rendszeres képzésében és továbbképzésében. Jobban föl lehet a jobbítás érdekében használni a törvényességi, a szakhatósági vizsgálatok, az érdekképviseleti szervek ellenőrzéseinek tapasztalatait is. Természetesen a jövőben is az a legfontosabb, hogy ott intézkedjenek minél előbb és minél gyorsabban, ahol hiányosságokat fedtek föL A siker 30—70 százalék közötti. Mi az oka annak, hogy ez a módszer még nem terjedt el széleskörűen? A kérdésre dr. Perjés István azt felelte, hogy elsősorban a régi szokások, beidegződések, az újtól való félelem is oka lehet. A másik ok zsebbe vágó! Az embrióátültetés nem olcsó eljárás. Ipari — tehát nem kísérleti — jellegű át- ütetéssel egyedül a Duna- varsányi Tsz Embrió Transzfel GTE 4—5 tagú brigádja foglalkozik. Egy programért kétféleképpen lehet fizetni. Az egyik mód: a borjak számától függetlenül 40—50 000 forintot kérnek vagy — az állattartó választása szerint — születés után borjanként 5—10 000 forintot. Mernyén a KSZKV-től kapott anyaggal öt tehenet termékenyítettek meg a bemutatón. Ezek mindegyike 7000 liternél több tejet ad évente. Amikor az emberiókat a donorokból kimosták, a szakemberek azt állapították meg, hogy csupán két donor embriói a használhatók. Ezek befogadására 14 tehenet készítettek elő. Az átültetést -három szakember végezte. A tapasztalat alapján 40 százalékos hatásfokot ígérnek, vagyis a 14 tehéntől 4—6 borjúra számíthat a tsz. Megéri-e ez a program a i tsz-nek? Kovács Ernő termelési főmérnök szerint ezt ma még nem lehet megmondani. A fogamzási eredményt csak két hónap után lehet megállapítani. A programért kereken 50 000 forintot fizettek. Ezért egyrészt a születendő borjak kárpótolják a tsz-t, másrészt az állattenyésztésük rangját is emeli, hogy Somogy megyében elsőként itt hajtottak végre embrióátültetést. AZ ÉSZAK-SOMOGYI V17GAZDÁLKODÁSI iS-IALAJVePELMI TÁRSULAT ___________ L engyeltóti, Rákóczi u. 55. PÁLYÁZATOT HIRDET építésvezetői ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE. Pályázati feltétel: vízépítői vagy mélyépítői technikusi végzettség, vízépítésben, mezőgazdasági meliorációs munkákban kivitelezői gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint. A pályázóktól kérjük az eddigi működést ' részletesen leíró önéletrajz leadását is. (100569) Embrióátültetés a mernyei tehenészetben
