Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-20 / 247. szám
1 Somogyi Néplap • <? 1987. október 2Ó., kedd Tanácskozik a Legfelsőbb Tanács (Folytatás az 1. oldalról.) első két évének előirányzatait összességükben teljesíteni fogják. Egyes ágazatokban — elsősorban a gépgyártásban és a könnyűiparban — mindazonáltal nem sikerült elérni a kitűzött célokat. A következő évben ezért 9,2 százalékban meg kell újítani a gépipari ágazatok termékeit, a termelés meny- nyiségének pedig 7,1 százalékkal kell emelkednie. A mezőgazdaságban a megtermelt termények tárolására fordítják a fő figyelmet, s a feldolgozási, raktározási és szállítási feladatok végrehajtására költik az ágazatban előirányzott beruházási összegek jelentős részét. Külön figyelmet fordítanak a szociális programok megvalósítására. Intézkedéseket hoznak a közfogyasztási cikkek gyártásának bővítésére, a kiskereskedelmi forgalom növelésére. Az egészségügy, az oktatás, a társadalombiztosítás, a nyugdíjkifizetések, az ösztöndíjak, a különféle juttatások és kedvezmények finanszírozására fordított társadalmi-fogyasztási alapokból a következő évben 3.5 milliárd rubellel többet fizetnek ki, mint azt az ötéves terv 1988-ra előirányozta. A terv értelmében gyorsított ütemben fejlődik a lakásépítés: 1988-ban mintegy 11.5 millió ember lakáskörülményeinek javítása válik lehetővé — mutatott rá az előadó. A Szovjetunió 1988. évi költségvetését az elvileg új pénzügyi politika alapján dolgozták ki — mondta a Legfelsőbb Tanács ülésszakán Boriz Gosztyev. A szovjet pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés tervét előterjesztve kifejtette, hogy a tervezetet az állami vállalatokról szóló törvény előírásaival összhangban alakították ki, megteremtve a szükséges feltételeket a teljes önelszámolás rendszerének széles körű bevezetéséhez. Gyökeres változások történnek a költségvetési bevételek terén — mondta a- miniszter. Az új gazdálkodási körülmények között a bevételek újraelosztása a vállalatok javára történik. Az előirányzat szerint jövőre több mint 100 milliárd rubelt fordítanak az önelszámoló termelésre és a szociális fejlesztésre. Csökkent a költségvetésben a forgalmi adóból származó bevételek aránya, hiszen nagymértékben — mintegy 12 milliárd rubellel — csökkent az égetett szeszes italok eladásából származó bevétel. , Minőségileg változik a költségvetési kiadások szerkezete. A vállalatok saját pénzügyi forrásainak növekedésével egyidejűleg csökkennek a költségvetési kiadások a beruházások, a fogyóeszközök terén. Ennek nyomán megnő a bankhitelek szerepe. Jövőre erőteljesebb lesz a szovjet költségvetésben a szociális szféra szerepe. Minden forrást egybevetve Mitterrand az NSZK-ban Tegnap négynapos hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezett Francios Mitterrand francia köztársasági elnök. A vendéget, akinek a korábbi számos NSZK-beli tartózkodása és a bonni vezetőkkel való gyakori tárgyalásai ellenére hivatali ideje alatt ez az első ilyen jellegű állami látogatása, Richard von Weizsäcker elnök fogadta. Hivatalos bonni körökben a látogatástól Franciaország és az NSZK szoros viszonyának, barátságának jelképes értelmű megerősítését várják. Mitterrand mostani útja Bonn és Párizs általános érintkezésének abba a sorozatába illeszkedik, amely szeptember végén a „Szemtelen veréb” közös nyugatnémetországi hadgyakorlat Kohl és Mitterrand által történt együttes megtekintésével kezdődött. NAKASZONE HELYETT TAKESITA Takesita Noboru, a Japánban kormányon lévő konzervatív Liberális Demokrata Párt 63 éves főtitkára lép Nakaszone Jaszuhiro pártelnök október 30-án megüresedő helyére. Az LDP az októ- ber 31-re összehívott közgyűlésén erősíti meg Takesi- tát a pártelnöki poszton. Hétfőn éjfélkor Nakaszone Jaszuhiro jelentette be, hogy a párt jelenlegi, 63 éves főtitkárát jelöli utódjául. jövőre 402 milliárd rubelt fordítanak a különböző lakossági igények kielégítésére — lakásépítésre, fogyasztási cikkek előállítására, a kereskedelem és a szolgáltatások fejlesztésére —, s ez 22 milliárddal több a folyó évinél. Tíz és fél milliárd rubelra nő a környezetvédelemre fordított összegek mértéke. A katonai kiadásokról szólva a szovjet pénzügy- miniszter a következőket mondta: a szovjet fegyveres erők személyi állományának eltartására, nyugdíjak fizetésére, katonai építkezésekre és egyebekre fordított összegek az ez évi, azaz 20,2 milliárd rubeles szinten maradnak. A jövő évi népgazdasági terv és költségvetés tervezete feletti vita konkrét voltát elősegítette, hogy a képviselők előzetesen megismerhették az előterjesztéseket, s a képviselők százai részt vettek a dokumentumokat előkészítő bizottságok munkájában. A szovjet népről való gondoskodás — amely tükröződik a Legfelsőbb Tanács ülésszakán előterjesztett jövő évi népgazdasági és költségvetési tervekben — a peresztrojka ismertetőjele, az SZKP és a szovjet állam erőteljes szociálpolitikájának jellegzetessége — mondta Sztyepan Salajev. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke a Legfelsőbb Tanács hétfői vitájában az elsők között szólalt fel. 1988-ban 9,1 százalékkal többet fordítanak oktatásra, egészségügyre, társadalom- biztosításra. Az ilyen célú kiadások a szovjet állam történetében még sohasem nőttek ilyen ütemben — jegyezte meg a szakszervezeti vezető. Az 1988-as népgazdasági terv sajátossága — amint azt több hozzászóló is hangsúlyozta —, hogy abban nagy mértékben csökken a központi mutatók száma, növelve a helyi kezdeményezésekhez a mozgásteret. A költségvetés tervezetében sok iszó esik arról, hogy a bevételek újraelosztásában a vállalatok javára történik változás. A saját eszközökből megvalósuló beruházások összege jövőre 55,5 milliárd rubelt tesz ki. Ez azt jelenti, hogy az üzemek és vállalatok maguk vásárolják meg a szükséges technikát. Ennek — mint a vitában rámutattak — van egy örvendetes gazdasági „mellékhatása”: a saját eszközökből mindenki csak a valóban szükségeset fogja megvásárolni. A terv jellegzetessége az is, hogy előtérbe kerülnek a helyi szempontok. A jövő évtől kezdve a köztársaságok, körzetek és területek helyi hatalmi szervei saját területükön önállóan dolgozzák ki és hagyják jóvá a komplex terveket. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn Moszkvában találkozott az oroszországi föderáció nem feketeföldi övezetéhez tartozó területek és autonóm köztársaságok területi párt- bizottságainak első titkáraival. E hatalmas térség jelentős szerepet játszik a Szovjetunió életében, hiszen itt hatalmas ipari központok, nagy mezőgazdasági körzetek, tekintélyes tudományos erők, a múlt és a jelen sok kulturális értéke találhatók. A beszélgetés végén Gorbacsov a területi pártbizottságok és pártszervezetek rendkívüli felelősségéről beszélt az átépítési folyamat továbbfejlesztésében és elmélyítésében, mindazoknak a lehetőségeknek az aktív kihasználásában, amelyek a gazdasági életben, a demokratizálás és a „glasznoszty” politikája révén tárulnak fel. Megsemmisítettek két fúrótornyot (Folytatás az 1. oldalról.) hogy az akció után iráni mentőhajók SOS-üzeneteket küldtek további mentőosztagokért. Függetlenül attól, hogy valósak-e a tornyok katonai lehallgató- és figyelőszolgálatába utaló amerikai magyarázatok, öböl menti polgári források jelezték: mintegy 300 munkás, közöttük több külföldi dolgozott az olajtornyokban. Ismeretessé vált a független hajózási forrásokból az is, hogy iráni mentőhajók többször kérték rádión az amerikai hadihajókat: mielőtt újból tüzelnének, engedjék evakuálni a sebesülteket. Reagan elnök hétfőn közzétett írásos nyilatkozatában „jogos önvédelemnek” minősítette az iráni platform megsemmisítését. A rövid nyilatkozat szerint az akció „mérsékelt, arányos és korlátozott” volt és az Egyesült Államok „arra törekedett, hogy minimális mértékben okozzon veszteségeket”. Az elnöki nyilatkozat ismételten hangoztatja, hogy az Egyesült Államok „nem akar katonai konfliktusba keveredni Iránnal”, de Teheránnak „tisztában kell lennie azzal, hogy az Egyesült Államoknak megvan az elhatározása és a képessége is arra, hogy megvédje hajóit a ki nem provokált támadások ellen”. Az elnöki szóvivő hozzáfűzte, hogy Washington diplomáciai csatornákon több ízben is figyelmeztette erre az iráni kormányt. Négy amerikai hadihajó hétfőn — közép-európai idő szerint délben — megsemmisített egy iráni tengeri olajfúró platformot a Perzsa-öbölben. Ezt Weinberger hadügyminiszter jelentette be Washingtonban, két órával az esemény után, a Pentagonban megtartott sajtókonferenciáján. Indiaiak latinában Az indiai csapatok már Jaffna belterületein lövik az elszántan védekező tamil „tigrisek” állásait. Katonai közlemények szerint az indiai erők több helyütt is áttörték a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű szervezet külső védelmi vonalait. Katonai hírforrások szerint a szervezet főparancsnoka, Velupillai Prabhakaran fejére az indiaiak egymillió rupiás — több mint 300 000 dolláros — vérdíjat tűztek ki. Egy indiai parancsnok tart eligazítást A hadügyminiszter szerint Washington az ügyet ezzel „lezártnak tekinti” és nem óhajt további fegyveres konfrontációt” Iránnal; ám leszögezte, hogy „nem lehet büntetlenül támadni a békés polgári céllal közlekedő hajózást”. Weinberger közölte: az akcióban négy romboló vett részt. A rádión leadott figyelmeztetés után mintegy húsz perccel tüzet nyitottak: körülbelül ezer lövést adtak le öt hüvelykes ágyúkból és megsemmisítették a platformot. A hadügyminiszter azt mondotta, hogy a személyzet „legalább részben” elhagyta a tornyot a rádiófigyelmeztetés után. Az elnöki szóvivő este elismerte, hogy valóban két fúrótornyot semmisítettek meg az amerikai hajók. Irán elleni fegyveres agressziónak és a harccselekmények kiterjesztésének minősítette hétfőn a TASZSZ a két iráni olaj-fúrótorony ellen intézett amerikai támadást. A szovjet hírügynökség kommentárja összefüggésbe hozza az ügyet az úgynevezett Irangate-tel, vagyis az Egyesült Államok titkos iráni fegyverüzlete körüli botránnyal. A szovjet kommentár vitatja azt az amerikai álláspontot, amely szerint a fegyveres megtorlások a hajózás szabadságának védelmét szolgálják. Az Egyesült Államok elvetette, hogy az ENSZ védnökségével szavatolják a Perzsa-öbölben a szabad hajózást és az Egyesült Államok a hajózás védelme ürügyén hadihajókat küldött az öböl térségébe, a környező országokban pedig igyekezett állandó katonai támaszpontokhoz jutni — írja a TASZSZ. A kommentár megállapítja, hogy az amerikai—iráni fegyveres összeütközés immár kész tény. Ezzel kapcsolatban figyelmezteti az amerikai kormányzatot: ne várja, hogy az újabb katonai kaland politikai hasznot hoz számára. Mint az MTI kairói tudósítója jelentette, a kilenctagú iráni legfelsőbb nemzet- védelmi tanács — az ország katonai és politikai vezetőit tömörítő magas rangú testület — hétfői rendkívüli ülése után Hamenei Ali államelnök a teheráni rádióban beszédet mondott. Hamenei hangoztatta, hogy Irán az amerikai lépést nem hagyja válasz nélkül. — Reagan igen súlyos hibát követett el — mondotta. Állásfoglalása szerint a megtámadott olajipari létesítmények nem voltak katonai célpontok, és védelmi eszközzel nem voltak ellátva. ÓVATOS ALBÁN AJTÓNYITÁS Albánia óvatosan bár, de egyre inkább megnyitja határait kíváncsi külföldi utazók előtt. „Üdvözöljük a külföldieket” — így köszöntött bennünket Skelkin Begari, a külföldi újságírókat fogadó hivatalos albán tisztviselő, s hozzátette: „Albánia nem elzárt ország.” Szervezett utazások keretében jelenleg mintegy 3000 külföldi látogat évente a kis balkáni országba. Néhány évvel ezelőtt mindössze tucatnyian lehettek. A zömmel nyugat-európai turisták hetente 300—400 dollárt fizetnek, s lassacskán kezdenek hozzáférni Albánia rejtelmeihez: az egzotikus romokhoz, a romlatlan, környezetszennyezést még nem látott természethez és az egyedülálló politikai berendezkedéshez. A viszonylagos elszigeteltség után, amelyet volt szövetségeseivel — Jugoszláviával, a Szovjetunióval és Kínával — való keserű szakítások okoztak, Albánia most bővíti külkapcsolatait, így több üzletember, diplomata és újságíró is eljut ide. Tiranában jelenleg a magyar, a román, a jugoszláv és a svájci légitársaság indít hetente egyszer járatot, így Albánia lassan felkerül a világ utazási térképeire is. A jugoszláv határnál voltaképpen két albán határállomás fogadja az érkezőt. Kevés a formalitás: egyszerű formanyomtatvány, a gépkocsi futólagos átvizsgálása, mosoly és integetés a kínai típusú zöld egyenruhát viselő határőrtől. A második határ néhány száz méterrel odébb, a kanyar mögött vár hatalmas vaskapu formájában. E hermetikus zár miatt szerezte Albánia a bunkerek országa hírnevet. A katonák közömbösen tekerik vissza a félelmetes vasszerkezetet. Szögesdrót és bunkerek sora húzódik végig a hegyes horizonton. Szamárháton ülő parasztok bámulnak le az utazóra. A Tiranából a homokos adriai tengerpartra vezető út mentén bunkerek ezreinek boltozatos kupolája pettyezi be a vidéket. Néhányban szamarakat tartanak, másokban gabonát, sokat közülük benőtt már a buja délszaki növényzet. Albánia néhai vezetője, az 1985-ben elhunyt Enver Hodzsa építette ezeket a föld alatti óvóhelyeket feltételezett külföldi támadás ellen. A zöld hegyvidéket mecsetek, fehér minaretek, vörös zászlók és a vezetők arcképei ékesítik. A mecseteket Hodzsa 1968-ban bezárta, a világ egyetlen hivatalosan nem hívő országává változtatva Albániát, ahol betiltották a vallást. A turista „Skanderbeg” konyakot szopogatva, krémtortát eszegetve cseverészhet a durresi Adriatic Szálló teraszán, sütkérezhet a tiszta fövényen, úszkálhat az Adriában, vagy kóborolhat a homokdűnék között elszórtan domborodó bunkerek között. A jugoszláv határtól Tirana felé vezető út mentén fekvő Elbasan egykori török erődítményben, ma nagyobb ipari központban a pénzváltásnál ismét ráébred az ember Albánia és a külvilág különbségére. Az avitt banképületben nincs őr, sem számítógép. Bent egyszerű pult, rajta ócska irodaszerek, körülötte pedig csevegő női tisztviselők serege. Dolláronként hét lek és néhány kindarka árfolyamon hatalmas 50 lekes bankókat nyújtottak át néhány alumínium érmével. Fekete egyenruhás iskoláslányok lepik el az utcát délután, hazafelé tartanak a délutáni pihenőre, ami minden földközi-tengeri országban elmaradhatatlan. Az emberek edényekben töltöttpaprikát és kenyeret visznek sütésre a helyi pékségbe, amelynek falait albán újságok kivágásai és Hodzsa képei díszítik. A macskaköves mellékutcákban, a még mindig lakott citadella melletti fehér házaknál tizenéves fiúk kínálkoznak idegenvezetőnek. Mutatják a bezárt katolikus és ortodox templomot, golyóstollat és rágógumit kunyorálnak. Tiranában a Szkander bég tér biciklistákból és kevés autóból álló forgalmára sztálini stílusú komor középületek tekintenek alá. A Dajti Szállóban, amelyet még Mussolini olasz diktátor emeltetett, 350 lekért királyi méretű, rádióval, tévével, telefonnal és modern fürdőszobával ellátott szobákban pihenhet az utazó. Nem tolonganak egyelőre, zsúfoltságnak, ideges nyüzsgésnek nyoma sincs. A modern élet a maga terheivel és kellemetlenségeivel alig legyintette még meg ezt az országot. A külföldiekkel megérkeznek majd ezek is.
