Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-19 / 246. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIII. évfolyam, 246. szám Ára: 1,80 Ft 1987. október 19., hétfő Magasabb szinten Társadalmunkban az elő­rejutás, a mobilitás alapve­tő feltétele az iskolai vég­zettség. A tanuláshoz való egyenlő jog azonban nem jelenti a tanuláshoz szüksé­ges lehetőségek egyenlőségét is. Látszik ez abból is, hogy míg a keresőképes lakosság 37 százaléka betanított, il­letve segédmunkás, addig gyerekeiknek csupán 23 szá­zaléka szerez befejezett kö­zépiskolai végzettséget. Aligha képességeik alacsony színvonala miatt van ez így. Nem szabad azonban egy kalap alá venni a segéd- és betanított munkásokat. A segédmunka perspektíva nélküli, a betanított mun­kára ugyanez nem mond­ható el. A fiatalok körében a segédmunkások aránya a népszámlálás adatai szerint 16 százalékról 8 százalékra csökkent az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt is ma, a nyolcvanas évek végén egy- egy korosztálynak mintegy 33 százaléka szakképzetlen és alacsony iskolázottságú. S bár ebben a pillanat­ban a gazdaság még képes foglalkoztatni őket, csupán a legkedvezőtlenebb kereseti lehetőségeket nyújtó mun­katerületeken tudnak elhe­lyezkedni. Az iskolarendszernek az egyéni és gazdasági érde­kekhez való igazítása azon­ban bonyolult, összetett do­log. Hiszen a gazdaság moz­gása is nehezen kiszámítha­tó folyamat, s az oktatási rendszer elemei sem változ­tathatók egyik napról a má­sikra. Manapság egyre több em­bert kell átirányítani az egyik szférából a másikba. Ez pedig átképzéssel jár. Az alacsony iskolai végzettségű fiatalokat rendkívül nehe­zen lehet új' dolgokra meg­tanítani. Hiányos képzettsé­gükért azonban csak kis részben tehetők ők maguk felelőssé. Bizonyított tény, hogy a szakképzetlen szülők gyerekei olyan indulási esélyhátránnyal kerülnek iskolába, amelyet ma még nyolc iskolaév alatt sem si­került lecsökkenteni. Az érettségit adó középis­kolákra már más rétegada­tok jellemzőek. Hazánkban cgy-egy korosztálynak csu­pán 30 százaléka szerez érettségit. De míg az értel­miségi családok gyerekeinek 80 százaléka érettségizik, a segédmunkások körében ez az arány a 20 százalékot sem éri el. Nyilvánvaló: a középfokú iskolázást ki kell terjeszte­ni. Erre különféle elképze­lések vannak. Egyrészt a gimnáziumot kell olyan fa­kultációkkal kibővíteni, amelyek bizonyos területe­ken garantálják az elhe­lyezkedési lehetőségeket. A másik: a szakképzést elsősorban nem a jelenlegi hároméves iskolában, ha­nem egy érettségit adó négy­éves iskolatípusban kell megoldani. Ezek a változá­sok rendkívülein megnövel­nék a foglalkoztatási szer­kezetben a mozgási esélye­ket. Ez pedig létkérdése a gazdaságnak, mert manap­ság a technikai fejlesztés, befektetés jórészt nem hoz­za meg a kívánt hatást. Csakhogy a tanulmányi rá­fordítás nagyon hosszú és lassan térül meg. Az isko­larendszer zavarain kívül ez is oka annak, hogy a fizi­kai rétegekből a fiúk nem törekednek a felsőoktatás felé. Bagossy Katalin Megbeszélés Kőszegen az utótalálkozóról Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására ok­tóber 17-én Kőszegre láto­gatott dr. Alois Mock oszt­rák alkancellár, külügymi­niszter és felesége, magas rangú külügyi tisztviselők­ből álló kísérete, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet bécsi utótalálkozóján részt vevő delegációk számos ve­zetője. Várkonyi Péter Kőszegen rövid megbeszélést folyta­Marjai József Spanyolországba utazott Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese Alfonso Guerra spanyol mi­niszterelnök-helyettes meg­hívására vasárnap hivatalos látogatásra Spanyolországba utazott, ahol a spanyol ál­lam, illetve egyes régiók vezetőivel, valamint az üz­leti élet képviselőivel foly­tat megbeszéléseket. Hazánkba érkezett a Koreai Munkapárt KB titkára A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására szombaton hazánkba érke­zett Hvan Dzang Jop, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának . titkára. A Ferihegyi repülőtéren Szű­rös Mátyás, az MSZMP KB titkára fogadta. tott osztrák partnerével a bécsi találkozó munkájának helyzetéről. Egyetértettek abban, hogy meg kell gyor­sítani a találkozó záródoku­mentumának kidolgozását, s a két ország minden tőle telhetőt megtesz e cél el­érése érdekében. Az esti órákban Várkonyi Péter Sopronban vacsorát adott az osztrák és a többi külföldi vendég tiszteletére, akik azt követően visszatér­tek Bécsbe. Népfront-küldöttség utazott Damaszkuszba A szíriai Haladó Nemzeti Front meghívására népfront­küldöttség utazott szomba­ton Damaszkuszba Ribánsz- ki Róbertnek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának vezetésével. Olasz bankárdelegáció érkezett Budapestre A Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének meghí­vására szombaton Giannino Parravicininak, a Banco di Sicilia elnökének vezetésé­vel olasz bankárdelegáció érkezett Budapestre. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese szombat délután fogadta a delegációban részt vevő bankelnököket. Véget ért a siófoki jogász­tanácskozás Siófokon vasárnap záró­üléssel ért véget az a há­romnapos jogásztanácskozás, amelyet a Minisztertanács által elfogadott munkaprog­ram fő törekvéseivel össze­függésben a jogpolitika idő­szerű kérdéseinek megvita­tására szervezett a Magyar Jogász Szövetség vállalati jogász tagozata. Dr. Kun László igazságügyi minisz­terhelyettes elnökölt a mun­kaértekezlet záróülésén, amelyen dr. Török István, a jogász szövetség vállalati jogász tagozatának elnöke tartott előadást a jogtaná­csosi kar helyzetéről és ér­dekvédelméről. A jogásztalálkozó után dr. Nagy László egyetemi tanár, a Magyar Jogász Szö­vetség főtitkára az MTI tu­dósítójának kérésére össze­gezte a siófoki értekezlet munkáját. A tanácskozáson foglalkoztak azzal, mit kell tenniök a vállalati szerve­zetben működő jogászoknak azért, hogy a kormány munkaprogramját minél eredményesebben támogat­hassák a gazdálkodás terü­letén. Fontos követelmény most a gazdasági élet dik­tálta jogi feladatok megol­dásában, hogy elméleti tu­dásukat illetően, és gyakor­lati tevékenységükhöz nap­rakész tájékozottsággal ren­delkezzenek a gazdasági jo­gászok. Ehhez mindenek­előtt öntevékenységre van 'szükség, ugyanakkor arra is, hogy a gazdasági veze­tők — miként erről több előadásban is szó esett — tekintsék egyenrangú part­nerüknek a vállalatnál dol­gozó jogászt, hiszen mind­egyikük szándéka ugyanaz: legyen eredményesebb a gazdálkodás, minden tekin­tetben megfelelően alakul­jon a vállalati működés. Elmondta azt is a főtit­kár, hogy az eddiginél na­gyobb szerepet — és ezzel összefüggésben megfelelő eszközöket is — szükséges biztosítani a vállalati jogá­szoknak. A közélet hírei MINDENBEN A SZÉPET... — Nézze! Pontosan olyan, mint a zerge szarva. A neve is erre utal, bár ha szétsze­dem, inkább az állat szájá­hoz hasonlít. Ezek itt a fo­gai, az az aprócska pedig a nyelve. Ez adja azt a kelle­mes, kesernyés ízt, amely leginkább az uborkáéhoz hasonlít. El is tettem belő­le egy üveggel; jó lesz télre a hús mellé. Ez pedig itt, mellette egy évelő ciklámen. Akkora a hagymája, mint egy gyermekfej, s az illata igen kellemes. A legbüsz­kébb azonban mégis a tró­pusi növényeimre vagyok. Igaz, rengeteg gond van ve­lük, nehezen bírják az itte­ni éghajlatot, de meghálál­ják a gondoskodást. Ilyenkor, ősszel a dél-amerikai pam­pafű a legszebb. Levelei éle­sek, mint a bicska, nehezen lehet megközelíteni. A sza- kállka sem sokkal barátsá­gosabb, de hat éve gondo­zom már, tudom, melyik év­szakban mit szeret, s. ezért minden évben meghozza csodálatos virágját. A perui földicseresznye is rendszere­sen megtermi apró gyümöl­cseit, s a medvefül is igen hálás a gondozásért; késő őszig, a fagy beálltáig hozza virágjait — mutogatja lelke­sen kincseit Miseta Rozália, aki egész életét a növények­nek, a kertészkedésnek szán­ta. A nyugdíjas mezőcsoko- nyai asszony szüleitől örö­költe a virágok szeretetét. A hét gyermeket felnevelő há­zaspár igyekezett mindent megadni gyermekeinek, mégsem tudták valamennyit taníttatni. — Két bátyám ledoktorált; mindketten híres növény­szakértők, engem viszont már nem járathatott édesanyám iskolába. A kaposvári kerté­szetbe mentem dolgozni, igen nehéz munkát kellett végez­ni; kapálás, trágyahordás, ültetés volt a feladatom. De nem panaszkodom, szívesen csináltam, amíg bírtam. So­ha nem féltem a munkától. Csak az egészségem bírta volna! öt évig voltam be­teg a gyomrommal, s ma sem vagyok teljesen egészsé­ges. Nagy ez a kert, alig győzöm már erővel. Tenger­nyi a munka benne, de él­nem sem lenne érdemes, ha ez nem volna. Nem volt ne­kem semmi örömöm az életben, csak a virágok és a zene. Édesanyám egyszer vásárolt nekem egy citerát, valamicskét megtanultam játszani rajta, azzal múlat­tam télen az időt. Mióta nyugdíjas vagyok, több a szabadidőm, s a virágok mellett az olvasás lett a má­sik hobbim — mondja Rozi­ka néni, míg egy oklevelet emel le a falról. A bekeretezett írás ékesen bizonyítja, hogy Miseta Ro­zália első helyezést ért el a Szabad Föld művelődési pá­lyázatán. S a díjak — a tu­catnyi könyv — azóta is ott sorakoznak a könyvespolcon, sok más írás társaságában. Végigfutva a címeken, feltű­nik, hogy tulajdonosuk erő­sen érdeklődik az emberek, a növények és az állatok sorsa iránt. — Legjobban A Föld népei sorozatot szeretem, de gyak­ran olvasgatok a Néprajzi lexikonból is. Ügy érzem, nagyon tudatlan vagyok még, s ezt olvasással igyek­szem pótolni. Sok szakköny­vem van, azokat is forga­tom, mert ahány növény, annyiféle gondozást igényel. f Szombati műszakok TÍZMILLIÓVAL TÖBB TÉGLA Jó ideje megfordult a helyzet a téglagyárakban: amíg az év elején eladatlan készletek halmozódtak föl a gyárudvarokban, most szinte melegen viszik a tég­lát a nagy , felvásárlási láz miatt. Z accomer János, a So­mogy—Zala Megyei Tégla­ipari Vállalat igazgatója el­mondta, hogy eredetileg 195 milliós termelést állítottak az idei tervükbe. A meg­sokszorozódott kereslet ha­tására azonban tízmillióval több téglát gyártanak az év végéig. Mivel tavaly 24 milliós úgynevezett záró­készletük volt, a tüzépek- nek az eredeti 180 millió helyett 210 millió téglát ad­nak. A többlettermelés érdeké­ben a hétvégeken is termel­nek a gyárak. Az iparág­nak, a vállalatnak is érde­ke, hogy csökkentse a fe­szültségeket. A gyárakban túlórában, gmk-ban dolgoz­nak a munkások május óta. Ezt tapasztaltuk szomba­ton a kapósmérői téglagyár­ban. Sorbanálltak a gépko­csik az építőanyagért, s az építtetőkön kívül még közű­iét, a szentbalázsi Surján­völgye Tsz is elküldött 3 500 tégláért. Jakab Józsefné gyárveze­tő megmutatta a gyárud­Reggel, ahogy lulkeiek, a/, első, hogy kimegyek a kert­be, s végignézem a virága­im. Ügy ismerem őket, mint a tenyeremet. Aztán a bohócvirágokat mutatja. Mindegyiknek más a színe, a formája — egyik sem hasonlít a másikra. Olyanok, mintha emberar­cúk lenne. — Ez pedig itt az akantum, a régi rómaiak ezzel ékesítették fejdíszei­ket. Szépek — és mennyi „ti­tok” fűződik hozzájuk. Mint mindenhez, ami része a ter­mészetnek. Horváth Éva vart: nézzük csak meg, hogy most ide nem jut egy darab tégla sem. Minden szomba­ton dolgoznak ők is, igaz ma a behordó brigádra nem volt szükség, a négy kihor­dó azonban benn szorgosko­dik az égetővel, a házmes­terrel együtt. Az emberek megértik a helyzetet. Szilá­gyi István kihordó szűksza­vúan annyit, mondott: ha nem így lenne, nem járná­nak be szombaton. Jakab Józsefné gyárveze­tő örül annak, hogy a ka- posmérőiek teljesítik a hat és félmilliós tervüket. Csak eddig: mintegy egymillióval több téglát gyártottak. Két pont a dobogósoktól Több mint fél siker a labdarúgó NB I-ben Labdarúgásról szóló tudó­sításainkat mindig akkor indítjuk az első oldalon, ha valamelyik csapatunk le­győzi ellenfelét. Ezúttal ki­vételt teszünk. Igaz, mind a Siófoki Bányász, mind a K. Rákóczi „csak” döntet­lent ért el, de ezeknek az értékét növeli az ellenfél kiléte. A Bányász Szombat­helyre kirándult, s ellenfe­le a Haladás, jelenleg az egyik legkiegyensúlyozot­tabb együttes a mezőnyben, s a dobogó harmadik fokán allva várta a somogyiakat. A Bányász kitűnően ját­szott, eddigi legjobb idegen­beli teljesítményével gya­korta állt közel a győzelem megszerzéséhez. A Rákóczi a listavezetőt fogadta. Ha az erőviszonyokat nézzük, csak egy eredmény szület­hetett volna — újpesti győ­zelem. Szerencsére a kapos­váriak ezúttal fittyet hány­tak a papírformára. Bíz’ so­káig levegőben lógott egy még vaskosabb meglepetés is. Igaz, a mérkőzés előtt a hazai szurkolók kiegyeztek volna a döntetlenben, de a végén az eredmény ismere­tében kissé csalódva távoz­tak. Lám ilyen a foci. S hogy milyen lesz a folyta­tás? Minden bizonnyal ez a kérdés gyakran elhangzik majd ezen a héten megye- szerte. Nem véletlenül, hisz szombaton újabb sporttörté­neti pillanatok következnek Siófokon, ahol először vív­hat bajnoki mérkőzést me­gyénk két labdarúgó együt­tese az NB I-ben. A szombati mérkőzésekről szóló tudósímsaink a 4. ol­dalon olvashatók.

Next

/
Thumbnails
Contents