Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-17 / 245. szám

Somogyi Néplap “ * i >1 i " d ** í 1987. október 17., szombat TUDOMÁNY, TECHNIKA A SZÁMÍTÓGÉP SEM FECSEGHET... Koncepció az információszabályozásról „Beírtak engem minden­féle könyvbe, / És minden módon számon tartanak” — panaszolta Kosztolányi’ De­zső. S a vers születése óta eltelt csaknem háromnegyed évszázad alatt a helyzet csak még rosszabb lett, azaz államigazgatási szempont­ból nézve „jobb”: az állam­polgárok adatainak nyilván­tartása, amely a [közérdeket van hivatva szolgálni, azóta kiterjedtebb. Különösen így van ez 'azóta, hogy a nagy teljesítményű számítógépek bevonultak az adattárolás­ba. Az állampolgárt viszont nyugtalanítja, hogy vajon valóban szükséges-e róla mindazt nyilvántartani, ami ezekben az adatbankokban szerepel; hogy | az adatok pontosák-e, s végül, de nem utolsósorban: c nem kerül­nek-e illetéktelenek kezébe, ami nékik erkölcsi és anya­gi kárt is okozhat. Továb­bá: betekinthetnek-e az üál- lampolgárok a róluk nyil­vántartott adatokba, 'helyes­bíthetik-e őket, esetleg til- talkozhatnalk-e bizonyos ada­tok/nyilván tartása ellen, mi­vel azok életük magánszfé­rájába tartoznak? Ezekkel a kérdésekkel több (államban már évek óta foglalkoznak, s nem egy, e kérdéseket szabályozó tör­vény is született. A téma jogosságát és fontosságát fölismerve t hazánkban is megkezdődött egy informa­tikai törvény megalkotásá­nak előkészítése. A vizsgá­latok ugyanis azt igazolják, hogy az állampolgárok alap­vető jogait érintő kérdések­ről van szó, márpedig az alkotmány szerint a Magyar Népköztársaságban az ál­lampolgárok alapvető jogait és kötelességeit törvények állapítják meg. Egy új jogszabály megszü­letéséhez vezető út nem egy­szerű. Egyelőre egy infor­mációszabályozási koncepció készült el a Központi Sta­tisztikai Hivatalban. Erről dr. Varga Lajost, a KSH s zá mi tástec h n i ka-a lkalma- zási főosztályának vezetőjét kérdeztük. — Nagyon nyomatékosan szeretném hangsúlyozni — kezdte dr. Varga Lajos —, hogy egy koncepció készült el, amely módosulhat, bő­vülhet, szűkülhet, s majd csak elfogadása után kez­dődik a jogalkotási folya­mat: egy jogszabálytervezet kidolgozása, aminek a jóvá­hagyásáig, s onnan a tör­vényerőre emelkedésig még hosszú és rögös az út. A másik, amit hangsúlyozni szeretnék: a szabályozási koncepció nem kapcsolódik a számítógépekhez, noha a csúcstechnológiát képviselő mikroelektronikai technikán alapuló számítástechnika­alkalmazás alapvetően mo­tiválta. Az alapelvek az in­formáció bármilyen módon vagy formában való össze­gyűjtésére, feldolgozására, tárolására és továbbítására is kiterjednek. — Az államnak érdeke a nagyszabású és napra kész információtárolás, az állam­polgároknak viszont az az érdekük, hogy egyes adatok ne kerüljenek bele külső adattároló rendszerekbe, s ha már igen, garanciák le­gyenek arra, hogy ezek ne kerüljenek illetéktelen ke­zekbe. — Nemcsak egyes állam­polgároknak, hanem a jogi személyiségű vállalatoknak és egyéb szervezeteknek, sőt ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társulásainak- is vannak ilyen jogos igényeik.' Közhellyé vált megállapítás ugyan, hogy az információ hatalom, itt mégis hangsú­lyozni kell. Az információ ugyanis magában hordozza az ellenőrzés lehetőségét azok felett, akikre vagy amikre vonatkozik. Ez pedig hátrányos lehet az egyén számára, s gazdasági követ­kezményei lehetnek a válla­lati szférában. — Mi hát akkor a koncep­ció fő törekvése? — Az, hogy az egyértel- műsítse az információszer­zés, -feldolgozás és informá­cióáramlás szabadságát és korlátáit. Alapvető cél, hogy az adatok nyilvántartásával és felhasználásával kapcso­latos érdekek összehangolá­sa által olyan biztosítékokat nyújtson, amelyek egyaránt szolgálják az. egyént és a társadalmat, módot adva a szocialista demokrácia kitel­jesedésére. — Ez a kérdés nagyon szo­rosan kapcsolódik a szemé­lyi, emberi jogokhoz, ame­lyekről törvényeink intéz­kednek. — Mi több: azokra épül. azok rendelkezéseit a leg­messzebbmenőkig figyelembe veszi. Az érvényes jogsza­bály, mindenkinek — s ez a koncepció egyik alapelve — joga van ahhoz, hogy maga rendelkezzék személyes ada­tainak feltárásáról (nyilvá­nosságra hozásáról) és fel- használásáról. Ez jogi nyel­ven az információs önren­delkezés joga. Ezzel ellenté­tesnek látszik egy másik sarkalatos elv: az informá­ciószabadság elve, amely szerint — és összhangban az állami, a társadalmi s kö­vetkezésképpen az egyéni érdekekkel is — biztosítani kell az információk szabad hozzáférhetőségét és szabad áramlását. Ez más szóval, de talán érthetőbben a nyilvá­nosságot jelenti, ami az in­formációs önrendelkezés má­sik oldala. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy — a tövényes előírások keretei között — mindenki megtudhassa: ki. milyen rá vonatkozó adato­kat gyűjt, tárol, dolgoz fel, ezeket honnan szerezte, illet­ve kinek adja tovább, s mi­lyen céllal. — Az információk átadása a koncepció szerint az egyes állami szervek között is kor­látozva lenne? — Ez például a statiszti­kai törvény által szabályo­zott területen már eddig is így volt. Technikailag egyéb­ként is megvalósíthatatlan, s a viharos fejlődés ellenére még sokáig az lesz, a min­den apró részletet felölelő személyi, gazdasági, szakmai adatokat tároló rendszerek integrálása. Ezt fejezik ki a „megosztott információrend­szerek elve”. — Milyen út áll az állam­polgár (vagy jogi személy) rendelkezésére, ha az infor­mációkba való betekintését, azokkal kapcsolatos észrevé­teleit korlátozni kívánnák? — Minden törvény, ren­delkezés, szabály — régi igazság — annyit ér. ameny- nyit betartanak vagy érvé­nyesíteni lehet belőle. A jogszabályok ismerete, bár az utóbbi időben sokat te­szünk ezért, meglehetősen hézagos. — A koncepció tehát, amely elkészült, a közösség és az állampolgár érdekei­nek egyeztetésére, az állam és az egyén szabadságának egyitfejü szabályozására tö­rekszik, azaz az információ­szabályozás voltaképpen a demokratizmust, a szabad­ságot, az egyéni és személyi­ségi jogok garantálását is ki­terjeszteni kívánja. — A koncepció kidolgozói­nak természetes törekvése volt, hogy az megfeleljen a korszerűség követelményé­nek, s a társadalmi és a technikai fejlődés olyan jogi környezeti feltételeit teremt­se meg. amelyek végső cél­jaink elérését segítik elő. Új utak a fizikában Számos híradás jelent meg az idén a szupravezetésnek nevezett fizikai jelenséggel kapcsolatos eredményekről. Lehetséges, hogy ezek az eredmények ugyanúgy forra­dalmasíthatják a technikát, mint a félvezetőipar kifejlő­dése. A jelenséget már 1911-ben fölfedezték — alig később, hogy először cseppfolyósítot­ták a héliumot. A higany elektromos ellenállása hirte­len öt nagyságrenddel csök­ken, amikor a 4,2 K-fok alá hűtik. (A K az abszolút hő- mérsékleti skála egysége: 0 K =273,16 C-fok.) Később megállapították, hogy ele­gendően alacsony hőmérsék­leten számos fém mutat ha­sonló ellenálláscsökkenést, és az alacsony hőmérsékletű, úgynevezett szupravezető ál­lapotban az elektromos el­lenállás olyan kicsiny, hogy minden praktikus szempont­ból nullának tekinthető. Ha egy ilyen anyagból készült gyűrűbe elektromos áramot vezetnek, az áram még hosz- szú évek múltán is változat­lan erősséggel kering. A szupravezetés nemcsak néhány ritka fém tulajdon­sága : több mint húsz fémes elem hozható szupravezető állapotba megfelelő alacsony hőmérsékleten. Az átalaku­lás mindig egy jól megható rozott, az adott anyagra jel­lemző hőmérsékleten megy végbe. Érdekes módon a „jó fémekben ", tehát ahol a szo­bahőmérsékleten mért fajla­gos ellenállás alacsony, nem találtak szupravezetést. Pél­dául a réz, az ezüst és az arany még 0,05 K hőmérsék - létén is normális viselkedé­sű. Ugyanakkor olyan ötvö­zetek, amelyek szobahőmér­sékleten viszonylag rossz ve­zetők. már magasabb hőmér­sékleten is szupravezetők lesznek. Több ezerre tehető a részletesen vizsgált szup­ravezetők száma, s ezek kö­zött vannak olyan szokatlan anyagok, mint a kén és a nitrogén polimerje, sőt szer­ves vegyületek is. Kétségtelen, hogy a szup­ravezetők legmeglepőbb — és elsőként felismert — tu­lajdonsága az elektromos el­lenállás mérhetetlenül kis értéke, azonban csaknem ugyanilyen fontos egy másik jelenség, amely a mágneses tulajdonsággal kapcsolatos. Ha egy mágneses térbe he­lyezett szupravezetőt az át­alakulási hőmérséklet a;á hűtenek, a mágneses erővo­nalak az anyagból mintegy kilökődnek. Úgy is mondha­tó, hogy a szupravezető mág­neses lesz, és mágnesessége a külső térrel ellentétes irányba hatva megakadá­lyozza a mágneses erővona­lak behatolását. Ilyen, a kül­ső térrel ellentétes irányba ható mágnesezettséget több anyagon is találhatunk (eze­ket diamágneses anyagoknak nevezzük), azonban a szup­ravezetők esetében a mág- nesezettség erőssége nagy­ságrendekkel meghaladja a szokásos értéket. Tavaly egy kerámiajelle- gű anyag szupravezető tulaj­donságát kezdték vizsgálni. A kísérletek olyan eredmé­nyesek voltak, hogy alig több mint fél évvel a- mérési ada­tok publikálása után (ez év januárjában) a világ szinte valamennyi jelentős szilárd­testfizikai laboratóriumában megkezdték az oxidkerámiák szupravezetésének kutatását. Képünkön: kísérleti be­rendezés a szupravezetés ta­nulmányozására. A Ford - Henry Ford után Nyugodtan hunyhatta le örökre szemét a Ford autó­ipari óriás ..atyja”: Henry Fond II. Az Egyesült Álla­mok egyik legsikeresebb vállalatát hagyta 'hátra,- az autóiparban legalábbis min­denképpen. Pedig már 1979 óta csak a „háttérbőr' pró­bált irányítani. Tehette: az általa vezetett családi klán birtokolja most is a szava­zásra jogosító -részvények 40 százalékát. Családi klán? Henry öcs- cse. á most 62 éves William az elnökhelyettes; Henry Adatok bankja Egy-egy adatbankban ese­tedként több százmillió vagy milliárd adatot tárolnak. Hogyan lehet ezt az óriási adattömeget kézben tartani, közülük szükség esetén gyorsán előkeresni a imeg- felelőt. A mágnesszalagokon 200—600 betűt, számot vagy egyéb írásjelet tárolhatunk, természetesen a számítógép szalmáira értelmezhető for­mában, egy szokványos te­kercsre pedig mintegy 15— 20 Jmillió jelet rögzíthetünk. Amikor az adatokra nem­csak tárolásuk sorrendjében van szükség, a visszakere­sést indexekkel gyorsítjuk meg. Ezt az .adatszervezési módot indexelt soros szerve­zésnek nevezzük. A mág­nesszalag most -nyilván nem jöhet szóba; ahhoz, hogy gyorsan a megfelelő adat­csoporthoz jussunk, olyan adattároló eszközökre van szükség, amelyeknek a (he­lyei megcímezhetők, s ame­lyeken a -címek — az in­dexek alapján — pz érdek­telen adatok elolvasása nél­kül jis elérhetők. A számí­tástechnikában erre a célra a 'mágneslemezeik a legjob­bak, ezeket a hanglemezek­hez hasonlíthatjuk. Az Adatbankban az ada­tok összegyűjtéséről, keze­léséről és védelméről az adatbázis-kezelő rendszer — (megfelelő számítógép és program — gondoskodik. Az adatokat általában -agy he­lyen tárolják (például a pénzügyi adatbankéit a pénzintézet központjában), de 1 rájuk több helyen is szükség lehet. Ezért az adat­bankot lés a kérdezőhelyeket (például á [kerületi fiókokat) postai telefonkábelekkel kö­tik össze. Így az adatbank szolgáltatásai nincsenek helyhez kötve, s azokat Vi­szonylag nem drága adat- végállomások üzembe állí­tásával több felhasználó — sokszor egyidejűleg is — igénybe veheti. A felhasz­nálói párbeszedet .is foly­tathatnak a számítógéppel különleges televíziós képer­nyővel összekapcsolt írógé- pék révén; ilyenkor a kér­dést (a feladatot) írógépen leszik lni. s a vadász a kép­ernyőn jelenik meg. Képünkön: egy bank szá­mítóközpontjának adatfo- gadó állomása. Ford II. egyetlen fia, a 38 éves Edsel a Lincol—Mer­cury részleg értékesítési fő­nöke, az öccse fia pedig a svájci Ford-részleg teljha­talmú ura. Én ", is, családom többi tagja ,is eltökélten munkál­kodunk azon, hogy a Ford az a sikeres ipari társaság maradjon, ami jelenleg — mondta William, bátyjának halála után. Henry Ford II. 30 évig szinte mindent a kezében tartott, s 1979 óta is csak fokozatosan ) hagyta ott a parancsnoki ilnidat. De nem­csak ellenségei mondták: már ideje volt. A Ford talpraállása ..ak­kor kezdődött, amikor Hen­ry II. visszavonult, 1980- ban. Csaknem ŐO ezer embert elküldték, átszerveztek. Az adminisztrációban (dolgozó fehér gallérosok létszámát 30 százalékkal csökkentették. Nyolc amerikai üzemet be­zártak. Rendkívüli erőket mozgósítottak fa minőségel­lenőrzéshez: egy évig sike­rült tartani a száz autóból 3—6 -javítás átlagot, vagyis közel kerültek a japánok­hoz. A motoroknál meg is előzték őket a ihibaszázalé- kok terén. Változott a vezetés stílu­sa is. Főként ia döntéshoza­talban alkalmazott kifino­multabb eszközöket, Az eredmények már két évvel ezelőtt megmutatkoz­tak: a válságba került autó­gyártó mammutok közül a Ford elsőként állt talpra. Sőt ‘a nyereség terén 1986- ban már megelőzte legna­gyobb riválisát, a General Motorst. Mutató nélküli műszerek Kezdetben a digitális órák működése hasonló volt a ház­tartási villany- és gázfo­gyasztás-mérőkéhez. Rugós vagy másfajta szerkezetük tizedmásodpercenként i égy számkereket lökött meg, i a számkerék egy teljes körül- fordulása egyhatvanad kö- rülfordülásnyit változtatott a másodpercek számkerefxének szöghelyzetén, a másodperc­kerék teljes Ikörülfordulása a peickeröket, ez utóbbi pe­dig az óraikereket forgatta meg. Ilyen mechanikus saámlálószerkezettel fazonban ma jmár alig-alig működnek óráik és másfajta műszerek. (Jól ismert kivétel a gépko­csik kilométer-számlálója.) Az elekronika rohamos fejlődésével és térhódításá­val lehetővé lyált . a mért mennyiségek, ladatok impul­zusokká! való átalakítása, s a többi már az elektronika dolga. Időközben a jelzés módja is nagyon (megválto­zott: a forgó számkerekeket a világító diódák és folya­dékkristályos kijelzők vál­tották föl. Képünkön: egy korszerű digitális jelzésű fordulat­számláló.

Next

/
Thumbnails
Contents