Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-17 / 245. szám
Somogyi Néplap “ * i >1 i " d ** í 1987. október 17., szombat TUDOMÁNY, TECHNIKA A SZÁMÍTÓGÉP SEM FECSEGHET... Koncepció az információszabályozásról „Beírtak engem mindenféle könyvbe, / És minden módon számon tartanak” — panaszolta Kosztolányi’ Dezső. S a vers születése óta eltelt csaknem háromnegyed évszázad alatt a helyzet csak még rosszabb lett, azaz államigazgatási szempontból nézve „jobb”: az állampolgárok adatainak nyilvántartása, amely a [közérdeket van hivatva szolgálni, azóta kiterjedtebb. Különösen így van ez 'azóta, hogy a nagy teljesítményű számítógépek bevonultak az adattárolásba. Az állampolgárt viszont nyugtalanítja, hogy vajon valóban szükséges-e róla mindazt nyilvántartani, ami ezekben az adatbankokban szerepel; hogy | az adatok pontosák-e, s végül, de nem utolsósorban: c nem kerülnek-e illetéktelenek kezébe, ami nékik erkölcsi és anyagi kárt is okozhat. Továbbá: betekinthetnek-e az üál- lampolgárok a róluk nyilvántartott adatokba, 'helyesbíthetik-e őket, esetleg til- talkozhatnalk-e bizonyos adatok/nyilván tartása ellen, mivel azok életük magánszférájába tartoznak? Ezekkel a kérdésekkel több (államban már évek óta foglalkoznak, s nem egy, e kérdéseket szabályozó törvény is született. A téma jogosságát és fontosságát fölismerve t hazánkban is megkezdődött egy informatikai törvény megalkotásának előkészítése. A vizsgálatok ugyanis azt igazolják, hogy az állampolgárok alapvető jogait érintő kérdésekről van szó, márpedig az alkotmány szerint a Magyar Népköztársaságban az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit törvények állapítják meg. Egy új jogszabály megszületéséhez vezető út nem egyszerű. Egyelőre egy információszabályozási koncepció készült el a Központi Statisztikai Hivatalban. Erről dr. Varga Lajost, a KSH s zá mi tástec h n i ka-a lkalma- zási főosztályának vezetőjét kérdeztük. — Nagyon nyomatékosan szeretném hangsúlyozni — kezdte dr. Varga Lajos —, hogy egy koncepció készült el, amely módosulhat, bővülhet, szűkülhet, s majd csak elfogadása után kezdődik a jogalkotási folyamat: egy jogszabálytervezet kidolgozása, aminek a jóváhagyásáig, s onnan a törvényerőre emelkedésig még hosszú és rögös az út. A másik, amit hangsúlyozni szeretnék: a szabályozási koncepció nem kapcsolódik a számítógépekhez, noha a csúcstechnológiát képviselő mikroelektronikai technikán alapuló számítástechnikaalkalmazás alapvetően motiválta. Az alapelvek az információ bármilyen módon vagy formában való összegyűjtésére, feldolgozására, tárolására és továbbítására is kiterjednek. — Az államnak érdeke a nagyszabású és napra kész információtárolás, az állampolgároknak viszont az az érdekük, hogy egyes adatok ne kerüljenek bele külső adattároló rendszerekbe, s ha már igen, garanciák legyenek arra, hogy ezek ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. — Nemcsak egyes állampolgároknak, hanem a jogi személyiségű vállalatoknak és egyéb szervezeteknek, sőt ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társulásainak- is vannak ilyen jogos igényeik.' Közhellyé vált megállapítás ugyan, hogy az információ hatalom, itt mégis hangsúlyozni kell. Az információ ugyanis magában hordozza az ellenőrzés lehetőségét azok felett, akikre vagy amikre vonatkozik. Ez pedig hátrányos lehet az egyén számára, s gazdasági következményei lehetnek a vállalati szférában. — Mi hát akkor a koncepció fő törekvése? — Az, hogy az egyértel- műsítse az információszerzés, -feldolgozás és információáramlás szabadságát és korlátáit. Alapvető cél, hogy az adatok nyilvántartásával és felhasználásával kapcsolatos érdekek összehangolása által olyan biztosítékokat nyújtson, amelyek egyaránt szolgálják az. egyént és a társadalmat, módot adva a szocialista demokrácia kiteljesedésére. — Ez a kérdés nagyon szorosan kapcsolódik a személyi, emberi jogokhoz, amelyekről törvényeink intézkednek. — Mi több: azokra épül. azok rendelkezéseit a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi. Az érvényes jogszabály, mindenkinek — s ez a koncepció egyik alapelve — joga van ahhoz, hogy maga rendelkezzék személyes adatainak feltárásáról (nyilvánosságra hozásáról) és fel- használásáról. Ez jogi nyelven az információs önrendelkezés joga. Ezzel ellentétesnek látszik egy másik sarkalatos elv: az információszabadság elve, amely szerint — és összhangban az állami, a társadalmi s következésképpen az egyéni érdekekkel is — biztosítani kell az információk szabad hozzáférhetőségét és szabad áramlását. Ez más szóval, de talán érthetőbben a nyilvánosságot jelenti, ami az információs önrendelkezés másik oldala. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy — a tövényes előírások keretei között — mindenki megtudhassa: ki. milyen rá vonatkozó adatokat gyűjt, tárol, dolgoz fel, ezeket honnan szerezte, illetve kinek adja tovább, s milyen céllal. — Az információk átadása a koncepció szerint az egyes állami szervek között is korlátozva lenne? — Ez például a statisztikai törvény által szabályozott területen már eddig is így volt. Technikailag egyébként is megvalósíthatatlan, s a viharos fejlődés ellenére még sokáig az lesz, a minden apró részletet felölelő személyi, gazdasági, szakmai adatokat tároló rendszerek integrálása. Ezt fejezik ki a „megosztott információrendszerek elve”. — Milyen út áll az állampolgár (vagy jogi személy) rendelkezésére, ha az információkba való betekintését, azokkal kapcsolatos észrevételeit korlátozni kívánnák? — Minden törvény, rendelkezés, szabály — régi igazság — annyit ér. ameny- nyit betartanak vagy érvényesíteni lehet belőle. A jogszabályok ismerete, bár az utóbbi időben sokat teszünk ezért, meglehetősen hézagos. — A koncepció tehát, amely elkészült, a közösség és az állampolgár érdekeinek egyeztetésére, az állam és az egyén szabadságának egyitfejü szabályozására törekszik, azaz az információszabályozás voltaképpen a demokratizmust, a szabadságot, az egyéni és személyiségi jogok garantálását is kiterjeszteni kívánja. — A koncepció kidolgozóinak természetes törekvése volt, hogy az megfeleljen a korszerűség követelményének, s a társadalmi és a technikai fejlődés olyan jogi környezeti feltételeit teremtse meg. amelyek végső céljaink elérését segítik elő. Új utak a fizikában Számos híradás jelent meg az idén a szupravezetésnek nevezett fizikai jelenséggel kapcsolatos eredményekről. Lehetséges, hogy ezek az eredmények ugyanúgy forradalmasíthatják a technikát, mint a félvezetőipar kifejlődése. A jelenséget már 1911-ben fölfedezték — alig később, hogy először cseppfolyósították a héliumot. A higany elektromos ellenállása hirtelen öt nagyságrenddel csökken, amikor a 4,2 K-fok alá hűtik. (A K az abszolút hő- mérsékleti skála egysége: 0 K =273,16 C-fok.) Később megállapították, hogy elegendően alacsony hőmérsékleten számos fém mutat hasonló ellenálláscsökkenést, és az alacsony hőmérsékletű, úgynevezett szupravezető állapotban az elektromos ellenállás olyan kicsiny, hogy minden praktikus szempontból nullának tekinthető. Ha egy ilyen anyagból készült gyűrűbe elektromos áramot vezetnek, az áram még hosz- szú évek múltán is változatlan erősséggel kering. A szupravezetés nemcsak néhány ritka fém tulajdonsága : több mint húsz fémes elem hozható szupravezető állapotba megfelelő alacsony hőmérsékleten. Az átalakulás mindig egy jól megható rozott, az adott anyagra jellemző hőmérsékleten megy végbe. Érdekes módon a „jó fémekben ", tehát ahol a szobahőmérsékleten mért fajlagos ellenállás alacsony, nem találtak szupravezetést. Például a réz, az ezüst és az arany még 0,05 K hőmérsék - létén is normális viselkedésű. Ugyanakkor olyan ötvözetek, amelyek szobahőmérsékleten viszonylag rossz vezetők. már magasabb hőmérsékleten is szupravezetők lesznek. Több ezerre tehető a részletesen vizsgált szupravezetők száma, s ezek között vannak olyan szokatlan anyagok, mint a kén és a nitrogén polimerje, sőt szerves vegyületek is. Kétségtelen, hogy a szupravezetők legmeglepőbb — és elsőként felismert — tulajdonsága az elektromos ellenállás mérhetetlenül kis értéke, azonban csaknem ugyanilyen fontos egy másik jelenség, amely a mágneses tulajdonsággal kapcsolatos. Ha egy mágneses térbe helyezett szupravezetőt az átalakulási hőmérséklet a;á hűtenek, a mágneses erővonalak az anyagból mintegy kilökődnek. Úgy is mondható, hogy a szupravezető mágneses lesz, és mágnesessége a külső térrel ellentétes irányba hatva megakadályozza a mágneses erővonalak behatolását. Ilyen, a külső térrel ellentétes irányba ható mágnesezettséget több anyagon is találhatunk (ezeket diamágneses anyagoknak nevezzük), azonban a szupravezetők esetében a mág- nesezettség erőssége nagyságrendekkel meghaladja a szokásos értéket. Tavaly egy kerámiajelle- gű anyag szupravezető tulajdonságát kezdték vizsgálni. A kísérletek olyan eredményesek voltak, hogy alig több mint fél évvel a- mérési adatok publikálása után (ez év januárjában) a világ szinte valamennyi jelentős szilárdtestfizikai laboratóriumában megkezdték az oxidkerámiák szupravezetésének kutatását. Képünkön: kísérleti berendezés a szupravezetés tanulmányozására. A Ford - Henry Ford után Nyugodtan hunyhatta le örökre szemét a Ford autóipari óriás ..atyja”: Henry Fond II. Az Egyesült Államok egyik legsikeresebb vállalatát hagyta 'hátra,- az autóiparban legalábbis mindenképpen. Pedig már 1979 óta csak a „háttérbőr' próbált irányítani. Tehette: az általa vezetett családi klán birtokolja most is a szavazásra jogosító -részvények 40 százalékát. Családi klán? Henry öcs- cse. á most 62 éves William az elnökhelyettes; Henry Adatok bankja Egy-egy adatbankban esetedként több százmillió vagy milliárd adatot tárolnak. Hogyan lehet ezt az óriási adattömeget kézben tartani, közülük szükség esetén gyorsán előkeresni a imeg- felelőt. A mágnesszalagokon 200—600 betűt, számot vagy egyéb írásjelet tárolhatunk, természetesen a számítógép szalmáira értelmezhető formában, egy szokványos tekercsre pedig mintegy 15— 20 Jmillió jelet rögzíthetünk. Amikor az adatokra nemcsak tárolásuk sorrendjében van szükség, a visszakeresést indexekkel gyorsítjuk meg. Ezt az .adatszervezési módot indexelt soros szervezésnek nevezzük. A mágnesszalag most -nyilván nem jöhet szóba; ahhoz, hogy gyorsan a megfelelő adatcsoporthoz jussunk, olyan adattároló eszközökre van szükség, amelyeknek a (helyei megcímezhetők, s amelyeken a -címek — az indexek alapján — pz érdektelen adatok elolvasása nélkül jis elérhetők. A számítástechnikában erre a célra a 'mágneslemezeik a legjobbak, ezeket a hanglemezekhez hasonlíthatjuk. Az Adatbankban az adatok összegyűjtéséről, kezeléséről és védelméről az adatbázis-kezelő rendszer — (megfelelő számítógép és program — gondoskodik. Az adatokat általában -agy helyen tárolják (például a pénzügyi adatbankéit a pénzintézet központjában), de 1 rájuk több helyen is szükség lehet. Ezért az adatbankot lés a kérdezőhelyeket (például á [kerületi fiókokat) postai telefonkábelekkel kötik össze. Így az adatbank szolgáltatásai nincsenek helyhez kötve, s azokat Viszonylag nem drága adat- végállomások üzembe állításával több felhasználó — sokszor egyidejűleg is — igénybe veheti. A felhasználói párbeszedet .is folytathatnak a számítógéppel különleges televíziós képernyővel összekapcsolt írógé- pék révén; ilyenkor a kérdést (a feladatot) írógépen leszik lni. s a vadász a képernyőn jelenik meg. Képünkön: egy bank számítóközpontjának adatfo- gadó állomása. Ford II. egyetlen fia, a 38 éves Edsel a Lincol—Mercury részleg értékesítési főnöke, az öccse fia pedig a svájci Ford-részleg teljhatalmú ura. Én ", is, családom többi tagja ,is eltökélten munkálkodunk azon, hogy a Ford az a sikeres ipari társaság maradjon, ami jelenleg — mondta William, bátyjának halála után. Henry Ford II. 30 évig szinte mindent a kezében tartott, s 1979 óta is csak fokozatosan ) hagyta ott a parancsnoki ilnidat. De nemcsak ellenségei mondták: már ideje volt. A Ford talpraállása ..akkor kezdődött, amikor Henry II. visszavonult, 1980- ban. Csaknem ŐO ezer embert elküldték, átszerveztek. Az adminisztrációban (dolgozó fehér gallérosok létszámát 30 százalékkal csökkentették. Nyolc amerikai üzemet bezártak. Rendkívüli erőket mozgósítottak fa minőségellenőrzéshez: egy évig sikerült tartani a száz autóból 3—6 -javítás átlagot, vagyis közel kerültek a japánokhoz. A motoroknál meg is előzték őket a ihibaszázalé- kok terén. Változott a vezetés stílusa is. Főként ia döntéshozatalban alkalmazott kifinomultabb eszközöket, Az eredmények már két évvel ezelőtt megmutatkoztak: a válságba került autógyártó mammutok közül a Ford elsőként állt talpra. Sőt ‘a nyereség terén 1986- ban már megelőzte legnagyobb riválisát, a General Motorst. Mutató nélküli műszerek Kezdetben a digitális órák működése hasonló volt a háztartási villany- és gázfogyasztás-mérőkéhez. Rugós vagy másfajta szerkezetük tizedmásodpercenként i égy számkereket lökött meg, i a számkerék egy teljes körül- fordulása egyhatvanad kö- rülfordülásnyit változtatott a másodpercek számkerefxének szöghelyzetén, a másodperckerék teljes Ikörülfordulása a peickeröket, ez utóbbi pedig az óraikereket forgatta meg. Ilyen mechanikus saámlálószerkezettel fazonban ma jmár alig-alig működnek óráik és másfajta műszerek. (Jól ismert kivétel a gépkocsik kilométer-számlálója.) Az elekronika rohamos fejlődésével és térhódításával lehetővé lyált . a mért mennyiségek, ladatok impulzusokká! való átalakítása, s a többi már az elektronika dolga. Időközben a jelzés módja is nagyon (megváltozott: a forgó számkerekeket a világító diódák és folyadékkristályos kijelzők váltották föl. Képünkön: egy korszerű digitális jelzésű fordulatszámláló.
