Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-17 / 245. szám

1987. október 17., szombat Somogyi Néplap 3 Nagyobb kezdeményezőkészséget! Hiányoznak a sofőrök ÁTVESZIK A BUSZFELÚJÍTÁST „A közlekedés elégítse ki a személy- és áruszál­lítási igényeket, jobban vegye figyelembe a me­gyének azokat a térségeit, ahol nem kielégítőek a közlekedési kapcsolatok." A megyei pártbizott­ság szeptember 2-i határozatából.) gondot, mert többe kerül a javítás az üzemeltetésnél. A kibocsátott negyvenmillió forint értékű kötvényen új buszokat vásároltak. — Saját erőből létreho­zunk egy buszfelújító üze­met, amely még a társválla­latoknak is dolgozhat — ma­gyarázta a pártbizottság tit­A Központi Bizottság gaz­dasági-társadalmi kibonta­kozási programjának végre­hajtásával kapcsolatos fel­adatokról szólva mondta Tárnái Zoltán, a Kapos Vo­lán pártbizottságának a tit­kára: — Vállalatunk további jó ütemű fejlesztésével segít­hetjük elő. Nekünk most az a feladatunk, hogy úgy fe­jezzük be ezt az évet, ahogy 1987 elején elhatároztuk. A pártbizottsági ülés, az alap­szervezeti taggyűlések meg­erősítették: minden lehető­ségünk megvan rá az eddig végzett munka alapján. Per­sze szó sincs „sétagaloppról". Az elképzelésekhez képest elmaradtunk egy kicsit, még­is megvan a reményünk, hogy elérjük a 155 millió forintos nyereséget, ha min­den erőnket összeszedjük. Bevételeink is meghaladhat­ják az egymilliárd forintot. — Mi a legfontosabb? — Elsősorban azokkal a pályamódosításokkal kellett foglalkoznunk, amelyeknek révén megalapozhatjuk az eredeti elképzelések megva - lósítását. a Kapos Volán gazdálko­dó egységeinek nagy többsé­ge a nehéz föltételek és kö­rülmények között is ered­ményesen gazdálkodik. A vállalat gyorsan és rugalma­san alkalmazkodik a p aci körülményekhez, egyensúly: helyzete szilárd. Sajnos, nem vált még általánossá a vál­lalkozói magatartás, a kez­deményezőkészség, a gazdál­kodói szemlélet, tovább él­nek bizonyos elavult vezetési módszerek is. — Alapvető célunk, hogy munkánk javításával, adott­ságaink és lehetőségeink jobb hasznosításával gyorsabban alkalmazkodjunk a megvál­tozott feltételekhez. Szükség van a gazdálkodás javításé ra, a céltudatosabb, takaré­kosabb eszközfelhasználásra. Ezt a termelési kapacitások jobb kihasználásával, a mű­szaki fejlesztés gyorsításá­val, a hatékonyság növelésé­vel kell elérnünk — mondta Tárnái Zoltán. Egyik legnagyobb gondjuk a létszámhiány. Egy-két he­lyen ugyanis többet tudnak fizetni a sofőröknek, mint ők, s ez érződik is. — Még az idén gépkocsi- vezetőket kell fölvennünk. Indítottunk tehergépkocsi­vezetői tanfolyamot, most kí­sérletezünk női buszvezetők képzésével. Az egyik sze­münk sír, a másik pedig ne­vet. Azért sír az egyik, mert nincs elegendő gépkocsive­zető, munkánk pedig van, sokkal nagyobb teljesít­ményre volnánk képesek; azért nevet a másik, mert nincs szükség leépítésre, sőt új dolgozókat tudunk föl­venni. A buszok és tehergépko­csik negyven százaléka köz- gazdasági szempontból úgy­nevezett nullás állapotban van. Persze műszaki szem­pontból ezek a járművek is megbízhatóak, hiszen csak az üzembiztos gépeket en­gedik ki. Azért jelent ez kara. — A jovo ev elejen meginduló üzem révén költ­séget takarítunk meg. A sok új törekvés között az egyik saját exportjuk és a nemzetközi fuvar mennyi­ségének növelése. Űj vona­lakon indítottak buszt, több cukorrépa-szállítást vállal­tak Somogybán és Baranyá­ban. — Politikai munkánkkal segíteni kívánjuk, hogy ud­varias és pontos legyen a személyszállítás, határidőre elfuvarozzuk az árut. Meg­határozó számunkra az áru- fuvarozás; ezért tartjuk fon­tosnak, hogy a kialakult ver­senyben pontos, panasz nél­küli, rendszeres, megbízható munkával megtartsuk eddigi tuvaroztatóinkat és újakat is szerezzünk. Erre szükségünk van eszközeink hatékony ki­használása érdekében — mondta Tárnái Zoltán. — Egyébként annak örültünk, hogy a tagság a párttaggyű­léseken arról beszélt, hogy helyben mi a tennivaló. KISZ-bizottságunk és az szb is sokat tehet a maga területén, ahogy ezt megfo­galmaztuk az elfogadott fel­adatokban. Lajos Géza A kaposvári sétálóutca építészeti egység Alakúinak a továbbhaladás tervei Az optimisták számára is majdnem hihetetlen, hogy elkészült Kaposvár sétáló­utcája. Kész, használni, gyö­nyörködni lehet benne. A kaposváriak használják és örülnek is neki, az ide láto­gató — egyre nagyobb szá­mú — külföldi vendégsereg pedig fényképezi — és di­cséri. Nem kevesen vannak azok sem, akik bírálják a döntést és a megvalósítás módját: főleg a mai gazda­sági feszültségekkel tele idő­szak szellemétől tartják ide­gennek a létesítményt. Sze­rencsére az ellenvetések már nem olyan erősek, mint in­duláskor voltak, és az utca híveinek tábora sokszorosan felülmúlja a kétkedőket. A Május 1. utca átépítésé­re az igény több mint 10 éves. Nem a mai sétálóutca­divat hozta felszínre, hanem az egyre növekvő város ter­mészetes igénye. Igény a be­vásárlóközpont kialakításá­ra, a rangjához méltó főut­cára. Az a törekvés, hogy a mennyiségi növekedés bírál­ható — de többnyire elke­rülhetetlen megoldásai mel­lett — mentsük, őrizzük és fejlesszük a város régi szép arcát, egyre inkább a tervek­ben is megfogalmazódott. A műszaki megoldások, a funkció és az esztétikum egységét kerestük. Jó terve­zőpartnert találtunk ehhez a Somogvterv közösségében. Vitatkozva, de konstruktív szellemben folyt a tervezés. A színdinamikai terv meg­előzte a többi fontos részle­tet és ennek eredményeként ma szépen színezett házak keretezik a főutcát. Stílus­vita is volt, és vita arról is. hogy melyik korszakot állít­suk vissza, illetve helyre. Ebben is józan kompromisz- szum született: a század első negyedének stílusa dominál. Megtaláltuk a házak meg­újulásának fő költséghordo­zóját is a VI. ötéves terv ben és annak pénzügyi fe­dezetében. A normatívák és eltérések éles vitái közben is jó partner, nélkülözhetetlen társ volt az IKV: a Május 1. utcára koncentrált lakás- felújítás nélkül ma nem len­ne értelme az utca egyéb részleteinek. A részletmegol­dások és az anyagi tehervál­lalás feletti vita jellemezte kapcsolatunkat a kereske­delmi és szolgáltató egységek bérlőivel, használóival is. Végül ez a vita is megoldás­hoz vezetett. Az építés alapvető feltéte­le volt a közművek rekon­strukciója. Izgalmas volt a tervezés ilyen komplex köve­telményekre törekvő idősza^ ka: nagyon sok ötlettel, jó­szándékú javaslattal és ag­gódással. Sok inspirációt adott más városok tapaszta­lata, de igazi élményt a vá­rosközpont régi értékeinek felkutatása és szemléltetése jelentett. Ebbe illett bele Ko- pits János régi kaposvári vá­rosképeinek összegyűjtése és együttes bemutatása. A lendületében levő városszé­pítő egyesület féltő gondos­kodását is éreztük, örültünk annak is, hogy másutt élő tervezők, szakemberek — például a Dédász tervezői, a Kandeláber gmk stb. — hozzánk hasonló lelkesedés­sel vállalták a feladat elvég­zését. Sok kritikus szakasza volt ennek a nagy munkának. De az első eredmények újabb lendületet adtak: a szépülő házak növelték az igényes­séget, az igazgatási központ belső térkialakítása — ideig­lenessége ellenére — olyan jól sikerült, hogy a kaposvá­riak kezdtek figyelni rá, és egyszerre érdekesebbé vált az utca túloldala. A Május 1. utca 21. sz. alatt az átjáró­ház átépítése, a gyógyszertár és a mögötte épült új lakó­épület és üzletei már nagy­vonalú megoldást sejtettek. A megyei tanács épülete fe­lőli udvarok szokatlan új­szerűsége is hamar megra­gadta az embereket Közben — mondhatjuk már, hogy jó érzékkel biztosított — de­mokratikus fórumok segítsé­gével döntöttünk a Május 1. utca burkolatáról. 1986-ban elkészültek az út­burkolat alatti közművek: a postai alépítmények, a csa­padékcsatorna, az elektromos kábelek cseréje, a szenny­vízvezeték megerősítése, ja­vítása és az útalap. Az idén a viacolor burkolat építése es az új közvilágítás elhe­lyezése volt a feladat. A me­leg nyári napokon a mély­építő vállalat munkatársai­nak kezenyomán naponta nőtt, formálódott az új utca­burkolat. Derekas munkát végeztek; reméljük, időtállót is. Határidőre fejezték be a kivitelezést, szeptember vé­gén állt már- a 49 kandelá­ber, készen volt a 394 mé­ter hosszú utcarész 7897 négyzetméternyi viacolor burkolata, úgy, ahogy a ter­vező megálmodta. Elvégeztük közben az utca részleges bú­torozását is, jelezve a vég­leges formát. És elkészült néhány ház kapuja, lábaza- zata, portálja. Sokan dolgoztak ezért az utcáért; mindenkinek köszö­net jár érte. Ügy érzem, joggal lehetnek, lehetünk büszkék Kaposvár új szín­foltjára. A munka azonban nem ért véget: alakulnak a továbbhaladás tervei, illetve körvonalai. Be kell rendez­ni az utcát, a portálokat. Néhány ház felújítása is hát­ra van még, és módosul az üzletek profilja is. Képzőművészeti alkotások elhelyezésére is gondolunk, olyanokra, amelyek beleil­lenek az utca képébe. Vala­mennyi közül elsőként a jövő tavaszra elkészül a Zsolnay- díszkút. Reméljük, hogy a város egyik büszkesége lesz. Folytatni kívánjuk a tömb­belsők feltárását is. Azt sze­retnénk, ha a munka olyan igényességgel folytatódna tovább, mint amilyennel ed­dig csináltuk. Papp János, a Kaposvári Városi Tanács elnöke Jól halad a betakarítás, a vetés Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Egymillió tonna szállítanivaló Eső és napsütés váltako­zott a héten. Ez most ked­vezett a talajmunkának és a vetésnek, sőt jót tett a már elvetett őszi kalászo­soknak is. A betakarítást azonban hátráltatta. A ku­korica nagy víztartalma miatt pedig szükséges A SZÁRÍTÁS és ez növeli a költségeket. Folytatódik a szüret: már az almát is szedik. A tél közeledtét jelzi, hogy csü­törtökön megkezdődött a távfűtés. Minden család örült annak, hogy a több mint hatezer-ötszáz kapos­vári lakásban nem kell es­ténként dideregni. Megélénkült megyénk nemzetközi kapcsolata is az utóbbi hetekben. A Kard- zsaliból itt járt pártmun­kásküldöttséget a Bolgár Hazafias Front háromtagú delegációja követte a héten. A megyei népfrontbizottság jó vendéglátóként tartalmas programot állított össze, le­hetővé téve, hogy a mozga­lomról kapott tájékoztató alapján egy községben s több városban meggyőződ­hessenek arról, hogyan vesznek részt a bizottságok a településfejlesztésben, a társadalmi munka szervezé­sében, az emberek meggyő­zésében, nevelésében. Szakmai haszna van an­nak a kapcsolatnak, ame­lyet a Közúti Építővállalat és az erfurti Üt- és Mély­építő Kombinát tart fenn; minden évben kicserélik ta­pasztalataikat. Az Erfurtból most érkezett négytagú kül­döttség elsősorban az asz­falttechnológiát tanulmá­nyozta. Nem csökken az érdeklő­dés az Országgyűlés őszi ülésszakán elfogadott kor­mányprogram és adótörvény iránt. Természetes tehát, hogy több somogyi képvise­lő találkozott ezen a héten is választóival, s beszámolt a parlament munkájáról, az őszi ülésszakról. Az igény tovább nő, hiszen a városi népfrontelnökség és a ta- nács-vb együttes ülésén pél­dául megfogalmazták: a kaposvári képviselők szin­tén ÉLJENEK A LEHETŐSÉGGEL és használják ki a megnö­vekedett érdeklődést, amely a képviselők munkája iránt megnyilvánul. Érdekes és tartalmas programokkal készülnek az MSZBT-tagcsoportok a nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulójának megünneplésére. Most az a kérésük is teljesül, hogy minél többször kapjanak le­hetőséget szovjet csoportok fogadására, mert a szemé­lyes találkozás semmi más­sal nem pótolható. A ka­posvári városi pártbizottsá­gon tartott megbeszélésen fölkérték az MSZBT-tagcso­portok ügyvezető elnökeit; tegyenek meg mindent, hogy a megyébe érkező több mint 350 kalinyini jól érezze magát. A tagcsopor­tok már megkezdték a föl­készülést, a húskombinát­ban például még emléktár­gyakat is készítenek a hoz­zájuk látogató vendégeknek. A textilművekben nagyobb- szabású ünnepséget készí­tenek elő. Nagyon fontos volt A DRÁVA HASZNOSÍTÁSA szempontjából is az e héten tartott magyar—jugoszláv vízügyi szemle. A szabályo­zásra, a hajóút kitűzésére fordított összegek haszna már látható, így a Barcs alatti folyószakaszt jól sza­bályozottnak mondják a szakemberek. Egyre több tudományos tanácskozásnak ad helyet Siófok. Ezen a héten az igazságügyi orvosszakértők és a rendőrorvosok X. tudo­mányos ülése, valamint a jogászszövetség munkaér­tekezlete volt a balatoni városban. Megtartotta évad­nyitó társulati ülését a Csi- ky Gergely Színház is, amelynek színészei Szófiá­ban nagy sikert arattak a napokban. L. G. Használt a csapadék az elvetett őszieknek, meg­könnyítette a talajmunkákat és a vetést is Somogybán. Tegnapig a burgonya 75, a cukorrépa 38, a kukorica 12, a silókukorica 82 száza­lékát takarították be a me­gye gazdaságaiban, végeztek a napraforgóval, 90 száza­léknál tartanák az almasze­déssel és 85 százaléknál a szőlő szüretelésével. Mint Patzai Lászlóné, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztá­lyának főelőadója tájékoz­tatott: az őszi kalászosok vetését több mint 91 ezer hektáron tervezték a nagy­üzemek, s mostanáig túlju­tottak a munka felén. Föld­ben van a repce magja mind a 7125 ektáron, őszi árpát 15 125 hektáron vetet­tek, és ez a terület némi­leg több a tervezettnél. Be­fejezéséhez közeledik a rozs vetése. Most már a búzára irányul a figyelem: a jövő évi kenyér magját a terve­zett 61 192 hektár 30 száza­lékán vetették el; s a mun­kák üteme a továbbiakban attól függ, hogyan halad a cukorrépa és a kukorica betakarítása. A táblákról eddig leke­rült termés mennyiségben is, minőségben is magán viseli az év időjárási vi­szontagságainak következ­ményeit. A burgonya pél­dául a korábbi hozamoknál 3—4 tonnával kevesebbet ad hektáronként, és u gumók mérete is elmarad a vára­kozástól. A cukorrépa ed­dig mért 29 tonnás átlaga még növekedhet a betakarí­tás hátralevő időszakában; a 15 százalékot meghaladó cukortartalom nem ad okot különösebb panaszra. Almát a vései téeszben, illetve a bárdibükki, a kutasi és a Siófoki Állami Gazdaság­ban termesztenek a megyé­ben: a fákról leszedett ter­més nem is elég és több­nyire nem is szép. Az 1815 hektár nagyobb részéről már leszüretelt szőlő átlaga messze elmarad a tervezet­től. Nagy munka vár — a ter­vezettnél mérsékeltebb ter­més ellenére — a betakarí­tásban részt vevő szállító­járművekre. Több mint egymillió tonna, különféle termelvényt kell a táblákról lehordani, s ebben a meny- nyiségben az alma még nem is szerepel. 1600 teher­gépkocsi és 3000 traktorvon- tatású pótkocsi áll rendelke­zésre ehhez a tennivalóhoz a tsz-ekben és állami gaz­daságokban, de ezeknek az eszközöknek csak mintegy 60 százaléka végezhet ter­ményszállítást, a többi a ta­lajmunkákban, illetve veté­sekben vesz részt. Ami a terményszárítást illeti, a kukorica nedvességelvoná­sához több mint száz be­rendezésük van a nagyüze­meknek — helyenként a magas víztartalom igencsak indokolja a mesterséges szá­rítást —, és egymás segíté­sével is igyekszenek megol­dani ezt a tennivalót. H. F.

Next

/
Thumbnails
Contents