Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-16 / 244. szám
Somogyi Néplap 1987. október 16., péntek Kemencében sül a kenyér A falusi ellátást segíti Somogyiadon és környékén Kovács Zoltán pék. Kemencéjéből naponta több családnak jut az asztalra friss házikenyér. Tovább fertőz a vértetű Növényvédelem ____________________JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA _________ A tartós földhasználatról A földtörvény hatályba lépésével egyidejűleg megszűnt a földek tartós használatba adásának lehetősége. Szükségessé vált annak a szabályozása, hogy a tartós használatba adott földeken milyen módon lehet tulajdonjogot szerezni. Erről, valamint a továbbra is tartós használatban maradó földekre vonatkozó szabályokról rendelkezik a 27/1987. (VII. 30.) MT sz. minisztertanácsi rendelet. A tartós földhasználati jog alapján használt földek tulajdonjogának megszerzése szempontjából különbséget kell tennünk aszerint, hogy építési célú vagy mezőgazdasági termelés célját szolgáló földről van-e szó. Az építési célú föld (építési telek) a használók tulajdonába kerül, ha a rendelet hatályba lépésekor (1987. szeptember 1.) az épületet már felépítették és azt az ingatlannyilvántartásba be is jegyezték. Ez esetben az állampolgárnak a tulajdonjog bejegyeztetése érdekében tennivalója nincs, a földhivatal hivatalból fog eljárni. A bejegyzésről az állampolgárt értesítik. Ha a beépítésre 1987. szeptember 1-jét követően kerül sor, akkor a tulajdonjogot a földhivatal a földhasználó kérelmére jegyzi be az ingatlannyilvántartásba. A kérelemhez csatolni kell az épület használatbevételi engedélyét, illetve a végleges fennmaradását engedélyező határozatot. E szabályozás szerint a tartós földhasználati jog az építkezés befejezéséig, illetve az épületnek az ingatlannyilvántartásban való feltüntetéséig marad fenn. Beépítési kötelezettség nem teljesítése esetén a tartós földhasználat jogát a használatba adó visszavonja. A mezőgazdasági termelésre vagy más gazdasági tevékenységre tartós használatba adott földet a használatba adó a földhasználónak — kérelmére — köteles tulajdonába adni. Ha egy földrészleten több személynek van tartós földhasználati joga, akkor a kérelmet csak együttesen terjeszthetik elő. A tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzéséről a tartós földhasználatba adó köteles gondoskodni. A bejegyzést a földhasználó is kérheti. A termőföld tulajdonba adásánál figyelembe veendők a tulajdonszerzési korlátozásra vonatkozó rendelkezések. Vizsgálni kell, hogy az eddigi földhasználónak milyen nagyságú, minőségű és fekvésű föld van már a tulajdonában, illetve milyet kíván megszerezni. Ha a föld tulajdonjogának megszerzésére nem kerülhet sor, a tartós földhasználati jog továbbra is fennmaradhat. A tartósföldhasználót általában megilletik azok a jogok, mint a tulajdonost, és az ingatlannal kapcsolatos kötelezettségei is azonosak. A tartós földhasználati jog átruházható; a földhasználó halála esetén a jog — az öröklésre vonatkozó szabályok szerint — arra száll át, aki a föld tulajdonjogát örökölné. A tartós földhasználati jog lejárta esetén a volt földhasználónak térítés jár. A tulajdonszerzési korlátozásra vonatkozó rendelkezéseket a tartós használatban maradó földekre is alkalmazni kell. A termőföldtöbblet elidegenítésének kötelezettsége alól — a tagsági és munkaviszony fennállása idején — a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, állandó alkalmazottja és az állami gazdaság alkalmazottja mentesül, ha a tartós föld- használati jog a rendelet hatályba lépése előtt keletkezett. Mind az építési telek, mind a termőföld tulajdonjogának megszerzéséért a korábban fizetett tartós földhasználati díjon felül újabb térítést ne mkell fizetni. A tulajdon- baadási eljárás is illetékmentes. A fenti jogszabályváltozás következtében jelentős számú földrészleten kell megváltoztatni (kérelmére vagy hivatalból) a nyilvántartott jogi állapotot. Ez az eljáró szerveknek (a tanácsoknak és a földhivatalnak) jelentős többletmunkát jelent s hosszabb időt vesz igénybe. Az átvezetés zavartalan lebonyolítása érdekében az érintett állampolgárok részéről türelemre, megértésre van szükség. Dr. Laki Lukács Lajos Befejeződtek az idei útépítések Somogybán Megyénk több pontján vértetű által okozott fertőzéseket lehet észlelni. A fertőzés többnyire a rendszeres növényvédelemben részesített ültetvényekben fordul elő. Ennek oka, hogy a gyakori rovarölőszeres permetezések a vértetű természetes ellenségének — a vértetűfürkész- nek — pusztulását okozzák. Különösen a házikertekben — Nagyatád, Csurgó, Mar-, cali, a Balaton-part, valamint Kaposvár körzetében — figyelhető meg ez. A kártevő kizárólag almán él, és szívo- gatásával károsítja a fa hajtásait. Nagy egyedsűrűségű telepekben lepi el a fás részeket, különösen ott, ahol a kérget valamilyen sérülés érte. Kora nyáron telepeit megtalálhatjuk a zöld hajtásokon és a levélnyeleken is. A szívogatás következtében sima felületű duzzanatok, a vastagabb ágakon, gallyakon pedig karfiolszerű daganatok, elváltozások keletkeznek. A kártevő rovarok potrohút dús, fehér viaszbevonat borítja, s ez fokozatosan ellepi az egész telepet, őszre már fehér, vattaszerű gyapjas külsőt kap. Ezekről a telepekről lehet ilyenkor — a lombhullás előrehaladtával — már messziről felismerni a kártevőt. A vértetűtelepek a téli hidegnek ellenállnak, nemcsak a fák föld feletti részét károsítják, hanem az erősebb fagyok beköszöntével lehúzódnak a föld felszíne alá, s ott a gyökér nyaki részén telelnek át. Kora tavasszal ismét felvándorolnak a fa koronájára, megtelepedésükhöz előszeretettel választják a sebzési felületeket, metszéshelyeket. A kártevő áttelelésének és a tavaszi újrafertőzésének megelőzése érdekében még az erősebb fagyok beköszöntése előtt távolítsuk el a fákon található fertőzött galy- lyakat, vesszőket. A vastagabb ágakon a vértetves sebeket, telepeket terpentinnel vagy gyümölcsfa-olajjal ecseteljük le, és a sebeket pár nap múlva éles késsel tisztítsuk ki. A sebek felületét faragjuk simára, és kenjük be Sántán SM, vagy Celcid sebkezelő anyaggal. Tavasz- szal rügyfakadás előtt a No- venda 2 százalékos vagy a Neopol 5 százalékos oldatával végrehajtott lemosó permetezéssel tudjuk elpusztítani a koronaszint felé húzódó kártevőket. Sok feladatuk volt az idén Somogybán az útépítőknek. A márciusi tél több mint százmillió forintos kárt okozott a megye útjaiban és a helyreállitás nagy emberi, valamint anyagi erőt követelt. Endrédi Jánost, a közúti igazgatóság kaposvári főmérnökségének vezetőjét kérdeztük az idén végzett munkáról. — Részben saját apparátusunkkal, részben a Közúti Épitővállalattal együttműködve dolgoztunk. A nagyobb feladatokon túl va-‘ gyünk, ötven kilométernyi szakaszon került új aszfalt- szőnyeg az utakra^ Kátyúmentesítésre csaknem kilencezer tonna anyagot használtunk föl. A hepehupás utak javítása során 1800 tonna zúzalék és bitumen fogyott el, valamint 12 000 tonna kiegyenlitő aszfaltréteg került a régire, ötszáznyolcvanezer négyzetméternyi utat javítottunk hígított bitumennel és ugyanennyit emúlzió- val. E két eljárás nem népszerű, mert a munka befejezése után még egy ideig szóródik a kavics az autók alatt, viszont pénzhiány miatt sok helyütt csak erre van lehetőség. — Sikerült-e mindenütt eltüntetni a tél nyomait? — Igen. Ám ez nem azt jelenti, hogy mindenhol végleges megoldást találtunk, hiszen tökéletes javítást csak az új aszfaltszőnyeg leterí- tése hozhat. De konzerválni tudtuk az útfelületet mindenütt, ahol szükséges volt, tehát a további leromlást megakadályoztuk vagy legalábbis lassítottuk. — Az utakhoz nemcsak az úttest tartozik, hanem a környéke is. Jutott-e erő és pénz erre? — Több mint háromszáz kilométer hosszan végeztünk környezetrendezést, vízrendezést és egyéb munkákat. Ezekhez soroljuk az olyan „apróságokat” is, mint a padka kaszálása. Kétezer hektárnyi területen géppel, ötszáz hektáron kézzel kaszáltuk az út menti részeket. — Maradt-e még látványos munka az őszre? — Nem. Néhány kisebb kátyúzás, burkolatjelfestés van hátra. A hidakat is mindenütt ellenőriztük; legutóbb e hét elején a barcsi határ- hidat a jugoszláv szakemberekkel együtt néztük végig; az utolsó szegecsig mindent átvizsgáltunk s rendben találtunk. Most már a téli fölkészülés következik. Visszatérve a kisebb munkákra: a 61-es út Kaposvárról Dombóvár felé kivezető szakaszának fölújítása elkészült, ám az aknafödelek és a csapadékvizet elvezető rácsok mélyen maradtak. Mindannyi egy-egy tengelytörő csapda. Megemelésük nem mondható nagy feladatnak. — A KÉV az aszfaltszőnyegezést jól elvégezte, ám ez a kisebb utómunkálat valóban megkésett. Természetesen hamarosan minden födél és rács olyan lesz, amilyennek lennie kell. Ezzel együtt is levontuk a tanulságot, és a jövőben jobban figyelünk majd rá, hogy a hasonló munkák esetében az „apróságokkal” se legyen baj. L. P. SZOVJETUNIÓ: Á 70. ÉVFORDULÓ 70 j Veszélyben q szovjet K«a! Nyomban a nagy októberi forradalom győzelme után, 70 évvel ezelőtt, a világtörténelem első munkás-paraszt államának a különböző problémák sokaságát kellett megoldania. A cári Oroszország az I. világháborúban az antant oldalán harcolt, és az államok tömbjével, élén Németországgal hadiállapotban maradt. A szovjethatalmat meg kellett erősíteni, le kellett törni a régi állam- apparátust, és újat kellett teremterti helyette. A gazdaságot a' kapitalista útról át kellett vezetni a szocialista útra. A megdöntött burzsoázia és a földbirtokosok azonban nem igyekeztek feladni pozícióikat. Már a szocialista forradalom győzelme utáni második napon A. Kerensz- kij, az eltávolított ideiglenes kormány feje parancsot adott a frontparancsnokoknak és a katonai körzetek parancsnokainak, hogy a szovjethatalom megdöntése céljából kezdjék meg a fegyveres harcot. Ezzel lényegében megindította a polgár- háborút. Már az 1917. évi februári polgári demokratikus forradalom után megalakultak a városokban és a falvakban a munkások és katonák szovjetjei vagy a parasztok képviselőiből létrehozott falusi szovjetek. Ez sok körzetben lehetővé tette, hogy a szovjethatalom békés úton jöjjön létre. De több falúban és városban, ahol a szovjetek ellen föllépett az ellen- forradalom, az események polgárháborús jelleget öltöttek. A szovjethatalom fő feladatává vált, hogy megtörje a kizsákmányolok ellenállását. Az imperialista hatalmak az első világháború miatt meggyengült országot szerették volna politikailag és gazdaságilag függő helyzetbe kényszeríteni. De abban az időben a nemzetközi imperializmus az ellenséges, egymás között harcoló csoportosulások miatt megosztott volt, s emiatt nem tudott egységes frontot létrehozni a fiatal szovjet állam ellen. A szovjet állam egyik legsúlyosabb problémája volt, hogy kivezesse az országot az imperialista háborúból. De , a békéhez vezető út nehéz és drámai volt. Azok után, hogy a szovjetek II. össz- oroszországi kongresszusa elfogadta a békéről szóló dekrétumot, a szovjet kormány minden hadviselő államnak javasolta, hogy haladéktalanul kössenek fegyverszünetet és kezdjék meg a béketárgyalásokat. Az antantországok azonban elutasították ezt a javaslatot. A szovjet kormány ekkor kénytelen volt külön béketárgyalásokat kezdeni Németor-“ szággal. A szovjetek köztársaságában uralkodó bonyolult helyzet kényszerítette erre. 1917 decemberében a fegyverszüneti megállapodás aláírása után Bresztben megkezdődtek a béketárgyalások. Németország nehéz feltételeket szabott: több mint 150 ezer négyzetkilométernyi területet követelt Oroszországtól. A kemény feltételek ellenére Leninnek az volt a véleménye, hogy azokat el kell fogadni, és meg kell kötni a békét, hogy az ország lélegzethez jusson, megőrizhesse a forradalom vívmányait. Az imperialista Németországgal kötendő békeszerződés éles vitát keltett még a bolsevik párton belül is. Az orosz föderáció akkori külügyi népbiztosa, L. Trockij például mint a béketárgyalásokon jelen levő szovjet delegáció vezetője azt javasolta, hogy a háborút nyilvánítsák befejezetlennek, a hadsereg szereljen le, de ne írják alá a békét. Ilyen kalandorpolitikára valló deklarációval állt elő a tárgyalásokon 1918 januárja végén. S ekkor történt, hogy a szovjet delegáció a kormány előzetes utasításai ellenére távozott a breszti tárgyalásokról. Az osztrák—német csapatok kihasználták ezt, és február 18-án minden fronton megkezdték a támadást. Február 21-én a szovjet kormány elfogadta a Veszélyben a haza! című dekrétumot, s megkezdődött a Vörös Hadsereg gyors ütemű szervezése. Ez a hadsereg aztán feltartóztatta a Petrograd felé nyomuló ellenséget. Lenin frontra induló vörös- katonák előtt beszél 1920 májusában Február 23-án a német kormány még súlyosabb követelményekkel állt elő. Az ultimátum elfogadására 48 órát adott. El kellett fogadná, s március 3-án a szovjet küldöttség aláírta a breszti békeszerződést. A „baloldali kommunisták” kalandorpolitikája nagyon sokba került. A szovjetek országa területéből körülbelül egymillió négyzet- kilométert elveszített, és több más előnytelen feltételt is vállalnia kellett. Viszont érintetlenül megmaradtak az októberi forradalom alapvető vívmányai. (Folytatjuk.)
